Fájdalom és gyönyör között – A betonba hímzés technikájáról Halász Ritával

A főhőst elhagyó szerető nem más, mint Jézus, akinek anyja és apja is egészen más megvilágításba kerül Halász Rita második regényében. A Betonba hímezve öt évvel a Mély levegő után jelent meg, és bár ebben is fontos szerephez jut egy párkapcsolat, merőben más, mint a debütáló mű. A szerzővel beszélgetve irodalmi előképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül tárul fel ennek a különleges könyvnek a világa, amelyre, mint kiderül, még David Bowie is hatott.

Elena Fischer: Paradise Garden (részlet a regényből)

A Paradise Garden egy 14 éves lány, Billie (Erzsébet) és anyja, Marika életét követi nyomon egy német nagyváros szegényes lakótelepén. Amikor egy tragédia következtében Billie egyedül marad, útra kel, hogy megtalálja az apját, és választ kapjon a múltját érintő kérdésekre. A regény érzékenyen mutatja be az anyaság, a gyermekkori trauma és a társadalmi egyenlőtlenségek témáit, miközben a főhős kutakodása és útja tulajdonképp az identitás és gyökerek iránti vágy metaforája. Részlet a magyarul a Helikon Kiadó gondozásában februárban megjelenő regényből.

Soós Gábor versei

rablórömi; honnan hová; plakátragasztók; tehetetlenség

Petres Kincső: Dugicigi

Acsai Roland: Amikor Misi kisfiú volt

A szív; A bűntudat; A vak csíz

Kakuk Móni: Tudod-e, kik sétálnak?

Murányi Zita versei

hótakaró; Hófehérke; Helsingör; Hemingway

Hajdú László: Stelázsicsík

Bakonyi-Tánczos Vera: (l)imitált példány

Lárai Eszter: Lányok

Jancsó Ágnes: Ötvennyolc hópehely

Badacsonyi Ágnes: Csontfehér

Ross Károly: Bandika nem hülye

Az idő megállítása – Tábor Ádámmal a szabadságérzetről

A versírás „felszabadító érzés, egyben kiszabadít az idő fogságából” – mondja Tábor Ádám, akinek Hetvenhatáron túl címmel jelent meg legújabb, hetedik verseskötete, melyet az utóbbi tíz évben írt költeményeiből állított össze: 126 verset 8 ciklusban. A többnyire éjszakai bagolyként alkotó költővel budapesti otthonában beszélgettünk.

Bereczk Imola: Csatlakozás

Űrbe lőtt magyar valóság – Ádám Gergővel a felszabadító fricskákról

Fekete humorral és sci-fibe ágyazva mesél közéleti ügyeinkről. Multiverzumot épít mindebből, Rick és Morty alteregóival. Könyvéből talán arra is választ kaphatunk, miért nincs elég tanár, és miért van zebra Hatvanpusztán. Az Ügynökakták című első kötetéről beszélgettünk Ádám Gergővel, aki szerint ma túlságosan komoly az irodalom.

Pikli Natália: Az a bizonyos mesei vég

Marosvölgyi Szilvia: Öblítés

Jávor Andrea: Sejtés

Takács-Csomai Zsófia: Flaszter

Nagy Magdolna versei

Lépésben; Madeira; Kaland

Birtokolni a hangot és a csendet – A Csendkirály győzelmi beszédéről Ráday Zsófiával

A Csendkirály győzelmi beszéde nem üres oldalak, pláne üres szólamok gyűjteménye, épp ellenkezőleg! Noha időnként „az üres félelem képes bezárni a betűinket”, van, amelyik kiszökik a versből. Nyelvi játékosság, groteszk képek, formai újítások jellemzik Ráday Zsófia első verseskötetét, amely a költő Simon Márton Okapi Press könyvkiadója kötetpályázatának nyerteseként jelent meg. A szerzővel beszélgetve megtörtük a csendkirály uralmát.

Székely-Balogh Szilvia: Káposztaleves

Palágyi Péter Pál: Méltányosság

Benyó Tamás: Napokba zárva

„Növényzet vagyunk egymás fejében” – Jónas Reynir Gunnarssonnal Az erdő haláláról

A fenti idézet Jónas Reynir Gunnarsson a családi emlékek, a biológia és a neurológia területein indázó Az erdő halála című regényéből való. A kortárs izlandi irodalom egyik egyedi hangú alkotójának magyarul is megjelent könyve személyes történetbe ágyazva beszél a gyászról, a klímaszorongásról vagy éppenséggel az atomháborúról. A szerzővel budapesti látogatásakor beszélgettünk.

Süveg Szilvia: Oláhné Péli Adél eladja magát a sztambuli bazárban

Hornyák Tibor: Hólyag

Fábián Krisztina: Kalauz

Dönteni kell – Önállóságról és önazonosságról Fábri Annával

Felsorolni is nehéz, mennyi minden fér bele nyolc évtizedbe. A Varázslat és valóság című életútinterjú-kötetben Darvasi Ferenc mégis megpróbálkozik a lehetetlennel, amikor a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Fábri Annát kérdezi. Ahogy tettük ezt a kerek évforduló alkalmából megjelent könyv kapcsán mi is – saját véleményről, ollóval és ragasztóval való szerkesztésről, valamint napjaink irodalmi nyilvánosságáról is beszélgettünk az irodalom- és művelődéstörténésszel.

  • Választás 2026
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang
  • Hirdetések
  • Hírlevél