„A tánc növeli az együttműködést, ami alapvetően fontos ahhoz, hogy a nemzet összetartóbb legyen”

Oberfrank Réka táncos-koreográfus Miracle című előadása hét táncos közös utazása. A középpontban a testek és azok részeinek felfedezése, egymáshoz való viszonyuk vizsgálata áll. Az alkotóval az öt éven át számos helyszínen és változatban bemutatott darab utolsó előadása előtt a tánc társadalmi gyógyulásban és a nemzeti összetartozás megélésében fontos szerepéről is beszélgettünk.

„Sajnálom, hogy ezt tette veled a NER” – Közös gyász és felszabadulás a rezsimelengedő rítuson

Megtörtént a rendszerváltás, az utcákon dübörgött a zene és a dudaszó, másnap is felkelt a nap. Mégis, mi akkor ez a szomorúság, ez az üresség, amit azóta érzek? Ahogy a posztokat olvasom, nem vagyok ezzel egyedül. Megakad a szemem egy Facebook-eseményen: „NER elengedő rítus – ahol az elmúlt 16 év feldolgozásának megkezdésére teszünk kísérletet: saját veszteségeink, sérüléseink számbavételére és elengedésére, az új korszak érkezésének átélésére a közösség erejével, rituális keretek között.” Nem kérdés, hogy ott a helyem. Viszem a gyerekeimet is, akik közül ketten már felnőttek a rendszerben, és most szavazhattak először ellene.

Anyák és alkotók: a mozgásban megtalált egyensúly

Az anyák a világ legerősebb emberei: egyszerre tartják össze a családot, dolgoznak, gondoskodnak, szerveznek. Furulyás Dóra és Dányi Viktória kortárs táncművész, a Mothers Back kollektíva tagjai mindezt úgy teszik, hogy közben alkotnak is. Legújabb, minden korosztálynak szóló darabjuk, a Gurularolla kapcsán beszélgettünk velük az anyaság és a művészi lét kiegyensúlyozásáról, fenntarthatóságról, a családi rendszerek folyamatos újrarendezéséről.

Bezár a Yoféle hely, a leköszönő hatalommal szembeni ellenállás egyik fontos bázisa

A Yoféle hely Józsefvárosban nem csupán vintage és upcycled ruhákat, kiegészítőket és a magyar kézműves dizájnerek munkáit árusító bolt, hanem olyan közösségi tér, ahol az adománygyűjtéstől – például a TASZ és az Utcáról lakásba! Egyesület részére – a kreatív alkotóműhelyeken át az emberi jogi és LMBTQ-aktivizmusig sok minden helyet kapott. A működésük most ellehetetlenült a sok lopás és a szürreálisan magas rezsiszámlák miatt, amire a boltot megálmodó Halász Dóra mentális egészsége is ráment. „Meg kellett hozni azt a nehéz, de felelős döntést, hogy októberig bezárunk” – mondta el lapunknak a Yoféle közösség motorja. 

Heti abszurd: Dubaj, Uruguay, goodbye!

Újabb egy hét telt el a rendszerváltozás óta, és a Fideszben még mindig nem értik, hogyan eshetett meg ez a történelmi vereség. 

Grönland sorsa még mindig kétséges, az őslakók minden létező nagyhatalomnak beintenének

Nem sokat hallottunk Grönlandról, mielőtt Donald Trump második elnöksége elején bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész „elfoglalni” a világ legnagyobb szigetét, amely szerinte attól nem lesz a dánoké, hogy ötszáz éve kikötöttek ott egy hajóval (sic!). Még pár napja is utalt rá, hogy azért romlott meg az Egyesült Államok viszonya a NATO-val, mert „nem adták oda neki” Grönlandot. Emlékezetes jelenet, ahogy rajta nevet Mette Frederiksen dán miniszterelnök és a fél dán parlament, de talán csak az iráni háború kitörése mentette meg (ideiglenesen) a szigetet attól, hogy az Egyesült Államok 51. tagállama legyen. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az észak-sarkvidék geopolitikai szakértője 2023-ban a grönlandi Ilisimatusarfik egyetem vendégkutatójaként hosszabb időt töltött a szigeten. Ezalatt mélyebben megismerte az ország működését, politikai és társadalmi helyzetét.

Heti abszurd: Kétharmad győzelem, egyharmad gyász

Magyarország címlapon volt a héten az összes vezető médiában.

„A ragyogás bennünk van, a kristály csak emlékeztet” – Tündérműhely Nyimben

Mihály Cecília fonalakból és kristályokból alkot különleges nyakékeket és fejdíszeket, melyek összekapcsolják viselőjüket a természettel és saját belső ragyogásukkal. Lételeme az alkotás, akár makramézik, vagy önellátó kertjét gondozza a Nyimi Öko Közösségben. Nagy erő és alázat kell, hogy valaki megvesse a lábát idegenben, ő pedig kétszer is megtette: Székelyudvarhelyről előbb Budapestre, majd a somogyi kis faluba költözött, itt talált otthonra három gyermekével és több másik családdal együtt.

Heti abszurd: A balek, a buflák és a buddhák

„Szabó Bence nem egy hős, hanem egy balek” – magyarázta Orbán Viktor a héten egy podcastban, elég magányosan képviselve ezt a magyar makrokozmoszban. 

Közveszélyes munkakerülők, avagy szabadúszók a magyarországi művészeti életben

Thury Lili, Thury Zita és Thury Gábor mindhárman alkotással foglalkoznak, csak különböző területeken: Lili képző- és vizuális művészettel, Zita tánccal és mozgással, Gábor színház- és performanszművészettel. A Trafóban ötödször látható közösségi színházi előadásukban a családi örökségből indulnak ki: nagyapjuk, Balog László az 1930-as évek tűrt, majd betiltott munkásmozgalmában töltött be fontos kultúraszervező szerepet a gödi Fészekben, ahol megfordult többek között Kassák Lajos, Zelk Zoltán, Madzsar Alice és József Attila is. A korabeli archív anyagok, mára eltűnt művészeti formák – köztük a mozgásos szavalókórus – mába emelésével a három testvér egy tipikusan mai dolgozói csoportról készített előadást: a szabadúszókról, akikre a társadalom egy része még előítéletekkel tekint, akár a szocializmusban még bűnözőként megbélyegzett közveszélyes munkakerülőkre (KMK). Hiszen nincs szabályozott munkaidejük és -helyük, sem fix keresetük. Ami nem mindig önként választott életforma, sokkal inkább a társadalmi rendszerek rugalmatlansága, részben maga a művészeti terület adottsága, annak minden szabadságával, külső és belsővé tett kényszerével együtt. 

„Az illatokkal boldogságot tudok hozni az emberek életébe”

Elena Glazova az oroz–ukrán háború kitörése után a videójáték-tervező férjével települt át Moszkvából Budapestre. Jekatyerinburgban született, pénzügyi diplomát szerzett, majd fotósként és 3D-látványtervezőként dolgozott, de olyan munkára vágyott, amely örömmel tölti el, és mindig is lenyűgözték az illatok. Már itt alapította meg saját vállalkozását: a Scentology a világ legkülönlegesebb „niche” parfümjeit kínálja, kisebb, megfizethető kiszerelésben. Személyes tanácsadást is tart Újlipótvárosban, ahol egy ukrán kozmetikussal közösen bérel stúdiót – itt merültünk alá az illatok tengerébe, Elena béke-szigetén.

A düh rezsimje: a normalitás nem magától csúszik el, mi toljuk arrébb, de mi is húzhatjuk vissza

Sokan érezhetik most úgy, velünk együtt, hogy legszívesebben kivonulnának az országból egy lakatlan szigetre április 12-ig vagy akár még tovább. A közéleti düh a 16 éve tartó permanens kampányban (ami a valódi veszélyhelyzet) már olyan hangerőre kapcsolt, amire az idegrendszerünk evolúciósan sincs felkészítve. Elég megnézni pár közéleti videót: kisnyugdíjasok őrjöngenek, politikusok utcai harcosként pózolnak, tarkón lövéssel támad a propaganda, baltával mennek neki aktivistáknak, karaktergyilkossággal bombázzák a politikai ellenfeleket, dulakodás tör ki a lakossági fórumon. Tort ül az agresszió és az aljasság, és nincs sok választásunk: eltompulunk, kicsekkolunk, vagy mi is belesodródunk az indulatba. Amit egyéni stresszreakciónak vélnénk, régóta kollektív állapot: hozzászoktunk ahhoz, amihez nem kellene. A normalitás lassan, de radikálisan inflálódott.

Heti abszurd: A szegényházmester szánalma és más cukiságok

Egy bot és a közös egyensúlyozás rítusának közösségteremtő ereje

Somló Dávid Eltűnő rítusok című lecture–workshop sorozatában azt vizsgálja, mi maradt a közösségi rítusok élményéből a mai, felgyorsult világunkban. A beszélgetések és közös gyakorlatok elméleti alapját Byung-Chul Han kortárs filozófus A rítus eltűnése című könyve adja, a gyakorlati részt pedig performansz- és hangművész részvételre épülő művészeti módszerei formálják. Például a közös botegyensúlyozás a kézfejünk bütykén, amit a beszélgetésünk alatt én is kipróbálhattam.

A sérülékenység mélysége

Stern Lili 16 évesen robbant be a köztudatba, a magyar kortárs előadó-művészet egyik legfiatalabb üstököseként. A drámapedagógiából, majd művészetmenedzsmentből diplomázó alkotó, performer az SZFE-átalakítás elleni összefogás közben lépett át a felnőttkorba, ami megrendítette a mentális, emocionális és a fizikai egészségét. Magyarországról előbb New York államba, majd a Napa-völgybe költözött, ahol 2024 májusáig klasszikus zenei fesztivált szervezett. Végül úgy döntött, hazatér, és a közösségért is tevékenykedő alkotóként tesz a változásért: hogy a magyar művészek megbecsültebben és fenntarthatóbb módon dolgozhassanak. Márciusban pedig pályafutása három, számára legfontosabb előadását újra műsorra tűzve, saját 10 éves jubileumi fesztiváljára készül a Bethlen téri színházban, ahonnan elindult.

Hiedelmek, hagyományok a varázslásra, avagy mit meg nem tennénk a szerelemért

Miért került karácsonykor tükör a párna alá? Mi célt szolgált a nyállal kevert harkálynyelv? Hogyan állítsunk össze afrodiziákumokból romantikus menüsort? Ezekre – és még számtalan izgalmas kérdésre – adott választ Csanádi Viktor Holló hiedelemkutató, missziós lelkész A szerelem varázslatai – Szerelmi mágia és bájitalok a világ minden tájáról című, a MáraiKultban tartott előadásában, felváltva borzongatva és nevettetve meg a közönséget.

Heti abszurd: Csak a dob meg a basszus – Kampányremix

Egy hete még nem gondoltuk volna, hogy nem Orbán Viktor, avagy Magyar Péter, hanem Lázár János egymagában döntheti el az áprilisi választást.

Amikor a létezés is ellenállást jelent

Galyas Denerak Dóra fotóművész önálló kiállításával nyitotta meg a józsefvárosi Bura Galéria 2026-os évét. Az Egyszer volt, hol nem volt: Not all boys are you egy provokatív felszabadítás, amelyben férfiak bátran merik megélni nőies és lágy oldalukat, így a nők számára is biztonságosabb módokon lehetnek jelen. A portrékban valós terekben, például egy lakótelepen vagy a Duna-parton jelenik meg a színes képzeletvilág, szinte mesebeli figurákkal, természeti lényekkel. A kiállításhoz egy hanginstalláció is készült, ahol még intimebb módon, egy hangszigetelt, besötétített szobában tudunk kapcsolódni saját és kollektív megéléseinkhez. 

Heti abszurd: Elefánt a pánikszobában

Brit tudósok a minap figyelmeztették az emberiséget, hogy 2026-ban elfogyhatnak a konspirációs teóriák, ha ilyen ütemben válnak valóra. 

Heti abszurd: SZPSZ, avagy búcsúzik a Szuverén Penetra Sziget

Miután nem vagyok asztrológus, idézni sem merném, milyen bolygók és szögek támasztják alá a szabotázs kísérletét, ráadásul nem ismerem se Orbán Viktor, se Magyar Péter képletét. Arról is csak most értesültem, hogy miniszterelnökünk jól láthatóan asztrológusi háttértámogatással jelölte ki a választás időpontját. 

Az egység túlélési feltétel, nem eszme, már csak az a kérdés, a magyaroknak menni fog-e

Valójában több a közös bennünk emberekben, mint ami elválaszt. Ugyanazok a vágyak és szükségletek mozgatnak, mint a boldogulás, a biztonság, és a remény. A megosztottság rövid távon hatalmat teremt, hosszú távon összeomlást és háborút. Magyarország történelmi tapasztalata különösen érzékennyé tehetne bennünket erre: a viharos időket túlélnünk mindig úgy volt lehetséges, ha a közösségi tudat erősebbnek bizonyult a törésvonalaknál. A közelgő globális és helyi válságok nem ideológiákat, hanem az emberi együttműködést fogják próbára tenni, ahol egy egységes Európa, és benne a magyar nemzeti összetartozás kulcsfontosságú.

„Egy országnak nincs vallása. Legfeljebb azt lehet mondani, a Magyarországon élő vallásos emberek többsége keresztény”

Karacsun, azaz a téli napforduló előtt Tokodon jártunk, az Ősforrás Szellemi Műhelyben. Az önismereti és hagyományőrző iskola, valamint a nyaranta megrendezett Napszarvas fesztivál alapító-vezetője, Sólyomfi-Nagy Zoltán néprajzkutató-kultúrantropológus, világutazó vezetett be bennünket az ősi szokások birodalmába, a sámánizmus magyarországi és tágabb, az egész világot átszövő történetébe.

„Minden héten jön két-három e-mail, hogy nem bírjuk már anyagilag” – Visszatérés helyett kényszerű berendezkedés vár az itt élő ukrán menekültekre

Negyedik karácsonyukat töltik Magyarországon az Ukrajnából menekült családok, és ez már nem csupán időbeli mérföldkő. Az állami támogatások átalakultak, a civil szervezetek mozgástere szűkült, a menekültek pedig egyre inkább magukra maradnak azzal a kérdéssel, hogyan lehet itt élni, dolgozni, tanulni. Az immár negyedik idegenben eltelt év sorsfordító: a hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, sokan ekkor hozzák meg a döntést, hogy a befogadó országban maradnak, és végleg elengedik a hazatérés álmát, reményét.

Heti abszurd: Adventi bicskanyitogató

Nem csupán a Szőlő utcában történt az, amiről mára tudjuk, valóságos Szodoma és Gomora volt. 

Védjük meg a fiúkat, de a lányokat is

Mostanában mindenki a fiúk válságáról beszél, cikkek, sorozatok, politikusok – döbbenetes, ahogy Rétvári Bence, Gulyás Gergely és más kormánytagok csak elítélt bűnözőként említik Szőlő utcai áldozatokat, akiktől bocsánatot kérni sem kell, mintha még meg is érdemelték volna a könyörtelen bánásmódot. Meg kell tehát védenünk a fiúkat, attól is, hogy elkövetővé váljanak, akikre aztán az áldozathibáztatók mutogathatnak. De miközben egyre hangosabban beszélünk a fiúk válságáról, ki beszél a lányokéról?

Elesik, feláll, újrakezdi, meghal

Az emberi lét az anyaméh sötétségétől a sír sötétségéig tart. Miközben folyamatosan megyünk (sokak hite szerint haladunk) sehonnan sehova, emberfeletti, habár reménytelen erőfeszítéseket teszünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz és a valósághoz. Beckett prózája ennek a megközelítésnek egyik irodalmi végpontja Gálos László Semmi-szövegek című előadásában, melynek bemutatóján jártunk az RS9 Stúdiószínházban.

Heti abszurd: Dupla nullások, csak pozitívan!

El a kezekkel a macskáktól, mert ez most már minden határon túlmegy! 

Nem féltékenység. Nem vita. Nőgyilkosság

Kedden, a nők elleni erőszak megszüntetésének a világnapján a NANE Egyesület Budapesten emlékezett azokra a nőkre, akiket az elmúlt évben partnerük, volt partnerük, egyéb férfi családtagjuk vagy egy általuk visszautasított férfi ölt meg. A demonstráción több száz ember vett részt. Az ENSZ adatai szerint a világon minden 10. percben meggyilkolnak egy nőt vagy lányt, az esetek 60 százalékában a házastársa, közeli hozzátartozója az elkövető; Magyarországon is havonta legkevesebb 2-3 nőt öl meg a partnere vagy korábbi partnere. Budapesten a Patent és a NANE Egyesület tartott Néma Tanúk címmel megemlékezést a Szabadság térről a Kossuth térre vonulva. Megemlékeztek azokról a nőkről is, akiket korábban öltek meg, de csak az elmúlt 12 hónapban vált ismertté, hogy párkapcsolati vagy férfi családtag által elkövetett gyilkosság áldozatai voltak, illetve akiknek az esete eddig nem szerepelt a híradásokban. Ezeket a történeteket piros nőalakokra ragasztva — a felvonulás névadó Néma Tanúira — helyezték ki a Kossuth téren. Fotógaléria.

Pleasure: Amikor az öröm-táncelőadás beszippant

Miközben pörgetjük a telefonunkon az egyre nyugtalanítóbb híreket, idegeskedünk a politika vagy a dráguló élet miatt, könnyen megfeledkezünk arról, valójában mi is szerez nekünk örömet. Különösen, ha a testünkről van szó, hiszen korunk embere folyamatosan az elmében van, nehéz ezt kikapcsolni, helyette bekapcsolni az érzékszerveinket, és csak érezni. Erre az útra hív a Willany Leó Improvizációs Táncszínház Pleasure című előadása, melyben Szeri Viktor koreográfus és az alkotó-előadók feltárják, milyen élvezet rejlik a táncban, és ez hogyan válik átélhetővé a nézők számára.

Heti abszurd: Egy formátum mind felett