„Sokan érzik, mondják, hogy hát nem túl jól mennek a dolgok az országban, aztán leülnek otthon a karosszékbe, és másokra várnak”

Állandó karikaturistánk, Weisz Béla rajzaiból nyílt kiállítás a budaörsi Zichy Majorban. Alkotónkkal a közélet polarizáltságáról, kettős mércéről, társadalmi és kollegiális szolidaritásról, mentális egészségmegőrzésről is beszélgettünk az egyre durvuló közélet tükrében. Miközben a kiállításon interaktív programként közpénzt dobálhattunk egy papírjachtokkal teli medencébe (hisz ezt tesszük valójában, minden egyes nap), végignézhettük „az elmútnyócév” jelentősebb közéleti eseményeit kifejező és humoros, néha szarkasztikus rajzokba sűrítve. Azt mondja, Én a rajzolással picit magát is nyugtatja: ő így nem marad csendben.

Weisz Béla karikaturistánk Az elmúlt nyóc év című kiállításán, a „hetvenpusztai” paraván mögött

Heti abszurd: Algoritmikus sportgimnasztika

Magyarország Európában az utolsó helyen áll a jogállamiság tekintetében a World Justice Report kedden megjelent felmérése szerint. Csakhogy az USA-ban és az Oroszországban (Trump és Putyin versengve hanyatló elmeállapotával szinkronban) jóval nagyobb visszaesést regisztráltak, és még az uniós államok kétharmada is rosszabbul teljesített 2024-hez képest, a többi közt az átlátható kormányzás, az igazságszolgáltatás függetlensége, illetve a jogalkotás hatékonysága terén. 

Jóformán már csak a szar ömlik ránk a netről: az elszaródás globális jelenség lett

Az elszarocén korban élünk – állapította meg Cory Doctorow kanadai techszakértő, digitális jogi aktivista és sci-fi-író a Financial Times által az év könyvének választott, Az elszaródás: Miért lett hirtelen minden rosszabb, és mit tegyünk ellene című új kötetében. Míg ő elsősorban az internetről írt, amit egyre elviselhetetlenebbé tesz a mesterséges intelligencia dúlása és a monopolhelyzetű médiaplatformok gátlástalan élősködése, az elszaródás globális jelenség, ami az élet szinte minden területére kihat.

 Donald pápa, első ezen a néven

Ég és föld egy zöldségközösségben összeér

Magyarnándorban, egy alig ezerlelkes nógrádi faluban működik az Ég és Föld Szociális Ökokert, ahol nemcsak fenntartható biozöldség-termesztés folyik, de a nyugati szociális farmok mintájára egy értelmi akadályozottsággal élő munkatársat is foglalkoztatnak. Benyhe Bernát az édesapja által megvásárolt, egykor virágzó, majd sokáig parlagon heverő téesz földterületén alapította a gazdaságot, amely jelenleg hatvan családot lát el a legfrissebb szezonális zöldségekből, a paradicsomtól a pakchoyig, heti 6-7 vagy több kilónyival, ahogy a termés kiadja. Van még tér bővülésre: a zöldségközösségi tagokból – pályaelhagyó pedagógusként – környezettudatos és szociálisan érzékeny közösséget épít, összekötve a falut és a földet a fővárossal. Miközben a dúsan termő ágyásoktól a tisztviselőtelepi átadásig követtük a napi munkát, beszélgettünk Sanyival is, aki egy lakásotthonban él a szomszéd faluban. Úgy érzi, az ökokertben befogadták és megbecsülik, itt végre boldog, és büszke lehet kétkezi munkájának gyümölcsére.

 Benyhe Bernát, az Ég és Föld Szociális Ökokert alapítója

Heti abszurd: Hülyemenetek hisztériuma

Nem könnyű ma magyar békepárti harcosnak lenni, például mert október 23-án oly sok lesz a programlehetőség, nehéz is választani. 

Heti abszurd: Megtorlás, ízlés szerint

Kész időutazás volt ez a hét. 

Az elhallgattatás visszabeszél, avagy hogyan streisandolta el Semjén Zsolt és az Orbán-kormány a Szőlő utcai ügyet

Amiről a hatalom nem szeretné, hogy beszéljünk, ezért megpróbálják elhallgattatni, letiltani a kritikus hangokat és tartalmakat, törvényszerűen csak még nagyobb figyelmet vált ki a közvéleményben. Emiatt keresnek rá kiugróan sokan az utóbbi hetekben Semjén Zsolt és a Szőlő utca nevére (a Google Trends 800 százalékos emelkedést mutat), és ezért nem sikerült elhitetni a magyarok zömével, hogy Hatvanpusztán nincsen semmi látnivaló – ezzel csak a magyarok 13 százaléka ért egyet, közel fele felháborítónak tartja a nyomokban műemléket tartalmazó vagyonszerzést a Europion felmérése szerint.

Heti abszurd: Zebrakórus fullba tolja

„Ha megengedik, hogy még kormányozzunk, Magyarország újra nagy és gazdag ország lesz” – írta ki a minap a közösségi oldalára a miniszterelnök. Ha mellétesszük, hogy Lázár János szerint 15 év alatt az ország mindössze a „félkész” állapotig jutott, nehéz elhinni, hogy négy év alatt énekes halott lehet belőlünk a Fidesz-KDNP vezetésével. Vagy tán újabb 15 repülőrajtra kérnek felszállási engedélyt?

Hungarikum lett a bántó komment, de van, aki inkább nevet a mérgező mondatokon

A kommentek olvasása különösen romboló hatással lehet a mentális egészségre, minden második magyar netező kapott már olyan negatív hozzászólást, ami aztán az egész napjára rányomta a bélyegét, vagy elvette a kedvét a megszólalástól is. Ebbe nem kell beletörődnünk, legalábbis ez inspirálta Szaszák Fannit, hogy a digitális tér tipikus cinizmusát, rasszizmusát és áldozathibáztatását kellemesebb, egyben figyelemfelkeltő fizikai formába öntse. Párnahuzatokra hímezte a kommenteket, gyógyító, megmosolyogtató műalkotásokká alakítva az online agresszió hétköznapi jelenségeit. Hungarikum kommentek című kiállítását a Kastner Kommunity kávézó Art Open pályázatának kreatív különdíjasaként lehet megtekinteni a Józsefvárosban.

Tervben sincs egy nyugdíjreform, amellyel a súlyos egyenlőtlenségeket orvosolnák, csak kiszúrják az idősek szemét egy utalvánnyal

A napokban érkezik a nyugdíjasokhoz a kormány 30 ezer forintos élelmiszer-utalványa, a miniszterelnök levelével. Vajon ebből érzi-e a megbecsülést a kisnyugdíjas, aki 90 ezer forintos havi járadékával 74 évesen munkát keres (hiába), vagy az aktív nyolcvanas, aki a havi 170 ezer forintját kisvállalkozóként egészíti ki? Miután a nyugdíjasok közel fele 200 ezer forint alatti összegből tengeti életét, számukra ez is számottevő összeg, ám távlatosan mit sem segít a nyugdíjasok helyzetén, a szociális és egészségügyi ellátórendszer, vagy a szűkebb környezet részéről megoldandó problémáin.

Heti abszurd: Legyetek béketáborak!

Donald Trump nem halt meg, és még jó sokáig eléldegélhet, köszönhetően a fakenews-bolondoknak, akik halálhírét keltették, mert egy teljes hétvégére eltűnt a radarról, pedig csak tisztítóban volt az ember-öltönye. Neki is jár az unokázás, a golfozás, nem könnyű egyfolytában a világ vezető nagyhatalmának élén állni, amire a keleti oldalról most Hszi Csin-ping is bejelentkezett, minden idők egyik legnagyobb „békés” katonai parádéjával. 

„Mi nem egy politikai oldal, hanem a józan ész mellett és a gyűlölet ellen állunk ki”

A Billog az ország „első közéleti burgerezőjeként” rendre olyan kezdeményezésekkel jelentkezik, amelyek erősítik a társadalmi felelősségvállalást, a szolidaritást, és kritikus hangot ütnek meg a hatalom abszurd túlkapásaival szemben. Ilyen volt, amikor feltették az étlapra a Palyaburgert, melynek bevételéből a kirúgott pedagógusokat segítették, vagy most éppen a ByeAlexBurger, amiből a Heim Pál Gyermekkórházat támogatják, akiknek az énekes is felajánlotta (a Deutsch-féle „halállista” megjelenése után) az utolsó pillanatban lemondott, augusztus 20-i koncertjének kötbérét. Szilágyi László társtulajdonos felel a kommunikációért, a gyors reagálásban – például amikor „Győzikés terv” színezőt készít, amit már aznap kitesznek az étteremben az asztalokra – a mesterséges intelligencia is segíti. A Billog számára szerelemprojekt, ahol a legtöbbet teheti azért, hogy változzon a magyarok egymáshoz és a közélethez való hozzáállása.

Sárkányok földjén, avagy a balatoni közösségi központ, ahol néha a politika is kér egy kicsit a pluszmágiából

Akadnak, akik szerint az a valóság, amit a szemükkel látnak, vagy amire valamiféle tudományos magyarázat létezik. Mások szerint a világ jóval több annál, amit az érzékszerveinkkel felfogunk, és amit kísérletekkel, mérésekkel igazolni lehet. Megosztó elmélet a hazánkat és az egész bolygót behálózó Sárkány-, avagy Szent György-vonalak létezése (nem azonosak a Da Vinci-kódból közismertté vált Ley-vonalakkal), amelyekre egykor templomokat, zarándokhelyeket építettek, különlegesnek vélt energiájuk miatt. A Balaton északi partján, Tagyon-hegyen át fut az egyik vonal: itt hozta létre nemrég Bräutigam Enikő a Skanzen PanorámaPlacc pihenőhelyet és közösségi-művészeti központot, ahol a természet gyógyító energiáit ötvözik az alkotással, egyetemes jóllétteremtéssel. Noha ügyelnek a hely tisztaságára, a politika időnként itt is utoléri őket – közéleti szereplők ugyanis minden oldalról érdeklődnek a „sárkányenergia” iránt, már ha csak a közelben épült birtokokat nézzük, és a tényt, hogy sok politikus is nyíltan vagy titokban, de támaszkodik valamilyen spirituális megerősítésre vagy védelemre, egy kis pluszmágiára.

A munkára kényszerítés elválaszthatatlan része a társadalom, de a művészet történetének is

Egy és negyed évszázada kezdett kialakulni a munkaalapú társadalmi berendezkedés, aminek következményeivel máig küzdünk, legyen valaki betanított munkás vagy tudományos kutató. Őze Eszter művészettörténész a Napvilág Kiadó gondozásában, a Helyzet Műhely sorozatában megjelent, A dolgozó testek múzeuma című könyvében a Társadalmi Múzeum (1901–1945) intézményét mutatja be, amelynek működése aligha érthető meg a formálódó kapitalizmus történetétől függetlenül. Sem a viharos politikai időszakétól, melyben minden kormánynak más ágendája (akár propagandája) volt arról, mi is a társadalom, és miként kellene edukálni a dolgozókat életmódról, testkultúráról, higiénéről, míg végül a tőkés gazdasági logika mostanra az élet minden területére befurakodott, a kívülről jövő útmutatások belsővé tett kényszermunkává váltak.

Heti abszurd: Kényszerígérgetők

Miközben az ország szanaszét izgulhatja magát azon, hogy kinek adná át nemhogy 2026-ban, de valaha is Orbán Viktor a jóisten vagy inkább a szavazói által ráruházott hatalmát, a valóságban a jelöltek sora is karcsú: saját bevallása szerint sincs más nála alkalmasabb személy a Fideszben, amivel talán még egyet is érthetünk, ha olyan figurákra gondolunk, mint bármely fideszes miniszter és a teljes Fidesz-elit, mert egyiküket se néznénk szívesen újabb négyévekig. 

„Ettől szép, hogy nem szabályos, nem akar megfelelni” – Száriszerelem Pestlőrincen

Az indiai hagyomány és a modern dizájn, stílus és fenntarthatóság találkozik Zsiga Dorottya minden kézzel készült, egyedi ruhadarabjában. Mivel újrahasznosított szárikból varr szoknyákat, de ruhákat, kimonókat is, mind egy egyedi történetet hordoz magában, és talán a korábbi viselője energiáját is. Dóri életében az anyaság és az alkotás között igyekszik harmonikus egyensúlyt tartani, amiben fontos támogatója a férje is. Így tud a legtöbb negatív dologból valami pozitívat és önazonosat teremteni.

Heti abszurd: Feleségcipelő futam és csíkosak az álhírlegelőn

Nyár van, a fene akar ilyenkor is politikusokkal foglalkozni. Főleg mióta megy ez a digitális nyünnyögés, amit már elsőre se lehetett komolyan venni, most pedig már a Fidesz trollkodja szét. 

Heti abszurd: Boomerország buggyantjai

Orbán Viktor az Ultrahang YouTube-csatornáján az elveszített fiatalsághoz szól

Rendszerváltást Magyarországon, de milyet?

Számos beszélgetésben és Népszava-videóban hangzott el ezekben a napokban a kérdés, mi garantálja, hogy Magyar Péter – akár egy esetleges kétharmados győzelemmel a markában, akár anélkül – meg tudja valósítani az általa ígért rendszerváltást. Miközben leszámol a korrupcióval, visszaállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, letöri az inflációt, újraegyesíti a nemzetet – bármelyik egyedül is nagy vállalás lenne egy négyéves ciklusra, és nyilván lennének kerékkötői is, mint minden változásnak. Mondanánk, de hát semmi nem garantálja, ahogy mást sem az életben. Csak mert vannak és lehetnek is kételyeink, milyen lenne a folytatás, még senkit nem beszélnénk le arról, hogy ha úgy tetszik, jövőre a Tiszára szavazzon. Nem ártana az sem, ha lenne B tervünk (inkluzíve a mostani garnitúrának), nem csak a szokásos, mindent felteszünk egy lapra vagy maradunk a tanult tehetetlenségben módon, várva egy Grál-lovagra, aki előtt a nemzeti együttműködés rendszere meghajlik, sőt, dalolva felszámolja önmagát. De itt idéznénk a Diderot-hatást, mert jelentős részben ekképpen alakult át a magyar társadalmi-politikai tér rövid idő alatt a NER-elit képmására, és talán ebben bízhatunk a remélt kormányváltás után is, akármilyen tempóban és hatékonysággal tudná beváltani a választóknak tett rendszerváltó ígéreteit Magyar. 

Szabad tánc Lilivel: ízekkel, illatokkal, érzésekkel

A gyerekkor után legtöbben nem mászunk már fára, nem ugrálunk bele a pocsolyába önfeledten. Kötöttebb az életünk, ezért kevesebb időnk marad szabad mozgásra, általában önmagunkra. Közben át is alakulunk, mások lesznek az igényeink, vagy éppen feltámad bennünk a vágy a táncra, a testmozgásra, de nem feltétlen mennénk ezért szórakozóhelyre vagy edzőterembe. Ilyenkor választhatjuk a szabad táncot, ahol ítélkezésmentes térben kapcsolódhat önmagával és a mozgás örömével bárki, életkortól és fizikumtól függetlenül. Krizsán Lili óráin arra biztat, éljük meg szabadon a pillanatot, vagy akár a gyermeki énünket, ehhez biztonságos teret is tart a résztvevőknek.

Kilenc élet is kevés lehet – A Dunai Vasmű emberi tragédiáinak az árnyékában megjelent egy másik is: az állatoké

Miközben a legfontosabb az ember, neki mindig van valamennyi cselekvési lehetősége, akár szociális hálója, hogy megoldásokat keressen az élet keserű kihívásaira. Nem így az a több száz macska, akiket az egykori dolgozók tiltás ellenére etettek, és amióta ők már nem mehetnek be a létesítménybe, a lassú éhhalál, a kolóniákban terjedő betegségek és ivartalanítás híján a további túlszaporulat fenyegeti ezeket az állatokat.

Nem a jegyektől lesz értékes a gyerek, de a magyar gyerekek mentális állapota alig jobb, mint a háború sújtotta Ukrajnában élő társaiké

„Attól, hogy rosszul sikerült a bizonyítványod, még lehetsz kedves, humoros, segítőkész, megbízható, egyedi, ÉRTÉKES, kreatív, sportos stb.” – olvashattuk nemrég a közösségi oldalon az Ifjúsági Lelki Elsősegély posztját, a szolgálat elérhetőségeivel. Sok szülő (és gyerek) ilyenkor büszkén osztja meg kiváló eredményeit, és persze lehet is büszkének lenni ezekre, de akiknek nem jött össze valamiért a vágyott vagy akár a szülők által elvárt bizonyítvány, még rosszabbul érezhetik magukat, esetleg haza se mernek menni. Ilyen krízisekben is tud segíteni az anonim lelki segély, ahol képzett önkéntesek fogadják a hívásokat, vagy ha leírni könnyebb, e-mailben is lehet hozzájuk fordulni. Munkájukkal súlyos hiányt igyekeznek pótolni, mert hazánkban a magánellátást csak kevesen engedhetik meg maguknak, az állami rendszerben alig akad szakember és hosszúak a várólisták, miközben egy európai kutatás, az alkohol- és egyéb drogfogyasztással foglalkozó európai iskolai felmérés, ESPAD) szerint a magyar gyerekek mentális állapota alig jobb, mint a háború sújtotta Ukrajnában élő társaiké.

Heti abszurd: Szombat a szabad akarat próbája volt

Emlékszik még valaki arra a régi falfirkára, hogy „Állítsák meg a világot! Ki akarok szállni!”? Hétről hétre egyre erősebben jelenhet meg a belső lelkivilágunk falán ez a felirat, miközben valamennyire még próbálnánk követni a világpolitika és benne Magyarország közéleti történéseit, de azért nem szívesen kerülnénk emiatt szakellátásba.

„Mindenki ugyanúgy szerelmesedik bele valakibe, a 16 éves aboriginal bennszülött és miami idősotthon 87 éves lakója is. A kultúra körülötte, az változik”

Ha az emberiségnek van szuperereje, az a közös tudásrendszerünk – ezt tartja a legfontosabbnak Dávid-Barrett Tamás evolúciós viselkedéstudományi kutató, az Oxfordi Egyetem professzora és az emberiség jövőjével foglalkozó Future Human Systems Research vezetője. Nemrég magyarul is megjelent könyve, A patriarchátus természetrajza kapcsán beszélgettünk, sok minden másról is, mert ha az emberiség 350 ezer éves történetét nézzük, korántsem ez az alapállapot. Férfiak és nők is jobb szeretnek nemi harmóniában élni, miközben a fontos döntéseket általában a nők hozzák, ahogy hozzájuk kapcsolódik sok fontos túlélőtudás átadása is, például az énekekben, mesékben.

Heti abszurd: MásikVisszhang és a negatív befolyás

Lebuktunk, Béláim! Még Orbán Viktor is megosztotta a Parlamenti Szalon eseményén, hogy létezik egy Magyar Péterhez köthető online hálózat, amelyet Visszhangnak neveznek, és „úgy működik, mint a komcsik suttogó propagandája”. Hamarosan itt kopogtatnak majd nálunk a Harcosok Klubja verőemberei, hogy mi kommenteltünk-e vicceseket Lázár János falára, amikor épp leállt a MÁV!?

Trump és Musk: nárciszok háborúja a technofeudalizmus előkertjében

Donald Trump és Elon Musk nagy nyilvánosság előtt zajló, látványos és csúnya szakítása, melynek során két hét alatt az űrrakétáktól az Epstein-aktákig mindent is egymáshoz vagdostak – tovább eszkalálja az amúgy is feszült, a káosz határán billegő világpolitikai erőtereket. Több amerikai elemző felvetette, hogy Musk akár J. D. Vance alelnökkel szövetkezve, a techelit háttértámogatásával, a Republikánus Pártot mintegy átfordítva, megbuktatni készül Trumpot, kihasználva botrányait, öregedését, kontrollálhatatlanságát. Trump ettől kvázi béna kacsává (lame duck) válna a ciklusa közepén, de arra mérget vehetünk, hogy ezt az elnök nem tűrné némán, ahogy arra is, hogy Musk egyhamar nem adja fel világuralmi ambícióit. Oldalt kell választani Orbán Viktornak is, aki most már nem lehet egyszerre mindkettőjük barátja és üzletfele.

Kísérletezés és közösségépítés

Független művészek szervezték, közösségi adománygyűjtésből: június 14–15-én újra megrendezik az Under500 fesztivált, amely a nyitottságot, a formai átjárhatóságot és az önkifejezés teljes szabadságát képviseli. A fesztivál az elmúlt öt évben a műfaji határokon átívelő produkciók fontos platformjává vált, a hangsúly az idén is a kísérletezésen és a közösségépítésen van.

Marabu: És tessék! A magyarországi változások lassan lekörözik a fantasyvilág elrugaszkodott kitalációit!

Marabuval, a PINKK oldal állandó karikaturistájával Vácott találkoztunk, hogy beszélgessünk az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Animátum – Balvégzettől nem véd varázs című új regényéről (melynek szereplői kitalált alakok, hasonlóságuk a valósággal csupán a véletlen műve), de szóba kerültek a humor határai régen és most, az egyre mérgezőbb honi közélet és egy kis váci helytörténet is az egykori könyvtáros kutatásaiból.

Heti abszurd: Égi megbízatásból kínai kapcsolat

Hamarosan sötétbe borulhat Budapest, leállhat a közlekedés, a kultúra, a szociális ellátás és a szolgáltatások, a közrendészettől a kátyúzásig. Adekvát válasz lenne a kormány kezének inkasszójára, amivel a fővárost kísértetiesen hasonló eszközökkel fojtogatja most, akár Iványi Gáborékat.

Csinosítom magamat, avagy miért nem ciki a magyar identitás?

Mit adhat a ma emberének a népi kultúra, a népművészet, a hagyományőrzés? Amit már óvodai szinten kötelezően átadnának, a felsőoktatásban viszont egyelőre nincs helye. Borbás Kata népművésztanár a nagyapja, Bodrogi Sándor kézműves emlékét és a Rákosmenti Népművészeti és Kézműves Egyesület alkotásait bemutató kiállításon arról is beszélt, miért fontos megélni a magyar (vagy bármilyen nemzetiségi) identitásunkat, és miért nincs egyetlen másik nyelven sem olyan szó, mint magyarul a „magyarkodás”.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang