Kilenc út, kilenc hazajövetel – Szálinger Balázzsal az útitárs Petőfiről

Petőfi Sándor széles körben kevésbé ismert észak-magyarországi és felvidéki kalandozásairól szóló útleírásai nemcsak megkapó természeti leírásokban és izgalmas találkozásokban, hanem szórakoztató részekben is kifejezetten gazdagok. Szálinger Balázs 2024. július 1-jén indult elődje nyomába, hogy bejárja ugyanezt az utat, és megnézze, mi változott az elmúlt évszázadok során, miközben a helyi Petőfi-emlékeket is felkereste. Az úton gyűjtött élményeit Mintha repülnék című könyvében jelentette meg. A szerzővel az utazás évfordulójának napján ültünk le beszélgetni, és még az is szóba került, Petőfi miért nem szerette a kastélyokat.

Jóljárt Anita versei

Altatódal Williamnek; Ki leszek, ha nagy leszel?

Sifter József: Pezsgőfürdő, hideg zuhany

Megyesi Nagy Imre: összeomlás

Körmöczy György: Záróra

Száldobágyi Csaba: tört árnyék

                                                                                                      K. E.-nek

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Beszélgetés a sátor öblén (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – IV.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme a negyedik.

Tábor Ádám: A dalai láma dala

                                                                       Tendzin Gyaco 90. születésnapjára

A hazugság sokszor hihetőbb – Molnár T. Eszterrel plüssmajomról és a jelen Magyarországáról

Kerítéssel körülvett, szorongást keltő lakótelepi világ – Molnár T. Eszter Tájkép lövés előtt című új novelláskötetének írásai a lehetséges jövőnket vizionálják, miközben írójuk megpróbál optimista maradni. A szerzővel azonban nemcsak az öröklődő szegregációról beszélgettünk, de szót ejtettünk Lady Gaga-interjúról, nyári síelésről és a női szakállról is.

Vörös István: Hosszabbítás a világ–pokol meccsen

„Annyira bonyolulttá lett minden, hogy csak kivételes értelem képes úrrá lenni rajta. Mert immár nem elég jól játszani a játékot; hanem minduntalan fölmerül a kérdés: ezt a játékot kell-e játszani egyáltalában, s melyik a helyes játék?”                                                                   Ludwig Wittgenstein: Észrevételek, 1937                                                                                               (Kertész Imre fordítása)

Bálity Csaba: Döntő érvek

Faludi Zsolt: Fájlalja

Illik hozzá a szabadság – Kustos Júliával a tehetetlen bálványokról

„Nem a szövegnek kell alkalmazkodnia az olvasókhoz” – mondja Kustos Júlia, akinek Tehetetlen bálványok címmel jelent meg a második verseskötete, és mind kérdésfelvetéseiben, mind lírai vállalásaiban a Hullámtörőn is túltesz. A költővel elengedésről és kivonulásról is beszélgettünk.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Mercurius veridicus (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – III.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme a harmadik.

„Muszáj megbocsátani” – Kiss Tibor Noéval Szibériáról és reményről

Nemcsak a távoli tajgai – akár beláthatatlan – tájakon olvad a jég, hanem a szívben is az emlékek, a gyerekkori traumák felidézésének, kikutatásának hatására. Hol Szibériában, hol valakinek a tudatában kalandozunk Kiss Tibor Noé új regényében, s bár az Olvadás nem derűs történet, azért tartogat némi megnyugvást. A szerzőt a hanti falvak mindennapjairól is kérdeztük.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: A mátka (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – II.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Ez már a második.

Beck Tamás: Hazardőr a halálsoron

Takács-Csomai Zsófia: Gyurgyalagok vonulása

Nyilas Atilla: Az erdő dicsérete

Csicskár Dávid – Horváth János Antal: Az éjjel soha nem érhet véget (Részlet a Loupe Színházi Társulás előadásából)

„A kelet-magyarországi Végend mellett öt éve zárt be az üveggyár. A település azóta süllyed: munka nincs, az alkoholisták és az öngyilkosok száma napról napra nő, aki tehette, már rég elköltözött innen. Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha e szegregált helység egyik napról a másikra valóban örökre eltűnne. Egy láthatatlan erő azonban mégis felszínen tartja a falut: vasárnaponként pályára lép az itt maradtakból verbuvált focicsapat, és kilencven percre életre kel a tetszhalott közösség. A fő attrakció a közönségkedvenc csodacsatár, a kaszálók Maradonája, a falusiak messiása, a falu végén élő Lóri, akinek arany bal lábáról az egész megyében legendák szólnak. Mikor Lórit próbajátékra hívja a Fradi, családja számára egyértelművé válik: a fiú profikarrierje véget vethet nincstelenségüknek. A kitörés lehetősége ráadásul Lóri anyjának, mostohaapjának, barátnőjének és edzőjének is a megfelelő alkalom arra, hogy mentsék önmagukat, és helyrehozzák azt, amit korábban nem tudtak. Vállán az ígéret terhével Lóri felutazik a fővárosba, hogy a próbajátékot követően zsíros szerződést kapjon az ország legnagyobb klubjától, és egyetlen hétvége alatt váltsa meg családja évtizedes nyomorúságát. Vajon léteznek efféle mesék a mai Magyarországon?”

Világok határain átbucskázva – Szabadság mozi Keresztesi Józseffel

A világ észleléséhez való viszonyunk egyre gyorsabban változik, és ezt egy emberöltőn belül megtapasztalni legalább annyira nyomasztó, mint amennyire izgalmas – mondja Keresztesi József, akinek most megjelent, Szabadság mozi című kötete alkalmi versek gyűjteménye. A költővel a kollégákkal való folyamatos párbeszédről, a Candide aktualitásáról, és arról is beszélgettünk, miért „öröm a NER-rel dolgozni”.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Sárferedő (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – I.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme az első!

Littner Zsolt: Az ígéret földje

Kovács Margit: Jobb hely

Szentpáli Gavallér Zsuzsa: Kenyérmorzsák

Láng Zsolt: Bestiarium Transylvaniæ (részlet)

Láng Zsolt kivételes műve, a négyrészes – eredetileg 1997–2011 között megjelent – Bestiárium Transylvaniæ először vehető kézbe egy kötetben. Az ünnepi könyvhétre kiadott regényfolyamban a négy őselemre és a középkori bestiárium műfajára építkezve meséli el a szerző az általa teremtett világban zajló történelem alakulását és alakítását. A szereplőket a XVI. századi fejedelemségek zűrzavaros időszakától a Ceauşescu-korszak végéig követhetjük nyomon. Mindannyiuk sorsát meghatározzák a mágikus erejű bestiák, legyen az emberarcú papagáj, asszonyszemű varangy, éneklő féreg vagy kék szőrű patkány, miközben a hősöket évszázadról évszázadra ugyanazok a mélységesen emberi vágyak vezérlik: a szerelem és a hatalom iránti sóvárgás. A tetralógia az új, összevont kiadásban kiegészült a szerző által „hitelesített” bestiáriumjegyzékkel. Ízelítőül egy részletet olvashatnak a kötetből.

Bán Zsófia: Jégpekker (Részlet az Alétheia él című regényből)

Silberstein Alétheiának nem csupán a neve, hanem az élete is különleges. Ő a mozaikokból összeálló családregény egyik elbeszélője és főszereplője. Tárgyakhoz és érzéki emlékekhez kapcsolódó közvetlen, intim és ironikus történeteiben megelevenedik a budapesti zsidó polgárság életvilága és tragédiája, a magyar történelem egy értelmiségi nő perspektívájából a harmincas évektől egészen a Covid-járványig. A családregényt a Magvető Kiadó jelentette meg.

Bartók Imre: Damien (részlet)

Ha menny és pokol egymás tükörképei, akkor a győzelem és a bukás is egyet jelent. Damien Lazard, az ismeretlenségből feltörő sakkozó egyre közelebb kerül a világbajnoki címmeccshez. Miközben egyik verseny követi a másikat, egy belső utazáson is részt vesz, amely során a franciaországi gyerekkor képei éppúgy megelevenednek, mint Hannibál és Napóleon hadjáratai. A regény a Jelenkor Kiadó gondozásában lát napvilágot. 

Kiss Tibor Noé: Olvadás (részlet)

Az Olvadás lazán kapcsolódik a szerző két korábbi regényéhez, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj figurái, történései, motívumai helyenként visszatérnek, egy nagyobb történetbe olvadnak. A 2019 tavaszán játszódó regény főszereplője és elbeszélője egy korábban szociális munkásként dolgozó harmincas nő, aki kultúrantropológus férjével egy Baranya megyei faluban kezdett új életet. A nő életének mindennapjai egy haláleset miatt éppen felkavarodnak, a férfi visszatér a hantik közé Szibériába kutatni, ahol váratlan, drámai helyzet fogadja. Újraéledésben reménykedő, feledésbe vesző falvak, tanyák között, erdők rengetegében és a végtelennek tűnő tajgán járunk… A könyv a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Breier Ádám: Hetvenegy farkas (Részlet a regényből)

Végy egy csipet Philip Roth-féle emberismeretet, Woody Allen-féle frappáns riposztokat, Jonathan Franzen-féle családi élveboncolást, Örkényt és Heltait idéző, lefegyverző humort, a Cohen testvérek mágiába hajló látásmódját, és kapsz egy lélektani regény az apává válásról. A Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének, Breier Ádámnak első regénye az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában. Íme egy kis ízelítő belőle.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang