Párhuzamos világok – Szeifert Natáliával emberi és agyi kapcsolatokról

A magány regénye – a Hóember a Naprendszerben hősének monológja egy ember valóságtól való fokozatos elszakadását mutatja be, miközben élénken megjelenik a múlt, és életének fontos szereplői. A szerzővel a magány betegítő természetéről, elmúlásról, tudományról és még Káposztásmegyerről is beszélgettünk.

Benedek Szabolcs: Mit látott ángyom a patakparton? (Részlet A vérbíró lánya című regényből – III.)

Miután a szabadságharc leverését követő könyörtelensége okán a bécsi udvar számára is egyre inkább kényelmetlenné váló Haynau táborszernagyot nyugdíjazták, egy Szatmár vármegyei, ma már nem létező településen, Nagygécen vásárolt magának kastélyt, ott élt a lányával. Alig pár évet, ott-tartózkodása mégis annyira mélyen beleivódott a helyi folklórba, hogy emberöltőkkel később is komplett rémtörténetek szóltak ottani életéről. A történelmi tényeken kívül ezekből a mendemondákból építkezik Benedek Szabolcs készülő regénye, melyből négy héten át közöl részleteket a Nyitott mondat.

Benedek Szabolcs: Az el nem készült bordal – Részlet A vérbíró lánya című regényből (II.)

Inna Sevcsenko: Levél keletről (Az ukrán nők hangja) (Részlet)

A herszoni születésű szerző könyve az ukrán háború poklába vezeti az olvasót. Több tucat ukrán lány-asszony beszámolóját, vallomását fogja össze egyetlen monológgá. Olyan regény ez, amelynek minden egyes mozzanata, legapróbb részlete a valóságban gyökeredzik. Ez a valóság pedig a ma Ukrajnájában a háború, a honvédő háború, ahogy azt a nők látják, ahogy ők élik át, ahogy ők mondják el. A könyv az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul.

Egyensúly közelség és elengedés között

Sibylle Grimbert Az utolsó egyed című regénye egy különös barátság története egy tudós és egy óriáspingvin között. A kihalás pillanatában játszódó történet az ember és állat viszonyán túl az együttérzés, a magány és a felelősség regénye is: mit kezdünk azzal, amit már csak bennünk lehet megmenteni?

„A diktátorok is mindig »a jóért« cselekednek. A jóság viszont soha nem kényszerít, nem lehet program”

Tananarive Due: A javítóintézet (Részlet a regényből)

A tizenkét éves Robbie-t hat hónapra a Gracetowni Fiúiskolába küldik, a helyet a rossz nyelvek csak javítóintézetnek hívják. Robbie az anyja elvesztése óta látja a szellemeket, az intézet falai közt lévő szellemek pedig borzalmas dolgokról suttognak. A javítóintézet hátborzongató, az 1950-es években játszódó, antirassiszta történelmi horror, mely 2024-ben elnyerte többek közt a Bram Stoker-, Shirley Jackson-, Ray Bradbury- és World Fantasy-díjakat. A regény magyarul október 21-én jelenik meg a Magnólia Kiadó gondozásában.

Benedek Szabolcs: A társalkodónő– Részlet A vérbíró lánya című regényből (I.)

Miután a szabadságharc leverését követő könyörtelensége okán a bécsi udvar számára is egyre inkább kényelmetlenné váló Haynau táborszernagyot nyugdíjazták, egy Szatmár vármegyei, ma már nem létező településen, Nagygécen vásárolt magának kastélyt, ott élt a lányával. Alig pár évet, ott-tartózkodása mégis annyira mélyen beleívódott a helyi folklórba, hogy emberöltőkkel később is komplett rémtörténetek szóltak ottani életéről. A történelmi tényeken kívül ezekből a mendemondákból építkezik Benedek Szabolcs készülő regénye, melyből négy héten át közöl részleteket a Nyitott mondat.

Visky András: Illegalisták (részlet)

Visky András új regénye egyszerre folytatása és előzménye a Kitelepítésnek. Az Illegalisták szereplői valamennyien valóságos személyek, de a legvalóságosabbá az elbeszélés teszi őket. Semmivel sem bírunk, csak a történetünkkel, visszhangozza a trilógia második könyve az elsőt. Szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést. „A legjobb védekezés a feltámadás.” A könyv október 20-án jelenik meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. A regény bemutatója pedig rá egy napra a VIII. kerületi Mixát Stage-ben lesz, ahol Kormos Lili beszélget a szerzővel 19 órától.

Háy János: A csokimikulásos lány (részlet)

Ez a regény keresi a fényt. Felkapcsolja a gyerekkor lámpáit, és bejárja azt a valaha biztonságos világot, ahol még minden rendben volt. De amint megjelenik a vágy, elvész a biztonság: gimi, Budapest, egyedüllét, sok ellenséges felnőtt és sok új barát – olvasható a fülszövegben. – Háy János új regénye folyamatosan átjár a biztonságból a támaszokat és segítőket vesztett kamaszkorba és vissza. A csokimikulásos lány nyomot hagy a szíven, egy turistajelzést, hogy ne tévedjünk el, amikor magunkhoz akarunk közel kerülni. A regény az Európa Könyvkiadó gondozásában szeptember végén jelent meg.

Han Kang: Nem válunk szét (részlet)

A Nobel-díjas dél-koreai szerző líraian lüktető műve nemcsak a lélek törékenységét, hanem a történelem igazságait is kutatja: az 1948-as csedzsui mészárlás áldozatainak állít emléket. A regény a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg az októberi könyvfesztiválra.

Percival Everett: James (regényrészlet)

Percival Everett radikálisan újragondolta Mark Twain klasszikusát, a Huckleberry Finn kalandjait. Az eseményeket ezúttal a jólelkű Jim szemszögéből követve kiderül, hogy a bőrszínük révén ostobának vélt és tulajdonnak számító szolgák valójában művelt és éles elméjű emberek, akik csak a bolondját járatják a fehérekkel. A James humoros, ironikus, ugyanakkor szívszorító és mélyen emberi regény – kulturális jelentőséggel bíró irodalmi bravúr, ami magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg.

Ruff Orsolya: A Bánatos Madonna (részlet)

Három nyugdíjas barátnő kriminális helyzetben. Vera, Kamilla és Adél ötven éve jóban-rosszban kitart egymás mellett. Egy nap Vera véletlenül kihallgat egy beszélgetést: valaki szemet vetett egy értékes múzeumi műkincsre, a Bánatos Madonnára. És rengeteg pénzt fizetne érte. Vera és a barátnői pedig igazán tudnák mire használni azt a pénzt – ráadásul az akció némi izgalmat is csempészne az eseménytelen életükbe. A szobrot valóban eltulajdonítják: a rendőrség nyomozni kezd, a biztonsági őrt pár nappal később holtan találják. Ruff Orsolya regénye a General Press Kiadó gondozásában jelent meg.

Gyurcsány Ferenc aktiválta az archivált Facebook-oldalát

Azt is megmagyarázta, hogy miért.

Fabricius Gábor: A társadalomnak le kell döntenie azt a tabut, amely az abuzálás körül kialakult

Merre vagyok arccal előre címmel jelent meg Fabricius Gábor harmadik regénye. Megosztó, tabudöntögető témát választott: egy férfi történetéről mesél, akit bántalmaz egy nő. Szeretetről, családról, közönyről és hitelességről is beszélgettünk a szerzővel.

A Csúfok esete tökéletes példája annak, amikor minden nagyon félremegy

Amikor bukik a franchise.

A Csúfok két főszereplője: Chase Stokes és Joey King

Cserháti Éva: A múlt lankái (Részlet a regényből)

A húszas évei végén járó tanárnő élete mélypontjára kerül. Egy testi és lelki összeomlás után úgy dönt, Angliába utazik, hogy eleget tegyen nagyanyja utolsó kívánságának. Egy távoli kisvárosban, egy ismeretlen nő vendégszobájában próbálja meg újrarendezni az életét, vagy legalább lezárni mindazt, amit már nem bír tovább cipelni. Cserháti Éva regényében három nő sorsa fonódik össze egy finoman rétegzett történetben. A múlt lankái a női örökség súlyáról és erejéről mesél, arról, amit kimondtak, és arról is, amit elhallgattak. Mit kezdünk a családi múlt hibáival, eszméivel, hallgatásaival? Hogyan tud egy nő saját utat találni, ha a nagymamája a forradalmat, az anyja a túlélést választotta – és ő egyikben sem hisz? A regény a jövő héten jelenik meg a General Press Kiadó gondozásában.

Szöllősi Mátyás: Templomkert (Részlet a Fóbia című regény második könyvéből)

Tan Twan Eng: Az Ajtók Háza (regényrészlet)

1921, Pinang. Lesley Hamlyn és férje, Robert egy régi, fiatalkori barátot várnak magukhoz vendégségbe a Kazuár Házba. ,,Willie” Somerset Maugham és titkára, Gerald érkezése azonban váratlanul mélyre temetett emlékeket és titkokat hoz a felszínre. A magánéleti és alkotói válság elől menekülő, világszerte ismert író új téma reményében érkezik a Maláj-félszigetre, és Lesley személyében nem várt szövetségesre talál. Éjszakai beszélgetéseik során olyan történet bontakozik ki előtte, amelyben botrányok sora, a kínai forradalom hajnala és egy a helyieket lázban tartó rejtélyes gyilkosság ügye is összeér. Vajon hol van az a titokzatos, idilli hely, ahol ha csak néhány pillanatra is, de meg lehetett lelni a boldogságot a történelem viharában? Tan Twan Eng regénye magyarul a General Press Kiadó gondozásában jelent meg a héten.

Kornis Mihály: Füst vagyok-e? (Részlet a Minden ember. i könyv című regényből)

„Az a világ, ahol a mese játszódik, az életem, amit előadok 11 és fél éves koromig, néha egy kicsit előreugorva benne, és amiben minden majdnem pont olyan, mint ebben a reális, nem költői, mindannyiunk által jól ismert világban…” – olvassuk Kornis Mihály nagyregényének Előhangjában. A könyv a Minden ember. i könyv címmel jelenik meg szeptember végén a Prae Kiadó gondozásában, és a kornismihaly.hu honlapon a szerző előadásában meghallgatható lesz a szerzői változat. A Minden ember családregény és történelmi regény, amely egy a második világháború után született érzékeny, különleges kisfiú szemszögéből meséli el a családja egyszerre szépséges és fájdalmas történetét. Íme belőle egy kis ízelítő.

Budapest Főváros Levéltára - BRFK helyszínelési fényképei

Nyerges Gábor Ádám: Bévül a semmivel (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – III.)

A három részre szakadt Magyarországon, az úgynevezett sötét középkorban új ötletek, felfedezések pislákolnak a félhomályban: egy fényevő társaság indul útnak, felvilágosítani a népet. De mit szól ehhez a hivatalosan nem is létező inkvizíció? És az istenadta nép? Nyerges Gábor Ádám még készülő, Napnál világosabb című regényéből majd kiderül. Az íródó műből a Nyitott mondat három héten át közöl részletet. Ez a közlés befejező része.

Sorsunk fogságában – Romok között Csigó Katalinnal

Három különböző karaktert ismerünk meg Csigó Katalin második regényében, és látszatra nincs semmi közös bennük, a sorsuk mégis különös módon összefonódik. A pszichológus szerzővel a fantáziálás szükségszerűségéről, önálló életre kelő karakterekről és a különböző szerepek összeegyeztethetőségéről beszélgettünk.

Cyril Gely: Szohó mester utolsó teája (Részlet a regényből)

A szakékészítő családból származó Ibukinak hamarosan át kell vennie apjától a nyolc emberöltő óta működtetett szeszfőzdét. A lány viszont más életről álmodik: szamuráj szeretne lenni. A sorsa elől menekülve, női mivoltát feladva hosszú útra indul Japánon keresztül, hogy a legendás szamuráj, Szohó Akira tanítványául szegődjön. Szohó mester azonban húsz éve nem vett kardot a kezébe, a véres csatamezők helyett inkább a cseresznyefák törékeny virágait csodálja, és a teázás örömének él. Ibukival való találkozása egyszerre fájdalmas és üdítő. Rezignált bölcsességéből kizökkenti a lány naiv, mégis csodálatra méltó lelkesedése, ahogy Ibukinak is szembesülnie kell álmai és a valóság különbözőségével. A Trend Kiadónál a héten magyarul megjelent Cyril Gely kisregénye költőien szép utazás a XIX. századi, Meidzsi-kori Japánba, ahol minden átalakulóban van, csak a fecskék suhannak megszokott röptükkel, a fák borulnak virágba ugyanúgy minden tavasszal, és a teaszedőnők éneke csendül fel újra meg újra.

Visszakaphatjuk-e a múltunkat? – Bán Zsófiával fényérzékeny életekről

„Képzeld el, hogy nem tudsz semmit, mégis minden rajtad múlik” – Agapé ezzel a jelmondattal kezdi feldolgozni családja homályos foltokkal és elhallgatott igazságokkal teli történetét. A kirakós játékként működő családtörténetekről, az emlékezés folyamatáról és fényképezőgép nélkül rögzített képekről is beszélgettünk Bán Zsófiával új regénye kapcsán, amelynek címe: Alétheia él.

Nyerges Gábor Ádám: Kanalazott és nyelt (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – II.)

Nyerges Gábor Ádám: Kifogyhatatlan, de nem végtelen (Részlet a Napnál világosabb című, készülő regényből – I.)

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: A selyemeresztő bogár (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – VI.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közölt részleteket a Nyitott mondat hat héten át. A mostani részlettel búcsúzunk – egyelőre – hőseinktől.

Nem ugyanaz a kotta – Domokos Gáborral A nagy parádéról

Hoppon maradt, revansra vágyó, gátlástalan régiségkereskedő, Menyasszony Mici és rafinált svindlercsaládja, egy igazi ritkaságnak tűnő lóportré, valamint Beethoven István király című darabjának kézirata – mind belekeverednek Domokos Gábor legújabb, könyvsorozatnyitó regényének zűrös kalandjaiba. A forgatókönyvíróként széles körben ismert szerzőt ezúttal a napjainkban egyre „népszerűbb” szélhámosok történetei inspirálták. A nagy parádé – Kétszínűek kapcsán a régiségkereskedelemről, a svindlerek történetéről, és persze a forgatókönyvírás és a szépirodalom különbségeiről is beszélgettünk.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Tervek szövedéke (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – V.)

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Beszélgetés a sátor öblén (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – IV.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme a negyedik.

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Mercurius veridicus (Részlet a Rodostó rabjai című regényből – III.)

A Pitymalló Kesely művésznéven is ismert szerzőpáros két tagja csaknem félszáz esztendeje ismeri egymást. Színdarabjaik (Drakula vajda, Mátyás királynak rabja; Táncsics, a legszentebb Mihál; Hamlear, a dán királyfiból lett brit király; Erkel és a felkelés) folyóiratokban, gyűjteményes és önálló kötetekben jelentek meg. Első regényük (Emmuska, 2013) Orczy Emma, a második (Magyariné szeretője, 2019) Hatvani István, a magyar Faust köré kerekít fordulatos, egyszerre korhű és modern históriát. Újabb regényüket pedig a száműzött Rákóczi fejedelem sosem hallott, lenyűgöző kalandjának szentelik. Ebből a készülő műből közöl részleteket a Nyitott mondat hat héten át. Íme a harmadik.