Nyeregben nő az önbizalom: a lovasterápia egyszerre hat a testre, a lélekre és a szociális készségekre

A lovak nem csupán társak vagy sporteszközök, hanem sok esetben terapeuták is. A lovasterápia egyre ismertebb és keresettebb módszer Magyarországon, még ha nem is mindenki tudja pontosan, mit takar, és nem is mindenütt könnyen elérhető. Fóton, a Magyar Lovasterápia Szövetség központjában jártunk riporton, ahol Bozori Gabriella gyógypedagógus-lovasterapeuta válaszolt kérdéseinkre.

Betegségek lelki eredete: a stressz mindenre hatással van

Évszázadok óta visszatérő kérdés, hogy a betegségek vajon pusztán biológiai folyamatok eredményei-e, vagy lelki tényezők is szerepet játszanak a kialakulásukban. 

Litkai Gergely: A civilség lényege, hogy a hivatásunk mellett áldozunk a közjóra

Az előző kétharmad inkább a greenwashing megközelítésében élt (ez a zöldre mosás megtévesztő PR-stratégiája), hasonlóan ahhoz, ahogy a demokráciát kezelte, illetve ahogyan a természetről gondolkodott. A hivatalba lépő kormányról még keveset lehet tudni, de amiket tudunk, az jóval pozitívabb és épeszűbb. Őszintén remélem, hogy egy civilnek végre nem az állammal, hanem a valós problémákkal kell küzdenie – mondta lapunknak adott interjújában a környezetvédelem ügye iránt régóta elkötelezett Litkai Gergely humorista, akit a zöld stand-up lehetőségeiről is kérdeztük.

Mit adhat a ma emberének az ájurvéda?

Az ájurvéda a világ egyik legrégebbi egészségmegőrző rendszere: több mint ötezer éves múltra tekint vissza, és Indiában ma is a mindennapi élet része. Nemcsak gyógyászati módszer, hanem átfogó életfilozófia, amely az embert test, lélek és szellem egységeként szemléli – szemben a modern orvoslással, amely elsősorban a tünetek kezelésére fókuszál. Pál Tamás ájurvéda életmód-tanácsadóval és Kávai Viktória ájurvédikus masszőrrel beszélgettünk.

Erdőből a tányérra

Ahogy az első igazán meleg napsugarak elérik a felszínt, valami megmozdul bennünk. A tavasz nemcsak a természet újjászületése, hanem egyfajta belső újrakezdés. Ilyenkor különösen jól esik kiszakadni a hétköznapokból, és elindulni az erdőbe – csak úgy, céltalanul, vagy épp egy nagyon is konkrét céllal: medvehagymát gyűjteni.

Gerecse 50: a tűréshatáron túl

Van egy érdekes feelingje, ahogyan a rajtnál egyszerre elindul a sok ember, és ahogyan a célba beérkezve mindenki totálisan ki van dőlve, csak próbálnak túlélni. Vannak, akik fekszenek, mások a vízhólyagos lábukat fájlalják, megint mások a megérdemelt zacskós levest eszik, miközben a túra részleteit beszélik ki. Az ember ilyenkor még nem egészen érti, miért kel fel önszántából hajnalban, hogy 50 kilométert gyalogoljon, és hogy a végén – fájdalmak közepette – pihegjen. A Gerecse 50 az ország egyik legjelentősebb teljesítménytúrája, amelyen minden évben nyolcezren indulnak el, hogy megmérettessék magukat. De mi minden áll egy ilyen teljesítménytúra mögött?

Lássuk a fától az erdőt!

Az erdők jövője egyre inkább azon múlik, képesek vagyunk-e szakítani a hagyományos tarvágásos szemlélettel, és teret adni a természetközelibb megoldásoknak. Az örökerdő-gazdálkodás ilyen alternatívát kínál: lényege, hogy az erdő folyamatosan fennmarad, miközben a faanyag-kitermelés is biztosított. Ez a módszer nemcsak a biodiverzitás megőrzését segíti, hanem ellenállóbbá is teszi az erdőket a klímaváltozás kihívásaival szemben, így egyre nagyobb figyelmet kap a fenntartható erdőkezelésben. Nem véletlen, hogy szakmai körökben és a természetvédelemben egyaránt egyre gyakrabban hivatkoznak rá mint követendő példára. A kérdés ma már nem az, hogy működőképes-e, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben tud elterjedni a gyakorlatban.

A vita halála élő adásban

Elképzelhetjük, hogyan indult a múlt szerda reggel a közmédiánál: előre egyeztetett, többszörösen átrágott, sablonos kérdések egy papíron Csete Beáta asztalán.

Ez feltette, az leszedte, a harmadik összegraffitizte

A Telex adatai szerint az országszerte kihelyezett mintegy 12 ezer plakát összesen 3 milliárd forintnyi közpénzt emésztett fel, továbbá egyes elemzések szerint a kormányoldal akár nyolcszor több pénzt is költhetett a színes molinókra. Bár a táblákat igyekeznek minél magasabbra helyezni a villanyoszlopokra, a rongálók találnak módot és eszközt arra, hogy „kidekorálják” ezeket. A politika az utóbbi időben egyre inkább kezd egy-egy arcra, illetve három szóra lerövidülni, aminek megannyi árnyoldala lett.

A magyarok többségét már dühíti, hogy erőműveket etetnek a védett erdőinkkel

Magyarország védett erdeinek válságos helyzete ma már nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem össztársadalmi ügy, amelyre egyre több civil hívja fel a figyelmet. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az erdők élő rendszerek: szenet nyelnek el, ökológiai bástyák, és az emberi jólét nélkülözhetetlen részei. A kivágott területek talaján felerősödik az erózió, romlik a vízháztartás, és tovább erősítjük vele a globális felmelegedést. Egyre világosabbá válik, hogy a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlat a valóságban egy szűk kör érdekeit szolgálja, és a döntéshozói politika egyáltalán nem szavatolja az élőhelyek védelmét.

Amikor az idegrendszer pihenni tanul

Az utóbbi években egyre többet hallani a különböző stresszkezelési módszerekről és az idegrendszer szabályozásáról. A legtöbb tanács azonban kimerül abban, hogy „pihenj többet” vagy „meditálj”. Egy mítosz szerint az agyunk teljes kapacitásának 10 százalékát használjuk, mialatt a teljes testtömegünk körülbelül 2 százalékát kitevő szervünk a teljes energiánk közel 20 százalékát használja fel. De mi történik valójában a testünkben, amikor stressz ér bennünket – és hogyan tudjuk ezt tudatosan befolyásolni? 

„Kellett már, mint egy falat kenyér”

Van az a fajta fáradtság, amelyet nem lehet egy hosszú alvással kipihenni. Amikor nemcsak a test fárad el, hanem egész lényünk. Amikor hiába isszuk literszámra a kávét, amikor már átbillenünk több holtponton is, és a hétvégi programok sem tudnak már kikapcsolni. Így érkeztem meg életem első ájurvédikus elvonulására – nem teljesen tudva, mire számítsak, de biztosan érezve, hogy szükségem van rá. Nem a könyvek lexikális tudása vezetett, csupán a megérzéseim, hogy amit itt kapni fogok, az jót fog tenni.

Szigeteléssel a szent rezsicsökkentésért: a kevesebb gázfogyasztást nem úgy kell érteni, hogy 15 fokban üljünk otthon

A melegek, a bevándorlók és a háború mellett a rezsi is benne van a Fidesz négyszentségében. Választást lehet nyerni a csökkentésével. Pedig a szigeteléssel mindenki jobban járna, és az orosz „öldökzsinórról” is leválhatnánk. Már a ’70-es évek végétől, de különösen a ’80-as években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem egészséges egyetlen forrásra támaszkodni, mert műszaki hiba, politikai konfliktus vagy extrém hideg is megakaszthatja az ellátást. Holoda Attila energetikai szakértővel tettünk napjainkig ívelő földgáztörténeti és -használati kitekintést.

A meleg otthona, avagy a megfontolt fatüzelés fogásai

Amikor az első komolyabb fagyos reggelen vacogtató időjárásra ébredünk és a fák alatt ropog a deres fű lépteink alatt, valami egészen ősi érzés ébred bennünk. A tél nemcsak évszak, hanem állapot: lassulás, befelé fordulás, felkészülés. Ilyenkor válik igazán fontossá az otthon melege – és vele együtt a fűtés kérdése. Magyarországon sok háztartásban ma is a fa jelenti a meleget, a biztonságot, a téli esték hangulatát.

Madármentők a magyar városi vadonban

Uhu bagoly, tundrai kis hattyú, kuvik és szürke gém egyaránt lábadozott már a Tollas Barát Madármentő Alapítvány dunaharaszti állomásán. Évente több száz egyed szorul gondozásra náluk, a veszélyek egy részét a vadállatok, többségét civilizációs kihívások, köztük emberek okozzák. Puskával, mérgezéssel, üvegfalakkal. De az állatbarátok sem ma kezdték, Szellőt, a hattyút például már tojás korában menteni kellett.

A rakott krumplitól a paradicsomos húsgombócig

Férfiak közül minden bizonnyal többen is kacérkodtak már a főzés tudományának elsajátításával, holott, ha belegondolunk, tényleg nem egy nagy was ist das. Magam sem voltam ezzel másképp. Sokáig azt hittem, a főzés egy veleszületett adottság: vagy van érzéked hozzá, vagy nincs. Az utóbbit sejtettem magamnál, de aztán az önálló élet megkezdése, az albérletbe költözés hatására végül én is fakanalat ragadtam. 

Mérlegen a magyarországi palagáz-kitermelés és a rengeteg veszélye

A magyarországi palagáz-kitermelés évek óta visszatérő, erősen megosztó kérdés. Egyes szakértők és iparági szereplők szerint csökkentheti Magyarország energiafüggőségét és az importkitettséget, valamint átmeneti stabilitást adhat a zöld átmenet idején. A természetvédők viszont súlyos környezeti, ivóvízbázis-védelmi és klímavédelmi kockázatokra figyelmeztetnek, és a technológia alkalmazásának felfüggesztését sürgetik.

Bugylibicska és a keresőoptimalizálás

Székelyföldön, Gyergyócsomafalván a fa nem pusztán nyersanyag, hanem a mindennapok szerves része: erdő, szerszámnyél, játék és használati tárgy egyaránt. Ambrus Aladár számára a fafaragás is ilyen természetességgel volt jelen az életében. Nem volt pillanat, amikor eldöntötte volna, hogy faragó lesz – egyszerűen ebbe nőtt bele. Feleségével, Ambrusné Dakó Katalin Tiffany-lámpa-készítővel közös műhelyükben jártunk, ahol a fa és az üveg különös harmóniában találkozik.

Sárga bögre, görbe bögre

Kevés olyan ajándéktárgy létezik, amely annyira széles körben elfogadott, időtálló és mégis személyes tud lenni, mint egy bögre. Legyen szó születésnapról, névnapról, karácsonyról, munkahelyi alkalomról, ballagásról vagy akár egy spontán kedvességről, a bögre szinte mindig jó választás. Bár sokan lenézik, sőt, egyenesen unják, ha már a sokadik bögrét kapják ajándékba, közben viszont elfeledkeznek a lényegről: miért éppen bögrét adunk ajándékba?

Hólapátolás közösségi szellemben

A tél sokak számára a meghittség, a lelassulás és a természet csendes szépségének időszaka. A frissen hullott hó azonban nemcsak esztétikai élményt jelent, komoly felelősséget is ró ránk. A havazás idején elmaradó vagy hanyagul elvégzett hólapátolás balesetveszélyt, közlekedési nehézségeket és közösségi feszültségeket okozhat. Mégis, egyre gyakrabban tapasztalható, hogy sokan teherként, kényszerként tekintenek erre az alapvető téli feladatra. Pedig a hólapátolás jóval több puszta fizikai munkánál: felelősségvállalás és bizonyos értelemben jellempróba is. Amikor legközelebb havazik, és kilépünk a ház elé a lapáttal a kezünkben, érdemes arra gondolni, hogy ilyenkor nemcsak a havat takarítjuk el, hanem egy kicsit a közönyt is.

„A közélet, a tudomány fontos, de nem várhatjuk, hogy felülről majd egyszer valami változik”

 Egyre hangsúlyosabb a szorongás és a bizonytalanság, az emberek gyakran érzik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj. (...) Napjainkban sajnos elemi szinten pusztítjuk a közösségeket ahelyett, hogy építenénk őket, hiszen enélkül nincs erős összefogás – fogalmazta meg jelenkorunk társadalmi-ökológiai válsága kapcsán Orosz Katalin. A transzperszonális pszichológia magyarországi szaktekintélye életútjáról, terápiás munkásságáról és a zöld fordulat iránti elköteleződéséről is mesélt a Visszhangnak.

Vaddisznópörkölt a szabad ég alatt

Január elseje különös nap, különös hagyományokkal. Az ember egyszerre szeretne lassítani és ünnepelni, elengedni az előző év fáradtságát, miközben valami igazán tartalmasat adni az új év első óráinak. Számunkra ezt idén egy bográcsban, szabadtűzön készített vaddisznó pörkölt jelentette. Nem csupán maga az étel, hanem a rítus: tűzrakás, közös munka, történetek és füstszagú kabátok – mindaz, ami miatt a vidéki gasztronómia több egyszerű főzésnél.

„Fordulásnál fontos a közös súlypont!”

A 2018-ban létrejött Tititá Táncműhely mára a hazai táncélet, a kezdő felnőtt-néptáncoktatás egyik meghatározó műhelyévé vált a fővárosban. Alapítói olyan táncpedagógiai környezetet szerettek volna megteremteni a néptánccal felnőtt fejjel ismerkedni kívánók számára, amelyben a hagyományos magyar tánckultúra oktatása mellett figyelmet fordítanak az élményszerűségre, a tánc örömének átadására is. A táncműhely megalakulása így egyszerre jelentette egy szakmai műhely és egy közösségi igény találkozását: egy helyet, ahol a néptánc a maga eredeti funkciójában jelenhet meg a modern városi környezetben. Magyar Zsuzsannával, és Nagy Józseffel, a Tititá Táncműhely alapító és oktató házaspárjával beszélgettünk.

Élesztő üzenet pezsgős palackban

Budafokon a föld alatt, több kilométer hosszú pincejáratokban milliószám sorakoznak azok a palackok, amelyekben Magyarország legismertebb pezsgője, a Törley érlelődik immár 143 éve. Nevére egyszerre jelenik meg előttünk egy századfordulós báli forgatag, egy ünnepi összejövetel családi környezetben, egy vidám este a barátokkal vagy egy romantikus pillanat a párunkkal. Ünnepi asztalaink elmaradhatatlan kelléke, a szilveszteri koccintások királynője ma is őrzi tradícióit. És türelmesen kivárja, amíg értő korok értő kezébe kerül.

Aludni készül a kert

Amikor beköszönt a tél, a kert látszólag pihenni tér. A fák lehullatják lombjukat, az ágyások kiürülnek, a természet lelassul. Valójában azonban ilyenkor is sok teendő vár a kertbarátokra. 

Kirándulás a Hókirálynő birodalmába, ahol a csendnek súlya van

A havas túra egyszerre ígér szépséget és kihívást. A hóval borított táj lelassítja az embert: a lépések megfontoltabbak, a hangok tompábbak, a gondolatok tisztábbak. Egy téli túra sokszor egészen más eszközöket, mozgásformát és mentalitást igényel, ugyanakkor maradandó élmény is. Bár Magyarországon az utóbbi években, ha nem vagyunk kellőképpen figyelmesek, könnyen lemaradhatunk a téli havas napokról – ennélfogva ezeket a napokat is egyre inkább egyfajta misztikum övezi.

Kiút az ökologikus civilizációba

Közel kétszáz lelkes időutazó vett részt a budapesti Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnáziumban november 15-én tartott Világeleje Ünnep 2075 című rendezvényen. Ez a nap ugyanis nem csupán egy előadás-sorozat volt, hanem utazás 2075-be, abba a jövőbe, ahol az emberiség sikeresen átvészelte az ökológiai válságot, és még jól is jött ki belőle. A program központi kérdése: „Hogyan alakítottuk át a világot, hogy élhetőbb, igazságosabb, regeneratív legyen?” – hogy a folyamatot visszabontva kiderüljön, hogyan kerülhetünk lépésről lépésre közelebb ennek megvalósításához.

Hozzánk és rólunk suttog az erdő

A Visegrádi-hegység csendje különös módon képes közelebb vinni az emberhez saját magát. Az ösvények kanyarulatai, a talpunk alatt roppanó avar, a napfény apró játékai a fák törzsén – mind olyan élmények, amelyekkel a természet időről időre emlékeztet arra, hogy megállni néha nem luxus, hanem szükséglet. Egy szervezett önismereti túrán azonban az erdő nem csupán háttér, hanem eszköz is: a belső figyelem tere, ahol a pszichológus által vezetett beszélgetések segítenek értelmet adni annak, ami bennünk történik. Életem első önismereti túráján vettem részt nemrég a Dobogó-kőnél Pálosi Adrienn pszichológus vezetésével, aki rendszeresen szokott szervezni ilyen túrákat.

Egyre hangosabban tiltakoznak a ferihegyi repülőtér harmadik termináljának a megépítése ellen

Kétszeresére növelné a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmát a távolabbi jövőben, pedig már a mostani évi 17 millió fő és a vele járó zajterhelés is megpróbálja a környező települések és kerületek lakóinak türelmét. A növekedés nemzetgazdasági szempontból előnyökkel járna ugyan, mert a tervek szerint 3 százalékkal, 18 százalékra javítaná a turizmus hozzájárulását a GDP-hez, ám a lakosság technológiai fejlesztéseket vár cserébe, amivel elviselhetővé mérséklődne a főként éjszaka kellemetlen zajhatás. A környezetvédők szerint a klímát is veszélyeztetik a növekedési tervek.

Piacolni közösségi élmény, ráadásul itt vár Budapest legfinomabb lángosa

A XIX. század második felére Budapest népessége robbanásszerűen nőtt, az élelmiszer-ellátás viszont kaotikus, széttagolt és egészségtelen volt. A város akkori vezetése ezért modern piacrendszer kialakításába kezdett, amelynek eredményeképpen létrejött a ma is ismert vásárcsarnokok döntő többsége. Ezek az eladóhelyek központosítják az áruforgalmat, amellett, hogy kapcsolatot teremtenek a városi fogyasztók és a vidéki termelők között. A gazdálkodók áruit itt értékesítették először, ahogyan felhozták őket vasúttal, így garantáltan frissek voltak – ez pedig újdonság volt akkoriban.