Biztos ismerik azt a viccet, amikor a bál végén kéri a pénzét a muzsikálásért a brácsás, de az öreg prímás azzal hárít, hogy járni valóban járna neki is, csak éppen nem jut. És azt a másikat, amikor a fideszes politikus kiáll a kamera elé és rezzenéstelen arccal azt mondja: semmi gond az egészségüggyel? Vagy várjunk, valamit összekevertem, utóbbi nem vicc, ez nálunk tényleg így működik. Hasonló performance gyakran megesik, legutóbb a váci kórház kapcsán láttunk ilyet. Írt egy cikket a Telex, hogy egy vizsgálatra sem online, sem telefonon nem lehet időpontot foglalni, csak személyesen havonta egyszer. Takács Péter egészségügyi államtitkár ezt hazugságnak, a cikk szerzőjét propagandistának nevezte, és azt is hozzátette, hogy szerinte a kórház folyamatosan biztosítja az időpontfoglalás lehetőségét. Tett egy próbát az RTL híradója. A riporter sem telefonon, sem online nem járt sikerrel.
Egy libsizés és egy brüsszelezés között gondolom társasjátékozni szoktak a fideszes politikusok, és van olyan lépés a táblán, hogy „vesztettél, el kell mondanod nyilvánosan, röhögés nélkül egy valótlan állítást tetszőleges témában". Hogy az emberek hülyének nézése, vagy kő alatt tartása, netán tényleg egy ilyesmi jackass-kihívás motiválja-e a valóságtól jó távol álló kijelentéseket, nem tudhatom. Azt sem, létezik-e olyan magyar ember, aki ezeket elhiszi. Legfeljebb talán azok, akik olyan szerencsések, hogy nem szorulnak ellátásra, és utoljára újszülöttként jártak kórházban. Vagy azok, akiknek fogalma sincs arról, hogy kellene egy ország egészségügyének működnie. Azok meg valószínűleg, akik magánellátást fizetnek meg, és állami intézményt csak kívülről látnak.
Szóval így megy ez minálunk. Havonta vonják a keresetünkből az adót, a járulékokat, pénzt teszünk be az egészségügybe. Ha megbetegszünk, gyorsan megoldást keresnénk. De akkor ugyanúgy, mint a muzsikus, szembesülünk azzal, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Azaz, hogy van, akinek csak jár, és van, akinek valóban jut.