A hazugság sokszor hihetőbb – Molnár T. Eszterrel plüssmajomról és a jelen Magyarországáról

Kerítéssel körülvett, szorongást keltő lakótelepi világ – Molnár T. Eszter Tájkép lövés előtt című új novelláskötetének írásai a lehetséges jövőnket vizionálják, miközben írójuk megpróbál optimista maradni. A szerzővel azonban nemcsak az öröklődő szegregációról beszélgettünk, de szót ejtettünk Lady Gaga-interjúról, nyári síelésről és a női szakállról is.

Vörös István: Hosszabbítás a világ–pokol meccsen

„Annyira bonyolulttá lett minden, hogy csak kivételes értelem képes úrrá lenni rajta. Mert immár nem elég jól játszani a játékot; hanem minduntalan fölmerül a kérdés: ezt a játékot kell-e játszani egyáltalában, s melyik a helyes játék?”                                                                   Ludwig Wittgenstein: Észrevételek, 1937                                                                                               (Kertész Imre fordítása)

Bálity Csaba: Döntő érvek

Faludi Zsolt: Fájlalja

Illik hozzá a szabadság – Kustos Júliával a tehetetlen bálványokról

„Nem a szövegnek kell alkalmazkodnia az olvasókhoz” – mondja Kustos Júlia, akinek Tehetetlen bálványok címmel jelent meg a második verseskötete, és mind kérdésfelvetéseiben, mind lírai vállalásaiban a Hullámtörőn is túltesz. A költővel elengedésről és kivonulásról is beszélgettünk.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Mercurius veridicus (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – III.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme a harmadik.

„Muszáj megbocsátani” – Kiss Tibor Noéval Szibériáról és reményről

Nemcsak a távoli tajgai – akár beláthatatlan – tájakon olvad a jég, hanem a szívben is az emlékek, a gyerekkori traumák felidézésének, kikutatásának hatására. Hol Szibériában, hol valakinek a tudatában kalandozunk Kiss Tibor Noé új regényében, s bár az Olvadás nem derűs történet, azért tartogat némi megnyugvást. A szerzőt a hanti falvak mindennapjairól is kérdeztük.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: A mátka (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – II.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Ez már a második.

Beck Tamás: Hazardőr a halálsoron

Takács-Csomai Zsófia: Gyurgyalagok vonulása

Nyilas Atilla: Az erdő dicsérete

Csicskár Dávid – Horváth János Antal: Az éjjel soha nem érhet véget (Részlet a Loupe Színházi Társulás előadásából)

„A kelet-magyarországi Végend mellett öt éve zárt be az üveggyár. A település azóta süllyed: munka nincs, az alkoholisták és az öngyilkosok száma napról napra nő, aki tehette, már rég elköltözött innen. Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha e szegregált helység egyik napról a másikra valóban örökre eltűnne. Egy láthatatlan erő azonban mégis felszínen tartja a falut: vasárnaponként pályára lép az itt maradtakból verbuvált focicsapat, és kilencven percre életre kel a tetszhalott közösség. A fő attrakció a közönségkedvenc csodacsatár, a kaszálók Maradonája, a falusiak messiása, a falu végén élő Lóri, akinek arany bal lábáról az egész megyében legendák szólnak. Mikor Lórit próbajátékra hívja a Fradi, családja számára egyértelművé válik: a fiú profikarrierje véget vethet nincstelenségüknek. A kitörés lehetősége ráadásul Lóri anyjának, mostohaapjának, barátnőjének és edzőjének is a megfelelő alkalom arra, hogy mentsék önmagukat, és helyrehozzák azt, amit korábban nem tudtak. Vállán az ígéret terhével Lóri felutazik a fővárosba, hogy a próbajátékot követően zsíros szerződést kapjon az ország legnagyobb klubjától, és egyetlen hétvége alatt váltsa meg családja évtizedes nyomorúságát. Vajon léteznek efféle mesék a mai Magyarországon?”

Világok határain átbucskázva – Szabadság mozi Keresztesi Józseffel

A világ észleléséhez való viszonyunk egyre gyorsabban változik, és ezt egy emberöltőn belül megtapasztalni legalább annyira nyomasztó, mint amennyire izgalmas – mondja Keresztesi József, akinek most megjelent, Szabadság mozi című kötete alkalmi versek gyűjteménye. A költővel a kollégákkal való folyamatos párbeszédről, a Candide aktualitásáról, és arról is beszélgettünk, miért „öröm a NER-rel dolgozni”.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Sárferedő (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – I.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme az első!

Littner Zsolt: Az ígéret földje

Kovács Margit: Jobb hely

Szentpáli Gavallér Zsuzsa: Kenyérmorzsák

Láng Zsolt: Bestiarium Transylvaniæ (részlet)

Láng Zsolt kivételes műve, a négyrészes – eredetileg 1997–2011 között megjelent – Bestiárium Transylvaniæ először vehető kézbe egy kötetben. Az ünnepi könyvhétre kiadott regényfolyamban a négy őselemre és a középkori bestiárium műfajára építkezve meséli el a szerző az általa teremtett világban zajló történelem alakulását és alakítását. A szereplőket a XVI. századi fejedelemségek zűrzavaros időszakától a Ceauşescu-korszak végéig követhetjük nyomon. Mindannyiuk sorsát meghatározzák a mágikus erejű bestiák, legyen az emberarcú papagáj, asszonyszemű varangy, éneklő féreg vagy kék szőrű patkány, miközben a hősöket évszázadról évszázadra ugyanazok a mélységesen emberi vágyak vezérlik: a szerelem és a hatalom iránti sóvárgás. A tetralógia az új, összevont kiadásban kiegészült a szerző által „hitelesített” bestiáriumjegyzékkel. Ízelítőül egy részletet olvashatnak a kötetből.

Bán Zsófia: Jégpekker (Részlet az Alétheia él című regényből)

Silberstein Alétheiának nem csupán a neve, hanem az élete is különleges. Ő a mozaikokból összeálló családregény egyik elbeszélője és főszereplője. Tárgyakhoz és érzéki emlékekhez kapcsolódó közvetlen, intim és ironikus történeteiben megelevenedik a budapesti zsidó polgárság életvilága és tragédiája, a magyar történelem egy értelmiségi nő perspektívájából a harmincas évektől egészen a Covid-járványig. A családregényt a Magvető Kiadó jelentette meg.

Bartók Imre: Damien (részlet)

Ha menny és pokol egymás tükörképei, akkor a győzelem és a bukás is egyet jelent. Damien Lazard, az ismeretlenségből feltörő sakkozó egyre közelebb kerül a világbajnoki címmeccshez. Miközben egyik verseny követi a másikat, egy belső utazáson is részt vesz, amely során a franciaországi gyerekkor képei éppúgy megelevenednek, mint Hannibál és Napóleon hadjáratai. A regény a Jelenkor Kiadó gondozásában lát napvilágot. 

Kiss Tibor Noé: Olvadás (részlet)

Az Olvadás lazán kapcsolódik a szerző két korábbi regényéhez, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj figurái, történései, motívumai helyenként visszatérnek, egy nagyobb történetbe olvadnak. A 2019 tavaszán játszódó regény főszereplője és elbeszélője egy korábban szociális munkásként dolgozó harmincas nő, aki kultúrantropológus férjével egy Baranya megyei faluban kezdett új életet. A nő életének mindennapjai egy haláleset miatt éppen felkavarodnak, a férfi visszatér a hantik közé Szibériába kutatni, ahol váratlan, drámai helyzet fogadja. Újraéledésben reménykedő, feledésbe vesző falvak, tanyák között, erdők rengetegében és a végtelennek tűnő tajgán járunk… A könyv a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Breier Ádám: Hetvenegy farkas (Részlet a regényből)

Végy egy csipet Philip Roth-féle emberismeretet, Woody Allen-féle frappáns riposztokat, Jonathan Franzen-féle családi élveboncolást, Örkényt és Heltait idéző, lefegyverző humort, a Cohen testvérek mágiába hajló látásmódját, és kapsz egy lélektani regény az apává válásról. A Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének, Breier Ádámnak első regénye az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában. Íme egy kis ízelítő belőle.

Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg (részlet)

Bognár Péter regényének főszereplője egy, a szerzőre veszélyesen hasonlító író, aki azzal szembesül, hogy bűnügyi regényei talán maguk is bűnügyeket okoznak. De nem olyan könnyű abbahagyni az írást; miközben az író barátjának, egy civil polgárőrnek is nyoma vész. Bognár Péter harmadik polgárőrkrimije önállóan is olvasható, de az első két könyv (Hajózni kell, élni nem kell; Minél kevesebb karácsonyt) lezárásaként bravúros trilógiává bővíti a sorozatot. A regény a Magvető Kiadónál jelent meg.

„A fantáziám nem tudja a valóság őrületét követni” – Spiró Györggyel forradalomról és forradalmárról

Minden forradalom zűrzavarosan kezdődik, véletlenekkel, furcsaságokkal – mondja Spiró György, akinek Padmaly című új, hatszáz oldalas nagyregénye minden bizonnyal az idei, 96. Ünnepi könyvhét egyik legjobban várt olvasmánya. Táncsics Mihály és felesége, Seidl Teréz élettörténete mentén sok száz szereplőjével felvonul az egész tizenkilencedik századi magyar történelem a regényben – a maga elképesztő valóságával. A Kossuth-díjas íróval az igen művelt titkosrendőri szakértőkről és a kis népek komplexusairól is szót ejtettünk.

A középpontba került Gonoszról – Csabai Lászlóval Szindbád újabb utazásáról

Ötödik részéhez érkezett Csabai László regénysorozata. Az egykori nyárligeti nyomozó útja Szibéria és az NSZK után ezúttal a 1970-es évek Észak-Amerikájába vezetett: zajlik a vietnámi háború, JFK már jó ideje halott, de John Lennon még él, dübörög a hidegháború. A visszavonult Schiffer-Szindbád sikeres countryénekesként éli a mindennapjait, egy nyugodtnak ígérkező marhaterelési munka helyett azonban társaival egy sorozatgyilkos utáni nyomozásba keverednek. A Szindbád Amerikában szerzőjét a vadnyugati (anti)krimi keletkezéséről és Hitchcock Psycho című filmjéről is kérdeztük.

Szilágyi L. József: Igor Igorovics halni készül

Ambrus Máté: Rémálmok szőrös szörnye

Csollán Tamara: Papírszív

Bagó Tünde: A lámpagyújtogató (részlet)

A második világháború utolsó hónapjaiban Albert, az idős lámpagyújtogató egy csapat kamasz segítségével próbálja megmenteni Konstanz városát a szövetségesek bombáitól. A légitámadások után Albert nyomtalanul eltűnik. Anna, a fiatal restaurátor 1996-ban a konstanzi zsinat korából származó ládák helyreállítása közben megismeri Albert unokáját, Ulrichot. Izgalmas nyomra bukkannak, amely a középkori városi latrinákhoz és Alberthez vezet. Kiderül, hová tűnt a lámpagyújtogató? Bagó Tünde második regénye a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. Ízelítőül egy részlet a történelmi, romantikus kalandregényből.

Spányik Miklós: Konokul

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang