Május 8-án ünnepelte 99. születésnapját Sir David Attenborough, a természetfilmezés legismertebb alakja. Egyben ő a legrégebb óta aktív műsorvezető a világon. Új filmjével, az Óceánnal pedig tovább öregbítette hírnevét. Attenborough az elsők között mutatta be a földi élet csodáit természetes élőhelyükön, a stúdiós és a helyszíni felvételek ötvözésével. Módszere a mai napig egyedülálló. Lenyűgöző, ahogyan és amilyen közel tudott férkőzni maga is egyes fajokhoz anélkül, hogy bántották volna. Örökmozgó típus, 99 évesen sem üldögél. Barátságban él nemcsak a természettel, hanem önmagával is.
Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki példaképként tekint David Attenborough-ra. Gyerekként kezdtem el nézni a természetfilmjeit, köztük az Életet, és afféle „pótnagypapa” is volt számomra, aki bölcs tanításaival igyekszik formálni „unokáját”.
Örökmozgó típus, 99 évesen sem üldögél. Ennek hátterében alighanem egy sarkalatos szemléletmód állhat: a műsorvezető barátságban él nemcsak a természettel, hanem önmagával is…
David Attenborough: Ha megmentjük az óceánt, megmentjük a világunkat. Biztos vagyok benne, hogy ennél semmi nem fontosabbEngem az ősmaradványokról és a Galápagos-szigetekről szóló filmje fogott meg a leginkább. Jómagam is gyűjtöm a munkáit, a szobámban egy egész polcot berendeztem velük. És nekem is van „szúnyogos” borostyánom. Bámulatos, ahogyan a növények mozgását, növekedését lencsevégre kapta stábjával, de ugyanúgy egyedi a már említett, a Galápagos-szigetek élővilágáról forgatott filmje is, amellyel az élet csodájának tükrét vetíti felénk. Nemcsak sokszínűségében ragadja meg, hanem az egyedfejlődés mai napig megfejtetlen titkaira is felhívja a figyelmet. Filmjeinek köszönhetően az is betekintést nyerhet ebbe a világba, aki nem tud elutazni ide, és élőben átélni ezeket a csodákat. Mai napig emlékszem a teknősre, „magányos George”-ra a leguánokra és a pintyekre. Attenborough képes valamire, amire sokan nem. Ez pedig nem más, mint a tudás érzékletes átadásának képessége. Érdekesség egyébként, hogy maga sem természetfilmesként képzelte el a jövőjét: külseje – fogai – miatt is aggódott, amikor kamerák elé állt.
„Korunk nagy tragédiája - az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése – alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk” – írta az Egy élet a bolygónkon című, 2022-ben megjelent könyvében. A filmes mellett írói tevékenysége is megemlítendő, lényegében egész életművét foglalja benne össze. Holisztikus szemléletmódja, „jövőbe látó képessége” ugyanúgy magával ragadó, mint a filmjei.
1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
Mint ismeretes, május 8-án került a mozikba legújabb filmje, az Óceán.
Attenborough úgy véli, az Óceán pályafutásának egyik csúcspontja, amelyet könyve, az Egy élet a bolygónkon mellett a klímaváltozás elleni küzdelem szolgálatába kíván állítani. Az óceáni ökoszisztéma bemutatása mellett felhívja a figyelmet az emberi tevékenységek olyan hatására is, mint például a Nagy-Korallzátony. Miután közel 100 évet éltem ezen a bolygón, megértettem, hogy a Föld legfontosabb helye nem a szárazföld, hanem a tenger. Ha megmentjük a tengert, megmentjük a világunkat. Miután egy életen át filmeztem a bolygónkat, biztos vagyok benne, hogy nincs ennél fontosabb dolog – mondta.
David Attenborough kiemelkedő BBC-s filmjei
Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006), Élet hidegvérrel (2008)