Semmivel össze nem keverhető szaga van egy olyan teherautónak, amely állati tetemeket szállít. Ha utunk során kifogunk egy ilyet, és kénytelenek vagyunk mögötte araszolni jó darabig, az élményt sokáig nem feledjük. Bármennyire is bántja az orrunkat az efféle hatás, az ilyen járművek okkal mennek, a munkájukra szükség van, mert az elhullott állatokat, a vágóhídi mellékterméket el kell valahová helyezni. Uniós szabályok értelmében elföldelni, dögkútba rakni nem szabad, elviszik hát olyan feldolgozóüzemekbe, ahol ártalmatlanítják, hasznosítják. Egy ilyen cég Hódmezővásárhely peremén is tevékenykedik évtizedek óta. Mégis mintha csak az elmúlt években kezdtek volna rájuk haragudni a helyiek.
Kézbe vették a kontrollt
A számos telephellyel és gyárral rendelkező, bő hét évtizede alapított ATEV Zrt. Hódmezővásárhelyen több tucat embernek ad megélhetést. A helyiek elviselték, megszokták az ezzel járó szagot, vagy csak nem éreztek magukban elég késztetést, hogy hangot adjanak a nemtetszésüknek. Aztán történt valami. Lehet, hogy Márki-Zay Péter 2018-as választási győzelme nyitott ki a közösségben egy új kaput, mindenesetre a kritika egyre határozottabb lett a szaggal kapcsolatban, szinte naponta született újabb hír a témáról. Az első, talán legkézzelfoghatóbb lépés egy nyilvános Facebook-csoport létrehozása volt 2019-ben, ennek az „ATEV-bűzt figyelő Kontroll Csoport” nevet adták. A bejegyzések kevés kivétellel a melegebb hónapokban, a tavasztól őszig tartó időszakban születnek, ugyanakkor arról is tanúskodnak, hogy évtizedek óta küzdenek ugyanezzel a helyzettel a városban.
A szag maradt, és a vásárhelyiek nehéz helyzetéből a politika is igyekezett lecsípni a maga szeletét: aláírást gyűjtött az LMP, sajtótájékoztatót tartott Szabó Tímea. A helyek sem tétlenkedtek, ők is aláírásgyűjtésbe kezdtek, négyezret sikerült összeszedni, majd tüntetést szerveztek.
Ezen (a helyzet súlyosságát minél inkább kidomborítandó) akadt, aki katonai gázálarcban jelent meg.
A város közben – ezért, meg sok másért is – politikailag teljesen kettészakadt, ennek következtében bűztémában sem nagyon találnak metszéspontot a véleményalkotók. 2021-ben komoly beruházás zajlott a cégnél, hogy csökkenjen a szagártalom. A sikert a Márki-Zay vezette önkormányzat és a köré sereglő civilek az aláírásgyűjtésnek és a tüntetésnek tulajdonították. Egy akkori fideszes képviselő, a ma már nem politizáló Cseri Tamás egy bejegyzésében viszont arra emlékeztetett: a városnak ehhez vajmi kevés köze van, hiszen mindez egy nyolcéves, több száz milliós beruházásnak köszönhető, amit a cég így is, úgy is véghez akart vinni.
A kedélyek mindenesetre csillapodtak. Átmenetileg. Ha szaglott a város, amögött szándékosságot kezdtek el hangoztatni. Az ezt feltételező motornak az adott újabb adag üzemanyagot, hogy 2023-ban az állam ingyen átadta az állam a részvénytársaságban lévő részesedését a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János. A harcosabb helyiek ettől kezdve határozottan az ő politikai bosszúját sejtették a bűz mögött.
Bűzmolekulák, szevasztok!
Miért tennénk ilyet? – kérdeznek vissza a cégtől, amikor azt kérdezzük tőlük, mit gondolnak arról, hogy bizonyos hódmezővásárhelyi körök kifejezett szándékosságot feltételeznek a részvénytársaság részéről.
Munkatársaik döntő többsége helyi vagy környékbeli lakos, akik szakszerűen és felelősségteljesen látják el feladataikat, tisztában vannak azzal, hogy az előírások betartása közegészségügyi és munkabiztonsági okokból is elemi érdeke mindenkinek, írják.
Zárt fedeles, saválló konténereket használnak, zárt térben ürítik azokat, a konténereket alaposan kimossák, fertőtlenítik, és legfeljebb a szárítás történik nyitott fedéllel. Ezt azokra a véleményekre reagálva szögezik le, mely szerint – szintén civil őrjárat során – állítólag direkt nyitva hagyott konténereket láttak a telepen. Megkérdeztük azt is, hogy bár a közelmúltban komoly beruházást hajtottak végre, például szűrőt szereltek fel, hogy a lehető legjobban csökkentsék a városnak okozott kellemetlenséget, de meg lehet-e 100 százalékosan szüntetni a szaghatást egy ilyen üzemben? Teljes mértékben valószínűleg egyelőre nem megoldható. A társaság folyamatosan üzemelteti a biofilter-berendezést, írják erre, és példákat is hoznak, hogy mivel igyekeznek minimalizálni a szaghatást. Három éve megújultak a gyár épületeiből az új légkezelő rendszerre csatlakozó légvezetékek, kicserélték a levegő elszívását végző ventilátorokat, kétfázisú gázmosót telepítettek, korszerűsítették a meglévő biofiltert, az átrakó épületéből elszívott levegő tisztítására külön kétfázisú gázmosót és hozzá biofiltert telepítettek.
Ennél jobban nem mennénk bele a szakmázásba, a lényeg, hogy levelükben leszögezik: vegyszerek segítségével semlegesítik a két legnagyobb mennyiségben jelen lévő gázt, az ammóniát és a kénhidrogént, a bűzmolekulák hetven százalékát leválasztják. A berendezéseiket tőlük független szervezet ellenőrzi, a kétévente kötelező vizsgálat helyett a cég évente megnézeti, minden rendben van-e. A mérések nem találnak hibát, az emissziócsökkenés nemzetközi összevetésben is a legjobbak között van. Arról, hogy miért főként éjjel terjed a szag, korábbi közleményükben emlékeznek meg. Meglátásuk szerint a nappali és esti hőmérséklet- és légnyomáskülönbség helyi szeleket generálhat, ez segíthet a bűz terjedésében. Arról nem is beszélve, hogy az állattartó telepek, a szántóföldeken a trágyaszórás és a nyitott felszíni csatornák is tetézik a bajt.
Jó alkalom lett volna
Az elmúlt hetekben ismét szikrát fogott a téma, Facebook-hozzászólások pró és kontra betekintést engednek a nézőpontokba. Egy 70 év körüli nő arra emlékeztet, hogy gyerekkora óta szagolják a céget, van, aki szerint a sertéstelepek környékén kell keresni a bajok forrását, más szerint „más városokban is vannak ilyen telepek, mégsem bűzlik a város”. Ez mondjuk nem biztos, hogy így van, mert a már említett bűzfigyelő csoportban például egy Zoltán nevű férfi bejegyzése szerint Mikepércsen ugyanilyen szagot tapasztalnak. Egy Imre nevű facebookozó egyenesen a cég bezárását követeli, a Szandi néven kommentelő viszont józanságra int, arra emlékeztetve, hogy azért ezek mégiscsak munkahelyek. Arról nem is beszélve, hogy ha szándékosan akarna bárki odapörkölni a vásárhelyieknek, az az augusztus 20-a környéki többnapos borfesztiválnál jobb alkalmat keresve sem talált volna. Tény, legyen bármekkora hatalma, a szélirányt még egy politikus sem tudja befolyásolni, mindenesetre kétszer jártunk ott ezen idő alatt, akkor éppen nem volt a városban büdös.
Márki-Zay Péter feljelentést tett az ATEV Zrt. ellen
A város polgármestere, Márki-Zay Péter csütörtökön közölte közösségi oldalán, hogy büntetőfeljelentést tett megyei az ATEV hódmezővásárhelyi gyárából terjedő egyre elviselhetetlenebb bűz miatt. Mint írja: Hódmezővásárhely lakossága évek óta szenved az egyre gyakoribb, rendkívül intenzív és szokatlanul kellemetlen szaghatástól, amely jelentősen rontja a helyiek életminőségét, és rendszeresen lakossági panaszokat vált ki.
„A város vezetése informális és hivatalos csatornákon keresztül számtalanszor jelezte már a cég felé a problémát, mindeddig eredménytelenül. Mára ezt az elviselhetetlen állapotot megelégeltük. A feljelentésben megírtam, hogy a szaghatás egyértelműen az ATEV Zrt. helyi gyárához köthető, amelynek biofilterei - noha az elmúlt években történt bizonyos korszerűsítés - technikailag elavultnak tekinthetők, és a megnövekedett kapacitás miatt nem képesek megfelelő hatékonysággal szűrni a kibocsátott szagokat. Szakértői vélemények szerint ma már elérhetők olyan zárt rendszerű technológiák, amelyek gyakorlatilag szagmentes működést biztosítanának. Feljelentésemben helyszíni szemlét, teljes körű szakhatósági vizsgálatot, független környezetvédelmi szakértők bevonását, valamint annak kivizsgálását is kezdeményeztem, hogy az elviselhetetlen állapot összefüggésben állhat-e az ATEV Zrt-ből az elmúlt két év során történt 3 milliárd forint osztalékkivonással, miközben az elkerülhetetlen környezetvédelmi beruházásokra szemmel láthatóan nem fordítottak elegendő forrásokat. Feljelentésemben a jogsértés megállapítását követően a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményeztem, mivel a gyár jelenlegi működése során sérül a lakosság egészséges környezethez való joga” – írja a polgármester.
