Kevesebb, mint egy év van az országgyűlési választásig, beindultak a bemelegítő körök. A napokban jelentette be a Mindenki Magyarországa Néppárt, hogy nem állít listát, nem indít egyéni jelölteket. Azért, írta a Márki-Zay Péter vezette csoport, mert a Fidesz ellen egyetlen erőnek kell fellépni. Hogy ez valóban egy nemes gesztus akart-e lenni, vagy a tavalyi európai-parlamenti voksoláson valamivel fél százalék fölötti eredményt elérő tömörülés finom hátra arca, az legyen az ő belügyük. Mindenesetre jövőre minden körzetben a legnagyobb helyi támogatottsággal rendelkező ellenzéki jelöltnek kell elindulnia, mögé fognak felsorakozni, szögezték le.
Felszisszenünk, mert összefogásra gondolva óhatatlanul felrémlenek lelki szemeink előtt a 2022-es választás eseményei. Ha még messzebbre tekintünk, csak reméljük, hogy nem lesz az, mint 2019-ben, amikor polgármester-jelöltek sorra határolódtak el: nem értették hogy kerültek akaratuk ellenére Márki-Zay akkor még kizárólag mozgalomként működő szervezetének támogatotti listájára. Nem látunk bele az MMN konyhájába, de bizonyára forr a víz. Gondoljuk ezt mondjuk abból, hogy Szücs Gábor pártigazgató a Facebook-oldalán közzé tettek szerint elindul egyéni jelöltként. Azt ígérte, az alelnöki feladatkört a tisztújító kongresszusig ellátja. Másnap az írta, kilépett a pártból.
Nem telik el úgy nap, hogy ne jönne ki egy újabb közvélemény-kutatási eredmény. A Fidesz-közeli adatgyűjtők legfeljebb a finomkodó „zárul az olló” kifejezésig merészkednek, a kormánytól függetlenek egyelőre erős Tisza-előnyt mérnek. Egyelőre, írom magam is, mert ki tudja, miféle megoldásokon törik a fejüket hazánk NERminátorai azért, hogy milyen, legálisnak tűnő módon szabaduljanak meg a birodalomra nagy veszélyt jelentő Magyar Pétertől. Akinek vezetésével a Tisza, tesszük hozzá a jegyzőkönyv kedvéért, ha ma lenne a választás, biztosan nyerne, míg az esélyeseket, így őket is támogatásukról biztosító MMN-et nulla százalékosra mérik.