Egyre inkább az ősz – Tatár Sándorral pózokról és pozíciókról őszintén

„…csekély mértékben indokolt, hogy bárki is halálosan komolyan vegye magát költőként” – mondja Tatár Sándor a jelen költőszerepei és az írott szó társadalmi hatása kapcsán. Nem beszél a levegőbe, két verseskötete is megjelent tavaly, a válogatott és új verseket tartalmazó nincs másik mese és a Szabadalmaztatott ősz. Versrokonságokról és rossz állampolgári közérzetről éppúgy kérdeztük, mint az életigenlésről.

Vörös István: Közép-európai féligmondó

Ray Nayler: Az elásott csatabárd (részlet)

Az elásott csatabárd egy lázadás története a status quo ellen egy mesterséges intelligencia és autoriter rezsimek által uralt közeljövőben. Nayler új regénye mélyen rétegzett futurisztikus thriller a geopolitikai kémkedések izgalmas jövőbeli világából, az emberi szabadságot megfojtó diktatórikus rendszerek kemény kritikájával. A könyv február 24-én jelenik meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában.

Sinka Zsófia: Saint-Louis

Száraz Pál: A kis trónörökös

Mojzes Ivrat: A csend hangjai

Elvesztett illúziók – Sára-Csombor Ritával egy zárt közösségről

Vannak egyenlők és egyenlőbbek – Sára-Csombor Rita saját tapasztalataiból okulva írta meg Vénia című regényét, melyben a fiatal lány, Flóra egy keresztény szerzetesrend rideg mindennapjaiban éli meg, hogy a jézusi elvek többnyire nem valósulnak meg a közösségben. A tanári hivatást gyakorló, a határait előszeretettel feszegető szerzővel beszélgettünk első regényéről.

Jancsó Ágnes: Tedd a felhőt az égre!

Háborúk, szarkofágok, galaxisok (Hász Róbert: Jelentés)

Gaël Faye: Zsakaranda (Részlet a regényből)

A 11 éves Milan halálosan unatkozik franciaországi otthonában; csak a televízión keresztül jutnak el hozzá a távoli tragédiák visszhangtöredékei. Aztán 1994 nyarán a családja befogad egy Ruandából jött állítólagos unokatestvért, Claude-ot. Ám az új testvért éppolyan váratlanul ragadják el tőle, ahogyan felbukkant. Később, már fiatalemberként Milan lépésről lépésre, utazásról utazásra eljut a családi titok forrásához, abba az országba, amely a népirtás után próbálja újraépíteni önmagát. Gaël Faye négy generáción át meséli el annak a népnek a történetét, amely a véres múlt dacára párbeszédre, megbocsátásra törekszik. A regény magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában jelenik meg február első felében.

Egyszer, aztán soha többé? – Ruff Orsolyával A Bánatos Madonnáról

Megöregedni. Nőként megöregedni. Család nélkül nőként megöregedni. Ugyan már! Itt az idő életed legnagyobb kalandjára! Ezért is dönt úgy három idős hölgy, hogy a bűn mezejére lép – aztán inkább nyomozni kezdenek egy bűnelkövető után. Ruff Orsolya A Bánatos Madonna című regénye könnyed, szórakoztató krimi, tele nagyon is komoly és fontos kérdésekkel. Ezekről is beszélgettünk a szerzővel.

Tóth Vivien: Nietzsche lova

Merkószki Csilla: Csak

Faust a sakktáblán – Bartók Imrével váratlan húzásokról

„A versenysakk a mi korunk pestise” – győzködik egy rejtélyes aktivista csoport tagjai Bartók Imre új könyvének címszereplőjét. Az évezredek óta népszerű és jámbornak tűnő sport körül azonban nem ez lesz az egyetlen furcsaság a sakktörténeti anekdotákat és mitológiai történeteket egyaránt felvonultató regényben. A fiatal Damien ugyanis két parti közt idő előtt hamvába holt párkapcsolatát próbálja feldolgozni a szőnyegkészítő pszichológusával, vagy pedig egy applikáció segítségével másokat segít át a halálba, miközben megjárja Skóciát, az Egyesült Államokat, Olaszországot és a magyar fővárost is. A szerzővel a sakkról, sakkirodalomról, közel-keleti szőnyegekről, „a tökéletes lépésről” és a halhatatlanságról beszélgettünk.

Fájdalom és gyönyör között – A betonba hímzés technikájáról Halász Ritával

A főhőst elhagyó szerető nem más, mint Jézus, akinek anyja és apja is egészen más megvilágításba kerül Halász Rita második regényében. A Betonba hímezve öt évvel a Mély levegő után jelent meg, és bár ebben is fontos szerephez jut egy párkapcsolat, merőben más, mint a debütáló mű. A szerzővel beszélgetve irodalmi előképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül tárul fel ennek a különleges könyvnek a világa, amelyre, mint kiderül, még David Bowie is hatott.

Elena Fischer: Paradise Garden (részlet a regényből)

A Paradise Garden egy 14 éves lány, Billie (Erzsébet) és anyja, Marika életét követi nyomon egy német nagyváros szegényes lakótelepén. Amikor egy tragédia következtében Billie egyedül marad, útra kel, hogy megtalálja az apját, és választ kapjon a múltját érintő kérdésekre. A regény érzékenyen mutatja be az anyaság, a gyermekkori trauma és a társadalmi egyenlőtlenségek témáit, miközben a főhős kutakodása és útja tulajdonképp az identitás és gyökerek iránti vágy metaforája. Részlet a magyarul a Helikon Kiadó gondozásában februárban megjelenő regényből.

Soós Gábor versei

rablórömi; honnan hová; plakátragasztók; tehetetlenség

Petres Kincső: Dugicigi

Acsai Roland: Amikor Misi kisfiú volt

A szív; A bűntudat; A vak csíz

Kakuk Móni: Tudod-e, kik sétálnak?

Murányi Zita versei

hótakaró; Hófehérke; Helsingör; Hemingway

Hajdú László: Stelázsicsík

Bakonyi-Tánczos Vera: (l)imitált példány

Lárai Eszter: Lányok

Jancsó Ágnes: Ötvennyolc hópehely

Badacsonyi Ágnes: Csontfehér

Ross Károly: Bandika nem hülye

Az idő megállítása – Tábor Ádámmal a szabadságérzetről

A versírás „felszabadító érzés, egyben kiszabadít az idő fogságából” – mondja Tábor Ádám, akinek Hetvenhatáron túl címmel jelent meg legújabb, hetedik verseskötete, melyet az utóbbi tíz évben írt költeményeiből állított össze: 126 verset 8 ciklusban. A többnyire éjszakai bagolyként alkotó költővel budapesti otthonában beszélgettünk.

Bereczk Imola: Csatlakozás

Űrbe lőtt magyar valóság – Ádám Gergővel a felszabadító fricskákról

Fekete humorral és sci-fibe ágyazva mesél közéleti ügyeinkről. Multiverzumot épít mindebből, Rick és Morty alteregóival. Könyvéből talán arra is választ kaphatunk, miért nincs elég tanár, és miért van zebra Hatvanpusztán. Az Ügynökakták című első kötetéről beszélgettünk Ádám Gergővel, aki szerint ma túlságosan komoly az irodalom.