Vágyakozás és várakozás – Szabó T. Annával sárban, latyakban és a táncparketten

Sóvárgás. Sóvárgás a másik testére, figyelmére, szerelmére vagy szeretetére – ez köti össze Szabó T. Anna harmadik, Erősebb nálam című novelláskötetének sokszínű szereplőit, akik olyan erősen vonzódnak a vágyuk tárgyához, hogy olykor át is billennek azon a bizonyos határon, amely a józanságot az őrülettől elválasztja. Örömre vágynak, örömet azonban sok minden adhat, akár az is, ha „hazaviszünk” egy élményt, elmesélünk valamit, amit útközben láttunk. A szerző advent idejére megjelent, Neked hoztam című könyvecskéje éppen erre hív. A vágyakozás elbeszélhetőségéről, mítoszteremtésről, az önátadásról és az önvédelemről, fényről, árnyékról és írói játékról is beszélgettünk Szabó T. Annával.

Erich Kästner: Interjú a Mikulással (részlet)

A Mikulás pénztárcát lop, az ajándék botrányt kavar, az ál-Mikulás felsül, és a nagy igyekezet romba dönti a karácsonyt. Az olvasó pedig hol kacag, hol elérzékenyül a fanyar humorral megírt, gyakran társadalomkritikus szövegeken. A német író karácsonyról szóló történeteit, újságcikkeit és verseit gyűjti egybe ez a páratlanul szórakoztató és elgondolkodtató kötet, amely magyarul a Trend Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Ross Károly: Ami itt maradt

Beck Tamás: Hurrikánszezon

Böszörményi Márton: Evelin madarai

Ferenczfi János versei

Hallgat, vagy meghallgat; Szóltak anyámnak

Amit nem kell mondania senkinek – Rakovszky Zsuzsával veszteségről és nyereségről

Depressziótól a fényig. A sötétség szüli a fényt; csalódás táplálja a reményt. És nincs már idő, de van reggel meg este – írja új, Délutáni éjszaka című verseskötetében Rakovszky Zsuzsa, aki költeményeiben szuggesztíven tudósít lét és nemlét pereméről, rögzíti az öregkor és halálközelség állapotát. E nagy témák mellett játékosságról, festészetről, kisvárosi létről és a mesterséges intelligencia hasznáról is beszélgettünk a Kossuth-díjas költővel-íróval, aki jelenleg újabb regényén dolgozik.

Végh Kata: A legjobb terápia

Makó Ágnes versei

Ütem; Féligáteresztő membrán; Tetanuszszag; New Yorknak hazudott stúdiófelvétel

Ébner Aletta: Start

Csollán Tamara: Szalmaláng

Jeney Andrea Zsuzsanna versei

Pauza; Visz a víz

Felszabadító extrém sport – Összekapaszkodva zuhanni Vay Blankával

Miért nehéz a vörösbegyekről írni? Létezik-e támogató művészet? Mik azok az „egygördítéses novellák”, és mi a kapcsolódásuk Örkényhez? Vay Blanka új könyvének forgószínpadán egymást váltják a jelenkori magyar társadalom jellegzetes alakjai. A nagyon is komoly és megrázó témákkal foglalkozó, az abszurd és groteszk elemeit is felhasználó rövidprózák ugyanakkor sok humorral élnek, és szolidaritást tükröznek. A szerzővel legújabb, Összekapaszkodva zuhanni című novelláskötete kapcsán a társadalmi nemekről, a generációs problémákról és a szépirodalom kihívásairól beszélgettünk.

Terel egy másik világba át (G. István László: Visszáján végtelen)

Róninok ad maiorem Dei gloriam (David B. Gil: Nyolcmillió isten)

Sodródás – menekülési stratégiák Keömley-Horváth Boglárkával

Naspolya, elipszilonnal – már a könyv címe is vonzó, szinte zamata van. A novellaterjedelmű fejezetekből felépülő regény pedig a világjárvány utáni fél évtized mindennapi élettörténéseibe kalauzolja el az olvasót – már ahogy azt egy harmincéves, bulizásból-pasizásból nászra és gyereknevelésre váltó budapesti nő megéli. Csetlőn-botlón, sok humorral fűszerezve. Keömley-Horváth Boglárkával mobilfüggőségről és egy kényelmes fotelről is beszélgettünk.

Kovács Margit: Távolsági hívás

Posta Marianna: Repedés

P. Szathmáry István: Fényember

Takács Nándor: Komédia

Soós Gábor versei

trauma; error; találkozás egy dinoszaurusszal

Nagymama arcában a farkas – Nemes Z. Márióval irgalomról és számonkérésről

Milyen lehet a költészet másnapján eszmélni? Mámoros? Macskajajos? Traumatikus? Zombifikálódtunk? Démon szállta meg a testünk? Miféle versek születnek így? Az Irgalom és számonkérés című kötetből kiderül. E világi poklunkban – NER-hétköznapok – nincs kegyelem, csakis irgalomra vágyhatunk, mondja Nemes Z. Márió, akivel beszélgetve az ufóvallásokat sem hagytuk szó nélkül.

Életre keltett példaképek – Koniorczyk Borbálával a női szörnyetegekről

Monográfiaszerű novellafüzérként, de önálló sztorikként is olvasható Koniorczyk Borbála kultúrtörténeti tényekkel, sok érdekességgel bíró Női szörnyetegek című kötete, melyet hét olyan nőről írt, akik a múlt századforduló Budapestjén kitűntek a tömegből: Erdős Renée, Ferenczy Noémi, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Madzsar Alice, Máté Olga és Undi Mariska. Önállóak voltak, a művészetükből is el tudták tartani magukat – igazi női szörnyetegek. A szerzővel többek között arról is beszélgettünk, miért jó nőnek lenni.

Frideczky Katalin: Michelin-csillag

Gyárfás Endre: Apáczai akadémiát akar (Részlet a regényből)

Gyárfás Endre regényes életrajza 1978-ban jelent meg először a Gondolat Kiadónál. Most, Apáczai Csere János (1625–1659) születésének 400. évfordulója alkalmából jelenik meg újra, ezúttal e-könyv formában. A kötet olvasmányos módon ismerteti meg olvasóját az erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutárának hollandiai diákéveivel, tudományos és iskolateremtő munkásságával, az egész életét végig kísérő politikai konfliktusokkal.

Csabai László: Rend a lelke

Süveg Szilvia: Szekkó

Muszáj szembesíteni – Gáspár Mátéval a visszatekintő továbblépésről

Rákérdezés, kritikusság, generációk közti párbeszéd, az időhöz való viszony – mind-mind a budapesti Örkény István Színház új évadának gondolati kérdésköre. Kortárs darabokkal és fiatal, főként női szerzőkkel, alkotókkal megvalósítva. Az új igazgatóval, Gáspár Mátéval a koncepcióról éppúgy szót ejtettünk, mint ritmusváltásról és kockázatvállalásról.

Tim Mariann: Nem mindenkinek

                                                                                        „Ha az ember sokat álmodik,                                                                                                             gyorsabban nő.”                                                                                                                    (Émile Ajar)

Belekerülni a pillanatba – Barnás Ferenccel menekülésről és szembenézésről

Egy az élete java részét Budapesten, telefonos lelki segélyt nyújtó pszichológusként élő férfi úgy dönt, a nyugdíjas éveit egy óceániai szigeten tölti. A saját szorongásai és dilemmái elől menekülve, ebben az új világban újraértelmezi a hazájához, valamint az élethez és annak végességéhez való viszonyát is. A lassan egy évtizede Malajziában, illetve Indonéziában otthonra lelt, Most és halála óráján című regénye megjelenése alkalmából hazalátogató Barnás Ferenccel beszélgettünk – míg végül felsejlett az élet értelme is.