Az ősszel betelelt méhek száma megfeleződött a télen, a megmaradt állomány nagy része pedig továbbra is gyenge ahhoz, hogy aktívan elkezdhesse a nektárgyűjtést. Tavaly ugyanis, az aszályos időjárás miatt a méhek nem tudtak elég élelmet gyűjteni maguknak, amivel gond nélkül átvészelhették volna a hideg hónapokat. A téli veszteségek és az akác elfagyásának problémái mellett az állatokra különösen veszélyes nyúlós költésrothadás nevű méhbetegség is megint gondot okoz egyes méhészetekben. Így a szokásos mintegy 1,2 millió helyett mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudnak nekifutni az idei szezonnak a magyar méhészek – derül ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közléséből.
A betegség észlelt tüneti esetén egyébként szigorú, jogszabályban rögzített protokollt kell betartani: a beteg méheket le kell ölni, el kell égetni, és mély, legalább fél méter mély gödörben el kell ásni az egész kaptárt. Ezután járványügyi védőkörzetet alakítanak ki, amelyről az állategészségügyi hatóság vezet nyilvántartást. Jelenleg az országban 72 helyi zárlat van, ahonnan nem lehet méheket kivinni, sem pedig bevinni. A leginkább érintett vármegyék Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg. A méhek között fertőző nyúlós költésrothadás következtében felszámolt állományokra az ide vonatkozó jogszabály szerint állami kártalanítás jár. Ez azonban nem vonatkozik a tél folyamán elpusztult méhcsaládokra.
„A méhészek közül sokan elkedvetlenedtek, belefáradtak a nehézségekbe, és a télbe nem erős állománnyal mentek bele. Sok egyéb tényező mellett ez is oka a téli veszteségeknek” – mondta lapunknak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Évről évre emelkedik azoknak a száma, akik abbahagyják a szakmát. Pedig méretük ellenére e rovarok a tápláléklánc legfontosabb alappillérét képezik, ugyanis nélkülük közel kétharmadával kevesebb élelmiszert tudnánk megtermelni. „A méhészeknek nagyon át kell gondolniuk és át kell alakítaniuk a korábbi évtizedekben megszokott termelési kultúrát, technológiát. A kiadások csökkentésére, továbbá méheik egészségi állapotának fenntartására kell nagyobb hangsúlyt fektetniük, mivel az ember által tönkretett környezet egyre kevésbé kedvez nekik” – folytatta Bross Péter. A fogyasztók szempontjából pedig azt tartja fontosnak, hogy ismerjék meg a beporzók világát, a méhek életünkben betöltött nélkülözhetetlen jelentőségét és védjék őket. Olyan virágokat ültessenek, amelyek a méhek számára táplálékot biztosítanak, és lehetőségük szerint támogassák a hazai méhészeket azáltal, hogy termelőtől vásárolnak mézet – zárta gondolatai.
Mindezekkel együtt az OMME elnöke szerint ellátási gondok nem várhatók Magyarországon, exportra fog kevesebb jutni, és az állomány is regenerálódni fog, csak időbe telik. Hatással lehet viszont az éppen aktuális időjárás az akácméz-árakra, hiszen a méhek a jelenlegi hőmérsékleti- és csapadékviszonyok közepette nem tudnak nektárt gyűjteni.
Az árakat Kína alakítja
A mintegy 20 ezer magyar méhész a méze 60-70 százalékát a nemzetközi piacon értékesíti, feldolgozatlan formában. Legnagyobb felvásárlók Olaszország, Németország és Franciaország, ahova a magyar export közel 80 százaléka irányul. Ma Európa országaiba a szállítási költséggel, vámmal együtt 1,4 euró kilónkénti áron érkezik Kínából a méz, ami az éves európai import 30-35 százalékát teszi. Ezzel ők alakítják az árakat, az európai, így a magyar termelők pedig képtelenek vele versenyezni. Pedig a kínai termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak, melyet maga a Bizottság is elismert 2023-ban. Akkor a szervezet lefolytatott egy 15 tagállamra kiterjedő mézvizsgálatot, és megállapította, hogy a kínai minták háromnegyede hamis. Érdemi előrelépés azonban azóta sem történt, így az európai méhészek folyamatosan szorulnak ki az európai piacról.
