Várkonyi Benedek: Larza hazamegy (részlet)

„Volt egyszer egy város valahol Németországban. Kisváros nem lehet, hiszen busz- és villamosvonalak kötik össze a városrészeket, továbbá óriási pályaudvara is van, de nem is igazi nagyváros: fojtogató szűkösség érződik a légkörében. Ez Várkonyi Benedek regényének a helyszíne. És volt egyszer egy korszak, a cselekmény ideje – írja Márton László a regény fülszövegében. – Nem lehetett nagyon régen, hiszen van már villany, és a regény orvos hőse a fényterápia úttörőjének számít, de nem is a közelmúlt. Ebben a közegben mozognak a regény érzékeny és tétova szereplői: Martha, a festő, Kyra, a lisszaboni születésű szájharmonikás, Hartmann, a festőiskola mestere, Nadja Brodsky, a Luxor-ház koronázatlan császárnője, Anton Larza, a gyógyító, akiről nem is hinnénk, hogy már nyolcvanéves – és a többiek.” Íme egy kis ízelítő a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent regényből.

Takács Nándor: BAKONYICUM

Hánta, Nádasd; A törvény hatálya; A legtávolabbi pont

Ross Károly: Valaki a szomszédból

Csabai László: Erkölcs

Bauer Krisztina: A falak értelmezője

Major Eszter: Kijelentkezés Csodaországból

Kell az erotika

Byung-Chul Han: A transzparencia társadalma

Kozma Ani: Minden képeslap hazudik

Acsai Roland versei

Mennyi izzó nyár volt; A szélről

Bereczk Imola: Még egy réteg

Zámbó Tamás: Esti mesék

Takács-Csomai Zsófia: Vérvonal

Hangot adni a gonosznak – Fehér Renátóval a sötétség sikátoraiban

A küzdelem arról szól, hogy sikerül-e visszavenni a szolidaritás, a szeretet, a vigasz jogát – mondja Fehér Renátó, aki már egészen fiatalon megörökölte a „közéleti költő” titulust. A merénylők fénykora című első regénye mégsem a NER süllyedő szigetén, hanem Prágában játszódik: egy David K. nevű merénylő épp a Károly Egyetem bölcsészkarát készül felgyújtani, ám előtte még papírra veti indulatoktól és kulturális referenciáktól túlfűtött memoárját. A szerzővel az új kulturális korszakról, a mítoszrombolásról, valamint Jan Palachról és Pilinszky János versének „ismeretlen” cseh fordításáról is beszélgettünk.

Baróthy Zoltán: A világ ledarálja őket

Csollán Tamara: Boldog az ember nyilván

Jancsó Ágnes: Ha nem muszáj, inkább nem

Bartalos Tóth Iveta: Barnák, zöldek, kékek (Részlet a készülő Alzsbetka-regényből)

Ébner Aletta: A kenyér miatt

Fábián Krisztina: Előrejelzés

Az örökölt hallgatás ellen – Kovács Krisztiánnal A fény magányosságáról

Hogy milyen volt élni, gyereket nevelni, tudósként karriert csinálni 1975 Magyarországán, ma már szinte a homályba vész, és a legtöbbünk számára elképzelhetetlen. Amikor a szakmai lehetőségek csak súlyos kompromisszumok árán voltak megvalósíthatók. Kovács Krisztián új, A fény magányossága című regénye a magyar csillagászat és űrkutatás „hőskorában” játszódik – a hatalom árnyékában. A szerzővel kihívásokról, lehetőségekről és a reményről, valamint földönkívüliekről és Mándy Ivánról is szót ejtettünk.

Adorjáni Panna: Körbe (részlet)

„A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek, család, vallás, egyetem nullát – mindent neked kell kitalálnod, legfeljebb baráti tekintet kísér. Egyedül kell felfedezned a tested, azt is, hogy ki legyél vagy ne legyél, szolgálj valami cégnél, vagy művészkedj, mindezt egy olyan városban, ami tulajdonképpen otthonos, de inkább csak ismerős, és nem ajánl már otthont senkinek, mert rohadt drága. Kolozsváron vagy bárhol másutt” – írja Tompa Andrea a Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent könyv ajánlójában. Adorjáni Panna első regénye az emberek közötti magányról és a kapcsolódás folyton elbukó vágyáról beszél élesen, kímélet nélkül. Úgy súg mindannyiunkról a fülünkbe, hogy önmagunkra is rálássunk.”

Csepelyi Adrienn: Csillagszálloda (Részlet az Otthonról haza című novelláskötetből)

Csepelyi Adrienn novelláskötetében az otthon néha egy gyerekkori emlék, egy étel közös felemlegetése, egy régi tárgy tapintása vagy egy jóindulatú szomszéd gesztusa. Ezek az útközben talált történetek mindannyiunk számára ismerős terekből és helyzetekből indulnak: lakásokból, falusi utcákból, udvarokból, piacokról, lépcsőházakból, vidéki és városi emlékezetből. Legnagyobb értékük pedig, hogy őszintén és kérlelhetetlenül szembesítenek bennünket az élet törvényszerűségeivel. A Heinrich Annamária illusztrációival díszített gyűjtemény a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg.

Tolnai Ottó – Parti Nagy Lajos: Költő disznózsírból (részlet)

„A Költő disznózsírból generális áriapróza, egy globálokalista nagy magyar és európai író esszéregénye, aminek létrejöttében segédkezhettem. 28 év után különös érzés volt betűről betűre újraolvasni, ugyan sokszor ütöttem fel időközben, keresve ezt-azt, de utánanézni és olvasni egészen más. Belefeledkezni. (…) S itt van most is, halála után egy évvel is, eleven és utánozhatatlan jelenlétének emlékműve lett ez a kötet, változatlan, mégsem ugyanaz” – írja Parti Nagy Lajos az 1998 márciusában rádióinterjúként felvett, majd könyvként 2004-ben megjelent kötet újrakiadásáról (Jelenkor Kiadó), mely a tavaly elhunyt Kossuth-díjas költővel, Tolnai Ottóval készült palicsi házában, a Homokvárban.

Péterfy Gergely: Digó (részlet)

Péterfy Gergely legújabb regénye az erdőtüzektől és sirokkótól pusztuló, elöregedő, műemlékeinek súlya alatt roskadozó Olaszországba vezet, Orvieto expat közösségébe. A regény főhőse, Winter Henrik, a kiégett értelmiségi, aki Budapestről a Covid idején költözött Umbria ősi városába, megpróbál úgy élni, hogy már ne okozzon több bajt a világban. Ahogy egyre mélyebben megismeri a várost és az ott lakókat, kénytelen rájönni, hogy tévedett, amikor azt gondolta, hogy már eleget tud a létezésről.

Új élet – Hullámzó horizont Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel

Mintegy negyed évszázad előkészületeit követően vált olvashatóvá Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című könyve, amely kis terjedelme ellenére elképesztően sűrű, rétegzett és komplex nyelvezeten megírt regény – egy Amerikából Magyarországra remigrált fiatal lány története 1993 nyarának Budapestjén, amikor maga az ország, a társadalom is az újjászületés állapotában fortyog-kavarog. A szerzőpárossal erről a karneváli világról beszélgettünk.

Fekete Judit: Dolli – Amikor üt az utolsó órád, itt az ideje elkezdeni élni (részlet)

Hetven fölött az ember már megtanulja, hogy a világ akkor működik jól, ha kiszámítható. Csakhogy Dolli testében mostanában valami egészen furcsa dolog történik: megmagyarázhatatlan érzések törnek rá. A Margaréta Idősek Otthonában is egyre több a furcsa és aggasztó jel. Dolli véletlenül lázadást szít és alaposan fel is forgatja az otthon addigi nyomasztó rendjét. A hol nevettető, hol torokszorító történet az újrakezdésről szól – gurulós bevásárlótáskával, pizzával, lázadással és egy csipetnyinél több bátorsággal. A regény Partvonal Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Vörös István: A fekete csiga figyel

                                      A Népszava elleni merénylet hírére

Beck Tamás: Bűneink

Kustos Júlia: Altató

                                               Andante, dolce ma inquieto, pianissimo

Posta Marianna versei

Refrén; A hipotézis bizonyítás hiányában félresiklott, az áldozatok száma nem csekély

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang