Markó Béla: Etelköztől az Európai Unióig

Nem szégyen nemzetstratégiát tanulni a románoktól.

Hazugság. Igazság. Hiába. Valóság

Valahányszor tudásom határait feszegetem, megkörnyékez a szorongás: ha majd látható létemen és számolható éveimen túl valaki érdeklődne hódításaimról, még arról sem tudnék pontosan számot adni, mi adott részleges bizonyosságot itt a Földön.

Lengyel László: Más hatalom lett a sors

A 2026-os választást, az Orbán-rendszer sorsát végső soron a lelkekben az fogja eldönteni, hogy az államfüggő és/vagy állam-kihasználó orbáni ember – a homo orbanicus – mikor érzékeli, hogy az állam immár Magyar Péter, s hogy vége az „állam én vagyok” orbáni rendnek. 

A (nemzet)NERbiztonsági helyzet fokozódik

Az Orbán-kormány 2010 után a saját hatalma védelmére nemzetbiztonságiból fokozatosan NERbiztonságivá alakította a titkosszolgálatokat. 2022 óta rohamtempóban folyik további erősítésük és központosításuk.

Új világrend vagy régi reflexek?

Látványosan átrendeződik a világpolitika 2025-ben. A Nyugat egykor megkérdőjelezhetetlennek tűnő vezető szerepe mára megingott: az Egyesült Államok belpolitikai bizonytalansága, az európai egység törékenysége és a nemzetközi intézmények hitelvesztése új teret nyitott rivális hatalmaknak.

Liszka József: Töredékek a kirekesztésről

Nyakában széles, trikolór szalagon lógó, csaknem arasznyi csontkereszttel Magyar Nemzetet olvas bőszen. Rám néz, ahogy a 168 Órát lapozom, s arcán szétterül a gyűlölet.

Lengyel László: Utolsó nyár

Az Orbán-rendszer, a rendszerváltó- és az Orbán-kor pártszerkezetének utolsó nyara. A centrális erőtér, a hagyományos ellenzék vége. Elindultunk egy új politikai rendszer és szerkezet felé. 

Végel László: Terrorizmus vagy népfelkelés?

Immár kilenc hónapja tartanak Szerbiában a zavargások. Az elemzők feltételezték, hogy a nyári szabadságok miatt a tüntetések csillapodnak, de ez csak részben történt meg. Igaz, csökkent a részvevők száma, de ezzel párhuzamosan mindkét fél keményebben lép fel.

A CIA mint az USA kulturális külügyminisztériuma

A II. világháború lezárultával az Egyesült Államok azzal szembesült, hogy a hidegháború kulturális területen is fellángolt. Nemcsak az erőteljes szovjet törekvések (elsősorban a „békemozgalom”) okoztak fejfájást. Hanem elsősorban az, hogy a nyugat-európai értelmiség jelentős része nem volt Amerika-barát, emellett igencsak lenézte az amerikai kultúrát – ha egyáltalán annak tartotta.

Az Orbán-kormánynak a rendszer tizenhat éves gazdasági zsákutcájáról kell elszámolnia

Gazdasági zsákutca, mélyülő növekedési válság.

Liszka József: Töredékek kegyetlenkedéseinkről

A nemzeti sztereotípiáknak ugyanannyira nincs alapjuk, amennyire mégis rájár a nyelvünk: a vendégszerető magyarok, a pontos németek.

Kínai-amerikai párviadal – Lengyel László és Krajczár Gyula beszélgetése

Érzékeny mutatvány lesz, politikailag hogyan jövünk ki abból, hogy a „barátaink” utálják egymást.

Újabb határvonal a klímapolitikában – Az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési céljai és politikai dilemmái

Miközben a politikai alkuk a következő hónapokban zajlanak majd, egy dolog világos: a 2040-es célszám nem pusztán technikai számítás, hanem az európai projekt egyik identitás-központú vitája. Arról szól, hogy a kontinens hajlandó-e továbbra is éghajlat-politikai éllovasként fellépni – vagy a választói elégedetlenség, a gazdasági félelmek és a geopolitikai bizonytalanságok hatására visszavesz a tempóból.

Válaszúton (Lengyel László, Sz. Bíró Zoltán és Szenes Zoltán beszélgetése az orosz-ukrán háborúról)

Báthori Csaba: Istenmérgezés

Közép-Európa egyik baljós körzetében, Budapest belvárosában egy vaskalapácsos férfi fényes nappal fejbe vág egy valamikori minisztert, akinek a fia jó ideje nyilvánosan azt harsogja: apja a Sátán küldötte, és ádáz ellenlábasa a jelenlegi kormányzat összes gyönyörű igyekezetének.

Lengyel László: Ki gépen száll fölébe...

... annak térkép e táj. Orbán Viktor általment a keskeny pallón s elrepült.

A vereség napja, avagy kémügyből belpolitikai homokozó

Miközben Moszkvában május 9-én a „győzelem napját” tartották, a magyar vezetés számára ez a vereség napja lett. Az Orbán-rendszer katonai titkosszolgálatának művelete aznap lepleződött le Ukrajnában. 

Merre tovább, Románia és romániai magyarok?

Lengyel László és Markó Béla beszélgetése.

Liszka József: Töredékek a kompország(ok)ról

Amikor felkent vezetőinket kárhoztatjuk hintapolitikáik miatt, megfeledkezünk arról, hogy népeink vérében (kultúrájában) hosszú évszázadok alatt, kínkeserves, kénytelen-kelletlen tanulások árán belevésődve, a fennmaradás érdekében ott van ez a kettősség. Az más kérdés, hogy a politika mindezt oly szerencsés kézzel bírta kamatoztatni, hogy amikor döntéshelyzetbe került, rendre a rossz, s nem elég, hogy nagyon gonosz, hanem ráadásul még a nagyon vesztes oldalára is sikerült állnia.

Lengyel László: Hunniában valami készül

A Tisza lázadását, szabadságharcát három, eltérő hátterű és érdekű, bizonytalan körvonalú csoport táplálja. Ezen a tavaszon áttörték az Orbán-rendszer évtizedes falát. Már nincs olyan hely az országban, ahol ne intéznének kihívást a rendszerrel szemben.

Elindultunk a belarusz úton

A miniszterelnök március 15-i „ünnepi” beszédével kezdődött „nagytakarítási ámokfutás” nyomán joggal vetődik fel a kérdés: Magyarországot a rezsim a belaruszizáció útjára löki?

Végel László: Viharfelhők Szerbia égboltján

A hat hónapja tüntető szerbiai egyetemisták nem hátrálnak meg, továbbra is blokád alatt tartják az egyetemeket, illetve a karok nagy részét. A rendőrség és a csendőrség Újvidéken erőszakkal lépett fel, a „limáni csatának” mintegy harminc sérültje volt. 

Lólángész és varjúnóta – Olvass Shakespeare-t, és túléled a kort

Nyilvános szereplőinktől való iszonyodásunk delelőjén honfitársaink puhatolják a továbbélés, a szörnyűségekkel való megbarátkozás, az igazságtól történő rugalmas elszakadás, s általában a gazemberségről örökölt szókincs megőrizhetőségének lehetőségeit. 

Lengyel László: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság!”

Liberális parlamentáris demokráciákban az ellenzék a kormányváltásért küzd parlamenti és parlamenten kívüli eszközökkel. Személyes vagy intézményes önkényuralmakban az ellenzék, amelyet a hatalom ellenségként üldöz, a rendszerváltozásért harcol: szabadságharcot vív. Magyarországon rendeleti úton kormányzó, az intézményi autonómiákat felszámoló személyes autokrácia rendszere működik, amellyel szemben a „kegyelmi ügy” erkölcsi válsága óta szabadságharc folyik a rendszerváltásért.

A nemzetbiztonsági kockázat el van vetve, a legnagyobb kockázatot Magyarországon Orbán Viktor politikája jelenti

Nemzetbiztonsági kockázat, hogy a nemzet vagyonát szétlopva Magyarországot az Európai Unió legszegényebb, legkorruptabb országává tette, válságba taszítva az egészségügyet és az oktatást. Nemzetbiztonsági kockázat, hogy a jogállam felszámolásával elzárta az országot az EU-s forrásoktól. Nemzetbiztonsági kockázat, hogy magatartásával gyengíti Ukrajnát, azt az országot, amely éppenséggel a védvonal Magyarország és az agresszor között.

Az Orbán-kormány Oroszország-politikája 2.

Az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos politikája annál is inkább aggasztó, mert továbbra sincs semmi jele annak, hogy Oroszország felhagyni készülne a Nyugattal szembeni konfrontatív magatartásával. Sőt.

Sz. Bíró Zoltán: Az Orbán-kormány Oroszország-politikája 1.

Az a fajta különutas Oroszország-politika, amit az Orbán-kormány az elmúlt másfél évtizedben képvisel, kirívóvá és visszatetszővé kiváltképp azok után vált, hogy Oroszország nyílt háborút kezdett Ukrajna ellen. Az az érthetetlen szívélyesség és megértés, amely a Fidesz Oroszország-politikáját jellemzi még ma, a háború körülményei között is, nem előzmény nélküli. A korábbi kritikus hangnem, ami a Fideszt kormányra kerülése előtt jellemezte, 2009 őszén – az első Orbán-Putyin találkozót követően – egy csapásra megváltozott.

Lengyel László: Tépelődés Európáról

Az Európa ellen indított indokolatlan és értelmetlen háborút az Orbán-rendszer elvesztette. 

Herczog László: Nyugdíjakról felelősséggel

A közbeszédben a nyugdíjakról általában lehangoló megjegyzéséket hallhatunk: nem lehet a nyugdíjból megélni, sőt olyan vélemények is elhangzanak, hogy a következő generációknak már nem lesz nyugdíja. 

15-dik Március

„Petőfi szobrán egy ocsmány varangy ül, s el-hall-gat-tat-ha-tat-la-nul vartyog – pardon: szaval –, amíg minden magyar meg nem tanul varangyul” – írta Jékely Zoltán 1973-ban. Kis ünneptörténet sok verssel.