Fidesz;Lázár János;országjárás;vidék;Magyar Péter;Csongrád-Csanád;Tisza Párt;választás 2026;

Lázár János és Menczer Tamás tart utcafórumot 2025. április 4-én Pátyon

„A falvakban is egyre több dühöt látok...” – Fidesz-foglyok a végeken

Az Orbán-kormány fennmaradása részben vidéken, a kistelepüléseken dől el, ahol a Fidesz-KDNP még mindig bírja a kevésbé iskolázott, idősebb korosztályok támogatását. Miután ez a fő bázisuk, a kormánypárti politikusok várhatóan mindent be fognak vetni, hogy a polgármestereken és az általuk szorosan tartott megélhetési mentőöveken keresztül magukhoz láncolják a választókat. A kampányban mindig előkerülő zsarolás se fog elmaradni: Magyar vidék, tudd, hova kell szavazni! Hogy látja ezt a csongrád-csanádi térség?

Ha most vasárnap hirtelen parlamenti választás lenne, a változást kívánóknak talán legszebb óhaja teljesülne. Már ha igazak a számok, amelyeket a 21 Kutatóközpont augusztus végi felmérése mutat, azaz hogy a Tisza Párt 34, a Fidesz 26 százalékon áll a teljes népességben. Amennyiben nem a kormánypárti  Nézőpont Intézet mért jól, amely viszont állítja (bár optimista elemzők szerint az ő számaikat félreértelmeztük), hogy a Tisza listájára augusztus végén a biztos résztvevők 38 százaléka szavazna, és a kormánypárt szerezné meg a voksok 46 százalékát. Már ha nem csalnak meg bennünket ismét a számok és a szép remények, mint a 2022. áprilisi választás előtt, amikor a Publicus fej fej mellett mérte a Fideszt és az ellenzéki összefogást, aztán a tényleges eredmény 54-34 százalék lett. Mindenesetre a hátralévő több mint fél évben az ellenzéki politikusok nem tehetnek egyebet, mint hogy igyekeznek meggyőzni a bizonytalanokat, mi meg annyit, hogy bízunk.

Elkapják a grabancukat

80 nap alatt Magyarország körül elnevezésű országjárásával Magyar Péter törekvése érthető, hiszen a Tisza Párt elnökének nem kisebb a célja, mint megnyerni jövőre mind a 106 egyéni körzetet, vagy legalábbis túlnyomó többségüket. A vidékjárás már csak azért is jó ötletnek tűnik, mert ez a Fidesz legstabilabb szavazóbázisa, az ott élőknek kell elsősorban más alternatívát megmutatni. A pártelnök ellátogatott Csongrád-Csanádba is, ahol a kormánypárt egyik legerősebb embere, Lázár János a korábbi kampányokban nem bonyolította túl az üzenetet.

„Ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, ami persze szívük joga, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak.” Mondott mást is: „Jön Márki-Zay, újrakezdődik a kuláküldözés.” És ilyet is: „Két világ, két filozófia, két ajánlat csap össze egymással. Az egyik azt mondja, hogy Magyarország legyen továbbra is Budapestország. A másik pedig azt, hogy több pénzt a vidéknek, több pénzt a vidéki embereknek.” Szóval értsd jól, vidéki ember: a közösségek vagy a fideszes jelöltre szavaznak, vagy nem kapnak pénzt, és emellett nagy veszélynek teszik ki magukat.

Ezt pedig Gulyás Gergely mondta még 2014-ben: „Azt reméljük, hogy a választópolgárok olyan vezetőket fognak választani október 12-én, akik a kormánnyal szeretnének saját településük fejlesztése és jövője érdekében együttműködni”. Az Országgyűlés akkori alelnöke szerint egy településnek nem válik javára, ha egy kormányt támadó ellenzéki hídfőállássá válik, mert ennek a település lakói a vesztesei.

Ne legyenek illúzióink a kampány stílusával kapcsolatban, a fenyegetés, a zsarolás módszere vár a falvakra a következő hónapokban. És mindegy, hogy parlamenti vagy önkormányzati választás, a polgármesterek feladatul kapják azt, hogy meggyőzzék a helyieket arról: a Fideszre kell szavazni. 

A kormánypárt választókerületi kulcsembereinek meg az lesz a feladatuk, hogy kézben tartsák a településvezetőket. Ezt Molnár Róbert magyarázza lapunknak, aki Kübekháza polgármestere volt 22 éven át. Tavaly már nem indult el a posztért, előtte mindig simán nyert. Próbálta őt is irányba állítani a Fidesz, de nem találtak rajta fogást, feladták, szögezi le. Megérte a Gyurcsány- és a Bajnai-időszakot is, ott sem voltak túlzottan a tenyerükön hordozva az önkormányzatok, de ilyen aljasságot, amit az önkormányzati rendszer ellen a Fidesz elkövetett, korábban nem látott. Leépítette a jogrendszert, elvette a hatásköröket, a költségvetést, az iparűzési adót, amiből kicsit tudtak volna gazdálkodni.

Molnár szerint ez tudatosan felépített erőszak volt. Végül mindennek megkoronázásaként ráültették a polgármesterekre a fideszes választókerületi elnököket, akik bújtatva vagy nyíltan be voltak csatornázva a minisztériumokba. A volt faluvezető állítja, hogy ez a mai napig így van. Az ő feladatuk, hogy sürgölődjenek a polgármesterek körül, meg hogy meggyőzzék őket arról, ne nyüzsögjenek, ne lázadozzanak.

Ajándékkal, gyalázással

És hogy miként zajlik a szavazók meggyőzése? Ugyanúgy, ahogy egy polgármester-választás előtt. Az egyik kampányban Kübekházán aknamunkával próbálkozott a helyi Fidesz, idézi fel Molnár Róbert. Éppen építkezett három képviselő, azt terjesztette el a kormánypárt, hogy közpénzből teszik mindezt. Csomagokat is osztogattak, hirtelen nagyon fontos lett a helyi közösség. A kübekháziak nem voltak erre vevők. Az, hogy az áskálódás ellenére mindannyiszor győzni tudott, azért történt, mert a falu tényleg fejlődött, és az önkormányzat kapcsolatban volt a helyi közösséggel, folyamatosan dolgoztak.

Frakkban, körömcipőben nem lehet települést vezetni, a polgármesternek terepen a helye, 

foglalja össze. Máshol sikeres az aknamunka. Jót tett valaki a Fidesznek, akinek a rokona pont megélhetés nélkül maradt, kiváló lehetőségnek tűnt egy falusi polgármesteri szék, emlékezik vissza egy egykori faluvezető. Addig csak az újságból megismert, profi lejáratókampány indult. A helyiek mindent bekajáltak, győzött az újonc. Az addig ismeretlen kormánypárti jelölt kimatekozta, hogy nagyjából hány pluszszavazatra lesz szüksége ahhoz, hogy biztosan őfelé billenjen a mérleg, idézi fel egy másik falu önkormányzati képviselőjének a házastársa. Ajándékokkal édesgette magához a kinézett réteget, bejött a terv, meglett a győzelem.

Hátha túltolják

Molnár Róbert jól emlékszik egy egykori kollégájára. Szinte szó szerint egy fillérje nem volt a falu kasszájában, látnia kellett, hogy működik a rendszer, pár héttel később mégis egy migrációellenes plakáttal pózolt. A kis falusi polgármesterek többnyire jó szándékú emberek, de néha nem a legélesebb kések, fogalmaz. Ha leváltják őket, egzisztenciátlanok lesznek. A Fidesz használni fogja őket, és arra kényszeríteni, hogy szórólapokon dicsérjék a kormányt.

– Ez a rendszer jutalmaz és büntet. Nem tudok jósolni, olyat nem akarok mondani, hogy nem leváltható a Fidesz.

De azt is látni kell, hogy teljesen be vannak gyökerezve mindenhova. Minél kisebb egy falu, annál mostohább a helyzete. 

A falvakban is egyre több dühöt látok, de mai állás szerint a felüket elvinné a Fidesz – int mértékletességre Molnár Róbert. Hogy áprilisig még mi fog történni, nem tudja, hozzátéve, hogy tavaly még Magyar Péterről se tudtuk, hogy kicsoda. Ami eddig történt, az szerinte egy csoda. Az egyenletnek az is lényeges változója, hogy a Fidesz hajlamos túltolni a biciklit, az pedig szerencsére nagyon kontraproduktívvá tud válni. Ő mindenesetre reménykedik. Ha ugyanaz lesz most a Tiszával, mint ami volt 1994-ben, amikor azt mondták, hogy ha egy kutyát indít valaki szocialista jelvénnyel, az is nyer, akkor nem lesz gond szerinte.

Stabil bázisKét kutató, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás tanulmánya rámutat: a Fidesz 2018-ra kezdte felvenni egy 1960-as évekbeli nyugat-európai szociáldemokrata párt szavazóbázisára jellemző ismérveket, melyek támogatója ekkor még az iskolázatlanabb és alacsonyabb jövedelmi szinttel jellemezhető munkásság volt. A kormánypárt szavazótáborát egyre inkább le lehet írni bizonyos társadalmi változók mentén. 2022-re tovább mélyült az oktatási törésvonal a diplomások, valamint a legalább érettségivel rendelkezők és a társadalom többi rétege között. A szavazóbázishoz csatlakozhattak még nagyobb számban 2018-ban, majd még inkább 2022-ben azokból a társadalmi rétegekből (alacsonyabban iskolázott és szerényebb jövedelmi helyzetű, alacsonyabb hozzáadott értékű munkát végzők, romák által lakott térségekből stb.), amelyekben a Fidesz kezdeti beágyazottsága kedvezőbb volt.

Mandátumok közmunkában

Öt-hat mandátumot is hozhatott a Fidesznek a közmunka-kiutalás gyakorlata önmagában, tehát ezen is múlt a második kétharmados győzelem a 2014-es választásokon, állítja a CEU Demokrácia Intézetének 2022-es tanulmánya, amely rendszerszintű csalásokról számol be a legutóbbi választások kapcsán is.

Úgy tűnik, az emberek döntöttek. A társadalom mintha kifáradt volna a gyakorlatilag egy éve tartó kampányban. Nem sok kedve van még hét hónapig aszalódni benne. Zavarjuk le most a cirkuszt, szülessen meg a döntés, és legyen végre szó másról, a mindennapi életről is! Csakhogy a játékidőt még ebben a rendszerben is betartják. Nagy akciókra ugyan nem lehet számítani, de hibákra igen.