Féltésnek mondják, de valójában bántalmazás

Nem csak ütéssel vagy szavakkal lehet bántani egy embert. Jól ismerjük a kapcsolati erőszak vagy a bullying jelenségét, de még mindig kevesen tudják, hogy létezik a bántalmazásnak egy alig tetten érhető válfaja. Az, amikor teljes anyagi függésben él egy ember, mert vagy nem lehet saját keresete, vagy ha van is, nem költhet belőle egy fillért sem saját kedvére. Erről a jelenségről, a gazdasági bántalmazásról egyre többet kell beszélni. Például azért, mert sokan talán fel sem ismerik, hogy nem az a helyes, ahogy jelenleg élnek.

Számítás szerint

Generáció válóban: Magyarországon szemlátomást jelentősen nő azoknak a száma, akik 40 fölött lépnek ki a házasságukból

Pár évtizede még szégyennek számított a válás, ma elfogadóbb a társadalom ezzel a döntéssel szemben. Kiragadott adatok mintha tényleg azt mutatnák, hogy stabilabbak lettek a párkapcsolatok, de a számok mögé nézve meglátjuk a valóságot. Magyarországon szemlátomást jelentősen nő azoknak a száma, akik 40 fölött lépnek ki a házasságukból, bár a trend világszerte megjelent.

„Szerintem a Fidesz ellen tüntetnek” – mondta a fiatal szentesi srác, azonnal be is állt a demonstrálók közé

Az átláthatóság címkéje mögé próbál bújva valójában a szabad sajtót, a civil szervezeteket – és egyáltalán mindenkit, aki nem ért vele egyet – akarja elnémítani az Orbán-kormány. A Fidesz szándékának megágyazó átláthatósági törvény ellen szervez országszerte 15 kisebb és nagyobb városban demonstrációt az aHang. Még csütörtök este a Csongrád megyei Szentesen várták a szimpatizánsokat.

„Az emberek ugyanazért szeretnek bűnügyi témájú könyveket olvasni, amiért régen kedvelték a nyilvános kivégzéseket”

Szeretünk borzongani, ezért kedveltük évszázadokkal ezelőtt a nyilvános kivégzéseket, ma pedig a bűnügyi történeteket faljuk. Egy nemrég megjelent kötet, amelynek a bemutatóján jártunk, valós, megtörtént gyilkossági ügyeket mutat be az olvasónak.

Csokiból is lehet iskolát építeni, Magyarországon pedig van még pótolnivaló ezen a téren

A GDP-növekedés-fétis mámorában különösen izgalmas a fair trade, vagyis a méltányos kereskedelem mozgalmának a jövője. Ha a dolgokat mindenképpen számokban akarjuk mérni, akkor azt látjuk, hogy a világpiac óceánjában cseppnél is apróbb összeget tesz ki ez az elem. Viszont ha arról az oldalról nézzük, ami pont a lényege, azaz hogy néha ne a pénz, hanem az elv legyen az elsődleges, akkor nagyon is fontos ez a bizonyos csepp. Magyarországon van még pótolnivaló ezen a téren.

Kőbányáig ér Donald Trump keze

Hiába próbálja egy ember rendbe hozni az életét, ha nem teljesül az egyik legalapvetőbb igénye, az, hogy legyen hová hazamennie. Az Utcáról Lakásba! Egyesület ebben segít hajléktalan vagy menekült embereknek. Miközben most is zajlanak az ingatlanfelújításaik, váratlanul sorompó került az útjukba. Az USA szerződést bontott az ENSZ-szel, ez pedig tragikus helyzetbe hozta a magyarországi egyesületet.

Magyarország a gyermekbántalmazás rendszere, képmutató állítás az állam részéről, hogy óvja a gyermekeket

Miközben az érintett szervezetek elvesznek a bürokráciában, addig az örökbefogadásban, intézményi és nevelőszülői ellátásban mintha éppen a gyerekeket sorolnák leghátra a döntéshozók. A jó gyakorlatok itthon csak elviekben működnek, a rendszer lassú, az intézkedések látszólagosak. Szilvási Lénával, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetőjével beszélgettünk.

A család két szülőre lett kitalálva, de rengetegen küzdenek egyedül

Bár a Fidesz-kormány a gyermekvállalásnak kizárólag a romantikus oldalát igyekszik kommunikálni, a valóság egész más. A legszegényebbeknek be kell érniük a hosszú ideje változatlan családtámogatási rendszerrel, ha pedig baj van, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek nyújtanak valódi segítséget. Még kilátástalanabb a helyzet, ha egy nő egyedül marad. Ki fogja meg ilyenkor a kezüket, hogy ne csússzanak le véglegesen? Anyák napja közeledtével vessünk egy pillantást az árnyékos oldalra. A Segítek Egy Családot és az Egyszülős Központ munkatársai osztották meg velünk a tapasztalataikat.

Poloskák a reklámtortában, avagy a Fidesznek vége azóta, hogy nem tud nevetni saját magán

Valós mozgástér nem maradt Magyarországon arra, hogy eredménnyel kecsegtessen a kiállás súlyos ügyekben a kormánypárti úthengerrel szemben. Nem csoda hát, hogy ha lehetőség adódik a fricskára, azonnal ráharap a protestközönség, néha szó szerint, amikor az ellenzéki trollkodás sütiben testesül meg. Legalább a nevetés öröme legyen meg, ha már a valaha leglazább Fidesz elvesztette régi karakterét, és a legkevésbé nevetni tud saját magán. Amúgy meg sem a közéletet, sem ennek szereplőit reklámarcként megjeleníteni nem ördögtől való, ha a stílus vicces, és nem tukmáló. Reklámtortát szeletelünk: cukrász, politikai elemző és reklámszakember mesélt lapunknak a tapasztalatairól.

Bújj a bőrömbe, ha meg akarsz érteni!

Egész más olvasni arról, hogy milyen egy autizmussal élő gyerek egy napja, vagy mennyire kell igyekezni egy írni tanuló elsősnek – és egész más átélni azt. A szentesi pedagógia szakszolgálat érzékenyítő tréningjén éreztük magunkat néha dühösnek, néha elveszettnek, néha szó szerint a nyelvük is lógott, de pont ez volt a cél. Az, hogy lássuk: egyre több gyerek küzd egyre súlyosabb gondokkal. Ha országos kitekintést teszünk, számok támasztják alá a sejtésünket: valami nagyon félremegy a világban.

A fast fashion gáz, ruhacsereprogrammal is lehet menteni a világot a klímaváltozás hatásaitól

Ha a világot nem is tudjuk megváltoztatni, kis lépéseket tehetünk. Például, ha új ruhák helyett jó minőségű használtakat szerzünk be. A Budapesten élő amerikai-magyar Szabó Heather 2022-ben találta ki az azóta is jól működő ruhacsereprogramot. Minden résztvevő annyi darabot választhat ingyen, amennyit bead a közösbe. Ezzel jót teszünk a pénztárcánknak és a légkörnek is: a textilipar az összes károsanyag-kibocsátás 10 százalékáért felel.

Nem az ingyentermék számolja fel a menstruációs szegénységet

Tabukat döntöget az, aki a menstruációs szegénység témájáról beszél. Holott a harmadik világ országaihoz társított jelenség a legfejlettebb tájakon is létezik, és ezzel a kutatók is csak pár évtizede szembesültek. Az állam a civilekkel és az egyházakkal végezteti el a munka egy részét, de valójában nem szándéka és nem is érdeke, hogy felszámolja a szegénységet, amelynek csak egyetlen eleme, hogy van-e egy nőnek higiéniai terméke. A legutóbbi árrésstop apropóján sem gondolt a Fidesz-kormány erre a társadalmi rétegre és termékkörre. Szirbik Gabriella szociológus szavaiból az derült ki számunkra, hogy ha nem komplexen kezelik a jelenséget, értelmetlen volna akár az is, ha ingyen járna az ilyen holmi.

Rendezői változat

Orbáni születésösztöke: a poloskázás inkább a gyerektelen életre készülést támogatja

Több mint tíz éve próbálja a Fidesz-kormány anyagi előnyökkel megkínálni azokat a családokat, amelyek hajlandók minél több gyereket felnevelni. A számok azt mutatják, hogy sem a csok, sem a babaváró hitel nem hozta meg tömegesen a magyarok kedvét a demográfiai jelleggörbe felfelé mozdításához, de még a kiegyenesítéséhez sem. Jött az újabb nagyágyú, az anyák szja-mentessége. Ha hihetünk a szociológusoknak, ezzel sem fognak verebet lőni, mert az ember általában nem pénzért vállal gyereket. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a férfiakról – szokásaikkal meglepő ellentétben – ezúttal mintha elfeledkeztek volna fideszes körökben.

Változik a világ, követi Svédország – A bandaháborúkból és a no-go zónákból inkább csak a mesés tájak és a jólét igaz

Mesés tájak és irigylésre méltó jólét, vagy no-go zónák és bandaháborúk? Melyek az igaz kijelentések Svédországra? Előbbiek mindenképpen. Utóbbiaknak is van valóságtartalma, de annyira azért nem vészes a helyzet, mint ahogy itthonról láttatni próbálják. Göteborgban és környékén jártunk, sok dolgon meglepődtünk. Az előzékenységüket, az udvariasságukat szívesen meghonosítanánk itthon, a túlzott óvatosságuk viszont nekünk kicsit sok volt. De összességében lenyűgöző ország.

Magyarország mégsem víznagyhatalom, hiány van, és mi még pazarolunk is

Változnak a dolgok, ma már sem a gazdálkodók, sem a vízügy nem tekint átokként a lezúduló csapadékra és a belvízre. Felismerték, hogy a vizet akkor kell okosan megfogni, amikor van: áradások idején. Azt is be kell látni, hogy sem termelni, sem locsolni nem lehet az eddigi módszerekkel. Az idő, ha van még egyáltalán, sürget, Homokhátság már hivatalosan félsivatag, évi 3 milliárd köbméter víz hiányzik a területről.

A hajléktalanságot illetően is a nők húzzák a rövidebbet, az állam pedig konzerválja ezt az állapotot

A két nem közül a nők vannak kiszolgáltatottabb helyzetben, mert a magyar társadalom patriarchális: a férfi pénzt keres, a nőt a tűzhely mellett látják szívesebben. Ha szegénységről beszélünk, szinte biztos, hogy szóba kerül a hajléktalanság fenyegető lehetősége. Ebben a tragikus helyzetben is a nők húzzák a rövidebbet. A fizetéskülönbséggel, a működő támogatások hiányával az állam konzerválja ezt az állapotot. A civilek saját eszközeikkel próbálják menteni a menthetőt.

Zétinél nincs jobb hallgatóság – Terápiás kutya fejleszti a gyerekek készségeit a szegedi Somogyi-könyvtárban

 Különös lelki kapocs van ember és kutya között. A gyerekek antennái talán még ennél is kifinomultabbak, szavak nélkül értik meg egymás a négylábú barátokkal. Erre a varázslatos összhangra alapozta programját a szegedi Somogyi-könyvtár, ahol Zéti, a terápiás kutya hallgatja figyelmesen, ahogy a gyerekek hangosan felolvasnak neki. A résztvevők egyre bátrabbak, sokat fejlődnek az olvasás készsége terén, mesélik a könyvtárosok, a szülők és a gazdi.

Eljött a digitális arany kora, de a a magyarországi pénzintézetek mintha el akarnának tőle riasztani

Bitcoin, kriptopénz – csupa misztikus, szinte ijesztő kifejezés. Bár tapasztalatok szerint a magyarországi pénzintézetek mintha el akarnának tőle riasztani, jobban járunk, ha megbarátkozunk ezzel a világgal. Ma már cégek, országok fektetnek be kriptóba, mondta lapunknak a szakértő, aki a csalásokra is felhívta a figyelmet.

Vadnyugat

A tanult roma veszélyes, az Orbán-kormánynak esze ágában sincs a talpára állítani a támogatási rendszert

A civilek egy olyan csillét tolnak hegynek felfelé, amelyben az állam egy téglát rakott a fékre. Még inkább igaz ez a legszegényebbek, főként a romák gyerekeit támogató szervezetekre. Szép dolog az ösztöndíj, de az igazi megoldás az lenne, hogy a gyerekkel együtt az egész családot felkarolják. Meg alapjaitól egy egész rendszert a talpára állítani, de – mivel a tanult ember veszélyes – ez esze ágában sincs se a korábbi kabineteknek, se az Orbán-kormánynak.

A húsz év körüliek szorongásának nevet adtak végre: itt a kapunyitási pánik

A fiatalok lusták, nincsenek céljaik, a szüleik nyakán lógnak. Ugye hallottuk már ezeket a sztereotípiákat? Mondjuk nem újdonság, állítólag Szókratész idejében ugyanezt hangoztatták az idősebbek. Pedig ha belegondolunk, kilépni az életbe, önállóvá válni nagyon félelmetes. Az új évezredben pedig még inkább, hiszen minden sokkal gyorsabb. A húsz év körüliek szorongásának nevet adtak végre: kapunyitási pánik. Egy egyetemistákból álló csapat felkarolta az ügyet, hogy minél többen tudjanak a jelenségről.

Keleten minden változik, a korábban lesajnált Románia gazdaságilag egyre feljebb tör, és ezt már hétvégi kirándulásokon is lehet látni

Egy hétvégi kirándulás alkalmával tudatosult bennünk, miért élénk a határ közelében élők körében a bevásárlóturizmus: határozottan versenyképes árakat tapasztaltunk. Meg igazi telet, hiszen eredetileg ezért indultunk a Pádisra. Ott pedig nemcsak havat láttunk, hanem azt is, hogy ugyanolyan szépen megfér egymás mellett magyar és román, mint az ősi és a modern. A Bihar-hegység meredélyein csak turistákkal találkoztunk, nyomát sem láttuk politikai viszálynak, közéleti feszültségnek, választási kardcsörtetésnek.

Hófödte tündérország

Bankkártyákból emelt börtönfalak: a gazdasági bántalmazás nem csak párkapcsolatban, szülő-gyerek viszonyban is működhet

Sokat megadna pár kisgyerek azért, hogy mindennap vásárolhasson magának egy tábla csokit.  De akkor is örömet okoz, ha mindez kötelező neki, ráadásul utálja az édességet? Ha két felnőtt közül mindig csak az egyik dönt vásárlásokkal kapcsolatban, akkor a másik alárendelt, vagy leveszik a válláról a terhet? Annyi biztos, ha egy embert belekényszerítenek egy olyan pénzügyi helyzetbe, amiben rosszul érzi magát, az a kontrollálás egy formája. A jelenségnek neve is van: gazdasági bántalmazás. A Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene Alapítvány közösségi oldalán egy bejegyzés után szívbemarkoló történeteket osztottak meg az olvasók. Akik kivétel nélkül nők. 

Kezükben van Orbán Viktor is: akik egy tollvonással írják le e NER-t

Sírva vigadás a legvidámabb barakkban, hangos röhögés a kínjainkon – tépjen bármennyire a balsors, az önirónia nagyon megy nekünk. Ha rendszert nem is tudunk váltani vizuális művészettel, maró kritikával készült rövidfilmeket nézegetve néhány percre elmerülhetünk egy olyan valóságban, egy olyan világban, ahol a brüsszeli pénzeket összeharácsoló NER-emberek önkritikusak, és ahol tényleg kijár a tockos annak, aki megérdemli. Nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, de a humor valóban kinyit egy szelepet, amelyen át távozhat a gőz, és ilyenkor enyhül kissé a nyomás odabent. És hogy ezt első kézből megtapasztaljuk, így év vége felé elmerültünk a közéletre is rezonáló magyar animátorok világában.

Nem mese ez

New Yorkból jött az ötlet: bringával mennek a zöld javakért Szegeden az önkéntes komposztfutárok

A levágott fű, a banánhéj, az ágnyesedék nem szemét, hanem a szó legszorosabb értelmében kincs. Értékes tápanyaggá válik, komposzt lesz belőle, melyet magunk is előállíthatunk. Egy szegedi kezdeményezés, a Komposztfutár még a panelházban élőknek is segít, így nekik sem lehet most már akadály a hely- és tárolóláda hiánya. Hetente gyűjtik be a konyhai növényi maradékot azoktól, akinek fontos ez a szemlélet. Kerékpáros önkénteseik 30-40 címre jutnak el. Egy családnál évi akár 500 liter alapanyag keletkezhet, ami azért már nem elhanyagolható mennyiség. Az önkéntesek jól bevált közösségi komposztálót is építettek. 

Eladták a jászok alól a földet

A törökdúlás után I. Lipót eladta a komplett Jászságot, ahogy mondani szokás, tokkal-vonóval. Német lovagrend lett a földbirtokos, zálogba is kerültek, adták-vették őket. Ezer és egy okuk lett volna, hogy beintsenek: ha a haza így, akkor mi is így, de nem tették. A jászok ősei visszavásárolták a földjeiket. Tizenöt éve a karcagiak kiszámolták, hogy kárpótlásként ötmilliárd forint üthetné a markukat. Nem a rajnai, hanem az egyre gyengébb magyar. De nem ezért nem kérnek a kárpótlásból, pedig törvény is kimondta: járna nekik.