Az elmúlt napok azonban elvezettek oda, hogy egy irdatlan kampányfegyver visszafelé sült el, és a gyermekvédelem áldatlan állapota, a pedofilügyek büntetlensége, a bűntársmosdató kegyelmezés, a nemzeti szemforgatás és könnyed megbélyegzés stílusa miatt a Fidesz pártszövetségesét találta el. Éspedig kellemetlen helyen. A parlamentben. Látszik-e a karaktergyilkolás-alagút vége? A közéleti ketrecharcosság karakterét nélkülöző leendő Tisza-jelöltek nem sok jóra számíthatnak a Fidesztől, amely soha nem látott államhatalom-bénító összeesküvést kiáltva óberkodik a hírbe hozása miatt. És fejeket akar. De beérné eggyel is.
Zsolti bácsi a legismertebb ismeretlen a NER-ben, a vonatkozó megfigyelés szerint a neve vetekszik Kaja Ibrahim, Josip Tot, Tóni, Barbara és Ádám nevével.
Egy hónapja még senki sem gondolta, hogy tüntetések transzparensein és virgonc mémekben fog szerepelni a neve, és még a Gellért-hegyen is látható lesz egy kifeszített molinón, mára benne testesül meg az államhatalom elmúlt másfél évtizedének bárkit legyilkoló politikai kommunikációja. Zsolti bácsi az újkeresztény illiberalizmus éhes szörnyszülöttje, aki most határozottan megkóstolta az őt megalkotó Frankensteint. Még nézni is rossz ugyan, de félrenézni nem lehet, hátha a színpadra kerül maga Zsolti bácsi is. Egy darab szörnyeteg a színpadon vagy kettő, nem oszt, nem szoroz.
Még a közelében sem
A történteket ellenzéki aktivistákkal értékeltük, egyebek között azt is tudakolva: vajon lesznek-e még rátermett és elszánt emberek, akik beleállnak a hatalomféltésből bármire képes Orbán-rezsim célkeresztjébe. Mindannyian szavazatszámlálóként vettek részt a korábbi szavazások választási bizottságaiban, és azóta figyeljük a tevékenységüket. Az Ausztriában élő Gáborét például, akit mélyen megrázott az elmúlt évek pedofilügy-sorozata és a kormány tétlensége.
„A Fidesz ismét nem a gyermekvédelemről beszél, Semjén Zsolt huszonhat percig képes úgy szerepelni a képernyőn, hogy az árnyéka se vetülhessen rá, hogy kicsit is érdekelné a Szőlő utca javítóintézetében nevelkedő fiatalok sorsa
– fakad ki a tanárember. – És kijelenti anélkül, hogy leesne neki a tantusz, hogy gyermekvédelmi intézménynek sem járt még csak a közelében sem. Egészen elképesztő. Ezek az emberek nagyon régen elveszítették a kapcsolatot a valósággal, ezért nagyon fontosnak gondolom, hogy nyolc évnél tovább ne lehessen valaki kormányfő. De először is véget kell vetni az életveszélyes putyinizálódásnak. És most minden lehet!”
A fiatalember két ismerőse is jelentkezett a Tisza parlamenti képviselőjelölti felhívására, amelynek eredményhirdetését novemberre tolta ki a pártvezetés. „Egyikük szintén a szomszédoknál dolgozik, a másikuk Angliában régóta, de bármelyik pillanatban hazajönnének, hogy segítsenek eltakarítani ezt a rakás rosszindulatot és szerencsétlenséget, akik az ország fejére nőttek – értékel keresetlen szavakkal Gábor. – Jómódú és független srácok, nem lehet levadászni őket, bár a Megafon biztos hamar kiderítené, hogy egyszer sorban álltak egy boltban, ahol az előttük lévő másod-unokatestvérüknek a névrokona részt vett a 22 szánkó elleni gyújtogatómerényletben 2018-ban a Kossuth téren…”
A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes minapi szereplése nem csak az ellenzékiek körében keltett visszatetszést.
„Soha nem kedveltem Semjén Zsoltot” – írja közösségi oldalán Junghausz Rajmund újbudai képviselő (Fidesz), aki hat évet töltött gyermekotthonban, és eközben rengeteg erőszakkal találkozott. Semjén szenvtelensége indította megszólalásra, mert – mint írja – megdöbbentőnek tartja, hogy a kereszténydemokraták elnökének ennyire nem jelent semmit a legelesettebbek világa. Hozzáteszi azt is, bizonyára tömegek egyetértését bírva ezzel is, hogy kötelezővé tenné az országgyűlési képviselők és a kormánytagok számára is ezeknek a terhelt intézményeknek és az ott élő növendékeknek a megismerését, még mielőtt elfogadják a soron következő költségvetést. – „Akár már holnaptól szívesen befizetném egy ilyen intézménybe heti menüre a gyerekek mellé bármelyik nagyurat egy kis érzékenyítésre. Talán segítene megérteni ennek a létnek a természetét. Megértenék, hogy az ilyen körülmények között élő gyerekekre mennyire félelmetesen nehezedik a jövőjükkel kapcsolatos kilátástalanság. Ez a kilátástalanság az oka, hogy egy márkás sportcipőért gyakorlatilag bármit megtesznek.”
Ez a kormány és a gyermekvédelem viszonya. A kormányé, amely akárhány nemzeti konzultációra előbb költ el tízmilliárdot vagy Európa-bajnok Facebook-kampányra százmilliókat, mint hogy belenézzen az áldozatok szemébe.
Vagyis az összes gyerekébe. És aztán a megerőszakoltakéba. Ha csak ezredannyi energiát szentelnének erre, mint a Tisza Párt nem létező adóemelési programjának az „ismertetésébe”, akkor K. Endre sem kapott volna kegyelmet, komolyan vették volna az egyházi abúzusokat, nem tüntetett volna ki intő jelek (vagy fegyelmik) után közveszélyes embereket, és a Szőlő utcai nyomozás sem ott tartana, ahol.
Vérfagyasztónak tartja a kormányzás hiányát Annamari is. A veszprémi matematikatanár Borsodban számolta a szavazatokat 2022-ben. Neki is van egy több nyelvet beszélő, minden tüntetésen ott lévő, de párthoz nem kötődő marketingszakértő ismerőse, aki a Tisza-kaszting hírére seperc alatt döntötte el, tenni akar a 2026-os kormányváltásért. „Pedig a legutóbbi parlamenti választáson megfogadta, többé nem kerül a politika közelébe, mert nem lát esélyt a változásra. Meleg srác, a barátai mind Berlinben élnek, és ő is fontolgatta a kiköltözést, de egyetértettünk abban, hogy ez az utolsó esély. És most tényleg megremegett a hatalmasok lába. Soha nem féltek még ennyire, és reális a félelmük. Jó jelöltekkel és rendíthetetlen támogatókkal meggyőzhető az ország, hogy tényleg csak a láncainkat veszíthetjük. Meg a ráncainkat is talán… – nevet Annamari, aki elmondása szerint liberális konzervatív, de bárkire szavazna, akinek esélye van kiütni a nyeregből az országot halálba mérgező NER-t.
Szuverenitási rezsimpallos
A gyermekvédelem elhanyagoltságának újabb és újabb bizonyságai ismét felrázták az országot. Ebbe a szakadt világba, gondoskodást nélkülöző intézményrendszeri valóságba robban be a Fidesz ellenkampánya. A parlamenti Zsolti bácsizást kikérik maguknak, összehangolt lejáratókampányt sejtve az internetes fórumokon terjedő hírek miatt (vö.: semjéni Belzebub-vád). Részben érthetően, hiszen valóban közel járhatott a pillanat, hogy a kormányt nemcsak tolvajnak és semmirekellőnek, de bűnpártolónak is tartó tömegek utcára vonuljanak.
A kormány támad tehát, és ki tudja, hol áll meg. Amíg kiderül, hogy Orbán Viktor bátorkodik-e megfogadni Lánczi Tamás javaslatát az ellehetetlenítési törvény újbóli elővételére (fent nevezettnek már nagyon viszket a keze a szuverenitási rezsimpalloson, és jól érzi, hogy talán már csak alig fél éve van vissza a semmibe zuhanásig), addig érdemes elgondolkodni, honnan indult Semjén Zsolt. A mérhetetlen törpepárt vezére, aki legutóbb 1994-ben került saját jogon az Országgyűlésbe, 1998-ban 2,31 százalékkal a küszöb alatt maradt, 2002-ben nem indult, s azóta rendre a Fidesz hátán közlekedik be a Házba.
„A támogatottsága vagy annak teljes hiánya érthető, a stílusa és az eleganciája sosem volt se értelmiségi, se keresztényi: az SZDSZ megszűnését penetráns módon ünnepelték
– mondja Anikó, egy dél-dunántúli szavazatszámláló, ellenzéki aktivista, aki szociológusként végzett, de politológiát is hallgatott. – A KDNP-nek nem volt túl jó véleménye a szabad demokratákról, aminek Semjén hangot is adott egy választás előtt. Sokat idézik ezt mostanában: „Aki szeretné, hogy tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, az szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re”, hangoztatta ez a szerény képességű jóember. „Mentségére” legyen mondva, nem egy konkrét politikust vádolt meg pedofíliával, hanem egy egész politikai közösséget, azt viszont ok nélkül. A Fidesz és a KDNP háza táján viszont számolatlanul vannak szégyenteljes, valódi ügyek, de valahogy a büntetések csak nem érkeznek kellő számban. Nem véletlenül karikírozta ki Márki-Zay Péter a semjéni ízléstelenséget: „Aki azt szeretné, hogy tizenéves fia első szexuális tapasztalatait Zsolti bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan a Fideszre!” És bár nyilvánvalóan ez is túlzás, de ez mégis jogos elégtételnek tűnik” – mondja Anikó.
Zsolt nem azt akarja
A Fidesz-éra egyik legfőbb ismérve, hogy a hatalom egyre többször botlik meg a saját mondataiban, és kerül ellentmondásba a saját cselekedeteivel. Semjén az egykori liberálisokat en bloc nevezte gyermekmegrontó közegnek, s most maga nézhet szembe egy meredek gyanúsítás lebegtetésével. Ha lettek volna tettek és válaszok üres frázisok és semmitevés helyett, nem került volna maga sem pellengérre talán. És mintha hamut szórna a fejére.
„Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság”
– jelentette ki a köztévében, hozzátéve, nem akarja azt mondani, hogy az ő oldaluknak ebben nincsen felelőssége. Furcsa is volna, ha ezt mondaná, hiszen ők ordítoznak képtelenebbnél képtelenebb vádakat megafonba az ellenzékről másfél évtizede. És bárkit bemocskolnak, akár lelkiismeret-furdalás nélkül muszlimnak és melegnek bélyegeznek (Vona Gábor esete az Orbán–Semjén-brigáddal), aki veszélyes a hatalmukra. Márpedig, mint egy korszakos gondolkodótól tudjuk, a Fidesz politikai ellenfelei jelentik a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt Magyarország számára (Kövér mester éleslátása, egyszersmind kijózanító vélelme: a hatalom tényleg hazaárulónak tartja a többségi nem fideszes populációt). Amíg a házelnök belátja a tévedését, addig se ártana észben tartani, hogy van bizonyos szint, főnök, ami fölött nem süllyednénk bizonyos szint alá.
