„Nem tudok betelni a világgal!” – Új helyek belakásáról Purosz Leonidasszal

Mit mutat az ön versszámlálója: hány verset olvas évente? Purosz Leonidaszé 2025-ben 6288-on állt. Miközben eljutott nagyapja szerelmes leveleitől családja letelepedésének hétköznapjaiig – Honvágy című drámájában, mely új, több versciklust is tartalmazó kötetének címadója. A szerzőt Marrákesben értük utol, és a Srí Lanka-i katonai temető sírfeliratait rangsoroló versei mellett sem mentünk el szó nélkül.

Sulyok Valentina versei

Fegyverletétel; Gyökerestül fordul ki; Egy királynő fűzőjében; Melletted foglalok helyet; Kifordítva

Nicholas Binge: Széthullás (részlet)

Mi történik, ha nem elfelejtjük az emlékeinket, hanem valaki szándékosan törli ki őket? Hogy eltüntessen egy rég eltemetett titkot. Visszafordítható a folyamat? És ha nemcsak az emlékek, de a valóság darabjai is el-eltünedeznek? Nicholas Binge új regényében kontinenseken és évszázadokon átívelő összeesküvés képe bontakozik ki előttünk, a tét pedig az emberiség jövője. A Széthullás április 21-én jelenik meg az Agave Könyvek gondozásában. Íme egy kis ízelítő a sci-fi-regényből.

Juhász Attila versei

holtág; lelet

Soós Gábor: Vápsuváp

Czingel Ádám versei

fehér éjszakák; Tanítások

Csabai László: Hétköznapok

Fellinger Károly: Elefánttemető

Költészet napi „vízválasztó” víziók

Tizenegy költő – tizenegy vers. Idén a költészet és az országgyűlési választások napja „összeér”. Jeles, egyben kedvelt alkotóinkat e „kettősség” mentén kértük fel lehetséges jövőképek megverselésére – a ránk virradó április 13-i valóság eldönti majd, melyik és hogyan teljesülhet be. Ám mit sem változtatva a költemények érvényességén. Felkért szerzőink: Csősz Gergő, Ferenczfi János, Géczi János, G. István László, Horváth Eve, Lukács Flóra, Makó Ágnes, Mics Ildikó, Nyilas Atilla, Tábor Ádám és Vörös István.

Valami értelmet mégiscsak – Közös országunkról Vida Kamillával

Emlékeznek a Kónya–Pető-vitára 1991-ből? A költészet napjára megjelent Demográfiai csúcs című verseskötet segít a felelevenítésében. Az elszámoltatás lehetősége és értelme mellett az országgyűlési választások valódi tétjéről, múltfeldolgozásról, felelősségről, valamint örömforrásokról és a nyelv határainak feszegetéséről is beszélgettünk a szerzővel, Vida Kamillával.

Humorban a tragikum – Várólistán Rényi Ádámmal

A hosszabb művek megírását meghagyja másnak. Az ő írásai rövidek, a hétköznapi valóságunkról szólnak – nem nélkülözve annak abszurditását, a mélységeivel együtt. Rényi Ádámmal új, Várólista című, 30 elbeszélést tartalmazó novelláskötete megjelenése apropóján beszélgettünk.

Bakonyi-Tánczos Vera: Emmausz-járás

Lauer Péter: Óda

Szentpáli Gavallér Zsuzsa: Húsvét előtt

Jü Hua: Vencseng – A képzelt város (részlet a regényből)

A Vencseng egyszerre lírai és brutális regény a hűségről, a szerelem erejéről és a világ kíméletlenségéről. Az 1900-as évek első évtizedeiben, a Csing-dinasztia végnapjainak és a köztársaság korai, zűrzavaros időszakában egy férfi újszülött gyermekével elindul, hogy megkeresse eltűnt feleségét. Északról délre, szörnyű hóviharban megy makacsul, keresve a várost, Vencsenget – amely talán nem is létezik. A világszerte ismert kínai író a rá jellemző finom, de nem szentimentális érzékenységgel vezeti végig olvasóját két, lélekben összetartozó, mégis magányos ember, egy férfi és egy nő – és a gyermekük – történetén. Ízelítő a regényből.

Makó Ágnes: Jobb híján

Beck Tamás: Idefent

Kétezer éves kortárs kifestőkönyv – Átváltozások Csehy Zoltánnal

A szüntelen (át)változás alapvető és egyetemes léttapasztalatát mutatja meg, miközben egyfajta mitológiai kézikönyvként is szolgál. Hatvan évvel Devecseri Gábor klasszikussá vált fordítása után Csehy Zoltán vállalkozott arra, hogy a mai korhoz közelebb álló, közvetlenebb nyelven szólaltassa meg Ovidius Átváltozások című alapművét. Érzelmekről, képszerűségről, a fordítás nehézségeiről és a mű időszerűségéről is beszélgettünk a műfordító-költővel.

Abbott Kahler: Egy pillanatnyi paradicsom (Részlet a Feldúlt Éden című könyvből)

A nagy gazdasági világválság idején a Los Angeles-i olajmágnás, George Allan Hancock és a Smithsonian Intézet tudóscsapata a távoli Galápagos egyik szigetén hátborzongató leletre bukkant: két, a perzselő hőségben mumifikálódott holttestre. A szigeten egy európaiakból álló kis közösség telepedett meg. A politikai és gazdasági zűrzavar elől menekültek ide, hogy megteremtsék a maguk paradicsomát. Abbott Kahler korábban nem publikált archív anyagok felhasználásával tárja fel e különös, Agatha Christie regényeit idéző történetet, amelyet 2024-ben Ron Howard vitt filmvászonra. A Feldúlt Éden áprilisban jelenik meg magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában.

Purosz Leonidasz: Árnyék

Ross Károly: Fél rúd szalámi

Szilágyi L. József: Káposzta

Acsai Roland: Amikor Misi kisfiú volt

Kis Ibolya a nagyközségben; A tombola; Az ismeretlen sír

Elkerülve a zsákutcákat – Turbuly Lillával a hiányok megéléséről

Két nő, két sors, ám az időbeli távolság ellenére a párhuzamosan futó történetük mégis összefonódik – még ha jobbára megszakított folytonosságként, a hiányok által is. Mi történik 1935 tavaszán a debreceni Auguszta tüdőszanatóriumban? És hogyan boldogul egy kulturális újságíró a 2010-es évek második felében Budapesten? Az Azsúr című regény szerzőjét, Turbuly Lillát kérdeztük.

Rumena Buzsarovszka: Nem megyek én sehova (részlet)

Vegyes házasságban élő nők, akik hazavágynak Macedóniába, származásukat titkoló vagy épp a beilleszkedéssel küzdő macedón házaspárok, balkániak az USA-ban – Buzsarovszka történeteinek szereplői igyekeznek otthon lenni a világban, mégis legtöbbször idegennek érzik magukat. A kötet hét novellája alapján a világuk sokban emlékeztet saját kelet-európai valóságunkra: politikai és gazdasági válság, kivándorlás, identitáskeresés, kilátástalan hétköznapok. A Nem megyek én sehova az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A közölt részlet A medúza című novellából való.

Kátai Letti: Forgószínpad

Kakuk Móni: Szó sem lehet róla (Részlet a kisregényből)

Sebes Lotti újságíró Mélyerdőn, melyet ugyan a térképen sehol nem találunk, de mégis valahol a jelen vidéki Magyarországán kell keresnünk. A fiatal nő a helyi újság szerkesztőségében dolgozik, s napi tapasztalata a vélemények központi szabályozása, a hatalom nyomása, a lapot olvasók és a munkaadója elvárásainak ellentéte, az öncenzúra, a kishitűség és a nagyravágyóság paradoxonjai. Amikor a sarkára áll, és oknyomozni kezd a három ember halálát és tucatnyi lakos sérülését okozó szerencsétlenség felelősei után, szinte mindenki elfordul tőle, magára marad az igazságával. Kakuk Móni kisregénye magánkiadásban jelenik meg március végén.

Gänszler Beáta: Felfázott indiánok

Rémisztő érzés, milyen könnyű gonosznak lenni – Böszörményi Mártonnal a félelem eredetéről

„Ez nem traumairodalom, hanem traumamegelőző irodalom” – szögezi le Böszörményi Márton legújabb, Fenevad című, igazán szokatlan, párbeszédre és vitára invitáló témát választó könyve kapcsán. A megrázó hatású regény betekintést enged ugyanis egy iskolai konyhán dolgozó, szürke, jellegtelen, mégis torzult lelkű, pedofil ember elméjének működésébe, és tizenhárom hosszú mondatban meséli el, hogyan lesz az áldozatból elkövető, a kiszolgáltatottból szadista zsarnok. Hogyan nézhetünk szembe a félelmeinkkel íróként? Miért olvassunk szörnyűségekről? Az elszenvedett traumák vagy a döntések fontosabbak az elkövetett gonoszságok megítélésekor? Mindezekről a szerzővel beszélgettünk.

Nincsenek csodák – Optimizmusról és gumicsontokról Krusovszky Dénessel

Eltávolodva Magyarországtól térben, eltávolodva a pártpolitikai propagandanyelvtől. Krusovszky Dénes már jó ideje Oszakában él, a héten megjelent, A másik mozaik című elbeszéléskötete pedig, bár sötétebb tónusú a korábbiaknál, a nyelvi artikuláció tétjét is emeli. Emlékezetről és felejtésről, generációs ellentétről éppúgy beszélgettünk vele, mint a közéleti-politikai témák kényszerpályáiról.