Életre keltett példaképek – Koniorczyk Borbálával a női szörnyetegekről

Monográfiaszerű novellafüzérként, de önálló sztorikként is olvasható Koniorczyk Borbála kultúrtörténeti tényekkel, sok érdekességgel bíró Női szörnyetegek című kötete, melyet hét olyan nőről írt, akik a múlt századforduló Budapestjén kitűntek a tömegből: Erdős Renée, Ferenczy Noémi, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Madzsar Alice, Máté Olga és Undi Mariska. Önállóak voltak, a művészetükből is el tudták tartani magukat – igazi női szörnyetegek. A szerzővel többek között arról is beszélgettünk, miért jó nőnek lenni.

Frideczky Katalin: Michelin-csillag

Gyárfás Endre: Apáczai akadémiát akar (Részlet a regényből)

Gyárfás Endre regényes életrajza 1978-ban jelent meg először a Gondolat Kiadónál. Most, Apáczai Csere János (1625–1659) születésének 400. évfordulója alkalmából jelenik meg újra, ezúttal e-könyv formában. A kötet olvasmányos módon ismerteti meg olvasóját az erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutárának hollandiai diákéveivel, tudományos és iskolateremtő munkásságával, az egész életét végig kísérő politikai konfliktusokkal.

Csabai László: Rend a lelke

Süveg Szilvia: Szekkó

Muszáj szembesíteni – Gáspár Mátéval a visszatekintő továbblépésről

Rákérdezés, kritikusság, generációk közti párbeszéd, az időhöz való viszony – mind-mind a budapesti Örkény István Színház új évadának gondolati kérdésköre. Kortárs darabokkal és fiatal, főként női szerzőkkel, alkotókkal megvalósítva. Az új igazgatóval, Gáspár Mátéval a koncepcióról éppúgy szót ejtettünk, mint ritmusváltásról és kockázatvállalásról.

Tim Mariann: Nem mindenkinek

                                                                                        „Ha az ember sokat álmodik,                                                                                                             gyorsabban nő.”                                                                                                                    (Émile Ajar)

Belekerülni a pillanatba – Barnás Ferenccel menekülésről és szembenézésről

Egy az élete java részét Budapesten, telefonos lelki segélyt nyújtó pszichológusként élő férfi úgy dönt, a nyugdíjas éveit egy óceániai szigeten tölti. A saját szorongásai és dilemmái elől menekülve, ebben az új világban újraértelmezi a hazájához, valamint az élethez és annak végességéhez való viszonyát is. A lassan egy évtizede Malajziában, illetve Indonéziában otthonra lelt, Most és halála óráján című regénye megjelenése alkalmából hazalátogató Barnás Ferenccel beszélgettünk – míg végül felsejlett az élet értelme is.

Lukács Flóra: Megtartó feszültség

Richard Osman: Oltári vagyon (részlet)

Miközben a mozikban arat a Helen Mirren, Pierce Brosnan, Tom Ellis, Ben Kingsley és Jonathan Pryce szereplésével filmre vitt A csütörtöki nyomozóklub című film, megérkezett a krimisorozat 5. része. A regényben a négytagú idős nyomozóbrigád – Elizabeth, Joyce, Ron és Ibrahim – ismét bevetésre kész, amikor Joyce lánya esküvőjén az egyik vendég életére törnek. A nyugdíjasklub kvartettje egy minden eddiginél robbanékonyabb nyomozás kellős közepébe csöppen. A regény jövő héten, november 11-én jelenik meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában.

Megyeri Edit Tünde: Mások feldarabolása

Kállay Kotász Zoltán: Ott fogsz

                                                                                                          (Emlék 1982-ből)

Benedek Szabolcs: Német vagy osztrák módi – Részlet A vérbíró lánya című regényből (IV.)

Miután a szabadságharc leverését követő könyörtelensége okán a bécsi udvar számára is egyre inkább kényelmetlenné váló Haynau táborszernagyot nyugdíjazták, egy Szatmár vármegyei, ma már nem létező településen, Nagygécen vásárolt magának kastélyt, ott élt a lányával. Alig pár évet, ott-tartózkodása mégis annyira mélyen beleivódott a helyi folklórba, hogy emberöltőkkel később is komplett rémtörténetek szóltak ottani életéről. A történelmi tényeken kívül ezekből a mendemondákból építkezik Benedek Szabolcs készülő regénye, melyből négy héten át közöl részleteket a Nyitott mondat.

Párhuzamos világok – Szeifert Natáliával emberi és agyi kapcsolatokról

A magány regénye – a Hóember a Naprendszerben hősének monológja egy ember valóságtól való fokozatos elszakadását mutatja be, miközben élénken megjelenik a múlt, és életének fontos szereplői. A szerzővel a magány betegítő természetéről, elmúlásról, tudományról és még Káposztásmegyerről is beszélgettünk.

Benedek Szabolcs: Mit látott ángyom a patakparton? (Részlet A vérbíró lánya című regényből – III.)

Miután a szabadságharc leverését követő könyörtelensége okán a bécsi udvar számára is egyre inkább kényelmetlenné váló Haynau táborszernagyot nyugdíjazták, egy Szatmár vármegyei, ma már nem létező településen, Nagygécen vásárolt magának kastélyt, ott élt a lányával. Alig pár évet, ott-tartózkodása mégis annyira mélyen beleivódott a helyi folklórba, hogy emberöltőkkel később is komplett rémtörténetek szóltak ottani életéről. A történelmi tényeken kívül ezekből a mendemondákból építkezik Benedek Szabolcs készülő regénye, melyből négy héten át közöl részleteket a Nyitott mondat.

Bozsik Péter: A vég rendelete (apagóniai passzusok)

„Egy agóniában született poémát kezdtem el írni, amely részben apám különös, az álom és ébrenlét határán mondott látomásszerű képzelgéseiből és emlékeiből áll majd össze, részben meg az én hozzá fűzött irodalmi kommentjeimből. Szándékaim szerint olyan (mellesleg sokat olvasó) ember monológja lesz, aki világéletében nagyon szeretett mesélni, amit haláltusájában sem hagyott abba, de ekkor már összekeverte az emlékeit, a valóságot és az (éber) álmait. Nekem gyászmunka.” – B. P.

Murányi Zita: Ezen a számon előfizető nem kapcsolható

Bakonyi-Tánczos Vera: Öregtemető

Filotás Karina: Barackfolyó

Végh Kata: Traumadalnok

Lázár Bence András versei

A fehér felhők; Mert azt mondták

Benedek Szabolcs: Az el nem készült bordal – Részlet A vérbíró lánya című regényből (II.)

Miután a szabadságharc leverését követő könyörtelensége okán a bécsi udvar számára is egyre inkább kényelmetlenné váló Haynau táborszernagyot nyugdíjazták, egy Szatmár vármegyei, ma már nem létező településen, Nagygécen vásárolt magának kastélyt, ott élt a lányával. Alig pár évet, ott-tartózkodása mégis annyira mélyen beleivódott a helyi folklórba, hogy emberöltőkkel később is komplett rémtörténetek szóltak ottani életéről. A történelmi tényeken kívül ezekből a mendemondákból építkezik Benedek Szabolcs készülő regénye, melyből négy héten át közöl részleteket a Nyitott mondat.

Inna Sevcsenko: Levél keletről (Az ukrán nők hangja) (Részlet)

A herszoni születésű szerző könyve az ukrán háború poklába vezeti az olvasót. Több tucat ukrán lány-asszony beszámolóját, vallomását fogja össze egyetlen monológgá. Olyan regény ez, amelynek minden egyes mozzanata, legapróbb részlete a valóságban gyökeredzik. Ez a valóság pedig a ma Ukrajnájában a háború, a honvédő háború, ahogy azt a nők látják, ahogy ők élik át, ahogy ők mondják el. A könyv az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul.

Lauer Péter versei

apavers; navigare

Akár a sziklamászás – Cserháti Évával rejtélyes családregényről

Egy fiatal nő a jövőjét siratva érkezik Angliába, ahol kiderül, a családja múltjában mintha már történt volna az őt ért fájdalomhoz hasonló esemény. A saját jelene érdekében érdemes utánajárnia. S megindul több idősíkban és több módon a rejtély felfedése. Cserháti Éva ezúttal nem krimit írt, noha A múlt lankái nem nélkülözi a titokzatosságot, ahogy a történelmi szálat sem a spanyol polgárháború révén.

P. Szathmáry István: Sötét fellegek

Gyukics Gábor: Ginsberg & Co és más apróságok (részletek)

Amerika élmények, hányódások és félsikerek a színház, beatköltők, kávézók és ír kocsmák forgatagában, a St. Louis–San Francisco–Brooklyn tengely spiráljában. Gyukics Gábor tengerentúli élményei könyv alakban a Tiszatáj Kiadó gondozásában jelennek meg idén novemberben.

Tass Bálint: Vasbetonból kispórolt

Tananarive Due: A javítóintézet (Részlet a regényből)

A tizenkét éves Robbie-t hat hónapra a Gracetowni Fiúiskolába küldik, a helyet a rossz nyelvek csak javítóintézetnek hívják. Robbie az anyja elvesztése óta látja a szellemeket, az intézet falai közt lévő szellemek pedig borzalmas dolgokról suttognak. A javítóintézet hátborzongató, az 1950-es években játszódó, antirassiszta történelmi horror, mely 2024-ben elnyerte többek közt a Bram Stoker-, Shirley Jackson-, Ray Bradbury- és World Fantasy-díjakat. A regény magyarul október 21-én jelenik meg a Magnólia Kiadó gondozásában. 

Takács-Csomai Zsófia: Pikkely

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang