Luxus, háború – Varázslat Orcsik Rolanddal

A kortárs magyar irodalom nagyon kevés teret ad a varázslatnak. A rögvalóság vagy a trauma köti le inkább a figyelmet – mondja Orcsik Roland, aki ezzel szemben új regényében utat nyit a mesének: a Hordozható óceán magyar és balkáni alapanyagokkal és indiai fűszerekkel kevert, szatirikus és groteszk kalandok ötvözete. A vajdasági és a délszláv irodalom kutatójaként is ismert szerzővel beszélgetve a fogyasztói társadalom kritikája mellett sem mentünk el szó nélkül.

Vasas Tamás: tavasszal néha leírok magamnak a pultnál pár nevet

Tóth Vivien: Mandulamag

Rácz Gáspár: Mese az kis balerináról és a nagy medvéről

Bereczk Imola: Főpróba

F. Faragó Eszter: Csendem

Pályi András: A zöld láda

Petőcz András: Fölemel, aki (öregember-szonett)

                                                                                De jaj az egyedül lévőnek,                                                                mert ha elesik, nincs, aki fölemelje.                                                                                                           Préd 4,10

Nyerges Gábor Ádám: Kanalazott és nyelt (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – II.)

A három részre szakadt Magyarországon, az úgynevezett sötét középkorban új ötletek, felfedezések pislákolnak a félhomályban: egy fényevő társaság indul útnak, felvilágosítani a népet. De mit szól ehhez a hivatalosan nem is létező inkvizíció? És az istenadta nép? Nyerges Gábor Ádám még készülő, Napnál világosabb című regényéből majd kiderül. Az íródó műből a Nyitott mondat három héten át közöl részletet, ez már a második.

Jön vagy megy a vihar? – Bánki Évával sorsról, döntésekről

„Ennek az egész korszaknak jó metaforája a betegség” – értékel Bánki Éva, aki Apjalánya című új kötetében szókimondóan, nyíltan beszél a családi és társadalmi titkokról, traumákról, amelyek megbetegítenek, és a legbelsőbb félelmekről is.

Zámbó Tamás: A mester intenciói

Ferenczfi János: Profán zsoltár

Csabai László: Gyűrűk

Bánfai Zsolt versei

Sosem elég?; Amivé lesz

Nyerges Gábor Ádám: Kifogyhatatlan, de nem végtelen (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – I.)

A három részre szakadt Magyarországon, az úgynevezett sötét középkorban új ötletek, felfedezések pislákolnak a félhomályban: egy fényevő társaság indul útnak, felvilágosítani a népet. De mit szól ehhez a hivatalosan nem is létező inkvizíció? És az istenadta nép? Nyerges Gábor Ádám még készülő, Napnál világosabb című regényéből majd kiderül. Az íródó műből a Nyitott mondat három héten át közöl részleteket. Íme az első!

Kossuthot lepisszegték, Szamuelyről iskolát neveztek el – Benedek Szabolccsal a Hídvárosról

Gellért püspöktől Kádár Jánosig ér a Tisza és a Zagyva torkolatánál alapított település, Szolnok története Benedek Szabolcs Hídváros című regényében, mely huszonegy fejezetben meséli el a címerében a fiókáit a saját vérével etető gödényt ábrázoló város legendáriumát – nem csak szolnokiaknak! A szerző az álmait is megosztotta velünk a beszélgetésünk során.

Fábián Krisztina: Hívogató

Gänszler Beáta: Tehenekkel suttogó

Farkas Arnold Levente: nindzsa

Csősz Gergő: Biodóm

M. Kovács Melinda: Mindenmentes

Murányi Zita versei

iniciálé; mosoly

„Figyelj, ma pokróc voltál!” – Kiss Ildikó Judittal túlélési technikákról

„Nemcsak azokat kell észrevenni, akik bántalmaznak, hanem azokat is, akik hagyják ezt!” – mondja Kiss Ildikó Judit, aki Tizenegykor nálad című, regényként is olvasható novelláskötetében a boldogtalanság különféle alakzatait ábrázolja, bőven merítve saját élményeiből is. Ám a düh és a fájdalom mára lecsillapult a világutazó szerzőben, akivel nemzedékeken átívelő traumákról is beszélgettünk.

Bauer Krisztina: Örökség

Mindenki mindenkit átver – Gárdos Péterrel a manipuláció természetrajzáról

A Hamisítók a Kádár-rendszer puha diktatúrájának húsba vágóan pontos korrajza, amely egy sor fontos filozófiai kérdést is megfogalmaz a valóság és a manipuláció, a híradás és a propaganda összefüggéséről, amely talán még sosem volt olyan aktuális, mint napjaink Magyarországán. Az első regénykísérletéről, a híradó műfajának jelentőségéről, egy zálogházi riportól és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk a filmrendezőként és íróként egyaránt elismert Gárdos Péterrel.

Tim Mariann: A törpe

Bakonyi-Tánczos Vera versei

hűtőmágnes; bérdajkaság

Lackó Gábor: Verébné és az infláció

Géczi János: Terzinák, Rómáról

                                 Lungotevere dei Tebaldi

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: A selyemeresztő bogár (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – VI.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közölt részleteket a Nyitott mondat hat héten át. A mostani részlettel búcsúzunk – egyelőre – hőseinktől.