Ayhan Gökhan: Temetés

                                                                                       „Patkány, szeretlek”                                                                                                   József Attila                                                       „Emberek, szeressétek a patkányokat.”                                                                                                     Sajó László

„Soha nem voltam turista Magyarországon”

Daniel Isaac Bain kisgyerekként édesapjával hallgatott jazzt New Jersey-ben, később brazil és ghánai mesterektől tanult zenélni. A véletlen sodorta Magyarországra, ahol a családjával ma is él. A Danny mesél című sodró hangulatú műsorait sokan ismerhetik. A magyart nehezen sajátította el, de sokat segített neki, hogy Sajókazán, Ózdon és Alsózsolcán tanított angolt, elsősorban roma gyerekeknek. Egy ideig borsodi tájszólásban beszélt magyarul, de ennek már nincs nyoma.

Elveszett és megkerült magyarok

Képzeljük el, hogy 163 év múlva egy kiállításon nézik az érdeklődők a napjainkban készült fotókat a Magyarországon élt emberekről. Mit gondolnak majd, hogyan tekintenek ránk?

„Érdemes legyőzni a horrorisztikus asszociációkat”

A zenetörténet a 17. században befejeződött, mondják, de kortárs zeneszerzőként Szőcs Mártonnak nem áll módjában osztani ezt a nézetet. A Kolozsvárról indult alkotó, a néhai Szőcs Géza költő és kulturális államtitkár fia nemrégiben tartotta doktori záróvizsgáját a Zeneakadémián. A zeneszerzők élvonalába tartozó kísérletező komponista műveinek számos sikeres koncertje volt itthon és külföldön. A befogadáshoz azt tanácsolja, a kortárs komolyzenét ne hasonlítgassuk se Beethovenhez, se Taylor Swifthez, viszont bevezetésként meghallgathatnánk a 2001: Űrodüsszeia című Kubrick-opusz kultikus filmzenéjét Strauss- és Ligeti-kompozíciókkal. A horrorisztikus asszociációktól való félelmet meg úgy általában is próbáljuk legyőzni, mert érdemes.

Életek pár percben

A Margaux kávézóban mutatták be a többkötetes Sári Edina legújabb, Úgy, ahogy van! című, a mindennapok történeteiből, történéseiből merítő novelláskötetét július elsején. A beszélgetésen valóság és képzelet viszonya, az alkotási folyamat, a flow-élmény mind-mind felmerült. 

Valami, ami te vagy: Kolozsváron négy napig minden az irodalomról szólt

A tizennegyedik Kolozsvári Ünnepi Könyvhét jobbnál jobb programokat, beszélgetéseket kínált a kortárs irodalom iránt érdeklődőknek, és számtalan újdonsággal lepte meg őket június 26 és 29 között. 

„Végtelenül káros az örökké bűnbakot, ellenséget kereső diskurzus”

Egy integráltabb társadalomban sokszínűbbek a kapcsolathálózatok, az emberek nagyobb eséllyel működnek együtt, ami erősítheti a toleranciát, a szolidaritást, csökkentheti diszkriminációt, a stresszt, és így javíthatja az egészségi állapotot is. Egyebek között ezt állítja Albert Fruzsina szociológus, az Integráció, egyenlőtlenség, polgárosodás című tanulmánykötet egyik szerzője. A kutatóprofesszor végtelenül károsnak tartja az örökké bűnbakot, ellenséget kereső diskurzust. Szerinte a „mi” és az „ők” különbözőségeinek hangsúlyozása, felnagyítása nem egy integrált, szolidáris társadalom felé vezető utat jelez. A magányosság pedig rossz irány: napi tizenöt elszívott cigarettával egyenlő.

Raabtól a táncoló Síváig

Az európai keresztény egyházak évszázados uralma után a századforduló (részben érthetően, részben méltánytalanul) nem feltétlenül volt az istenkeresés és a vallásosság barátja a Monarchia korában.

„Az arab és az európai kultúra nincs olyan távol egymástól”

Az arab kultúráról és történelemről kevés ismerettel rendelkezünk, pedig a folyamatosan változó geopolitikai helyzet is megköveteli, hogy használható tudást szerezzünk a Közel-Keletről, az ott élők kultúrájáról. Ha másért nem, azért, hogy a Magyarországon élő és dolgozó arabokra ne mint tőlünk teljesen idegen emberekre tekintsünk. Egyebek között ezzel a céllal tervezik a Modern Közel-Kelet tanulmányok mesterképzést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Dobos Károlyt, az arab tanszék vezetőjét kérdeztük.

„Az oszmán uralom mérlegét egyértelműen negatívnak ítéli a magyar történetírás”

A középkorban Magyarország és az Oszmán Birodalom története hosszú időre összekapcsolódott. Vajon minek köszönhették az oszmánok, hogy képesek voltak egy-egy területet sokáig megszállás alatt tartani, s rendszeresen értek el katonai sikereket? Ágoston Gábor történész, a Georgetown Egyetem professzora legújabb könyvében feltárja az oszmán hódítások pénzügyi és kulturális hátterét, és a magyar történelem legfájóbb pontjának, a mohácsi csatának a megítélését is más megvilágításba helyezi.

Kocsmák, kikötők, törökök

A török és egyben az egyetemes fotóművészet egyik kiemelkedő alkotója, a 2018-ban, kilencvenéves korában elhunyt, Isztambul szemének hívott Ara Güler képeiből látható kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Az életről címmel. Aki nem ismerné Isztambult, s nincs fogalma egy letűnt birodalom romjain (újra)épült város hangulatáról, a török fotóművész képein találkozhat vele.

Ablakok az életre (Orhan Pamuk: A naiv és a szentimentális regényíró)

„Az ember rájön, hogy amikor az állatokat vizsgálja, akkor is az embereket vizsgálja”

Mindig is nagy érdeklődést tanúsított az állatok kommunikációja iránt, izgatta, közel férkőzhetünk-e, és mennyire a gondolkodásukhoz. Gyerekkorában lenyűgözte Jane Goodall munkássága, a csimpánzokkal szembeni szeretete és odaadása, s ahogy az állatokról gondolkodik. Miután felfedezte magának, határozottan tudta, hogyha minden jól alakul, az állatok gondolkodásával, viselkedésével foglalkozik majd a későbbiekben. Így lett. Boros Marianna biológussal, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársával beszélgettünk.

"Van még a sodródás..." - Egressy Zoltánnal a felgyorsuló időről

Egressy Zoltán új, Kettesével a lépcsőn című novelláskötetében könnyen magunkra ismerhetünk, mások szemén át tekinthetünk az életre, az életünkre, döbbenhetünk meg a valóság tartogatta meglepetéseken. A József Attila- és Szép Ernő-díjas szerzővel a magyar társadalomról és a szerencséről is beszélgettünk.

A szegregáció felszámolásába bele is bukhatna az Orbán-kormány, de ez nem jelenti, hogy egyszer nem lesz a romáknak minden sokkal jobb

A húszéves Menyhért Attila joghallgatóként komolyan veszi az egyetemen szerzett ismereteit, az előítéletekkel szembeni egyetlen lehetséges fellépésként ezen ismeretek integrálását tartja a magyar társadalomba. Többek között családi hátteréről, egyetemi tapasztalatairól, az igazság melletti elköteleződéséről beszélgettünk vele.

„Személy szerint nekünk nincs bajunk a romákkal, de…”, aztán jönnek a magyarázatok, hogy tulajdonképpen mi is a bajuk velünk

Bármennyire igyekszik unalmasan egyformának mutatni a hatalom Magyarországot, különleges figurák és művészek élnek köztünk, akik munkássága a magyar kultúrát izgalmasabbá, a hétköznapokat színesebbé teszik. A nyolcadik kerületben élő Rácz Norbert (Oldschool Peppino) például úgy definiálja magát, hogy zenészcsaládból származó, New York-i afroamerikai- és zsidószimpatizáns. A mai napig képlékeny az identitása. Indulásról, a zene mindenhatóságáról és a rosszal szemben alkalmazható eszközökről kérdeztük.

„Ha nincs egy jó ember körülötted, menthetetlen vagy”

Hatalmas terhet rak az emberre, ha nem ismerheti a szüleit, szülői támasz, szeretet nélkül nő fel. Sokan elkallódnak, elvesznek, nem találják a helyes utat az életükben. Balog Jánosnak sikerült, ami ezerből egynek szokott: tudja, mi a dolga, mi a kötelessége. A Romano Kher roma művelődési ház színész végzettségű, nyelvtanárként is dolgozó nemzetközi referensével állami gondozásról, művészi kibontakozásról, megtalált célokról beszélgettünk.

„Már képtelenek vagyunk venni az adást” - Interjú Szolnoki Csanya Zsolttal

Az én utam az, hogy kérdéseket tegyek fel úgy, hogy minél többen érezzenek rá a saját válaszaikra – mondja Szolnoki Csanya Zsolt képzőművész, akit a közelmúltban megjelent új, festményeivel együtt közreadott, Romokat építek című verseskötete kapcsán kérdeztünk a múló tárgyak elégiájáról, ember és világ diszharmóniájáról.

Túl e világon - Kiss Ottóval az Ég Boltról is

Az első szerelem és egy betegség megtapasztalásáról olvashatunk az Artisjus- és József Attila-díjas költő, Kiss Ottó új gyermekverskötetében, az ősszel megjelent Ég Boltban, mely a méltán népszerű Csillagszedő Márió párdarabja. A Gyulán élő költővel a két kötet kapcsolatáról is beszélgettünk.

A világ megváltoztatható (Daróczi Ágnes: Hosszú az út előttem)

A mások élete (Vincenzo Latronico: A tökéletesség)

Ironikus szentimentalizmus (Molnár Ferenc: A kék huszár)

Krisztus szakállas arca a feleség párnáján - Lövétei Lázár Lászlóval Zákeus fügefájáról

„Hiába akarok visszatalálni gyermekkorom Istenéhez, egyelőre ez még nem sikerült… hit és hitetlenség kérdésében ugyanúgy csak dadogni tudok, mint korábban is” – mondja Lövétei Lázár László, akit többek között az evangéliumok és Jézus humoráról is kérdeztünk legutóbbi, Zákeus fügefája című verseskötete kapcsán.

Mindenkit átjárt a költészet és zene a Salföldi Dalföld fesztiválon a Káli-medencében

A női princípium volt az idei hívószó a Salföldi Dalföldön, a Káli-medence egyik kiemelt kulturális eseményén. A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy – a Bíró-Gombos Alapítvány támogatásával – nyolcadik alkalommal, az idén június 23. és 25. között megtartott fesztiválon átgondoltan járják körül, hogyan testesül meg, kap színt a nőiség a művészetben és a közéletben, ne pedig reflektálatlanul vessék oda, jól hangzó, divatos jelenségként.

Igazságosabb a halálnál (Narine Abgarjan: Élni tovább)

Felejtés ellen (Markó Béla: Már nem közös)

Titkos beszéd - Fenyvesi Ottóval az értelmes élet fenntartásáról

Fenyvesi Ottó verseiben otthon érzi magát a szabadság. Legutóbbi verseskötete, a Paloznak overdrive utazásra hív, tájak, gyerekkor és barátok közt kalandozhat az olvasó. A elbeszélő költemények mellett a barátság fontosságáról és az emberiség végnapjairól is beszélgettünk a költővel.

Törökország, avagy mindig van esély az egyre autoriterebb rezsim leváltására

Törökország választ. A vasárnapi szavazás tétje óriási: marad-e a húsz éve hatalmon lévő Recep Tayyip Erdoğan és pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja), vagy az ellenzéki jelölt, Kemal Kılıçdaroğlu ír történelmet. Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel előzményekről, következményekről, Erdoğan szavazóbázisáról és választási esélyekről beszélgettünk.

Ahány apa, annyi út (Kemal Varol: Énekmondók ünnepe)

Barış Yılmaz: nem érzem magam idegennek

Barış Yılmaz török egyetemistaként döntött úgy, hogy örökre búcsút int a hazájának, és egy másik országban kezd új életet. Hosszú haja és metálzene-rajongása miatt sok bántás érte, nem értett egyet a politika által felvázolt török képpel sem. Önmagában a származása nem töltötte el büszkeséggel, mert számára az a fontos, ki miként cselekszik. Isztambulból érkezett Szegedre. A magyar irodalmat Törökországban, a törököt új hazájában népszerűsíti. A két nép mentalitásának különbözőségéről, a török–magyar testvériségről és a májusi választásokról is kérdeztük.