Baróthy Zoltán: A világ ledarálja őket

Csollán Tamara: Boldog az ember nyilván

Jancsó Ágnes: Ha nem muszáj, inkább nem

Bartalos Tóth Iveta: Barnák, zöldek, kékek (Részlet a készülő Alzsbetka-regényből)

Az örökölt hallgatás ellen – Kovács Krisztiánnal A fény magányosságáról

Hogy milyen volt élni, gyereket nevelni, tudósként karriert csinálni 1975 Magyarországán, ma már szinte a homályba vész, és a legtöbbünk számára elképzelhetetlen. Amikor a szakmai lehetőségek csak súlyos kompromisszumok árán voltak megvalósíthatók. Kovács Krisztián új, A fény magányossága című regénye a magyar csillagászat és űrkutatás „hőskorában” játszódik – a hatalom árnyékában. A szerzővel kihívásokról, lehetőségekről és a reményről, valamint földönkívüliekről és Mándy Ivánról is szót ejtettünk.

Adorjáni Panna: Körbe (részlet)

„A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek, család, vallás, egyetem nullát – mindent neked kell kitalálnod, legfeljebb baráti tekintet kísér. Egyedül kell felfedezned a tested, azt is, hogy ki legyél vagy ne legyél, szolgálj valami cégnél, vagy művészkedj, mindezt egy olyan városban, ami tulajdonképpen otthonos, de inkább csak ismerős, és nem ajánl már otthont senkinek, mert rohadt drága. Kolozsváron vagy bárhol másutt” – írja Tompa Andrea a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent könyv ajánlójában. Adorjáni Panna első regénye az emberek közötti magányról és a kapcsolódás folyton elbukó vágyáról beszél élesen, kímélet nélkül. Úgy súg mindannyiunkról a fülünkbe, hogy önmagunkra is rálássunk.”

Csepelyi Adrienn: Csillagszálloda (Részlet az Otthonról haza című novelláskötetből)

Csepelyi Adrienn novelláskötetében az otthon néha egy gyerekkori emlék, egy étel közös felemlegetése, egy régi tárgy tapintása vagy egy jóindulatú szomszéd gesztusa. Ezek az útközben talált történetek mindannyiunk számára ismerős terekből és helyzetekből indulnak: lakásokból, falusi utcákból, udvarokból, piacokról, lépcsőházakból, vidéki és városi emlékezetből. Legnagyobb értékük pedig, hogy őszintén és kérlelhetetlenül szembesítenek bennünket az élet törvényszerűségeivel. A Heinrich Annamária illusztrációival díszített gyűjtemény a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg.

Tolnai Ottó – Parti Nagy Lajos: Költő disznózsírból (részlet)

„A Költő disznózsírból generális áriapróza, egy globálokalista nagy magyar és európai író esszéregénye, aminek létrejöttében segédkezhettem. 28 év után különös érzés volt betűről betűre újraolvasni, ugyan sokszor ütöttem fel időközben, keresve ezt-azt, de utánanézni és olvasni egészen más. Belefeledkezni. (…) S itt van most is, halála után egy évvel is, eleven és utánozhatatlan jelenlétének emlékműve lett ez a kötet, változatlan, mégsem ugyanaz” – írja Parti Nagy Lajos az 1998 márciusában rádióinterjúként felvett, majd könyvként 2004-ben megjelent kötet újrakiadásáról (Jelenkor Kiadó), mely a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költővel, Tolnai Ottóval készült palicsi házában, a Homokvárban.

Péterfy Gergely: Digó (részlet)

Péterfy Gergely legújabb regénye az erdőtüzektől és sirokkótól pusztuló, elöregedő, műemlékeinek súlya alatt roskadozó Olaszországba vezet, Orvieto expat közösségébe. A regény főhőse, Winter Henrik, a kiégett értelmiségi, aki Budapestről a Covid idején költözött Umbria ősi városába, megpróbál úgy élni, hogy már ne okozzon több bajt a világban. Ahogy egyre mélyebben megismeri a várost és az ott lakókat, kénytelen rájönni, hogy tévedett, amikor azt gondolta, hogy már eleget tud a létezésről.

Új élet – Hullámzó horizont Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel

Mintegy negyed évszázad előkészületeit követően vált olvashatóvá Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című könyve, amely kis terjedelme ellenére elképesztően sűrű, rétegzett és komplex nyelvezeten megírt regény – egy Amerikából Magyarországra remigrált fiatal lány története 1993 nyarának Budapestjén, amikor maga az ország, a társadalom is az újjászületés állapotában fortyog-kavarog. A szerzőpárossal erről a karneváli világról beszélgettünk.

Fekete Judit: Dolli – Amikor üt az utolsó órád, itt az ideje elkezdeni élni (részlet)

Hetven fölött az ember már megtanulja, hogy a világ akkor működik jól, ha kiszámítható. Csakhogy Dolli testében mostanában valami egészen furcsa dolog történik: megmagyarázhatatlan érzések törnek rá. A Margaréta Idősek Otthonában is egyre több a furcsa és aggasztó jel. Dolli véletlenül lázadást szít és alaposan fel is forgatja az otthon addigi nyomasztó rendjét. A hol nevettető, hol torokszorító történet az újrakezdésről szól – gurulós bevásárlótáskával, pizzával, lázadással és egy csipetnyinél több bátorsággal. A regény Partvonal Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Vörös István: A fekete csiga figyel

A Népszava elleni merénylet hírére

Beck Tamás: Bűneink

Kustos Júlia: Altató

Andante, dolce ma inquieto, pianissimo

Posta Marianna versei

Refrén; A hipotézis bizonyítás hiányában félresiklott, az áldozatok száma nem csekély

Nyerges Gábor Ádám versei

Hexennacht; ahhoz képest a máshogy

Szerényi-Bartók Tamás: Szíverősítő (regényrészlet)

A júniusi Ünnepi Könyvhétre a Szépirodalmi Figyelő Alapítványnál megjelenő regény főhősét egy eltévedt labda erejével találja telibe az első szerelmi csalódás, majd két évtizeddel később már a házasságát tervezgeti, a legjobb barátja pedig egy súlyosnak tűnő diagnózis híréről számol be. November utolsó éjszakáján közösen próbálnak számot vetni az életükkel és józanok maradni. E két jelenet fogja közre a Szíverősítő kollázsszerűen építkező világát – egy srác szalonspicces útkeresésének történetét a késői 2000-es és 2010-es években, egy vidéki kisvárosból indulva Barcelonán át Budapestre érkezve.

Túlélni mindent – Monodrámákról Bíró Krisztával és Zeck Juliannával

Két színésznő, két író, két monodráma. Az Örkény Színházban bemutatott Ostromdresszben a nő túléli a háborút, a zsidóüldözést, mert hajtja az életben maradás vágya és a rábízott gyerekek iránti felelősség. Az Orlai Produkció égisze alatt futó Hosszú virágzásban a nő nagyon vágyik az anyaságra, a családalapításra, ám meddőnek ítélik – ennek gyászát igyekszik túlélni, valamint életével-vágyaival szembenézni. Mindkét esetben a „felhajtóerő” a gyerek, illetve a hiánya. A két drámaszerzővel, Bíró Krisztával és Zeck Juliannával beszélgettünk.

Gyászolva az élőt – Szabó Imola Juliannával az elvesztett gyerekkorról

„Évek óta írom felmentésed sorait” – olvashatjuk a Kivétel a nincs című verseskötetben. A női lét megannyi alakváltozatai burjánzó sorokban kelnek életre, miközben egy függő, alkoholista anyának és gyermekének hétköznapi küzdelmeiről kapunk képet. A grafikusként is elismert Szabó Imola Juliannával a szenvedélybeteg szülőkről, a szülővé tett gyermekekről és anyaszerepekről beszélgettünk.

Géczi János: Püthia posztol

Acsai Roland: Amikor Misi kisfiú volt

Elek bácsi a viharban; A vadászat; A kurgán őre

Benedek Szabolcs: A fél nyolcas híradó

Jancsó Ágnes: Tedd fel a kezedet!

Lárai Eszter: Egy anorexiás naplójából

Tiszta energia; Trappolni; Életficam

Markovics Botond: Bionauták (részlet)

A hatszoros Zsoldos Péter-díjas szerző új regénye egyszerre űropera, testhorror és kapitalizmuskritika. A Bionauták egy idegen, élő égitest belsejébe vezet. A történet középpontjában egy fiatal örökös és egy tapasztalt űrfelfedező kényszerű szövetsége áll, akik egy hatalmas, biológiai organizmusként működő világ mélyére merülnek. Környezetük komplex, saját törvények szerint működő rendszer, amelyben az emberi jelenlét inkább zavaró tényező, mint uralkodó erő. A Bionauták egy duológia első része, melynek folytatása és zárása Bionauták a végtelenben címmel az őszi könyvfesztiválra érkezik majd. Az első kötet viszont az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg, június 9-én, az Agave Könyvek gondozásában.

Lakásért mindent! – Fehér Gáspárral Fillenbaum néni hosszú árnyékáról

Ki ne ábrándozott volna már életében gyors meggazdagodásról? Lehetőleg a legkisebb energiabefektetéssel. Három pár próbálkozik egyről a kettőre jutni, de a hétköznapi antihősök mindig újabb és még nagyobb bajba kerülnek – hazugságok, kapzsiság, lustaság és az okosba’ megoldás miatt. Így válik nem várt fordulatokban teli, gyilkosságoktól sem mentes, mégis mulatságos, bűnügyi regénnyé Fehér Gáspár első, egyedi hangú, groteszk krimije, a Fillenbaum néni hosszú árnyéka.

Siska Péter versei

Contrapasso; Elkülönítési eljárások; Vaksötét

Kertész Erzsi: Idegen ház (részlet)

A sikeres tartalomgyártót, youtubert, akinek fontos a szókimondó önismeret, egy tévécsatorna megkeresi, hogy legyen az egyik műsoruk vezetője, ezért Ivett a felkészülés idejére leköltözik egy kis vidéki házba. Itt új kapcsolatokra talál egy macska, a szomszéd házaspár és egy portréfestő személyében – és néha egy titokzatos fehér ruhás nő is megjelenik nála. A találkozásoknak köszönhető önismereti tükrök milyen képet mutatnak vajon neki, melyikkel tud, melyikkel szeretne és melyikkel nem tud szembenézni. A regény a Trend Kiadó gondozásában jelent meg.