- Nézd már, ott van az egyik tanárom! - mutatott egy kisebb, békésen vonuló tömeg egyik tagjára egy középiskolás lány. - Ja, nagyjából lekövettem, a kórházért tüntetnek - felelte neki a mellette álló fiú. A fiatalok információja helytálló volt: a magyar egészségügy napján a kórház állapotára és a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokra szerették volna felhívni a figyelmet azon a szentesi rendezvényen, amelyet keddre szervezett az aHang.
A szentesi kórház számos szempontból meghatározta a város életét. Hogy mit jelent a lokálpatriótáknak talán érzékletesen jelzi az, hogy egy neves, helyi születésű professzorról, Bugyi Istvánról keresztelték el. Mindig adott témát a helyieknek és környékbelieknek, akár politikai szempontból is hívószó volt. Korábban számos parlamenti választás előtt ígértek oda új, modern műtőtömböt, de végül egy kapavágás sem történt. A közel százezer ember ellátásáért felelő intézmény igaz, hogy két éve új fenntartót kapott, ennek ellenére az elmúlt években az ügyei nem éppen az ellátottak szája íze szerint alakult. Az egyik legutolsó igen nagy érvágást az jelentette, amikor 2023-ban megszűnt a szülészet. A szentesiek ezt úgy élték meg, hogy ezzel a helyi tradíció egy részét vették el tőlük.

A keddi demonstráción Tóth Rebeka, aHang Csongrád megyei koordinátora elmondta: a kórház fenntartójának, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központnak lakosok eddig 500 emailt írtak, amiben az intézmény egyes osztályainak jövőjét illetően érdeklődnek. Érkezett egy válaszlevél, amelynek szövegében mindössze egyetlen X szerepelt.
A szentesi intézmény a napokban azzal került a figyelem középpontjába, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Kulja András EP-képviselővel meglátogatta azt. Tóth Rebeka az egyetem ezt követően kiadott közleményére utalva azt mondta:
úgy látszik a fenntartó politikusok szavára igen, az emberek kérdésére nem reagál.
Vidovicsné Molnár Zsuzsanna, a szentesi aPont aktivistája kiemelte, szeretnék elérni, hogy a helyi intézmény ismét súlyponti kórház legyen. Valódi megoldások helyett hiába ígérnek a kórtermekbe sok száz milliós újítást, légtechnikai berendezést, az egészségügy gondja nem oldódik meg, mutatott rá. Az ilyesmi, amit a fenntartó fejlesztésnek ír le nem az, hanem alapvetőnek kellene lenni, ezektől nem nyit újra a szülészet, nem szűnik meg az orvoshiány, nem működik majd teljes gőzzel a fül-orr-gégészeti osztály.
Takács Péter szerint sebészeti műtő helyett a sürgősségi osztály műtőit használhatják a szentesi kórházban, kár, hogy jelenleg raktárként használják őket„Elviselhetetlen, 35-40 fokos kórteremben magatehetetlen emberek fekszenek” – Magyar Péter és Kulja András bejelentkezett a szentesi kórház előlA rendezvény apropója, a július 1-jei dátum a magyar egészségügy napja, Semmelweis Ignác születésének napja. A szentesi kórház néhány helyisége a nemrégiben róla készült film helyszínéül is szolgálhatott volna, mutatott rá a hiányosságokra.

- A kórház mindenkinek fontos. Mindenki születik és meghal valahol. Nemrég vizsgálatra ment a lányom a nőgyógyászatra. Azt tapasztalta, hogy a lelkiismeretes dolgozók tartják életben a rendszert, amely recseg-ropog, omlik, és egyszer csak beszakad. Elképzelni sem tudom, mi lesz. És ez nemcsak a most regnáló kormány bűne, ez évtizedek óta zajlik. A döntéshozók a szart próbálják színesre festeni, zsírra szállt port hazudnak penész helyett. Alternatív valóságot teremtenek, amiben nem lehet meggyógyulni - foglalta össze lapunk kérdésére egy helyi nő.

- Ha most olyan korban lennék, hogy szülés előtt állnék, biztos nem mernék Szentesen élni, ekkora kockázatot nem vállalnék - közölte kérdésünkre egy idősödő nő. Annak idején fiatal asszonyként azonnali császármetszést kellett rajta végrehajtani, a koraszülött babája életét veszítette, de az asszony szerint ha ez a szomorú eset egy, a kórháztól jóval távolabb eső településen történt volna meg, biztos, hogy ő sem élte volna túl. A szentesi Bubori László három kórházat járt meg, mire rendeződött az egészségügyi problémája. A bent fekvés során hálát is, meg rossz szájízt is begyűjtött, utóbbiakat a megkeseredett, elfásult dolgozók okozták. Résztvevők lapunknak azt mondták: bár a politikusok jó része elfordítja a fejét, azért ők hisznek abban, hogy apró lépéseket eredményezhetnek az ilyen rendezvények.
