Szolnok, tiszai szabadstrand – ezt ütjük be az gps-be. Az eszköz készségesen mutatja a térképet, hiba nélkül elvisz a célállomáshoz, az autóból kiszállva mégis kissé elbizonytalanodunk. Valószínűleg még jóval távolabb kellett volna parkolóhelyet keresni, de lecsapunk az egyikre az első néhány üres közül. Sebaj, induljunk neki gyalog. Vagy nincs elég feltűnően kitáblázva, vagy mi voltunk figyelmetlenek, végül egy visszafordulás, majd némi kérdezősködés után megtaláljuk a kis kaput. Ezt most szó szerint kell érteni, egy sima kis kerti kapun át lehet a bekerített területre jutni, onnan egy újabb kapun át a gátra, végül a fürdőhelyre. Homokos part, napágyak, Hawaii-stílust idéző ernyők, büfé, zene. Minden, ami egy kellemes nyári naphoz kell.
Mindennapos csobbanás
– Elég gyakran járunk le ide, hetente akár ötször is. Nagyon jó a hangulat. Tiszta a víz, lehet úszni nyugodtan, nincsenek sokan, nem szólnak bele, mit csinálunk – érvel a hely mellett a három Jakab testvér, Pál, Máté és Sándor. – A folyó lenyugtatja az embert. Itt nincs tömeg, sokkal szebb a környezet, a természet. Ha megéhezünk, itt a büfé, veszünk valamit. Jönnek néha barátok is. Igaz, este 8-kor hivatalosan bezár a hely, de voltunk már itt később is, nem megoldhatatlan.
Jakabék Szolnokon élnek, szerintünk a városban a nyár bulis, jó hely egy fiatalnak, akad diszkó, sok szabadtéri program. Van medencés strand is, mondják, csak nekik az kicsit messze van, meg nem is annyira jó, mint a folyóparti.
Életükben először jöttek le a tiszai strandra, lepnek meg a kijelentéssel nyugdíjas korú helybeliek, helybeli pár, és egyúttal el is oszlatnak bennünk egy téves feltételezést, azaz, hogy aki a vízparton él, az ki is jár oda. Most sem fürödni szándékoztak, magyarázzák az utcai öltözéküket, csak látogatóba érkeztek a gyerekeik és az unokáik, és a kedvükért néztek le a folyóhoz. A házaspár inkább a medencés strandokat kedveli, de az, amiről a Jakab testvérek is beszéltek, szerintük nem fehér embernek való. Bővebben nem fejtik ki, mire gondolnak.
– Szeretem ezt a helyet – mosolyog József. Az idős építészmérnök szerint jó és tiszta a víz, rend van a parton. Néhány éve nyitották meg a helyet, azóta nyári szezonban hetente legalább egyszer lejön.
– Valamikor a vasúti híd környékén volt egy másik szabadstrand, bikaitatónak nevezték, ezt az újat azért alakították ki, mert igény volt rá Szolnokon.
József a Jászságból került Szolnokra, ennek már 50 éve, szóval gyüttment, teszi hozzá derűsen, de megszerette „a vizek városát”. Megemlíti ő is a medencés fürdőhelyet, azt mondja, a helyiek csak MÁV-strandként beszélnek róla. Azt drágállja, ha nem töltené ott az egész napot, akkor sem tudna olcsóbban bemenni, mert nincs például délutáni jegy, a tiszai meg ingyen van.
Ízlésről kár vitázni, de megtakarítás szempontjából egyértelműen a Tisza felé billen a mérleg. Amott, a fizetős strandon a családi jegy 6000 forint, ha egyedül megy egy helybeli felnőtt, 3600-at kell fizetnie, ha csúszdázni is szeretne, azért napi 3000-et kellene otthagyni.

Százmillió itt, tízmilliárd ott
József jól emlékszik, a tiszai fürdőhelyet 2019-ben alakította ki az akkori önkormányzat, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kaptak rá 100 milllió forint rendkívüli támogatást. A kialakítást kicsit a kényszer is szülte, hiszen ugyanabban az évben Szolnok Tiszaliget nevű részén bezárt a medencés strand, nagyszabású átépítés kezdődött a Modern Városok Program milliárdjaiból. A Tiszaligeti Strandfürdőt már négy éve át kellett volna adni, de a gyenge kezdés után erős visszaesés következett, és – hasonlóan mondjuk a diósgyőri várhoz – belépett a döcögősen haladó pénznyelő projektek klubjába. A ráfordítások eddig meghaladták a 10 milliárd forintot. Ebben a hónapban pótmunka, javítás és próbaüzem zajlik, talán most már tényleg közel a nyitás.
– Kormi, marad! – fegyelmezi a gazdája a kis keverékkutyát. Az boldogan rázza magáról a vizet, a póráz másik végén a férfi pólóban, rövidnadrágban ballag.
– Nem, én nem szoktam belemenni a vízbe, csak Kormi kedvéért jövök le – mutat kicsit távolabbra.
Tehát kutyás strand is van, állapítjuk meg örömmel, elsétálunk odáig, de nem győz meg a látvány. Arra számítottunk, mint amit máshol is láttunk már: egy olyan partszakaszra, ami embernek és ebnek egyaránt kikapcsolódást nyújt. A szolnoki kutyás strand a négylábút valószínűleg igen, de a gazdát egész biztosan nem csábítja fürdőzésre, szóval értjük a jó szándékot, de nehéz lenne dicsérni. A jelekből ítélve túl sokan és túl gyakran biztos nem múlatják ott az időt. A szakasz arasznyi, a gaz termetes, öt viharvert napernyő árválkodik, a partra rakott méretes köveket nem sikerül értelmezni. Inkább egy kipipált kötelező feladatnak, mint valódi, kutya és gazda közös, egész napos strandolását szolgáló helynek tűnik.
A szomszédé sem zöldebb
Szolnok helyi életét is megszámlálhatatlan sok Facebook csoportban tárgyalják ki, gyakori téma a szabadstrand. Akad, aki az árnyékot hiányolja, visszatérő ötlet, hogy jobb helyen lenne a létesítmény a Tisza valamelyik laposabb részén. Az ötlet nem rossz, de ha egyszer itt alakították ki, egyelőre ezzel a helyszínnel kell gazdálkodni.
Követendő példaként szokták citálni a csongrádi Körös-torok országos hírű homokfövenyét. Az irigyelt strand tényleg csodás, de ott a part adottságai teljesen mások, és egyébként meg mit kezdjen vele a szolnoki lakos 70 kilométer távolságból?
Ugyancsak gyakran sorolják a kommentelők a „bezzeghalmazba” Tiszavárkonyt, Nagykörűt, Tiszakécskét. Biztosan pompás helyek, de a szolnokiaknak ezekre eljutni mintegy 20, 30, vagy 40 kilométer utat jelentene, miközben a városi helyben van. Aki koszosnak írja le a hozzászólásaiban a szolnoki strand vizét, téved.





A hivatalos szabadstrandokat rendszeresen ellenőrzi a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. A fürdővízminőségi térképén különböző jelöléseket láthatunk, júliusban mindössze három helyszín pirosodott be: a borsodi Vadna, valamint a csongrádi Sándorfalva és Makó egy-egy természetes fürdőzőhelye kapott a víz éves tekintetben „kifogásolt” minősítést. A szolnoki szabadstrand éves minősítése „kiváló”. Az elhelyezkedésével sincs gond, a Tiszavirág hídon át akár gyalog, más irányból bringával, a város távolabbi részén élőknek helyi busszal jól megközelíthető. A vécé ingyenes és tiszta, az értékeket kulcsos széfekben lehet tartani, egy árnyas, ligetes részen klassz játszótér és röplabdapálya csábít időtöltésre.
Gyors pillantás a büfé árlistájára: a sima lángos 900 forint, a palacsinta 450, az üdítő is nagyjából ennyi, a sör ára egy ötszázastól indul. Nyitvatartási időben strandőrök, vízimentők vannak szolgálatban. Elkél a figyelő tekintetük, a hónap elején egy vendégnek kellett segíteni, aki rosszul lett: vigyáztak rá, amíg a mentő kiérkezett. A hivatalos nyitva tartás az időjárástól függ.
6000 forint...
...a családi jegy a szolnoki fizetős strandon, a felnőtt 3600, a csúszdázás további 3000 forint