Sokan és sokféleképpen szokták leírni a fülzúgást (tinnitust), de összességében egy olyan hangérzetről beszélhetünk, amikor a páciensek búgó, csengő, ciripelő, zúgó hangra panaszkodnak. Szubjektív fülzúgás esetén nem egy valós hang áll a háttérben, míg az objektív esetében más számára is érzékelhető hangot hall a panaszos. Utóbbit okozhatja például magas vérnyomás vagy állkapocsízületi probléma. A pulzáló észlelés nem más, mint a vérkeringésnek a szívdobbanás ütemére gerjesztett hangja. Az objektív fülzúgás csupán nagyjából egy százalékát teszi ki a fülzúgós eseteknek.
Fülzúgáseredet
Nagy Tamás audiológustól, a Tinnitus Egyesület elnökétől tudtuk meg azt is, hogy 15-20 éves statisztikák állnak a szakemberek rendelkezésére. Ez alapján Magyarországon hasonló arányok vannak, mint Nyugat-Európában, amelyben nagy szerepet játszik az életmód is. A kutatások ugyanakkor még nem dolgozták fel a Covid és a poszt-Covid eseteit, így ezekről a számokról még csak sejtések vannak.
„Ezer emberből legfeljebb tízet érint az objektív fülzúgás, a többiek észlelése értelemszerűen szubjektív. Az utóbbi esetben 200-nál is több alapbetegség állhat a háttérben. Ebbe a halláscsökkenéstől kezdve egy egyszerű fülzsírdugón, a középfülben lévő csontok problémáin, a magas vérnyomáson és a nyaki gerincproblémán át a műtéti hegből fakadó tartásváltozásig rengeteg alapprobléma beletartozhat” – mondta az audiológus.
Ha valaki pulzálást hall a fülében, érdemes lehet további vizsgálatokat végezni, például egy Doppler-érvizsgálatot a nyaki erek esetében.
Fülzúgásnál a társszakmák bevonását is meg kell fontolni. Ha vérnyomásprobléma igazolódik, akkor azt gyógyszerrel lehet szabályozni, és a fülzúgás elmúlására is jó esély van.
„Olyat is tapasztaltunk már, hogy emlőprotézis-beültetés után 3-5 évvel a megváltozott súly- és tartási viszonyok vagy éppen éjszakai fogcsikorgatás miatt alakult ki ez a tünet – emelte ki Nagy Tamás. – Amikor egy fülzúgásban szenvedő beteg felkeresi az orvost, foglalkozni kell az egészségügyi alapproblémával is, ami kiválthatja, és természetesen a pszichés érintettséggel is.”
A fülzúgás megjelenését követően három szakaszra bontható a folyamat. Az első negyedév az akut fázis, amikor legnagyobb az esély a tünetek megszüntetésére. A 3–6. hónap közötti időszak szubakut fázisában már csökken a sikeresség mértéke, de még mindig jelentős. A krónikus rész a fél év után következik.
A hangmérnök skálája
„Mindenképpen azt javaslom, hogy a fülzúgás megjelenésekor mihamarabb forduljunk szakemberhez” – mondta az audiológus. Első körben a fül-orr-gégész/audiológus szakorvosok a hallás kivizsgálását végzik, esetleg megállapítják a halláscsökkenést, és azt, hogy a hallószervek egészségesek-e. Nagy lelki érintettség mellett pszichológiai (pszichológus, tinnitus coaching vagy akár mindfulness) segítséget is javasolhatnak. Szóba jöhet még a kardiológia, a képalkotó diagnosztikai és laborvizsgálatok, de bevonhatnak neurológust, endokrinológust vagy manuálterápiás szakembert is.
„Egyoldali fülzúgásnál kötelező képalkotó vizsgálatokat indítani, mert ez utalhat a hallóidegen lévő daganat jelenlétére is – mondta Nagy Tamás. – A fülzúgás ebben az esetben tehát »jót is tesz«, mert indikátorként segíti a probléma felfedezését, amit – könnyen meglehet – anélkül nem vennénk észre korai fázisban.”
Hallásromlás esetén a rehabilitáció hallókészülékkel történik. A tinnitusszal járó hallásvesztés ugyanakkor bonyolultabb, mert sokkal elviselhetőbb a fülzúgás akkor, ha hallunk: a külső környezeti zajok elterelik a fókuszt – ezt hívjuk maszkolásnak.
Csendesebb környezetben vagy nagy fokú hallásromlás esetén értelemszerűen kellemetlenebb a fülzúgás is.
A lelki háttér is érdekes lehet: van, aki viszonylag jól éli meg és sikeresen figyelmen kívül hagyja a kellemetlen hangokat, mások nem tudják elviselni az ugyanolyan hangerősségű és frekvenciájú zúgást. A problémát tesztekkel oldják fel. A Tinnitus Handicap Inventory (THI) 25 kérdéses felmérése például súlyosság és témakörök szerint értékeli az állapotot. „Volt olyan eset is, hogy egy hangmérnök páciens már úgy érkezett vizsgálatra, hogy decibelre és frekvenciára pontosan megmondta, milyen hangterjedelemben zúg a füle” – viccelődött a szakember, kiemelve, hogy minden rosszban fontos meglátni a jót is.
Fülzúgást tapasztalhatunk akkor is, ha egy koncerten nagy zajterhelés éri a hallószerveinket, de a zúgás, sistergés másnapra elmúlik. Ilyen esetben érdemes lehet legközelebb valamiféle zajvédelmet használni. A Hallás Társasága Alapítvány rendszeresen oszt füldugókat fesztiválokon, koncerteken a halláskárosodás és a fülzúgás megelőzésére.
Csendesebb környezetben vagy nagy fokú hallásromlás esetén értelemszerűen kellemetlenebb a fülzúgás is.
A lelki háttér is érdekes lehet: van, aki viszonylag jól éli meg és sikeresen figyelmen kívül hagyja a kellemetlen hangokat, mások nem tudják elviselni az ugyanolyan hangerősségű és frekvenciájú zúgást. A problémát tesztekkel oldják fel. A Tinnitus Handicap Inventory (THI) 25 kérdéses felmérése például súlyosság és témakörök szerint értékeli az állapotot. „Volt olyan eset is, hogy egy hangmérnök páciens már úgy érkezett vizsgálatra, hogy decibelre és frekvenciára pontosan megmondta, milyen hangterjedelemben zúg a füle” – viccelődött a szakember, kiemelve, hogy minden rosszban fontos meglátni a jót is.
Fülzúgást tapasztalhatunk akkor is, ha egy koncerten nagy zajterhelés éri a hallószerveinket, de a zúgás, sistergés másnapra elmúlik. Ilyen esetben érdemes lehet legközelebb valamiféle zajvédelmet használni. A Hallás Társasága Alapítvány rendszeresen oszt füldugókat fesztiválokon, koncerteken a halláskárosodás és a fülzúgás megelőzésére.
Elérhető gyógymódok
Az állami egészségügyben a nagy klinikai centrumok foglalkoznak e tünetegyüttessel. Nem teszi könnyebbé az ellátást, hogy nem mindig jön létre szoros együttműködés a különféle szakmák között, és az ellátásra is gyakorta hosszú ideig kell várni.
„Magyarország a fülzúgás kezelésében kifejezetten elöl jár a régióban, külföldről is érkeznek ellátásra. Viszont vannak olyan magánszolgáltatók is, amelyek nem releváns vizsgálatokat szeretnének eladni a fülzúgás kezelésére, de sem az eszközparkjuk, sem a terápiás megoldásaik nincsenek meg hozzá”
– mondta Nagy Tamás. Az eligazodásban a Magyar Tinnitus Egyesület is segít. Ahogy egyébként abban is, hogy egy kezelési metódusnak van-e klinikai vizsgálatokkal is alátámasztott hatásossága. Az elnök szerint például az intratympanális szteroidinjekciónak van, viszont a rutinszerűen használt értágító infúzióknak nincs.
„Sok százezer forintot költenek el a páciensek úgy, hogy a vizsgálatokat esetleg korrekt módon el is végezték rajtuk, de a javasolt kezelési alternatíva szakmailag nem feltétlenül megalapozott. A fülzúgásban szenvedőket ez a veszély hatványozottan érinti, mivel gyorsan szeretnének megoldást, és ezt sokan ki is használják” – mondta a szakember.
Az egyik legsikeresebb kezelési módszer az úgynevezett Tinnitus Retraning Therapy (TRT terápia), amit Pawel J. Jastreboff dolgozott ki a 80-as években. Ez a módszer klinikailag bizonyított, és két tényezőre épül: egy pszichológiai kezelési rendszerre, amivel a kellemetlen tünetek elfogadását és átdolgozását tanítják meg, és egy hangterápiás megoldásra. Utóbbi hol a természet hangjaival, az óceánhoz hasonló zúgással, máskor sistergő, zúgásszerű hanggal dolgozik: egyénfüggő, hogy kinek melyik válik be. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy hang, annál nehezebben viselik el az emberek, míg a mélyebb hangú fülzúgást jobban élik meg.
Nagy Tamás megemlítette: a tinnitus hátterében stresszkezelési problémák is állhatnak. Ez ma egy abszolút előtérben lévő probléma, amit alternatív módszerekkel is lehet kezelni.
Sokszor az életmódváltás önmagában is elősegítheti a javulást. A túlzott koffeinfogyasztás például kifejezetten stimulálja a fülzúgást, fokozhatja is azt. A dohányzás, ami a mikrokeringésre van rossz hatással, szintén. A mozgásszegény életmód nyomában járó gerinceredetű problémák esetén a manuálterápiák hozhatnak javulást.
