Lólángész és varjúnóta – Olvass Shakespeare-t, és túléled a kort

Nyilvános szereplőinktől való iszonyodásunk delelőjén honfitársaink puhatolják a továbbélés, a szörnyűségekkel való megbarátkozás, az igazságtól történő rugalmas elszakadás, s általában a gazemberségről örökölt szókincs megőrizhetőségének lehetőségeit. 

A csendre, int Shakespeare A velencei kalmárban, mindig szükségünk van és lesz az érték felismeréséhez. Csend nélkül nincsen valódi dallam

Lengyel László: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság!”

Liberális parlamentáris demokráciákban az ellenzék a kormányváltásért küzd parlamenti és parlamenten kívüli eszközökkel. Személyes vagy intézményes önkényuralmakban az ellenzék, amelyet a hatalom ellenségként üldöz, a rendszerváltozásért harcol: szabadságharcot vív. Magyarországon rendeleti úton kormányzó, az intézményi autonómiákat felszámoló személyes autokrácia rendszere működik, amellyel szemben a „kegyelmi ügy” erkölcsi válsága óta szabadságharc folyik a rendszerváltásért.

A nemzetbiztonsági kockázat el van vetve, a legnagyobb kockázatot Magyarországon Orbán Viktor politikája jelenti

Nemzetbiztonsági kockázat, hogy a nemzet vagyonát szétlopva Magyarországot az Európai Unió legszegényebb, legkorruptabb országává tette, válságba taszítva az egészségügyet és az oktatást. Nemzetbiztonsági kockázat, hogy a jogállam felszámolásával elzárta az országot az EU-s forrásoktól. Nemzetbiztonsági kockázat, hogy magatartásával gyengíti Ukrajnát, azt az országot, amely éppenséggel a védvonal Magyarország és az agresszor között.

Az Orbán-kormány Oroszország-politikája 2.

Az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos politikája annál is inkább aggasztó, mert továbbra sincs semmi jele annak, hogy Oroszország felhagyni készülne a Nyugattal szembeni konfrontatív magatartásával. Sőt.

Orbán Viktor első, 2022. februári „békemissziója”, Ukrajna megtámadása előtt 3 héttel

Sz. Bíró Zoltán: Az Orbán-kormány Oroszország-politikája 1.

Az a fajta különutas Oroszország-politika, amit az Orbán-kormány az elmúlt másfél évtizedben képvisel, kirívóvá és visszatetszővé kiváltképp azok után vált, hogy Oroszország nyílt háborút kezdett Ukrajna ellen. Az az érthetetlen szívélyesség és megértés, amely a Fidesz Oroszország-politikáját jellemzi még ma, a háború körülményei között is, nem előzmény nélküli. A korábbi kritikus hangnem, ami a Fideszt kormányra kerülése előtt jellemezte, 2009 őszén – az első Orbán-Putyin találkozót követően – egy csapásra megváltozott.

Lengyel László: Tépelődés Európáról

Az Európa ellen indított indokolatlan és értelmetlen háborút az Orbán-rendszer elvesztette. 

Herczog László: Nyugdíjakról felelősséggel

A közbeszédben a nyugdíjakról általában lehangoló megjegyzéséket hallhatunk: nem lehet a nyugdíjból megélni, sőt olyan vélemények is elhangzanak, hogy a következő generációknak már nem lesz nyugdíja. 

15-dik Március

„Petőfi szobrán egy ocsmány varangy ül, s el-hall-gat-tat-ha-tat-la-nul vartyog – pardon: szaval –, amíg minden magyar meg nem tanul varangyul” – írta Jékely Zoltán 1973-ban. Kis ünneptörténet sok verssel. 

Liszka József: Töredékek a hazudásról

Az ember, aki még soha nem hazudott. Tudjuk, ki ő, nem is kell néven nevezni, hiszen személye mára par excellence a hazugság megszemélyesítőjévé vált. 

Markó Béla: Vadnyugati üzenetek

Az RMDSZ ezekben a hónapokban úgymond a jó oldalon állt. Akkor is, amikor belépett az új kormányba, és akkor is, amikor Crin Antonescu jelölését támogatta. Csakhogy mindez paradox módon egyre inkább ütközik Magyarország szuveranista, az EU szétesését vizionáló politikájával. 

Lengyel László: A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta

Érted szól a harang. 

A vékony emlékezés – Nyolcvan éve nyíltak meg Auschwitz kapui

Most, hogy nemrég újra alkalmunk nyílott volna tisztán beszélni, nyolcvanadszor, feddhetetlen barátaink egyike felvetette a sajgó, újra meg újra érintetlen kérdést: hogyan rendezze el magában a nem-zsidó emberiség azt az immár rég kétségtelen tudást, hogy máig meghatározatlan mértékű felelősség terheli az ismert-ismeretlen tömeggyilkosságért? 

A magyar-kínai kapcsolatokról

Mivel Kína ügyében a magyar kormányzat európai viszonylatban nagyon merev és szélsőséges vonalvezetést képvisel, ennek antitézise is többnyire merev, szűk látókörű, akár szélsőségesnek is mondható.

Lengyel László: Kizökkent az idő, ó kárhozat!

A pannon szabadság-szigetnek, a XIII. kerületnek ajánlom.

Végel László: Bizalmi válságban

Az év végén számos szerbiai város lemondott a tűzijátékról vagy a szokásos főtéri újévváró koncertről. Kérdésessé vált a zajos belgrádi szilveszter éjszaka is. Érthető, hiszen zűrzavaros évet zárt Szerbia.

Sz. Bíró Zoltán: Ukrajna jövője – Ahogyan azt az oroszok elképzelik

Ha valakinek kétségei lennének afelől, hogy mik is Oroszország tervei a háború utáni Ukrajnával, annak világos eligazítást ad az a cikk, amit a moszkvai hetilap, a Profil még december közepén adott közre. 

Liszka József: Töredékek a csodavárásról

Az alábbi feljegyzéscsokrot eredetileg a bocsánatkérés alá próbáltam egybefogni, de ez valahogy állandóan szétbomlott, így aztán úgy gondoltam, hogy pontosabb lennék, ha valamiféle felülemelkedésről szólnék, ami csak érintőlegesen kapcsolódik a bocsánatkéréshez, de talán mégis. Adventi napokban próbálom írni ezeket a sorokat, s noha tudom, vízkereszt táján jelennek meg, mégsem tudok ettől a csodaváró hangulattól szabadulni. 

Sajtótájékoztatóra várva – Ritkaságszámba megy a nyilvános politikusi bocsánatkérés

Lengyel László: Pannon ég alatt

Magyarországnak csak akkor sikerülhet ellépnie a startvonalról, ha nemcsak véget vet az egységes Európát gáncsoló orbáni politikának, hanem végiggondolja és vitatja a hol rontottuk el és merre menjünk kínkeserves, de nélkülözhetetlen vitáit. 

Markó Béla: Raszputyin Romániában

Néhány nap múlva az 1989-es rendszerváltás harmincötödik évfordulóját ünnepelhetjük Romániában. Már amennyiben lesz kedvünk ünnepelni azok után, ami a legutóbbi elnökválasztáson történt. Pedig nemcsak emlékezni kellene, hanem megtisztelni azoknak az áldozatát, akik meghaltak a forradalomban, amelyről egyébként ma sem tudunk mindent.

Báthori Csaba: Jókedvünk tele

Ki látta volna ezt, épp e szűk másfél decennium alatt elharapózó csüggedést, amelyet harsány tódítások és ízletes, de hamis ígéretek mázvilága övezett, s enyhe meghökkenéstől vastag megbotránkozásig hömpölygött tovább napról napra az országos közönséggel? 

Lengyel László: Magyar Messiások

Orbán Viktor már régóta hatalom- és pénzgyártó nagyüzem. Messianizmusa csak propagandagépezet, ami az ancien régime Messiásával együtt megöregedett. Magyar Péter új messianizmusa a közösségi háló hiteivel és érzelmeivel éppen most alakul. Szomorú egy olyan országban racionalistának lenni, az értelem erejében bizakodni, ahol minduntalan Messiás vált Messiást.

Az új Messiás, Magyar Péter egyszerre utasítja el mindazt, ami régi – Orbánt és Gyurcsányt –, és látszik képviselni mindenkit, aki változást akar

Nemzetbiztonsági helyett NERbiztonsági szolgálatok

Magyarország mára már nem jogállam. 2024-re elvesztette szuverenitását. Ahogyan a 2010 óta elmúlt években egyre szaporodtak az egykori magyar nemzetbiztonsági szolgálatok önkényes politikai felhasználásának jelei (Pegasus-botrány, a nemzetbiztonsági bizottság egyes anyagainak nyilvánosságra hozása), úgy szaporodtak a kérdőjelek működésük körül. Vajon a ismét állambiztonsággá lesz nemzetbiztonság?

Radó Péter: Program a lerombolt közoktatási rendszer helyreállítására (1.)

A 2010/11-ben létrehozott autokratikus rendszer az előző évtized első felében teljes, a közoktatás működésének minden aspektusára kiterjedő rendszerátalakítást hajtott végre. A rendszerátalakítás kizárólag politikai célokat szolgált, abban szinte semmilyen oktatásszakmai megfontolás nem játszott szerepet.

Az elmúlt évtizedben
az iskolák
elvesztették
azt a képességüket,
hogy alkalmazkodjanak
a gyerekek egyre
sokfélébb tanulási
igényeihez

Romsics Ignác: Honvédelem, forradalmi háború, „rendteremtés” (1918–19-es dilemmák)

Mit ér a pénzügyminiszter, ha magyar?

Kupa Mihály emlékére.

A szeptemberben elhunyt Kupa Mihály, az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere kutatóként is nagyon komoly teljesítményt nyújtott

Lengyel László: Tizenhat év árnyékában

Orbán Viktor már nem vezérli magabiztosan a folyamatokat. Se magán, se az eseményeken nem tud uralkodni.

Sz. Bíró Zoltán: Ki nem akart az orosz biztonsági garanciákról tárgyalni? – Szijjártó Péter nem mondott igazat

Hiába próbálja a külügyi szóvivő utólag kimosdatni főnökét, Szijjártó Péter nem gondolhatott másra, mint azokra a konkrét követelésekre, amelyekkel az oroszok 2021. december 15-én előálltak. A magyar külügyminiszter ugyanis szerződéstervezetről beszélt, ilyen – pontosabban ilyenek, merthogy két, közel azonos tartalmú tervezetről van szó – ebben az időszakban csak egy született. Az, amit két orosz külügyminiszter-helyettes – Szergej Rjabkov és Alekszandr Grusko – személyesen adott át az Egyesült Államok és a NATO képviselőinek.

Felfoghatatlan, hogy Szijjártó Péter mire gondolt akkor, amikor sajnálkozásának adott hangot a háborút megelőző párbeszéd elmaradása miatt

Liszka József: Töredékek szalonképtelenségeinkről

Ezek után szellemeskedünk? Jópofizunk? Bármily „hősies” erőfeszítéseket igényel valamelyik sportágban az olimpiára való kijutás, ezt ugyanazzal a szófordulattal illetni, ami ezrek, tízezrek nyomorúságos halálát okozta? Mekkora adag blaszfémia kell ehhez?

Romsics Ignác: Mertek nagyokat álmodni...

A Magyar Királyság gyarmati területeket is szerzett volna, éspedig Észak-Afrikában a líbiai Barka tartományt (Cyrenaica), Kelet-Afrikában Szomáliát és „esetleg” Nyugat-Afrikában Francia Kongó északi részét.

Lengyel László: Szabadok szövetsége – A vég kezdete 4.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang