Az ötlet tálalása kedves felütésű, az innovációt gyermeki élményekkel együtt ismerteti, célja a program népszerűsítése. A reakció a poszt és a megosztások alatt azonban egy pillanat alatt megmutatta az érdekellentéteket.
Az ötlet múltja: Szolnok
A szolnoki Tiszavirág Fesztivál programjához kapcsolódóan 2013-ban a Széchenyi Lakótelepért Szabadidő, Kulturális és Sport Egyesület éjszakai gyermekfelügyeletet szervezett a városrész egyik óvodájában, ezzel lehetővé tették a rendezvény látogatását a kisgyermekes szülők számára is. Akkor nagy sikere volt, majd 2019-ben is, amikor újra találtak rá pénzügyi forrást. Havonta egy alkalommal állt a szülők és 5–10 éves korú gyerekeik rendelkezésére ez a szolgáltatás Szolnok egy-egy nagy rendezvényéhez időzítve, így azok látogatószáma is emelkedett. A szolnoki példa egy helyi igényeket kielégítő, jól átgondolt, átlátható finanszírozású innováció, mindenki számára kedvező megoldással. A szülők szabadidőt kaptak, a gyerekek élményt, a pluszmunkát vállaló pedagógusok pluszjövedelmet, a város pedig felélénkülő kulturális életet.
Az utánkövetés kimutatta, hogy az éjszakai óvoda ingyenessége jelentősen befolyásolta az igénybe vevők nagy számát. Az óvodapedagógusoknak is érdekes volt a feladat, elégedetten gondoltak vissza rá, de megterhelő volt számukra az „éjszakai műszak”.
Ezt vezette be a VI. kerület az önkormányzati fenntartású óvodáiba. A képviselő-testületi határozatokban nincs támpont az éjszakai óvoda működésével kapcsolatban, így kérdésként fogalmazódik meg a fejlesztés valódi oka.
A szülők mint óvodahasználók
A reakciók alapján a szülők örülnek a lehetőségnek, szeretnék, ha a gyakorlat elterjedne. Ismerős helyen ismerős óvó néni, dajka vigyáz egyetlen kincsükre, írják, nem egy vadismeretlen bébiszitter. Az anyák közti érdekellentétet a durva hangvételű kommentek mutatják.
Az éjszakai ovi életét bemutató posztban szereplő játékok, mint például elemlámpával bejárni az ovit, a szülők fantáziáját is megmozgatták. A pizsamapartik és a külföldi példák alapján élvezetesnek gondolták, mégis ott vannak az árulkodó mondatok. A „gyerekek hamar megszokták”, a „szorongóbbak mellé odaültem, amíg el nem aludt” azt mutatják, hogy
a kicsik egy részének ez a helyzet stressz. Nincsenek ott a szülei, és ez nem az ő szobája, ágya.
A szülők ingyen akarnak egy fizetős szolgáltatást igénybe venni. A program, amelyre gyerek nélkül mennének, a koncert, éttermi vacsora, színház akár több tízezer forintba is kerül, de mégis, a fogadott bébiszittert drágállják. Pedig a bébiszittertől a szülők referenciát, okleveleket, ajánlóleveleket kérhetnek, lehetőség van megismerkedni a gyermekkel, választható, hogy otthon vagy másutt vigyáz a szakember a kicsire.
Az óvoda mint szolgáltatás
Az óvodák köznevelési intézmények, a közoktatási rendszer legalsó lépcsőfokai. Elkülönülnek a szociális szférától, céljuk a gyermeki személyiség kiteljesítése és a képességek kibontakoztatása. Működésüket az Óvodai nevelés országos alapprogramja szabályozza, nyitvatartásukat kormányrendelet rendezi, ez igazodik az óvodahasználók igényeihez, a vonzáskörzetükben élő családok életkörülményeihez. Így például lehetőség van arra, hogy ha a helyi munkarend úgy kívánja, akár hajnali 5 órakor kinyissanak a dolgozói buszhoz igazodva, és az érkező gyermekeket lefektessék pihenni. Ilyen óvodák vannak Esztergom környékén. Ott a gyermekeket délután 3 körül hazaviszik, és az óvoda bezár.
Az óvoda valóban szolgáltat, de nem a szülőknek, hanem a társadalomnak, a helyi közösségeknek.
Kevésbé ismert, hogy az óvodák folyamatos nyitvatartással működnek. Még karácsony és újév között is, amikor a legtöbb munkahely leáll, az óvodáknak fogadniuk kell a gyerekeket akkor is, ha a szüleik otthon karácsonyoznak vagy kikapcsolódnak.
Az óvodapedagógus – akinek a bőre megy a vásárra
Az elmúlt évek közbeszéde következtében a társadalom a kritikát megfogalmazó, a túlmunka ellen tiltakozó pedagógusban azt az embert látja, aki nem akar dolgozni, akinek teher a gyerek. Ez a nézőpont ebben a témában is megfogalmazódott, válaszul az óvodapedagógusok (és gyakran a laikusok is) súlyos aggályaira, például hogy a kisgyermekét egyedül nevelő óvónő kötelezhető-e éjszakai munkára.
Mikor van a pedagógusnak ideje a családjával vagy pihenéssel tölteni? Van választása, ha felkérik dolgozni az éjszakai óvodába? Mondhat nemet? Milyen ellentételezést kap?
A tanártüntetések után, 2023-ban lépett hatályba a LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról, amelyet státusztörvénynek, a szakmán belül pedig beszédes névvel bosszútörvénynek neveztek. Ezzel jelentősen szűkítették a pedagógustársadalom mozgásterét. Például a munkáltató ügyeletet, túlmunkát rendelhet el, ha az intézmény érdeke úgy kívánja, és akár vasárnapi munkavégzésre is kötelezhető a pedagógus. A túlmunkáért járó többletdíjazással kapcsolatban sok a visszásság. Vannak olyan munkahelyek, ahol a kötelező ügyeleti vagy helyettesítési díjakat is csak nehezen vagy egyáltalán nem fizetik ki a túlórázó dolgozóknak. Ezek alapján az éjszakai ovival kapcsolatban az egyik leggyakoribb kérdés az volt, hogyan honorálják az éjszakai ügyeletet az óvónőknek, dajkáknak. Soproni Tamás polgármester jelezte, hogy díjazásban részesülnek, de ez a kedélyeket nem nyugtatta le. Amennyiben ugyanis más önkormányzatok is bevezetik az éjszakai óvoda szolgáltatást, mi a garancia, hogy ezt kifizetik, ha más túlóradíjakat nem?
Éjszakai óvodát indított a terézvárosi önkormányzatNemcsak anyagi, de a munka- és pihenőidővel kapcsolatos aggályok is felmerültek. Nem érkezett válasz például arra a kérdésre, hogy ha az óvónő, dajka éjjeli munkabeosztásban dolgozik, ki van a csoportjával napközben.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az éjjeli munkavégzés során az óvónő nem alszik, tehát a pihenőidőt számára biztosítani kell.
A szolnoki óvodai program utánkövetése kimutatta, hogy bár érdekes volt a feladat, az óvónők nagyon elfáradtak a nem megszokott terhelésben. Mindez a törvényben kötelezhető helyettesítéssel együtt kialakíthatja, hogy egy éjszakai óvodai munka után egy túlmunkával terhelt általános munkahét következik.Az óvók számára a gyerekszeretet mellett szerepet játszhat benne a frissen bevezetett teljesítményértékelési rendszer (TÉR), és a benne megfogalmazott teljesítménycélok. Ezzel a saját erőforrásaik terhére egy a gyermekek számára is megterhelő kényszerpályára vihetik az óvodák nyitvatartását.
A gyermekek – hétvégén is az óvodában
Az éjszakai óvodáról szóló tudósítások kiemelik, hogy a gyerekek élvezték a különleges alkalmat, volt, hogy ők kérték, hogy hadd menjenek. Az óvoda szeretne az a hely lenni, ahova a gyerekek szívesen járnak, mert a pedagógusok ismerik a gyermekek életkori sajátosságait, és tudják, hogy az érzelmi biztonság, a kötődés milyen fontos a számukra. Mindamellett a szolnoki gyakorlatról 2020-ban megjelent kutatás kimutatja, hogy
a gyermekek nem úgy pihennek az éjszakai óvodában, mint otthon, hanem inkább olyasfélén, mintha kórházban lennének.
A terézvárosi vélemény szerint ez jó alkalom, hogy a gyerekek megszokják, milyen például egy táborban aludni, de valóban nevelési cél lehet gyerekeket arra szoktatni, hogy milyen idegen környezetben aludni? Nem inkább azt az élethelyzetet kell maximálisan kihasználni, ami adatott? Jó mindig másra vágyni, mint ami van? Fel kell készülni egy bizonytalan, előre nem látható eseményre? És valóban így?
Szakemberek szintén ennek a kutatásnak alapján felhívják a figyelmet, hogy a gyerekek már így is több időt töltenek az óvodában, mint az az életkori sajátosságaik alapján kívánatos lenne. Szükség lenne a gyermekek idegrendszerének megnyugvásra, az érzelmi életüknek a családi fészek biztonságára, a szeretett szülők közelségére. Sokan nem érettek még rá 3-4 éves korban, hogy elváljanak az édesanyjuktól, és a munkanapok során is szeparációs szorongást élnek meg.
Ma már egy átlagóvodás napi óvodai ideje annyi, amennyi húsz évvel ezelőtt már gyermekvédelmi esetnek volt minősítve. Eddig is lobbiztak a szülők azért, hogy az ügyeleteket igénybe vehessék. Ezek most kibővülnek az éjszakákkal?
A szeretett óvó néni, az ismerős környezet sem lehet mindig biztosított, hiszen adott esetben Terézvárosban az öt óvoda közül három volt nyitva éjszaka, Szolnok óvodái közül pedig egy. Végeredményben egy jól megismert bébiszitter, akivel biztosított az ismerkedési idő, kiszámíthatóbb segítség lehet a családoknak, mint egy random óvoda random pedagógusa. Igaz, fizetni kell a szolgáltatásért, de az egyedi igényeknek jobban megfelel.
Kinek jó az éjszakai óvoda?
Terézváros polgármestere nevén nevezi, ő a szülők számára szeretne feltöltődési lehetőséget biztosítani. Az óvodák épülete, berendezése, munkavállalója adott, kis ráfordítással éjjel is üzemeltethető. A szülők örülnek az ingyenes szabadnapnak, véleményük szerint ha ők kipihentek, az a gyermeküknek is jó. Az éjszakai óvoda tehát jó a felnőtteknek, akik ezt adott választási évben adott esetben voksokkal is megköszönik. A gyermek nem választópolgár, a szülő viszont igen. Akkor is, ha közben az interneten vérre menő küzdelmet vív más anyákkal. Az is hírérték, és az ötlet egyre nagyobb teret nyerhet.
Ezen a ponton érdemes egy kicsit megállni, mielőtt az oktatásirányítás is felvetné az éjszakai óvoda ötletét.
Az óvoda ugyanis egyre inkább definiálatlan intézménnyé válik, esélyteremtő, hátránykompenzáló, képességfejlesztő feladata a súlyos szakemberhiánnyal egyre nehezedik, gyakran a lehetetlen határán táncol. Lehet ebben a helyzetben még terhet rakni a pedagógusra?
Mikor fog felállni, és hátra sem nézve elhagyni a pályát? A folyamatos munkarenddel egyre inkább a gyermekmegőrző funkció kerül előtérbe, ami nem segíti a szakma presztízsét, és a rendszerben elkallódnak a segítségre szoruló, a tehetséges gyermekek.Nem oldja meg viszont a több műszakban dolgozó vagy az egyedülálló szülők problémáját ez a kezdeményezés. Egy péntek éjszaka számukra nem segítség. Ráadásul ha az óvodapedagógus, a dajka egyedülálló szülő, akkor a helyzet teljesen reménytelenné válik. Hová tegye addig a saját gyerekét, ameddig a más gyerekére vigyáz? Hiszen akkor jóval magasabb jövedelemért bébiszitteri munkát is vállalhatna.
Ami a szolnoki, a terézvárosi példából is látszik, illetve a kutatás is alátámasztja, hogy alapos mérlegelés, hatástanulmány nélkül egy ilyen projektbe belevágni kockázatos, más helyre adaptálni, főleg pedig kötelezővé tenni több kárt okozhat, mint hasznot. A szülők oldaláról nagyobb igény lenne rá, mint amennyi pedagógus ezt a munkát önként elvállalná, és ez magában feszültséget hordoz. A pedagógusok, mivel ők tanárok, és nem szociális dolgozók, úgy érzik, a gyermekfelügyeleti igényt nem az óvodáknak tisztje és feladata kiszolgálni. Erre a feladatra másféle szabályozók kellenek, hogy az éjszakai gyermekfelügyeletet jól és minden résztvevő számára hasznosan lehessen működtetni. Ehhez forrást, szakembereket és infrastruktúrát viszont nem az óvodák feladata előteremteni.
