Elmebaj mainstream kezeléssel

Kisebb országok nemzeti kultúrája, művészei számára komoly kérdés, hogyan tudnak az ott születő alkotások eljutni a centrumokba. Elvégre a művészeti tehetség bárhol azonos szinten kibontható. Ám rendre kiderül, hogy a „világpiaci” forgalmazás útjában sok akadály áll. (A zene és a képzőművészet jelenthet kivételt.) Elsőként a nyelvre gondolunk, de a fordítások könnyen biztosítják a kompatibilitást bármilyen irányba. 

Olyan mintha itt lenne velünk

Miközben olvasom a vele készült interjúkat, hallom a hangját. Olyan, mintha itt lenne velünk. Nekünk és hozzánk beszél, elmagyaráz valamit, amit csak ő tud elmagyarázni. Hiába tudom, hogy 2016-ban elbúcsúztunk Esterházy Pétertől (EP), az olvasás élménye azzal lep meg, hogy mégsem halt meg. 

Kosáry Domokos pokolbeli víg napjai – Romsics Ignác könyvét olvasva

Kosáry Domokos akadémikus biztos kikérné magának ezt a címet. Hiszen ő minden volt, csak polgárpukkasztó biszexuális zsidó nem. 

Zöld aranykorból valóság

Márton László: B...zdmegtérdkalács!

A Sziget Fesztivál, eddig csendesnek ugyan aligha, de civilizáltnak számított. Szabadságharc csataterének nem.

A legmélyebb a csúcson

Nagyot dobott az amerikai-brit Harvest kiadó, amikor az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, július 4-én megjelentette a Deepest Purple: The Very Best of Deep Purple című válogatásalbumot negyvenöt évvel ezelőtt. 

Papp Sándor Zsigmond: Idegen szavak

Amikor elkezdtem írni ezt a sorozatot, két dolgot fogadtam meg. Az egyik, hogy senkiről sem írok gonosz dolgokat, nem feketítek be egyetlen szereplőt sem, vagyis nem élek vissza elbeszélői hatalmammal. A másik pedig, hogy megkímélem az olvasót a nyavalyáimtól, az ötven feletti test szelíd romlásától. Csakhogy az élet nem túl szabálykövető, a maga törvényei szerint hömpölyög, és néha kimondottan lubickol a saját szeszélyességében.

Liszka József: Töredékek kegyetlenkedéseinkről

A nemzeti sztereotípiáknak ugyanannyira nincs alapjuk, amennyire mégis rájár a nyelvünk: a vendégszerető magyarok, a pontos németek.

Tíz éve halt meg Sinkó László

Tíz éve nincs köztünk Sinkó László, akit a pályája elején elkönyveltek másodvonalbeli színésznek. Később Kossuth-díjas lett és a Nemzet Művésze címmel is kitüntették. Ám fiatalon a Nemzeti Színházban a kispadon kötött ki. Ott híres bátyja, Sinkovits Imre árnyékában kellett léteznie, ezért is változtatta meg a nevét.

Képeket kereső fájdalom

Egy jelentős művész halála általában nem azt jelenti, hogy eltávozott, hanem hogy megérkezett. Leválnak róla a mázak, nem érezni körülötte a kellemetlen illatú, taszító rajongói lihegést.

Házasságból elégtelen

Igaz…, legalábbis nagyon valószínű – válaszolta Wertheim Ferenc lovag a bírónak 1889 áprilisában. Amit derék, pozitív válasznak értékelhetünk, kivéve azt az esetet, ha a kérdés így hangzott: „Igaz az, hogy ön Tichtl Jozefin úrnőt nőül szándékozik venni?” S mivel sajnos épp ebben a tárgyban született a bizonytalankodó felelet, igazán nem csodálkozhatunk azon, hogy a „szépségéről és élénkségéről meglehetősen ismeretes” Tichtl Jozefin végül nem lett a híres pénzszekrénygyáros fiának a felesége.

Több jel utal arra, hogy fordulóponthoz érkezett a háború, Ukrajna nemsokára minden orosz támadást megtorolhat, amely polgári célpontokat ér

Kijev  évekig úgy harcolt, mintha az egyik keze hátra lenne kötve. Most ez a másik kéz is fegyvert kap, és ha ez megtörténik, Moszkvában sincs senki, aki biztonságban érezhetné magát.

A penigi csoda

Karácsony előtt pár nappal jött az e-mail, aminek tárgysorában felkavaró módon anyám neve állt. Anyámé, akinek 18 éve már csak a képeit őrzöm. A levél ráadásul Penigből érkezett, egy kis szász városkából, amelyről tudtam, hogy deportálásának második állomása volt Ravensbrück, a legnagyobb női koncentrációs tábor után, ahová 1944 december 2-án, a szovjet hadsereg gyűrűjének bezárulása előtti utolsó, Budapestről indult transzporttal a Józsefvárosi pályaudvarról elhurcolták.

Palotás János: Az igazságügyi miniszter a börtön árnyékában

Talán valóban Pankotai Lilire vár, hogy az igazságért folytatott harcával Orbán Viktornak és bűntársainak a végzete legyen.

Tompa Imre: Go East

Érdekes izébe botlottam mézkutató légi útjaim során.

Papp Sándor Zsigmond: Negyvenkét perc

A kötelező reggeli kutyasétáltatás nálam az elmélkedés ideje. Most persze ne gondoljanak valami platónosan vagy hegelesen mély töprengésre, mert a fél szememet közben folyton Bellán kell tartanom. Azt lesem, hogy honnan, melyik sarok vagy fa mögül bukkanhat fel egy madár vagy macska, melyik bokor alól támolyog elő az éjszakát önkényesen meghosszabbító sün, mert akkor bizony olyat ránt a pórázon (ha meg anélkül van, elrohan), hogy minden használható gondolat kizuhan belőlem, és még örülhetek, ha a karom a helyemen marad.

Kínai-amerikai párviadal – Lengyel László és Krajczár Gyula beszélgetése

Érzékeny mutatvány lesz, politikailag hogyan jövünk ki abból, hogy a „barátaink” utálják egymást.

Áprilisi Front

Út az akarat optimizmusához

„Nem abban hiszek, hogy a jövő feltétlenül jobb lesz, abban hiszek, hogy nagyban mi alakíthatjuk”

Izgalmas könyv jelent meg a napokban a Partvonal Kiadó gondozásában. A Térkép a jövőhöz című kötet Meskó Bertalan orvosi jövőkutató munkája, aki ezzel a könyvével afféle társadalmi kísérletbe kezdett annak érdekében, hogy jobban fel tudjunk készülni az ismeretlen, szorongató jövő kihívásaira. Vajon meg tudja-e változtatni egész társadalmak gondolkodásmódját? A jelenre való fókuszálásról el tudja-e terelni az emberek gondolatait a jövőorientált gondolkodásmód felé? A könyv szerzőjével ennek a vállalkozásnak a nehézségeiről és a jövőkutatás lehetőségeiről beszélgettünk.

Mr. Szotyi mit fog csinálni, ha megbukik?

A teljesen esélytelennek tűnő pártokra leadott listás szavazatok biztosan nem járulnak hozzá az ellenzéki mandátumok számának növeléséhez.

Papp Sándor Zsigmond: Keleti furcsaságaink

Most már egy ideje a nyugati világ egyik bástyájában élek, és egyre élesebben látom a magammal hozott identitás furcsaságait.

Hajlik vagy törik? – André Goodfriend és Kocsis András Sándor levelezőkönyve

Két szerző levelez „a világ gyémánttengelyéről”, vagyis a világot összetartó normákról, elvekről. Amelyek – a humanizmus és a felvilágosodás értékei, a szabadság, a szolidaritás, a világ jobbíthatóságába vetett hit – éppen felbomlani, érvénytelenedni látszanak, némely vezérek látványosan tagadják is őket. Változásról vagy végső pusztulásról van szó? 

Újabb határvonal a klímapolitikában – Az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési céljai és politikai dilemmái

Miközben a politikai alkuk a következő hónapokban zajlanak majd, egy dolog világos: a 2040-es célszám nem pusztán technikai számítás, hanem az európai projekt egyik identitás-központú vitája. Arról szól, hogy a kontinens hajlandó-e továbbra is éghajlat-politikai éllovasként fellépni – vagy a választói elégedetlenség, a gazdasági félelmek és a geopolitikai bizonytalanságok hatására visszavesz a tempóból.

Fény az éjszakában

Az ötvenegy esztendős Frank Sinatra 1966. július 19-én Las Vegasban feleségül vette a nála éppen harminc évvel fiatalabb – napjainkban a nyolcvanadikat taposó – Mia Farrow-t. Huszonnégy hónappal később, amikor a művésznő Roman Polanski Rosemary gyermeke című filmjét forgatta, Sinatra azzal küldte ügyvédjét a forgatásra, hogy közölje, mi a helyzet: elválik.

Egy sztrókos története

A közelmúltban – Semmelweis Ignác születésnapján – ünnepeltük a magyar egészségügy napját. A központi ünnepségen köszöntőt mondott a kormány egészségügyért felelős államtitkára. Beszédében megköszönte az ágazatban dolgozók áldozatos munkáját, és bizonyára kitüntette, megjutalmazta azokat, akiket arra érdemesnek tartott. Szerencsére sokan vannak, akik rászolgálhattak erre. Ahogy az is szerencse, hogy a kisebbséget képviselik azok, akik valamilyen oknál fogva – talán a megbecsültség, vagy a gyógyításhoz szükséges feltételek hiánya miatt – nem az esküjük szellemében végzik munkájukat.

Idegzsába lázító

Sándor Péter mestere a színpadi eksztázisnak. Hamar felfokozott hangulatba tud kerülni. Hitelesen jelenít meg idegzsábákat, magukból könnyen kivetkőzötteket, akikben gyorsan felmegy a pumpa, akik társadalmon kívüliekké válnak, és emiatt akár hajszálon lóg az életük.

A „Pankrátova” magyar fogadtatása

Anna Pankratova magyar kapcsolatai a korábban bemutatott szovjet történész fénykorára esnek. Az általa szerkesztett „A Szovjetunió története” tankönyv magyarul a 9. szovjet kiadás alapján 1950-ben jelent meg a Szikra Pártkiadó jóvoltából. A szakma azonnal elragadtatott hangon reagált rá.

Patak Márta: Visszatérés a labirintusba

Nem sok időbe telt – igaz, sokáig nem is kellett élveznem az intézményt –, hogy egész jól kiismerjem magam a Honvédkórház labirintusában Erős felütéssel kezdődött az év, rögtön az első munkahéten szívműtét. 

A szabad akarat csupán egy illúzió?

Emberi mivoltunk talán legfontosabb jellemzője, hogy szabad döntési képességgel rendelkezünk. Vagy ez csupán elménk önámítása, és valójában nem tudunk kitörni sem a fizikai okság zárt világából, sem a génjeink általi meghatározottságból?