Thomas Pynchon: Ellenfényben (részlet)

Thomas Pynchon 2006-os regénye seregnyi szereplőt felvonultatva a XX. század fordulójának évtizedeiben játszódik. Országról országra, szárazföldről a tengerre kalauzol, az űrből a Föld közepébe, miközben egész panorámáját adja a filozófiai eszméknek, politikai törekvéseknek, vallási meggyőződéseknek és tudományos elméleteknek, amelyek meghatározzák világunkat. Erőteljes kritikát fogalmaz meg a kapitalizmussal szemben, valamint olyan örökké aktuális témákat jár körül nagy alapossággal, sötét humorral és zabolázhatatlan fantáziával, mint az identitás, szexualitás, társadalmi egyenlőtlenség vagy a technológiai fejlődés. Az ezer oldalas regény március 10-én jelenik meg magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában.

Odze György: A Kra–Szpré duó

Spányik Miklós versei

Jobb sors; Makulátlanul

Wintsche Gergely: AIDA

Tim Mariann: Vetésforgó

Nem kívánt törlendő? – Mesterséges és emberi fantáziákról Lipcsey Emőkével

„Minél többet tudunk a világról, annál kevésbé értjük” – mondja Lipcsey Emőke, akit új, a héten megjelent, tizenkét novellát tartalmazó, Cancel című kötete kapcsán kérdeztünk szimulált és virtuális világokról, a mesterséges intelligencia hasznáról és veszélyeiről, és arról, mit keres Nick Cave augusztus 20-án a Mesterségek Ünnepén a budai várban.

Soós Viktória: Csajos appok

Háy Jánosnak ajánlva

A szabadság neme – Életerőről, értékekről és emlékezetről Petőcz Andrással

„A hermafroditizmus önmagában is figyelemre méltó” – mondja Petőcz András, akinek legutóbbi regénye külső és belső utazások sorozatából áll össze az emberi viszonyok és az emberi test körül, egy öreg művész és fiatal, nem mindennapi modelljének kapcsolatából kibontva. Az androgün szerető szerzőjével Erószról és Thanatoszról, szerelemről és halálról, valamint a túlzottan kíváncsiskodókról is szót ejtettünk.

Tatár Sándor versei

Langyulatjelentés; Sejtkonzílium

Lárai Eszter: Egy anorexiás naplójából

Fekete-fehér; Hajcsár és a szolga; Lépcsők

Zámbó Tamás: Sárga ég

Győri-Simon Dóra versei

[az ember]; hóhömb

Ayhan Gökhan: Hódolatom

Rachel Kushner: A teremtés tava (részlet)

A modern élet problémáitól való szabaduláshoz forradalom vagy az ősidőkig történő visszatérés vezet? Legyen bármelyik idea is célravezető, egy amerikai titkos ügynök mindenesetre beépül egy franciaországi radikális ökoközösségbe, hogy feltérképezze annak működését, politikai ambícióit. Rachel Kushner politikai thrillerje olyan világba vezet, ahol a szerelem is fegyver, a múlt fikció, az igazság pedig csak egy újabb fedőtörténet. A teremtés tava március 3-án jelenik meg magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában.

A nemzeti megváltó szerepe – Milbacher Róberttel a legendás múlt játszóterein

Petőfi mégsem halt meg Segesvárnál? Sőt, orosz kém volt? Arany Vörös Rébékje pedig a valóságban is élt? Milbacher Róbert két kisregényében az igazságkeresést, a kutatást szinte krimiszerűen tálalja. Ám rafináltan keveri a lapokat – irodalomtudósként, íróként egyaránt. Rajtunk, olvasókon áll, melyik igazságverzió felé hajlunk. A Variációk a múltra című kötet szerzőjével legendákról, kollektív emlékezetről, a múlt sokféle arcáról is beszélgettünk.

Csabai László: Szovjetgrád

Takács Nándor: Téli küldetés

Szenteltvizet kóstolva – Papp-Sebők Attilával a Kátéról

„Hogyan lehet a szégyent eltolni és átértelmezni, vagy éppen a fénybe emelve felmutatni?” – Papp-Sebők Attila Káté című első verseskötetében erre tesz kísérletet. Emellett Istenről és dióbélről is szót ejtettünk a szerzővel.

Farkas Arnold Levente: névmások

Rényi Ádám: Matek (Részlet a Várólista című kötetből)

Az Osztálytalálkozó, A bezzeggyerek és az Erika néni után ma, február 20-án jelenik meg Rényi Ádám felnőttmeséinek újabb könyve, a Várólista. A szerző negyedik kötetének életmeséi férfisorsokat mutatnak be. A novellák – a groteszk futamoktól a lírai darabokon át a vitriolos társadalomkritikáig és a kacagtató jelenetekig – úgy tartanak görbe tükröt a mai magyar mindennapok és úgy általában a mai ember elé, hogy közben cseppet sem bántóak, épp ellenkezőleg: a szerző humorral, őszinte és szeretetteljes érzékenységgel formálja meg még leghóbortosabb hőseit is. Egy kis ízelítő a 21. Század Kiadónál megjelenő kötetből.

Beck Tamás: Csodagyerek

Egyre inkább az ősz – Tatár Sándorral pózokról és pozíciókról őszintén

„…csekély mértékben indokolt, hogy bárki is halálosan komolyan vegye magát költőként” – mondja Tatár Sándor a jelen költőszerepei és az írott szó társadalmi hatása kapcsán. Nem beszél a levegőbe, két verseskötete is megjelent tavaly, a válogatott és új verseket tartalmazó nincs másik mese és a Szabadalmaztatott ősz. Versrokonságokról és rossz állampolgári közérzetről éppúgy kérdeztük, mint az életigenlésről.

Vörös István: Közép-európai féligmondó

Ray Nayler: Az elásott csatabárd (részlet)

Az elásott csatabárd egy lázadás története a status quo ellen egy mesterséges intelligencia és autoriter rezsimek által uralt közeljövőben. Nayler új regénye mélyen rétegzett futurisztikus thriller a geopolitikai kémkedések izgalmas jövőbeli világából, az emberi szabadságot megfojtó diktatórikus rendszerek kemény kritikájával. A könyv február 24-én jelenik meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában.

Sinka Zsófia: Saint-Louis

Száraz Pál: A kis trónörökös

Mojzes Ivrat: A csend hangjai

Elvesztett illúziók – Sára-Csombor Ritával egy zárt közösségről

Vannak egyenlők és egyenlőbbek – Sára-Csombor Rita saját tapasztalataiból okulva írta meg Vénia című regényét, melyben a fiatal lány, Flóra egy keresztény szerzetesrend rideg mindennapjaiban éli meg, hogy a jézusi elvek többnyire nem valósulnak meg a közösségben. A tanári hivatást gyakorló, a határait előszeretettel feszegető szerzővel beszélgettünk első regényéről.