Szabad tánc Lilivel: ízekkel, illatokkal, érzésekkel

A gyerekkor után legtöbben nem mászunk már fára, nem ugrálunk bele a pocsolyába önfeledten. Kötöttebb az életünk, ezért kevesebb időnk marad szabad mozgásra, általában önmagunkra. Közben át is alakulunk, mások lesznek az igényeink, vagy éppen feltámad bennünk a vágy a táncra, a testmozgásra, de nem feltétlen mennénk ezért szórakozóhelyre vagy edzőterembe. Ilyenkor választhatjuk a szabad táncot, ahol ítélkezésmentes térben kapcsolódhat önmagával és a mozgás örömével bárki, életkortól és fizikumtól függetlenül. Krizsán Lili óráin arra biztat, éljük meg szabadon a pillanatot, vagy akár a gyermeki énünket, ehhez biztonságos teret is tart a résztvevőknek.

Luppa, az ihlető sziget

A Luppa-sziget olyan, mintha egy kalandregény helyszíne lenne: színes, Bauhaus stílusú házak épültek rajta, a közepén pedig platánsor húzódik hosszan, melynek árnyas lombjai felfogják a tűző napfényt. Itt működik nyaranta már tíz éve a LuppArt rezidenciaprogram, melyen képzőművészek alkotnak kedvükre az egyik épületben, esténként pedig közösen főznek és beszélgetnek – mintha ők is egy regényből léptek volna elő. E sorok írójának is volt szerencséje három éve megszállni ebben a különleges művésztáborban, megismerkedni több alkotóval, illetve bejárni a szigetet. Most a művésztelep varázsos hangulatába bele lehet merülni a budapesti V. kerületi Einspach & Czapolai Fine Art galériában, ahol a tizedik évforduló alkalmából csoportos kiállítást rendeztek.

A gyermeknek is jár a szabadság

Abban valószínűleg minden gyerek egyetért, hogy az iskolából a legjobb a nyári szünet. Felnőttként a legszebb emlékeink abból a gondtalan időszakból vannak, amikor nincs elvárás, nincs időkényszer, nem aggaszt a számonkérés vagy az esetleges felsülés a többiek előtt. Nyári szünetben sokáig lehet aludni, és egész nap „azt csinál az ember gyereke, amit akar”. Teljesen olyan, mint a felnőtteknek a szabadságuk napjai. Ennek azonban vége lehet, miután a Köznevelési Államtitkárság állásfoglalása alapján egész évben biztosítani kell az óvodai ellátást azok számára, akik ezt igénylik. Miközben vannak családok, akik számára ez fontos segítség, nem mindenkinek érdemes mindig a „könnyebbik utat” választani.

„Más pártok is próbáltak már pozitív érzelmekkel kampányolni, de mintha nem vették volna figyelembe, hogy Magyarországon vannak”

Jelenlegi szándékai szerint nem fog már tüntetésen szónokolni Kövesdi Veronika médiakutató, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének tanársegéde. Legalább ekkora szükség van az elemző szemszögre, amelyet közelebb érez magához. Van is mit vizsgálni a mai politikai térben. Az elszabaduló korrupciótól a megtévesztő politikai kommunikáción át a közösségépítési stratégiákig.

Heti abszurd: Hahó, harcosok, vannak köztünk földművesek?

Lovas nép a magyar, megüli szőrén bármikor (a Fidesz-elnök alkalmasint szőrén-szálán), bár előszeretettel esik át a ló túlsó oldalára, mert a hátán egy idő után megunja a zötykölődést.

Fejétől luxi a Fidesz, avagy ez a rongyrázás lesz a végső

Számos oka van annak, amiért a 2010-es kezdetektől több támogatója van az Orbán-kormány menesztésének, mint a maradásának, de a bukás az ismert okokból (Fideszre szabott választási rendszer, elfoglalt állami intézmények, mértéktelen kormánypropaganda) mindeddig elmaradt. Három esélytelen parlamenti választás (és az erőviszonyok váratlan és gyökeres megváltozása) után immár kétesélyes a verseny, a bukást jelentős részben az életminőség huzamos romlása és a fideszes holdudvar párhuzamos luxusvalósága valószínűsíti. No meg az illiberális buborék széthasadása, ami oka és következménye is a nemzeti ellenállás megerősödésének és a rezsim elgyengülésének. A tényekkel látszólag szembenézni próbáló, és (ismét csak látszólag) a nép egyszerű fiaként szereplő Lázár János is megneszelte ezt, és a minap szakítást ígért a nemzeti tőkésréteg azon gazdagjainak, akik „az életmódjuknál vagy mentalitásuknál fogva megszegik az elvárt társadalmi normákat” (vagyis „kullancsként” szívják az ország vérét). Késő, nem késő, elmondjuk: ez olyan kevés lesz, mint kirabolt boltban a perfekt kirakatrendezés.

Önkéntesek ringatják a kórházban hagyott magányos újszülötteket Szegeden

Alig pár napos baba alszik békésen egy fiatal lány ölelésében. Nem az édesanyja, mindössze igyekszik megadni az apróságnak azt, amiből egyébként kimaradna ebben a kötődés kialakulása szempontjából döntő időszakban. Szegeden jártunk, ahol az Örökké Haza önkénteseit kísértük el a klinikára. Kórházban hagyott újszülöttekhez járnak be, hogy ringassák, etessék, pelenkázzák őket. Projektötletnek indult, egyetemi kurzus lett belőle, ma már mások is szívesen átvennék a jó példájukat, hiszen ahogy lapunk cikksorozata rávilágított, több száz csecsemő fekszik most is egyedül a kórházakban, a rácsos ágyak magányában. Ami később életre szóló trauma lehet, a tudat alatt is lappangó szeretethiány-betegség.

Így nem kommunistázik többé Orbán Viktor

Nem tudom, hányan lehetnek a normális életet élő, tehát a miniszterelnöki útba igazítás nélkül is működő képes olvasók közül, akik választások előtt Orbán Viktorra figyelnek, vagy legalábbis megüti a fülüket egy-egy csatazajba horgadt kijelentése. A kampány finisében például, amikor általában egyetlen mondat ismétlődik tőle visszatérően: „A kommunisták mind szavaznak, legyünk ott mi is.” Egy 2018-as videójában a voksolás előtti napokban felidézte, hogy ugyanezt az első szabad választás idején mondta, 1990-ben. És akkor még lehetett is valóságtartalma, mert bár a világ már akkor is jóval árnyaltabb lehetett ennél, a szlogenek tömörítési igénye felmentést adhatott az egyszerűsítésre. Az említett felvételen a „sorosisták mind szavaznak, legyünk ott mi is!” felszólítással zárta mondandóját az idült antikommunista. A 2022-es választáson aztán ismét visszatért az elmélete „a kommunisták mind szavaznak”-ról, miközben a jobbikosoktól a momentumosokig számos párt követői aligha az 1990 előtti rendszer kegyeltjei vagy ideológusai voltak. És látjuk: nem a pártokat sértegeti, hanem a szavazóikat mind. Ejnye.

Modem-idők: a kortárs felkarolása

Négy éve vezeti Vizi Katalin a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti színtere. Az ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, melyek az erősségeik, mi a helyzet a vidéki múzeumokkal, és hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal.

Kilenc élet is kevés lehet – A Dunai Vasmű emberi tragédiáinak az árnyékában megjelent egy másik is: az állatoké

Miközben a legfontosabb az ember, neki mindig van valamennyi cselekvési lehetősége, akár szociális hálója, hogy megoldásokat keressen az élet keserű kihívásaira. Nem így az a több száz macska, akiket az egykori dolgozók tiltás ellenére etettek, és amióta ők már nem mehetnek be a létesítménybe, a lassú éhhalál, a kolóniákban terjedő betegségek és ivartalanítás híján a további túlszaporulat fenyegeti ezeket az állatokat.

Csak a korlátozásával lehet megvédeni a demokráciát azoktól, akik a vesztére törnek?

A putyini, az orbáni és a hozzájuk hasonlítani kívánó illiberális, populista rendszerek egyértelművé tették, hogy a polgári demokrácia intézményeinek korlátozásával igyekeznek hosszú távon biztosítani hatalmukat. A hatalommegosztásra, fékek és ellensúlyok rendszerére épülő, hagyományos értelemben liberálisnak nevezhető demokrácia erői végre megérezték a veszélyt, és keresik az eszközöket, amelyekkel gátat szabhatnak a (szélső)jobboldalról érkező minták térnyerésének. Felmerülnek „harcias” jogi megoldások is, ám ezek lényegében, legalábbis átmenetileg, szintén a demokrácia korlátozását jelentik. Nincs más megoldás? A demokrácia jövője önmaga korlátozása volna?

Kiégett bolygó a gyerekek öröksége

Riasztónak látják a jövőt a fiatalok, ha klímaváltozás a szempontjából kell megítélniük a következő évtizedeket. A veszélyt valósnak, de a rendelkezésükre álló információt szegényesnek vélik, ezért a megoldási lehetőségeket sem látják tisztán. Lesújtó eredmények jöttek ki az UNICEF Magyarország és a Fenntarthatósági Témahét közös kutatása során. A világszervezet fiatal nagykövete, Nagy Dimitra Anna beszélt lapunknak korosztálya aggályairól.

Olaszliszkán terjed a pletyka

Lehetetlen visszalapátolni a tehénbe, ami már egyszer onnan kijött – tartja a népi bölcsesség. Hasonlót élnek meg egy borsodi faluban, Olaszliszkán. Az óvodavezetőről kezdett valaki minden alap nélkül sikkasztással kapcsolatos pletykát terjeszteni az év elején. És ha már állatokkal példálóztunk, maradjunk ennél: kilóg a lóláb, mert a híresztelés nagyon valószínű, hogy összefügg a most lejáró intézményvezetői ciklussal. A megrágalmazott nő férje nem hagyta magát, úgy gondolta, a legjobb védekezés a nyilvánosság.

„Érdemes legyőzni a horrorisztikus asszociációkat”

A zenetörténet a 17. században befejeződött, mondják, de kortárs zeneszerzőként Szőcs Mártonnak nem áll módjában osztani ezt a nézetet. A Kolozsvárról indult alkotó, a néhai Szőcs Géza költő és kulturális államtitkár fia nemrégiben tartotta doktori záróvizsgáját a Zeneakadémián. A zeneszerzők élvonalába tartozó kísérletező komponista műveinek számos sikeres koncertje volt itthon és külföldön. A befogadáshoz azt tanácsolja, a kortárs komolyzenét ne hasonlítgassuk se Beethovenhez, se Taylor Swifthez, viszont bevezetésként meghallgathatnánk a 2001: Űrodüsszeia című Kubrick-opusz kultikus filmzenéjét Strauss- és Ligeti-kompozíciókkal. A horrorisztikus asszociációktól való félelmet meg úgy általában is próbáljuk legyőzni, mert érdemes.

Velencét a luxizó milliárdosok nyomják a víz alá, a városlakók foggal-körömmel küzdenek az otthonukért

Hogy a fenébe nem süllyed el? – a kérdés, ami hozzám hasonlóan minden turista fejében megfordul, amikor először jár Velencében, ahol a puha, iszapos talajba több millió cölöpöt vertek, hogy aztán erre építsék fel a világ egyik legszebb és leglátogatottabb városát. A végtelenül precíz, alapos és kreatív munka eredménye évszázadok óta ejti ámulatba az embereket, a városban élmény elveszni, mégis, az utóbbi 75 évben a lakossága drámaian, kevesebb mint harmadára csökkent. A lagúnák városa ugyanis egyfajta időkapszula, ami turistaként nagyon is csábító, ám az egyre növekvő megélhetési költségek, a korszerűsítés hiánya és az évi 25-30 millió látogató szinte kiszorította a városlakókat. Akik maradtak, foggal-körömmel küzdenek az otthonukért, felemelték szavukat a várost legutóbb felforgató, világraszóló luxusesküvővel szemben is, mindhiába.

Közösségben működve, hangyaszorgalommal

A Józsefvárosban, a Baross utca 32. alatt működő ArtEnto Ökocentrum hangyatematikájú kiállítással és programsorozattal ünnepli a második születésnapját. Az eseményen a látogatók több hangyafajjal is megismerkedhetnek, illetve kiderül az is, hogy mi, emberek mit tanulhatunk tőlük.

Heti abszurd: Néró tolerancia, avagy a Fidesz mesterszerve

És akkor most váratlanul arra kérjük a fideszes harcosokat, hogy tegyék le egy pillanatra a harci kelevézeket, gyilkos pikákat és tömegpusztító emojikat, kéretik egy kis csend. 

„Azokkal is lehet az ember szolidáris, akik más ideológiát vallanak, hiszen ugyanúgy kárvallottjai a rendszernek”

A kultúrharcos retorikájú, keményen védekező, az emancipációs törekvéseket erkölcsi normaként hirdető demokratizmusnak korlátozott a társadalmi hatása, mert a kormánypropagandához hasonlóan polarizál. Aki nincs velünk, ellenünk van. A progresszív baloldali politikának a létező társadalmi ellentmondások gyökereire kell rámutatnia, és felvállalnia a mindennapi problémák kezelését. Így lehet eljutni azokhoz az emberekhez is, akik másképp gondolkodnak a világról, de érintettek a napi gondokban. Ez a hitvallása Kováts Eszter politológusnak, a Bécsi Egyetem kutatójának. És nincs vele egyedül.

Fidesz márkanéven itt már ne áruljanak semmit ebben a században, legfeljebb csak szabadulószobát, jó?

Az Orbán-rezsim ismét bebizonyította: bármit (értsd: bármikor, bármennyi gyereket, magyar szabadságot és szuverenitást) feláldoz a hatalma megtartásáért. A Pride tiltásával kizárólag azt akarta elérni, hogy az ellenzéket kisebbségi állásponthoz köthesse. De a bullshitvarázslat már nem működik, éspedig két okból. Az elmúlt években megdőlt Orbán tévedhetetlenségének mítosza, a varázsló vadul lóbálja a pálcáját, mindhiába, a közönség nevet a levitézlett ripacson. Másrészt minden fiskális hókuszpókusz ellenére a gazdaság is kilehelte a lelkét, minél több ársapkát szigszalagoznak a liklukas illiberális gumimatracra (légvár az: a semmi súlytalanságával teli), annál jobban ereszt a többi hézagon. Magyarország egy hete megérezte a szabadság levegőjét. És aki egyszer ezt megérzi, nem akarja többé a hatalmi téboly, a nemzeti megosztottság és a kreatív elvtelenség áporodott levegőjét szívni. Szatyorból végképp nem. A demokratáknak azonban nincs okuk hátradőlni: Orbán (vagy amivé romlik nap nap után) nemcsak nem szeret veszíteni, de nem is tud. Hisztérikus trumpista a végletekig. Csak a kétharmadból ért. Meg a sunyi kis éji törvénykezéshez.

Nem minden szuperhős rovar

Én meglévő dolgokat szedek szét, aztán másképp rakom azokat össze. A művészetem lényegében erről szól. Bármit is csinálok, ezt a módszert alkalmazom – vallja Szöllősi Géza, akit a képzőművészet iránt érdeklődők az eltorzított állatpreparátumairól és a rovarokból összeállított szobrairól ismerhetnek.

Szikrázó ellentétek: a baloldaliság makacs szenvedély

A Szikra Mozgalom az ébredező magyar baloldal nagy reménysége volt. Bár a múlt idő még korai. Néhány elméleti műhely és fórum (Eszmélet, Új Egyenlőség, Mérce, Fordulat, Gólya Szövetkezet, Helyzet Műhely, Társadalomelméleti Műhely) izmosodása után a 2020-ban alakult Szikra látszott elszántnak és alkalmasnak arra, hogy hatékonyan belépjen a politikai életbe. Fiatalok hozták létre, akik szintén nem idegenkedtek az elmélettől, és elszántan belevetették magukat a legjelentősebb klasszikus és jelenkori baloldali szerzők munkáinak tanulmányozásába, de keresték azokat a formákat, cselekvési módokat, területeket, amelyekkel részt vehetnek a társadalom formálásában, a hátrányos helyzetben lévő rétegek érdekképviseletében.

Tarvágás: szinte mindenki csak találgat, miért kellett módosítani az erdőtörvényt, az erdészek kitették a fűrészt az asztalra

Hiába a 47 ezer tiltakozó aláírás, hiába Sulyok Tamás köztársasági elnök óvatos vétója, a parlament megszavazta, hogy akár védett erdőkben is lehetőség legyen tarvágásra. De hogy ez valóban csak lehetőség marad, vagy gyakorlat lesz belőle, azt egyelőre senki nem tudja megmondani.

Nem a jegyektől lesz értékes a gyerek, de a magyar gyerekek mentális állapota alig jobb, mint a háború sújtotta Ukrajnában élő társaiké

„Attól, hogy rosszul sikerült a bizonyítványod, még lehetsz kedves, humoros, segítőkész, megbízható, egyedi, ÉRTÉKES, kreatív, sportos stb.” – olvashattuk nemrég a közösségi oldalon az Ifjúsági Lelki Elsősegély posztját, a szolgálat elérhetőségeivel. Sok szülő (és gyerek) ilyenkor büszkén osztja meg kiváló eredményeit, és persze lehet is büszkének lenni ezekre, de akiknek nem jött össze valamiért a vágyott vagy akár a szülők által elvárt bizonyítvány, még rosszabbul érezhetik magukat, esetleg haza se mernek menni. Ilyen krízisekben is tud segíteni az anonim lelki segély, ahol képzett önkéntesek fogadják a hívásokat, vagy ha leírni könnyebb, e-mailben is lehet hozzájuk fordulni. Munkájukkal súlyos hiányt igyekeznek pótolni, mert hazánkban a magánellátást csak kevesen engedhetik meg maguknak, az állami rendszerben alig akad szakember és hosszúak a várólisták, miközben egy európai kutatás, az alkohol- és egyéb drogfogyasztással foglalkozó európai iskolai felmérés, ESPAD) szerint a magyar gyerekek mentális állapota alig jobb, mint a háború sújtotta Ukrajnában élő társaiké.

Heti abszurd: Szombat a szabad akarat próbája volt

Emlékszik még valaki arra a régi falfirkára, hogy „Állítsák meg a világot! Ki akarok szállni!”? Hétről hétre egyre erősebben jelenhet meg a belső lelkivilágunk falán ez a felirat, miközben valamennyire még próbálnánk követni a világpolitika és benne Magyarország közéleti történéseit, de azért nem szívesen kerülnénk emiatt szakellátásba.

Voks2026, avagy a nagy gyermekvédelmi ártalomcsökkentés

Tételezzük föl, hogy szülő vagy, és valami furcsa és megmagyarázhatatlan okból (a hazád, a barátaid, a családod iránti olykor indokolatlan mértékű ragaszkodás, és/vagy a nyelvtudás és a bátorság makacs hiánya miatt) Magyarországon vagy szülő. Egy váratlan pillanatban eléd járul a magyar fiatalság. Ül a magyar fiatalság előtted, néz nagy bociszemekkel. Mit mondasz a fiatalságnak az ő „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének” érdekében? Hallga csak, édes öcsém, be szép az Orbán gyerek lélekroncsoló propagandája? Be szép a magyar apákat koporsóban, meghalva mutogató háborúsfilm-művészete? Be szép a Fidesz milliókat kiközösítő politikája? Be szép a pszeudokeresztény-demokrácia szegényellenes hallgatása és urizáló szarvasvadászata? Be szép a Matolcsy klán Ferrari-tempóban végrehajtott bankrablása és a Mészáros família arcátlan gazdagodása? Be szép a háborús bűnös orosz pártolása a szabadságharcos ukránnal szemben? Be szép a pedofília és az átlagtól eltérő szexuális identitás aljas összemosása? Nem, nem mondasz ilyet, mert magadnál vagy. Tudod, hogy ennek a rezsimnek bármely tetszőleges mozdulata (ideértve a nemzetközi fasizmusszervezést) többet árt a fiatalságnak, mint az összes migránsterror a „hanyatló” Nyugaton. Van hát miért gyülekezni a Budapesti Büszkeség jegyében is.

Felruházzák a szűkölködőt a gyulai diákok, UNICEF-program szól arról, hogy fiatalok keressenek megoldásokat a helyi problémákra

Senki nem ismeri jobban a kamaszokat, mint maguk a kamaszok. Az UNICEF Rajtad áll a jövőd! programja is ezt az elvet veszi alapul: arra ösztönzik a diákokat, hogy ők keressenek megoldásokat a helyi problémákra. Az idei verseny egyik győztese a gyulai Harruckern János iskola csapata lett. Bántotta őket, hogy sok társukat gúnyolják, amiért nem tudnak rendes, tiszta holmikban járni. Az öttagú csapat ezért ruhagyűjtésbe és -javításba kezdett.

Torzók, mint mi magunk vagyunk

A föld, a víz és a saját kezünk. Ez az agyag. Az emberiség egyik legrégebbi orvossága, manapság mégis ritkán találkozunk vele. Nem állunk meg egy hétköznapon és kezdünk el a földből víz segítségével tárgyakat gyúrni. Nem írunk agyagtáblára és nem építünk viskókat, nem húzunk fel falakat puszta kézzel agyagtéglákból. Pedig ez az egyik legősibb építőanyagunk. Számos ősi civilizáció kultúrájának régészeti emlékei között szerepelnek az agyagból megformált kicsi idolok és szobrocskák, amiket az edények és tálkák követtek. Kezdetben a napon szárították a tárgyakat, a korongozás és az égetés később terjedt el, ahogyan a kerámia is.

Bor, mámor, dzsessz: fesztiválok, ahol a bokánkig sem ér fel a politika

Év közben jobbára klubok és hangversenytermek adnak teret a dzsesszzene nem is akármilyen világsztárjainak: csak az elmúlt évadban többek között Pat Metheny, Jan Garbarek, Al Di Meola és Victor Wooten formációi léptek pódiumra. És persze nemzetközi hírű magyar zenészek, együttesek, akik a nyári fesztiválszezonban lopnak minőségi muzsikát a szabadtéri fesztiválszínpadok, összművészeti kavalkádok s olykor akár strandok közönségének a szívébe.

„Mindenki ugyanúgy szerelmesedik bele valakibe, a 16 éves aboriginal bennszülött és miami idősotthon 87 éves lakója is. A kultúra körülötte, az változik”

Ha az emberiségnek van szuperereje, az a közös tudásrendszerünk – ezt tartja a legfontosabbnak Dávid-Barrett Tamás evolúciós viselkedéstudományi kutató, az Oxfordi Egyetem professzora és az emberiség jövőjével foglalkozó Future Human Systems Research vezetője. Nemrég magyarul is megjelent könyve, A patriarchátus természetrajza kapcsán beszélgettünk, sok minden másról is, mert ha az emberiség 350 ezer éves történetét nézzük, korántsem ez az alapállapot. Férfiak és nők is jobb szeretnek nemi harmóniában élni, miközben a fontos döntéseket általában a nők hozzák, ahogy hozzájuk kapcsolódik sok fontos túlélőtudás átadása is, például az énekekben, mesékben.

Közoktatásország lakói

Mindjárt itt a nyár, a nyári szünet. Évről évre ünnepe a diákságnak, amikor felkerül a táblára a nagy felkiáltójel, amit azután követ a cirádás-rajzos Ó. Mire a forró napok végképp átveszik az uralmat a tantermek tábláin és a diákság életében, beköszönt a vakáció. Két és fél hónapnyi iskolamentes időszak, a nagybetűs szabadság. Még a Covid-járvány idején, a karantén bejelentése előtt egy-két nappal Gyarmathy Éva, a gyermekek mentálhigiénés egészségét kutató pszichológus azt írta, zárják be az iskolákat, és ki se nyissák többé, mert jelenlegi működésük káros a gyerekekre. Amit ő ezzel megfogalmazott, azt generációk érezték a bőrükön. Az iskolasebeket ugyanúgy nem lehet elfeledni, mint más traumákat.