„Ha nincs, aki felfúrja, nincs, aki levágja, kölcsönözzön pasit akár egy órára!” Ez olvasható egy Facebook-oldal nyitányaként. A fülünkben letűnt korok reklámszlogenjei visszhangozzák a tréfás felhívást, szinte kézzelfoghatóan jelenik meg szemünk előtt egy vidám, kockás inges, bajszos, svájcisapkás idősödő úr olajos kézzel, böhöm nagy műbőr szerszámostáskával. Eddig a képzelet, a képet gyorsan el is hessenthetjük, mert a békéscsabai Hajdu Árpád legkevésbé sem ilyen. Már a kora miatt sem, hiszen 37 éves, szerszámostáska helyett pedig a legmodernebb eszközparkkal bír. Ami viszont azonos benne és a képzeletbeli szaki között, az az, hogy ért a szereléshez, a javításhoz. Innen már csak egy lépés volt, hogy kigondolja és meg is valósítsa a Kölcsönpasi néven futó vállalkozását a Covid időszakában, 2021 januárjában.
Osztrák precizitás
– Külföldön dolgoztam, onnan hazajöttem, és szükségem volt egy új munkára. A családi, baráti körben mindig én voltam a megoldóember, és sok helyről hallottam azt, hogy nem lehet kicsi munkára megbízható embert találni. Először hezitáltam, hogy lesz-e elég megkeresés, tényleg valós-e az igény ilyen szolgáltatásra, a névválasztáson is sokat töprengtem, majd arra gondoltam, elmegyek humorosabb irányba. Tetszik a név a többségnek – idézi fel az első lépéseket.
Az ember azt gondolná ezek után, hogy a Kölcsönpasi számos szakiskolát, tanfolyamot végzett, és már az óvodában is villáskulcs volt a jele.
Ebből annyi mindenesetre igaz, hogy gyerekként is mindent szétszerelt, kíváncsi volt, hogy működik, mi van benne, és ez a szemlélet megmaradt benne felnőttként. A családja mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, ő is tagja a vállalkozásnak, a nyár szinte kizárólag ezzel telik. Ha a tanulmányokat nézzük, az sem a kétkezi munkára predesztinálta volna. Pályaelhagyónak nevezi magát, közgazdasági tanulmányokba fogott, de nem fejezte be az egyetemet. A már említett külföldi munka Ausztriában történt, asztalos mellett dolgozott, ahol megtanult bánni a fával, a precizitást, a bútorok összeállítását. Ezekből az évekből naponta profitál, mindent azzal a hozzáállással csinál, ahogy ott látta: megérkezik, letakar mindent, a munka végeztével feltakarít, így szokta meg, ez illik bele a szemléletébe.
Megfizethetetlen idő
Ha tehát nincs éppen szezon az agráriumban, akkor van ideje a saját útját járni. Az alapdolgok, hogy miket vállal, ki vannak írva a közösségi felületére, de igen szerényen hozzáteszi, hogy nem tartja magát ezermesternek, inkább problémamegoldónak. Be van táblázva, de sok a beeső feladat is, hogy gyere gyorsan, leszakadt az ajtó, szóval a nagyobb munkákat előreütemezi, a nap végére hagy időt az ilyen S. O. S.-ekre. Változatos, hogy milyen felkéréseket kap, az egyik leggyakoribb talán a lapra szerelt bútorok összeszerelése, nevetve fűzi hozzá, hogy úgy látja, az bárkit ki tud hozni a sodrából. Erre és bútorjavításra nagyon sok megkeresést kap.
Eleinte azt gondolta, hogy idősebbek és nők fogják felkérni, de tévedett.
Ezermesterek mindig voltak, minden lakóközösségnek, akár egy lépcsőháznak is megvoltak a kis amatőr mesterei, ma meg számtalan oka lehet annak, hogy valaki segítséget vesz igénybe egy otthoni feladatra. Sokszor előfordul, hogy bár valaki ugyan meg tudna oldani egy otthoni javítást, de egy-egy kisebb munka miatt nem vesznek meg egy drága szerszámot. Sok visszatérő férfi ügyfele van, aki azt mondja, hogy neki 4-6 óra és jó pár kiborulás lenne az a feladat, ami Árpádnak jóval hamarabb megvan, azt az időt inkább a családjával, a hobbijával tölti.
Lényeges szempont az is, hogy változik a világ, nem adja át az édesapa az barkácstudományát a fiának, hiszen már talán neki se tanították meg. Az tény, mindenki meg tud nézni egy YouTube-videót egy szerelésről, de ettől még nem biztos, hogy menni fog neki. Az pedig csak legenda, szögezi le, hogy a nők ügyetlenek lennének szerelés terén, nekik legfeljebb a fizikai erejük szab határt, ha emelni, cipelni kell. Van tehát, hogy a szabadidőt valóban szabadidőként szeretné az ember eltölteni, és van, hogy fizikailag nehéz egy feladat, ezért kér segítséget.
Nehezen tudná összeszámolni, hányféle szerszáma van. A területet sem lehet behatárolni, hogy hol vállal munkát. Elsősorban Békéscsaba környékén, de ha összegyűlik elég feladat, akkor két napot, egy hetet Budapesten, vagy mondjuk Győrben tölt. Nem órabérben számol, hanem a feladatra ad ajánlatot. Ez, teszi hozzá, biztosan a közgazdászszemléletből ered. Minden munka más tervezést, gépparkot igényel. Kedvenc munkái közé azok tartoznak, amikor valami szépet kell alkotni: egy régi bútor felújítása, egy kert rendbe rakása. Ezek feltöltik az embert.
Bírja a viccet
Házhoz menő szakinak lenni mentálisan egy kicsi más, mint egy munkahelyi feladat. Legalábbis erre következtetünk, amikor Árpád arról mesél, néha olyan ember is elhívja, aki nem szeret segítséget kérni, de rászánja magát, beengedi az otthonába, elmondja a problémáit, cserébe ő évek óta halogatott gondra talál neki megoldást. Már vannak állandó ügyfelei, sok helyre visszahívják, sőt, baráti kapcsolat is lett a munkakapcsolatokból. Kinti és benti munkát is vállal, és mivel a mezőgazdaság közel áll hozzá, kerti munka is akad. Ezek során a saját, természetközeli szemléletét is igyekszik átadni a megrendelőnek. Próbálja meggyőzni őket, hogy ne térkövezzenek, kavicsozzanak le akkora területet, mint amennyit terveztek, ehelyett inkább a füvesítés és fásítás irányába induljanak. Bízik benne, hogy ha valakiben el lehet ültetni a gondolat magvát, majd megpróbál változtatni, és a természetközeli megoldások felé hajlani.
Kínos, vicces félreértések főleg az elején akadtak, a közösségi média különösen helyet ad a trollkodásra. Eleinte ez a viselkedés bosszantotta, de arra jutott, hogy ha vicc szintjén marad a beszólogatás, akkor legalább az algoritmus pörgeti az elérést. Ameddig humor, addig partner benne. Azt figyelte meg, hogy a Kölcsönpasi névvel meg az egész helyzettel a nők viccelni szeretnek, félreérteni inkább a férfiak szokták. A féltékeny férj gyanakvó méregetését, a kötözködő beszólást, a rejtett számról érkező telefonhívást meg kellett tanulni kezelni.
