Humorban a tragikum – Várólistán Rényi Ádámmal

A hosszabb művek megírását meghagyja másnak. Az ő írásai rövidek, a hétköznapi valóságunkról szólnak – nem nélkülözve annak abszurditását, a mélységeivel együtt. Rényi Ádámmal új, Várólista című, 30 elbeszélést tartalmazó novelláskötete megjelenése apropóján beszélgettünk.

Bakonyi-Tánczos Vera: Emmanusz-járás

Lauer Péter: Óda

Szentpáli Gavallér Zsuzsa: Húsvét előtt

Jü Hua: Vencseng – A képzelt város (részlet a regényből)

A Vencseng egyszerre lírai és brutális regény a hűségről, a szerelem erejéről és a világ kíméletlenségéről. Az 1900-as évek első évtizedeiben, a Csing-dinasztia végnapjainak és a köztársaság korai, zűrzavaros időszakában egy férfi újszülött gyermekével elindul, hogy megkeresse eltűnt feleségét. Északról délre, szörnyű hóviharban megy makacsul, keresve a várost, Vencsenget – amely talán nem is létezik. A világszerte ismert kínai író a rá jellemző finom, de nem szentimentális érzékenységgel vezeti végig olvasóját két, lélekben összetartozó, mégis magányos ember, egy férfi és egy nő – és a gyermekük – történetén. Ízelítő a regényből.

Makó Ágnes: Jobb híján

Beck Tamás: Idefent

Kétezer éves kortárs kifestőkönyv – Átváltozások Csehy Zoltánnal

A szüntelen (át)változás alapvető és egyetemes léttapasztalatát mutatja meg, miközben egyfajta mitológiai kézikönyvként is szolgál. Hatvan évvel Devecseri Gábor klasszikussá vált fordítása után Csehy Zoltán vállalkozott arra, hogy a mai korhoz közelebb álló, közvetlenebb nyelven szólaltassa meg Ovidius Átváltozások című alapművét. Érzelmekről, képszerűségről, a fordítás nehézségeiről és a mű időszerűségéről is beszélgettünk a műfordító-költővel.

Abbott Kahler: Egy pillanatnyi paradicsom (Részlet a Feldúlt Éden című könyvből)

A nagy gazdasági világválság idején a Los Angeles-i olajmágnás, George Allan Hancock és a Smithsonian Intézet tudóscsapata a távoli Galápagos egyik szigetén hátborzongató leletre bukkant: két, a perzselő hőségben mumifikálódott holttestre. A szigeten egy európaiakból álló kis közösség telepedett meg. A politikai és gazdasági zűrzavar elől menekültek ide, hogy megteremtsék a maguk paradicsomát. Abbott Kahler korábban nem publikált archív anyagok felhasználásával tárja fel e különös, Agatha Christie regényeit idéző történetet, amelyet 2024-ben Ron Howard vitt filmvászonra. A Feldúlt Éden áprilisban jelenik meg magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában.

Purosz Leonidasz: Árnyék

Ross Károly: Fél rúd szalámi

Szilágyi L. József: Káposzta

Acsai Roland: Amikor Misi kisfiú volt

Kis Ibolya a nagyközségben; A tombola; Az ismeretlen sír

Elkerülve a zsákutcákat – Turbuly Lillával a hiányok megéléséről

Két nő, két sors, ám az időbeli távolság ellenére a párhuzamosan futó történetük mégis összefonódik – még ha jobbára megszakított folytonosságként, a hiányok által is. Mi történik 1935 tavaszán a debreceni Auguszta tüdőszanatóriumban? És hogyan boldogul egy kulturális újságíró a 2010-es évek második felében Budapesten? Az Azsúr című regény szerzőjét, Turbuly Lillát kérdeztük.

Rumena Buzsarovszka: Nem megyek én sehova (részlet)

Vegyes házasságban élő nők, akik hazavágynak Macedóniába, származásukat titkoló vagy épp a beilleszkedéssel küzdő macedón házaspárok, balkániak az USA-ban – Buzsarovszka történeteinek szereplői igyekeznek otthon lenni a világban, mégis legtöbbször idegennek érzik magukat. A kötet hét novellája alapján a világuk sokban emlékeztet saját kelet-európai valóságunkra: politikai és gazdasági válság, kivándorlás, identitáskeresés, kilátástalan hétköznapok. A Nem megyek én sehova az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A közölt részlet A medúza című novellából való.

Kátai Letti: Forgószínpad

Kakuk Móni: Szó sem lehet róla (Részlet a kisregényből)

Sebes Lotti újságíró Mélyerdőn, melyet ugyan a térképen sehol nem találunk, de mégis valahol a jelen vidéki Magyarországán kell keresnünk. A fiatal nő a helyi újság szerkesztőségében dolgozik, s napi tapasztalata a vélemények központi szabályozása, a hatalom nyomása, a lapot olvasók és a munkaadója elvárásainak ellentéte, az öncenzúra, a kishitűség és a nagyravágyóság paradoxonjai. Amikor a sarkára áll, és oknyomozni kezd a három ember halálát és tucatnyi lakos sérülését okozó szerencsétlenség felelősei után, szinte mindenki elfordul tőle, magára marad az igazságával. Kakuk Móni kisregénye magánkiadásban jelenik meg március végén.

Gänszler Beáta: Felfázott indiánok

Rémisztő érzés, milyen könnyű gonosznak lenni – Böszörményi Mártonnal a félelem eredetéről

„Ez nem traumairodalom, hanem traumamegelőző irodalom” – szögezi le Böszörményi Márton legújabb, Fenevad című, igazán szokatlan, párbeszédre és vitára invitáló témát választó könyve kapcsán. A megrázó hatású regény betekintést enged ugyanis egy iskolai konyhán dolgozó, szürke, jellegtelen, mégis torzult lelkű, pedofil ember elméjének működésébe, és tizenhárom hosszú mondatban meséli el, hogyan lesz az áldozatból elkövető, a kiszolgáltatottból szadista zsarnok. Hogyan nézhetünk szembe a félelmeinkkel íróként? Miért olvassunk szörnyűségekről? Az elszenvedett traumák vagy a döntések fontosabbak az elkövetett gonoszságok megítélésekor? Mindezekről a szerzővel beszélgettünk.

Nincsenek csodák – Optimizmusról és gumicsontokról Krusovszky Dénessel

Eltávolodva Magyarországtól térben, eltávolodva a pártpolitikai propagandanyelvtől. Krusovszky Dénes már jó ideje Oszakában él, a héten megjelent, A másik mozaik című elbeszéléskötete pedig, bár sötétebb tónusú a korábbiaknál, a nyelvi artikuláció tétjét is emeli. Emlékezetről és felejtésről, generációs ellentétről éppúgy beszélgettünk vele, mint a közéleti-politikai témák kényszerpályáiról.

Benkő Imola Orsolya: Nem kerül felszínre már

Petres Kincső: Becsukom az ajtót

Murányi Zita versei

magamutogatás; csipke; ufó

Patak Márta: Nem megyek Guatemalába

Tatár Sándor: Lejárt...

                                                                               Kánaán? Majd, majd… Legelőbb                                                                                    kapjunk már egy kis levegőt!

Az idő felemészti a világot (Salvej Balle: A térfogatszámításról I–II.)

Thomas Pynchon: Ellenfényben (részlet)

Thomas Pynchon 2006-os regénye seregnyi szereplőt felvonultatva a XX. század fordulójának évtizedeiben játszódik. Országról országra, szárazföldről a tengerre kalauzol, az űrből a Föld közepébe, miközben egész panorámáját adja a filozófiai eszméknek, politikai törekvéseknek, vallási meggyőződéseknek és tudományos elméleteknek, amelyek meghatározzák világunkat. Erőteljes kritikát fogalmaz meg a kapitalizmussal szemben, valamint olyan örökké aktuális témákat jár körül nagy alapossággal, sötét humorral és zabolázhatatlan fantáziával, mint az identitás, szexualitás, társadalmi egyenlőtlenség vagy a technológiai fejlődés. Az ezer oldalas regény március 10-én jelenik meg magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában.

Odze György: A Kra–Szpré duó

Spányik Miklós versei

Jobb sors; Makulátlanul

Wintsche Gergely: AIDA

  • Választás 2026
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang
  • Hirdetések
  • Hírlevél