Bán Zsófia: Jégpekker (Részlet az Alétheia él című regényből)

Silberstein Alétheiának nem csupán a neve, hanem az élete is különleges. Ő a mozaikokból összeálló családregény egyik elbeszélője és főszereplője. Tárgyakhoz és érzéki emlékekhez kapcsolódó közvetlen, intim és ironikus történeteiben megelevenedik a budapesti zsidó polgárság életvilága és tragédiája, a magyar történelem egy értelmiségi nő perspektívájából a harmincas évektől egészen a Covid-járványig. A családregényt a Magvető Kiadó jelentette meg.

Bartók Imre: Damien (részlet)

Ha menny és pokol egymás tükörképei, akkor a győzelem és a bukás is egyet jelent. Damien Lazard, az ismeretlenségből feltörő sakkozó egyre közelebb kerül a világbajnoki címmeccshez. Miközben egyik verseny követi a másikat, egy belső utazáson is részt vesz, amely során a franciaországi gyerekkor képei éppúgy megelevenednek, mint Hannibál és Napóleon hadjáratai. A regény a Jelenkor Kiadó gondozásában lát napvilágot. 

Kiss Tibor Noé: Olvadás (részlet)

Az Olvadás lazán kapcsolódik a szerző két korábbi regényéhez, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj figurái, történései, motívumai helyenként visszatérnek, egy nagyobb történetbe olvadnak. A 2019 tavaszán játszódó regény főszereplője és elbeszélője egy korábban szociális munkásként dolgozó harmincas nő, aki kultúrantropológus férjével egy Baranya megyei faluban kezdett új életet. A nő életének mindennapjai egy haláleset miatt éppen felkavarodnak, a férfi visszatér a hantik közé Szibériába kutatni, ahol váratlan, drámai helyzet fogadja. Újraéledésben reménykedő, feledésbe vesző falvak, tanyák között, erdők rengetegében és a végtelennek tűnő tajgán járunk… A könyv a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Breier Ádám: Hetvenegy farkas (Részlet a regényből)

Végy egy csipet Philip Roth-féle emberismeretet, Woody Allen-féle frappáns riposztokat, Jonathan Franzen-féle családi élveboncolást, Örkényt és Heltait idéző, lefegyverző humort, a Cohen testvérek mágiába hajló látásmódját, és kapsz egy lélektani regény az apává válásról. A Lefkovicsék gyászolnak című film rendezőjének, Breier Ádámnak első regénye az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a 21. Század Kiadó gondozásában. Íme egy kis ízelítő belőle.

Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg (részlet)

Bognár Péter regényének főszereplője egy, a szerzőre veszélyesen hasonlító író, aki azzal szembesül, hogy bűnügyi regényei talán maguk is bűnügyeket okoznak. De nem olyan könnyű abbahagyni az írást; miközben az író barátjának, egy civil polgárőrnek is nyoma vész. Bognár Péter harmadik polgárőrkrimije önállóan is olvasható, de az első két könyv (Hajózni kell, élni nem kell; Minél kevesebb karácsonyt) lezárásaként bravúros trilógiává bővíti a sorozatot. A regény a Magvető Kiadónál jelent meg.

„A fantáziám nem tudja a valóság őrületét követni” – Spiró Györggyel forradalomról és forradalmárról

Minden forradalom zűrzavarosan kezdődik, véletlenekkel, furcsaságokkal – mondja Spiró György, akinek Padmaly című új, hatszáz oldalas nagyregénye minden bizonnyal az idei, 96. Ünnepi könyvhét egyik legjobban várt olvasmánya. Táncsics Mihály és felesége, Seidl Teréz élettörténete mentén sok száz szereplőjével felvonul az egész tizenkilencedik századi magyar történelem a regényben – a maga elképesztő valóságával. A Kossuth-díjas íróval az igen művelt titkosrendőri szakértőkről és a kis népek komplexusairól is szót ejtettünk.

A középpontba került Gonoszról – Csabai Lászlóval Szindbád újabb utazásáról

Ötödik részéhez érkezett Csabai László regénysorozata. Az egykori nyárligeti nyomozó útja Szibéria és az NSZK után ezúttal a 1970-es évek Észak-Amerikájába vezetett: zajlik a vietnámi háború, JFK már jó ideje halott, de John Lennon még él, dübörög a hidegháború. A visszavonult Schiffer-Szindbád sikeres countryénekesként éli a mindennapjait, egy nyugodtnak ígérkező marhaterelési munka helyett azonban társaival egy sorozatgyilkos utáni nyomozásba keverednek. A Szindbád Amerikában szerzőjét a vadnyugati (anti)krimi keletkezéséről és Hitchcock Psycho című filmjéről is kérdeztük.

Szilágyi L. József: Igor Igorovics halni készül

Ambrus Máté: Rémálmok szőrös szörnye

Csollán Tamara: Papírszív

Bagó Tünde: A lámpagyújtogató (részlet)

A második világháború utolsó hónapjaiban Albert, az idős lámpagyújtogató egy csapat kamasz segítségével próbálja megmenteni Konstanz városát a szövetségesek bombáitól. A légitámadások után Albert nyomtalanul eltűnik. Anna, a fiatal restaurátor 1996-ban a konstanzi zsinat korából származó ládák helyreállítása közben megismeri Albert unokáját, Ulrichot. Izgalmas nyomra bukkannak, amely a középkori városi latrinákhoz és Alberthez vezet. Kiderül, hová tűnt a lámpagyújtogató? Bagó Tünde második regénye a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. Ízelítőül egy részlet a történelmi, romantikus kalandregényből.

Spányik Miklós: Konokul

Fonákvarázs – Tóth Marcsival erdőbeli bolyongásról

Egy falu félúton Eger és Ózd között. Ide érkezik kudarccal végződő házasságából lányával a 44 éves Mara, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. A történetek a ’90-es évek első felében indulnak, és tizenegynéhány esztendőt felölelve követhetjük nyomon az itt lakók életét. Szinte érezni a szagokat, legyen az egy pisztrángfüstölés, egy elhanyagolt, dohos szoba vagy egy cigifüstben úszó Trabant filmszerű leírása. Az Erdő van idebenn című, regényként is olvasható novellafüzér nem véletlenül ennyire valósághű – a szerzőjével, Tóth Marcsival beszélgettünk.

Tóth Marcsi: Húzz egy kártyát (Részlet az Erdő van idebenn című kötetből)

Egy falu félúton Eger és Ózd között; egy könyv valahol a novelláskötet és a regény között. A 44 éves Mara a teljes anyagi összeomlás szélén, egy kudarccal végződő házasságból érkezik a faluba 15 éves lányával, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. Az egymással összefüggő történetek a ’90-es évek első felében indulnak, hogy a következő tizen-egynéhány esztendőben nyomon kövessük az itt lakók életét. Azokét, akik eleve itt voltak és mindig is itt lesznek, és azokét, akik idekerültek, és egyszer talán el is hagyhatják ezt a furcsán otthonos világot.

Szerényi Tamás: Vásártér

A levegővétel fontosságáról – Selyem Zsuzsával a Kicsi kozmoszról

„A kelet-európai életérzés megér egy misét, főleg, ha megnézzük, hogyan is fest ez a hóbelevanc a putyini Oroszország, a New York-i hajdani művészszcéna és jelenlegi mesterségesintelligencia-hallucinációk, a perui ayahuascaszertartások vagy a gázai őrület felől” – mondja a Kicsi kozmosz című regény szerzője, Selyem Zsuzsa, akivel tényekről és lehetőségekről, a külső és a belső világ végtelenségéről és a transzgenerációs empátia fontosságáról is beszélgettünk.

Szántó T. Gábor: Kafka sírja (részlet)

A szerző korábbi nagy sikerű regényében, a Kafka macskáiban megismert elbeszélő, könyve prágai bemutatóján vesz részt. A nemzetbiztonsági szolgálat figyelmezteti, hogy műve felborzolhatja a kedélyeket. Ha Franz Kafkát valóban megszöktették, és nem temették el 1924-ben, akkor ki fekszik a sírjában? Sajtóviták robbannak ki a könyvről, amiben szerepet játszik a regényből filmet készíteni szándékozó producer és a világhírű rendező, aki utolsó esélyének érzi az adaptációt – az elbeszélő magánélete is felfordul. A regény az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Gondolat Kiadónál.

Áfra János: Anyám 1972-es emlékkönyvéből

Lackó Gábor: Na, fogadjunk!

Bartalos Tóth Iveta: Fú, de fess vagy, Béla!

Ross Károly: Ragadozó

Bödecs László: Május-szerelem-vászon

                                                                                Balázs Béla novellájára*

Shakespeare lehengerlő életszerűségéről – Pikli Natáliával

Lehet-e még bármi újat mondani Shakespeare-ről és drámáiról? Nos, Pikli Natáliának frissen megjelent, Shakespeare minden időkre című könyvében könnyedén sikerült. De még hogy! Ilyen vagány, érdeklődést keltő stílusban, egyben messzemenőkig tudományos naprakészséggel és megalapozottsággal évtizedek óta nem nyilatkoztak hazai pályán az avoni bárdról és műveiről. A Shakespeare-kutató szerzővel a női szempontok, a karneváli jelleg mellett a rendkívül népszerű Shakespeare-sértés generátorról is beszélgettünk.

M. Berta Enikő: Az igazi Rómeó

Székely-Balogh Szilvia versei

Kirakós; Távlatok

Biró Zsombor Aurél: 2031 (drámarészlet)

„A hetedik Orbán-kormány második éve. Gelléry Károly, az Európai Polgár-díjas művész, legendás egyetemi tanár és színházigazgató osztálytalálkozóra várja egykori rendező hallgatóit. Budapesten egész éjjel intenzív havazás várható.” Április 11-én mutatták be a budapesti Katona József Színház kamrájában Biró Zsombor Aurél színdarabját, melyet Dohy Balázs rendezett. Talán mondani sem kell: jegyet szerezni rá mission impossible, vagy legalábbis azzal határos. Hogy tovább fokozzuk az érdeklődést a dráma iránt, íme egy részlet belőle. Az előadást 18 éven aluliaknak nem ajánlják.

Nyilas Atilla: Lázadó dal

Megpályázva az érzéseket – Jeleneteiről Timár Benjáminnal

„Fontos felvállalni az érzéseket, akár a gátlástalanságig, de a leírásuknál már mértékletesen kell eljárni, mert ezen a mértéken múlik aztán a vers hatása” – mondja Timár Benjámin, akinek Jeleneteim című első versesfüzete nemrég látott napvilágot. A szerzővel közép-kelet-európai melankóliáról is szót ejtettünk.

A kézrátétel színe és visszája (Jean Reno: Emma)

Akár ezer évig – Christoph Ransmayrrel a világról és annak elmeséléséről

A Cox vagy Az idő múlása és az Egy félénk férfi atlasza című könyvek világhírű osztrák szerzője, Christoph Ransmayr a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendégeként érkezett Budapestre. A május 8-i pódiumbeszélgetést és felolvasást övező felfokozott érdeklődés a Három Holló kávéház nézőterén jelezte, milyen hatalmas népszerűséget tudhat magáénak hazánkban az író, aki fiatal kora óta szenvedélyes hegymászó és utazó: a Csendes-óceán kisebb szigeteitől az Északi-sarkig, Brazíliától a Kola-félszigeten át Ausztráliáig többször is keresztül-kasul bejárta a világot. Nem mellesleg a regényei Adamik Lajos gyönyörűséges műfordításában ejtik rabul a magyar olvasók szívét-lelkét, képzeletét. Egyedüli nyomtatott médiumként lehetőségünk volt a szerzővel a megrendítő, gyakran lírai Egy félénk férfi atlasza című, hetven kisprózát tartalmazó kötetről beszélgetni, valamint az utazók tapasztalatairól, etikai dilemmáiról és a fotográfiáról is szót ejteni. Nemkülönben arról, hogy a hatalmas sziklák mellett miért éppen a víz a legfontosabb az életében.