Hamarosan sötétbe borulhat Budapest, leállhat a közlekedés, a kultúra, a szociális ellátás és a szolgáltatások, a közrendészettől a kátyúzásig. Adekvát válasz lenne a kormány kezének inkasszójára, amivel a fővárost kísértetiesen hasonló eszközökkel fojtogatja most, akár Iványi Gáborékat.
A minap a Népszava is megírta, „Véget ért Orbán Viktor dominanciája, válaszul egyre nyíltabbá válik a hatalmi önkény”, úgy is mint listázás, kivéreztetés, elnémítás, nagytakarítás. Az agresszor árnyéka ugyan nagyobbnak látszik, mint valaha, de mögötte már nincs más, csak füst és kínos izzadságszag. Az eddig sem fényes kormányzás helyére a leplezetlen erő lép, nincs több maszk, holmi demokratikusság látszata, csak semmi finomkodás, jön a puszta kéz ideje.
Persze ne becsüljük le a Fidesz–KDNP befolyását, ami nemcsak politikailag-gazdaságilag, hanem mentálisan és fizikálisan is rabul ejtette a magyarságot, de Tisza ide vagy oda, az orbáni rendfenntartó mátrix egyre áthatóbban és láthatóbban repedezik.
(A KDNP negatív entrópiája is csak egy tünet, önmagát falja fel a pszeudoszövetség.) Noha Orbán próbálja – legalább hívei számára – meghosszabbítani a fennálló világképét, már nem teremt, nem épít magyarságmítoszokat akkulégvárakból, sem a meghagyott közvagyonból, hanem a túlélésre hajt. Ahogy még több kontrollt és központosítást vezet be, főleg az információ- és a pénzáramlás fölött, félelemmel-rettegtetéssel tüsténkedik aládúcolni rendszerét. Közben politikailag és szimbolikusan is készül egy utolsó hatalomkonszolidációs kísérletre, ami még fenntarthatná a gépezetét, akár új nemzetközi szövetségekkel, keleti orientációval – ami nem fog tetszeni Trumpnak, hiába nyalták körbe egymást kölcsönösen a minap az újabb magyarországi szélsőkonzervatív dzsembori alkalmából „a konzervatív értékek, amik nagyon jó értékek” mentén. Csakhogy ő, a „nagyszerű ember, akit mindenki mélyen tisztel, briliáns munkát végez az ország irányításában, és tényleg nagyon-nagyon különleges személy” (per Donnie) hiába pózol úgy – a türk csúcsról a republikánus szektakongresszusra menet –, mintha valamiféle szakrális közvetítő lenne Kelet és Nyugat, múlt és jövő között, ez a szerep nem hiteles belülről sem, hát még a világ elég jól látó szemében. Ahogy az ukránellenes propaganda is lassan kinövi a Heti abszurd kereteit, új kategóriát kellene kreálnunk annak, hogy azért kell most már minden faluba bankautomata, mert az online csalások mögött is ukrán csalók állnak, az unokázós csalások mögött meg ukrán unokák, a hamis Tinder-profilok mögött pedig maga Zelenszkij (hogy aztán a randin ott álljon előttük „meztelenül az egész Soros-birodalom”, nem csak Orbán Viktor CPAC-en viszolygó lelki szemei előtt).
