Szükségszerűség, kényszer és szabadság között – P. Szathmáry Istvánnal az egyensúly megtalálásáról

Nincs gyilkosság? Nincs áldozat? Nyomozás attól még lehet, és látszólag felrúgva a krimi műfaji szabályait, izgalmas, a világ rendjét helyreállítani igyekvő esetfelderítés zajlik P. Szathmáry István Bánatos férfiak kézikönyve című regényében, amelyből a humor sem hiányzik! A máskülönben grafikus és polonista szerzővel nemzedéki kudarcról beszélgettünk, valamint említésre került piszkavas és Lőrincz L. László is.

Nyilas Atilla: Cigaretta

Soós Gábor versei

Arcfelismerő; a nevem: bond

Senkiről, mindenkiről – Dobray Saroltával a Közelről

„Ideje van a duzzogásnak, a figyelésnek, a felengedésnek, és akkor nem marad semmi félben” – állapítja meg az elbeszélő Dobray Sarolta új könyvének egyik történetében. A Közel című kötet mindegyik elbeszélője időt szentel a figyelésnek, és közelről vizsgálja meg a körülötte lévőket, semmit sem hagy félben. Olykor meghökkentő, máskor egészen hétköznapi helyzetekből bomlanak ki a szövegek, amelyek észrevétlenül teremtik meg az olvasóban az érzést: hiszen ez velem is megtörténhetett volna. Hogy miért fontos ez az összetartozás-érzés, beszélgetésünk során ezt is elárulta a szerző.

Deres Kornélia versei

Délben a leggonoszabb; Műveletek a természet rendje ellen

Tass Bálint: Prémium nő

Géczi János: Két töredék s még három darab

Szöllősi Mátyás: Templomkert (Részlet a Fóbia című regény második könyvéből)

Szabadságérzet – A gátlások feloldásáról Ongjerth Hannával

„Mi a baja ennek a szerencsétlen nőnek, mi ez a folyamatos látens szégyenérzet és önmarcangolás?” – tette fel önmagának a kérdést egyik regénybeli szereplője kapcsán Ongjerth Hanna, s miután megértette hősét, nem volt akadálya a Fecskefészek című első regénye befejezésének. A Berlinben élő íróval a szabadság és a tolerancia fokozatairól, elfojtásokról beszélgettünk, de még egyik figurájának ihletőjéről, Hodász Andrásról is szót ejtettünk.

Csabai László: Szakadás

Murányi Zita versei

romok; kötőszövet

Tan Twan Eng: Az Ajtók Háza (regényrészlet)

1921, Pinang. Lesley Hamlyn és férje, Robert egy régi, fiatalkori barátot várnak magukhoz vendégségbe a Kazuár Házba. ,,Willie” Somerset Maugham és titkára, Gerald érkezése azonban váratlanul mélyre temetett emlékeket és titkokat hoz a felszínre. A magánéleti és alkotói válság elől menekülő, világszerte ismert író új téma reményében érkezik a Maláj-félszigetre, és Lesley személyében nem várt szövetségesre talál. Éjszakai beszélgetéseik során olyan történet bontakozik ki előtte, amelyben botrányok sora, a kínai forradalom hajnala és egy a helyieket lázban tartó rejtélyes gyilkosság ügye is összeér. Vajon hol van az a titokzatos, idilli hely, ahol ha csak néhány pillanatra is, de meg lehetett lelni a boldogságot a történelem viharában? Tan Twan Eng regénye magyarul a General Press Kiadó gondozásában jelent meg a héten.

Ambrus Máté: Vak puli

Hegymegi Flóra versei

Kompromisszum; Echolália; Orom; Je ne regrette rien

Legéndy Jácint versei

Furcsa; Melltartód két féldió; Hátulsó kert

Ayhan Gökhan: Temetés

                                                                                       „Patkány, szeretlek”                                                                                                   József Attila                                                       „Emberek, szeressétek a patkányokat.”                                                                                                     Sajó László

Lerombolja, de újra is építi – Szórakoztató bizonytalanság Bognár Péterrel

Igencsak meglephette polgárőrkrimi-trilógiája Elmész, visszajössz, sose halsz meg című záródarabjával Bognár Péter azon olvasóit, akik pusztán szórakoztató irodalomként vették kezükbe a könyvet. Külön meghökkentő, hogy látszólag még a lelkes polgárőr és önjelölt nyomozó Oktávot is maga mögött hagyta. Ugyanakkor a helyszín és a szereplők többsége ismerős, és a falu közösségét ezúttal is egy rejtélyes haláleset foglalkoztatja. A szerzőre veszélyesen hasonlító könyvbeli író pedig azzal szembesül, hogy bűnügyi regényeinek talán közük lehet az ügyhöz – ráadásul még egy civil polgárőrnek is nyoma vész! A szerzővel elvárásokról, kihívásokról, Beckettről és Krasznarhorkai László műveinek humoráról is beszélgettünk.

Tass Bálint: Valami erőset

Szilágyi L. József: Fodrász

Spányik Miklós: Delírium

Palágyi Péter Pál: Vendégpillangók

Kornis Mihály: Füst vagyok-e? (Részlet a Minden ember. i könyv című regényből)

„Az a világ, ahol a mese játszódik, az életem, amit előadok 11 és fél éves koromig, néha egy kicsit előreugorva benne, és amiben minden majdnem pont olyan, mint ebben a reális, nem költői, mindannyiunk által jól ismert világban…” – olvassuk Kornis Mihály nagyregényének Előhangjában. A könyv a Minden ember. i könyv címmel jelenik meg szeptember végén a Prae Kiadó gondozásában, és a kornismihaly.hu honlapon a szerző előadásában meghallgatható lesz a szerzői változat. A Minden ember családregény és történelmi regény, amely egy a második világháború után született érzékeny, különleges kisfiú szemszögéből meséli el a családja egyszerre szépséges és fájdalmas történetét. Íme belőle egy kis ízelítő.

Graf Orsolya: Mindig igazuk van

Vet, arat, megvált (Thea von Harbou: Metropolisz)

Tim Mariann: Elveszettek

Debreczeny György versei

a kabócák felelősek; kezdeti végszavak

Nyerges Gábor Ádám: Bévül a semmivel (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – III.)

A három részre szakadt Magyarországon, az úgynevezett sötét középkorban új ötletek, felfedezések pislákolnak a félhomályban: egy fényevő társaság indul útnak, felvilágosítani a népet. De mit szól ehhez a hivatalosan nem is létező inkvizíció? És az istenadta nép? Nyerges Gábor Ádám még készülő, Napnál világosabb című regényéből majd kiderül. Az íródó műből a Nyitott mondat három héten át közöl részletet. Ez a közlés befejező része.

Sorsunk fogságában – Romok között Csigó Katalinnal

Három különböző karaktert ismerünk meg Csigó Katalin második regényében, és látszatra nincs semmi közös bennük, a sorsuk mégis különös módon összefonódik. A pszichológus szerzővel a fantáziálás szükségszerűségéről, önálló életre kelő karakterekről és a különböző szerepek összeegyeztethetőségéről beszélgettünk. 

Cyril Gely: Szohó mester utolsó teája (Részlet a regényből)

A szakékészítő családból származó Ibukinak hamarosan át kell vennie apjától a nyolc emberöltő óta működtetett szeszfőzdét. A lány viszont más életről álmodik: szamuráj szeretne lenni. A sorsa elől menekülve, női mivoltát feladva hosszú útra indul Japánon keresztül, hogy a legendás szamuráj, Szohó Akira tanítványául szegődjön. Szohó mester azonban húsz éve nem vett kardot a kezébe, a véres csatamezők helyett inkább a cseresznyefák törékeny virágait csodálja, és a teázás örömének él. Ibukival való találkozása egyszerre fájdalmas és üdítő. Rezignált bölcsességéből kizökkenti a lány naiv, mégis csodálatra méltó lelkesedése, ahogy Ibukinak is szembesülnie kell álmai és a valóság különbözőségével. A Trend Kiadónál a héten magyarul megjelent Cyril Gely kisregénye költőien szép utazás a XIX. századi, Meidzsi-kori Japánba, ahol minden átalakulóban van, csak a fecskék suhannak megszokott röptükkel, a fák borulnak virágba ugyanúgy minden tavasszal, és a teaszedőnők éneke csendül fel újra meg újra.

Visszakaphatjuk-e a múltunkat? – Bán Zsófiával fényérzékeny életekről

„Képzeld el, hogy nem tudsz semmit, mégis minden rajtad múlik” – Agapé ezzel a jelmondattal kezdi feldolgozni családja homályos foltokkal és elhallgatott igazságokkal teli történetét. A kirakós játékként működő családtörténetekről, az emlékezés folyamatáról és fényképezőgép nélkül rögzített képekről is beszélgettünk Bán Zsófiával új regénye kapcsán, amelynek címe: Alétheia él.