Nézz fel az égre, ölelj meg egy fát!

A madarak és fák napja (május 10.) a Föld napjának testvérünnepe, egyben legpatinásabb zöldünnepünk, melynek hagyománya már több mint 100 éves. Először 1906-ban Chernel István ornitológus, a neves magyar zoológus és természetvédő, Herman Ottó barátja szervezte meg gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával, hogy e napon „a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel az iskolai ifjúságot megismertesse (…), s hasson arra is, hogy a gyermekek fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá”. A természet folyamatosan beszél hozzánk, a madarak énekével, a fák lombjának susogásával, de készek vagyunk-e végre meghallani a hangját?

Bajban van a magyarországi méhészet, a hideg mellett a kór is tizedeli az állományt

1,2 millió helyett mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudnak nekifutni az idei szezonnak a magyar méhészek.

Ékszer égi kövekből

„A kevesebb néha több” - Harminc éve segíti a környezettudatos nevelést a Magyar Természetvédők Szövetsége

„A természet világa sem nem végtelen, sem nem sebezhetetlen. Kíméletre és védelemre van szüksége. Vannak, akik – tanácsadói székben ücsörögve, elnökkel a hátuk mögött – azt tervezik, hogy majd az űrutazás fejlődésével a világűrből szerezzük be egyre apadó nyersanyagaink egy részét. Azzal viszont már kevésbé vannak tisztában, hogy egy Földünk van, és hogy két lábbal kellene állni rajta...” – hangoztatta Sir David Attenborough a Föld napja (április 22.) alkalmából. Akiknek a legkevésbé sem kell ezt elmagyarázni, azok a fiatalok, és akiknek a legfontosabb ezt átadni, azok a gyerekek. Ebben aktív részt vállal a hazánkban 30 éve működő Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) civil szervezet. Változatos programjaikról Horváth Kingával, az MTVSZ fenntarthatóságra nevelési programvezetőjével és Farkas Eszterrel, a szervezet fenntarthatóságra nevelési munkatársával beszélgettünk.

Donald Trump csak fúr és fúr

Az elnök amerikai olajat és LNG-t akar exportálni, amit a „Drill, baby, drill!” jelszóval nyomatékosított.

Bindzsisztán mézédes nektárja

Az ókori görög istenek nektárt ittak és ambróziát ettek – tanulhattuk annak idején, középiskolai tanulmányaink során. Az éltető nedű „földi” megfelelője lehetne a jégbor, ami az ára miatt csak kevesek asztalára kerülhet, jobbára csak ünnepekkor. 

Dobolástól a dorombolásig: hogyan gyógyítanak minket a hangok?

A zene az emberi kultúra legősibb részét képezi, tulajdonképpen egyidős vele. Az emberiség kultúrtörténetének archaikus eleme, amely a sámánok által tartott szertartásokban gyökerezik. Akár az istenekkel történő kapcsolatfelvétel sikerességét igyekeztek befolyásolni, akár módosult tudatállapotba akartak kerülni elődeink a ritmusos dobolással, ez a rituálé mélyen beépült az emberi tudatba. A zene fontosságát az emberi kultúrában szintén tükrözi, hogy beszélt nyelvtől függetlenül az emberek 95-97 százaléka szereti, a fennmaradó rész ún. zenei anhedonista, valószínűleg neurobiológiai okokból immúnis rá. A hanghullámok gyógyító ereje szintén tudományosan is bizonyított, aminek háttere talán pont ebben az ősi kapcsolatban rejlik. És hogy mi miatt is hatnak a hangok a testünkre?

A klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre, a száraz tél még aszályosabb nyarat hoz

Mindaz, amit most tapasztalunk, csupán a kezdet. A tél végének latyakos, saras emlékei szintén a régmúltba vesznek, átadva helyüket a klímaváltozás szokatlan, bizarr jelenségeinek. A csapadékhiányos időszakok újabban már nem csak nyárra korlátozódnak: az utóbbi években a szárazabb téli időszakok is fokozzák a terhelést a mezőgazdaságon és az élővilágon. Alighanem újabb tikkasztó nyárra és szűkebb pénztárcákra kell készülnünk.

Fakutyától a jéglabdáig: kalandok anno a fagyos Balatonon

„De tud-e az Adria úgy befagyni télen, mint a Balaton? No, ugye, hogy nem tud!” Az idézet báró Eötvös Károlytól származik, aki eképpen vélekedett a befagyott Balatonról és annak ámulatba ejtő szépségéről. A téli sportok kapcsán legtöbbeknek a síelés, korcsolyázás, snowboardozás jut az eszébe. A régmúlt homályába viszont számos olyan tevékenység is visszanyúlik, amiket ma már csak az idősebbek mesélnek élményeik alapján, vagy éppen a Népszava archívumában olvashatunk róluk. Ilyenek többek között a fakutyázás és a jégvitorlázás is, amelyeknek nagy hagyománya bontakozott ki egykoron a befagyott Balaton jegén.

A fiatalok sem értenek egyet a klímatörvénnyel, mert azokra tolná a drasztikus társadalmi-gazdasági változások terhét, akik 2030 után lesznek családfenntartók

A 2020-as magyar klímatörvény elégtelen vállalásaira, hiányosságaira, az ebben foglalt generációs igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk órája már ketyeg, és ha mi nem teszünk eleget a változásért, a természet fogja ezt kikényszeríteni – fogalmazta meg a Visszhangnak az MTVSZ társelnöke, Farkas István Tamás.

Jön az új jégkorszak?

Bindzsisztán-szeletet tessék!