„Az arab és az európai kultúra nincs olyan távol egymástól”

Az arab kultúráról és történelemről kevés ismerettel rendelkezünk, pedig a folyamatosan változó geopolitikai helyzet is megköveteli, hogy használható tudást szerezzünk a Közel-Keletről, az ott élők kultúrájáról. Ha másért nem, azért, hogy a Magyarországon élő és dolgozó arabokra ne mint tőlünk teljesen idegen emberekre tekintsünk. Egyebek között ezzel a céllal tervezik a Modern Közel-Kelet tanulmányok mesterképzést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. Dobos Károlyt, az arab tanszék vezetőjét kérdeztük.

„Az oszmán uralom mérlegét egyértelműen negatívnak ítéli a magyar történetírás”

A középkorban Magyarország és az Oszmán Birodalom története hosszú időre összekapcsolódott. Vajon minek köszönhették az oszmánok, hogy képesek voltak egy-egy területet sokáig megszállás alatt tartani, s rendszeresen értek el katonai sikereket? Ágoston Gábor történész, a Georgetown Egyetem professzora legújabb könyvében feltárja az oszmán hódítások pénzügyi és kulturális hátterét, és a magyar történelem legfájóbb pontjának, a mohácsi csatának a megítélését is más megvilágításba helyezi.

Kocsmák, kikötők, törökök

A török és egyben az egyetemes fotóművészet egyik kiemelkedő alkotója, a 2018-ban, kilencvenéves korában elhunyt, Isztambul szemének hívott Ara Güler képeiből látható kiállítás a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Az életről címmel. Aki nem ismerné Isztambult, s nincs fogalma egy letűnt birodalom romjain (újra)épült város hangulatáról, a török fotóművész képein találkozhat vele.

Ablakok az életre (Orhan Pamuk: A naiv és a szentimentális regényíró)

„Az ember rájön, hogy amikor az állatokat vizsgálja, akkor is az embereket vizsgálja”

Mindig is nagy érdeklődést tanúsított az állatok kommunikációja iránt, izgatta, közel férkőzhetünk-e, és mennyire a gondolkodásukhoz. Gyerekkorában lenyűgözte Jane Goodall munkássága, a csimpánzokkal szembeni szeretete és odaadása, s ahogy az állatokról gondolkodik. Miután felfedezte magának, határozottan tudta, hogyha minden jól alakul, az állatok gondolkodásával, viselkedésével foglalkozik majd a későbbiekben. Így lett. Boros Marianna biológussal, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársával beszélgettünk.

"Van még a sodródás..." - Egressy Zoltánnal a felgyorsuló időről

Egressy Zoltán új, Kettesével a lépcsőn című novelláskötetében könnyen magunkra ismerhetünk, mások szemén át tekinthetünk az életre, az életünkre, döbbenhetünk meg a valóság tartogatta meglepetéseken. A József Attila- és Szép Ernő-díjas szerzővel a magyar társadalomról és a szerencséről is beszélgettünk.

A szegregáció felszámolásába bele is bukhatna az Orbán-kormány, de ez nem jelenti, hogy egyszer nem lesz a romáknak minden sokkal jobb

A húszéves Menyhért Attila joghallgatóként komolyan veszi az egyetemen szerzett ismereteit, az előítéletekkel szembeni egyetlen lehetséges fellépésként ezen ismeretek integrálását tartja a magyar társadalomba. Többek között családi hátteréről, egyetemi tapasztalatairól, az igazság melletti elköteleződéséről beszélgettünk vele.

„Személy szerint nekünk nincs bajunk a romákkal, de…”, aztán jönnek a magyarázatok, hogy tulajdonképpen mi is a bajuk velünk

Bármennyire igyekszik unalmasan egyformának mutatni a hatalom Magyarországot, különleges figurák és művészek élnek köztünk, akik munkássága a magyar kultúrát izgalmasabbá, a hétköznapokat színesebbé teszik. A nyolcadik kerületben élő Rácz Norbert (Oldschool Peppino) például úgy definiálja magát, hogy zenészcsaládból származó, New York-i afroamerikai- és zsidószimpatizáns. A mai napig képlékeny az identitása. Indulásról, a zene mindenhatóságáról és a rosszal szemben alkalmazható eszközökről kérdeztük.

„Ha nincs egy jó ember körülötted, menthetetlen vagy”

Hatalmas terhet rak az emberre, ha nem ismerheti a szüleit, szülői támasz, szeretet nélkül nő fel. Sokan elkallódnak, elvesznek, nem találják a helyes utat az életükben. Balog Jánosnak sikerült, ami ezerből egynek szokott: tudja, mi a dolga, mi a kötelessége. A Romano Kher roma művelődési ház színész végzettségű, nyelvtanárként is dolgozó nemzetközi referensével állami gondozásról, művészi kibontakozásról, megtalált célokról beszélgettünk.

„Már képtelenek vagyunk venni az adást” - Interjú Szolnoki Csanya Zsolttal

Az én utam az, hogy kérdéseket tegyek fel úgy, hogy minél többen érezzenek rá a saját válaszaikra – mondja Szolnoki Csanya Zsolt képzőművész, akit a közelmúltban megjelent új, festményeivel együtt közreadott, Romokat építek című verseskötete kapcsán kérdeztünk a múló tárgyak elégiájáról, ember és világ diszharmóniájáról.

Túl e világon - Kiss Ottóval az Ég Boltról is

Az első szerelem és egy betegség megtapasztalásáról olvashatunk az Artisjus- és József Attila-díjas költő, Kiss Ottó új gyermekverskötetében, az ősszel megjelent Ég Boltban, mely a méltán népszerű Csillagszedő Márió párdarabja. A Gyulán élő költővel a két kötet kapcsolatáról is beszélgettünk.

A világ megváltoztatható (Daróczi Ágnes: Hosszú az út előttem)

A mások élete (Vincenzo Latronico: A tökéletesség)

Ironikus szentimentalizmus (Molnár Ferenc: A kék huszár)

Krisztus szakállas arca a feleség párnáján - Lövétei Lázár Lászlóval Zákeus fügefájáról

„Hiába akarok visszatalálni gyermekkorom Istenéhez, egyelőre ez még nem sikerült… hit és hitetlenség kérdésében ugyanúgy csak dadogni tudok, mint korábban is” – mondja Lövétei Lázár László, akit többek között az evangéliumok és Jézus humoráról is kérdeztünk legutóbbi, Zákeus fügefája című verseskötete kapcsán.

Mindenkit átjárt a költészet és zene a Salföldi Dalföld fesztiválon a Káli-medencében

A női princípium volt az idei hívószó a Salföldi Dalföldön, a Káli-medence egyik kiemelt kulturális eseményén. A szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy – a Bíró-Gombos Alapítvány támogatásával – nyolcadik alkalommal, az idén június 23. és 25. között megtartott fesztiválon átgondoltan járják körül, hogyan testesül meg, kap színt a nőiség a művészetben és a közéletben, ne pedig reflektálatlanul vessék oda, jól hangzó, divatos jelenségként.

Igazságosabb a halálnál (Narine Abgarjan: Élni tovább)

Felejtés ellen (Markó Béla: Már nem közös)

Titkos beszéd - Fenyvesi Ottóval az értelmes élet fenntartásáról

Fenyvesi Ottó verseiben otthon érzi magát a szabadság. Legutóbbi verseskötete, a Paloznak overdrive utazásra hív, tájak, gyerekkor és barátok közt kalandozhat az olvasó. A elbeszélő költemények mellett a barátság fontosságáról és az emberiség végnapjairól is beszélgettünk a költővel.

Törökország, avagy mindig van esély az egyre autoriterebb rezsim leváltására

Törökország választ. A vasárnapi szavazás tétje óriási: marad-e a húsz éve hatalmon lévő Recep Tayyip Erdoğan és pártja, az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja), vagy az ellenzéki jelölt, Kemal Kılıçdaroğlu ír történelmet. Egeresi Zoltán Törökország-szakértővel előzményekről, következményekről, Erdoğan szavazóbázisáról és választási esélyekről beszélgettünk.

Ahány apa, annyi út (Kemal Varol: Énekmondók ünnepe)

Barış Yılmaz: nem érzem magam idegennek

Barış Yılmaz török egyetemistaként döntött úgy, hogy örökre búcsút int a hazájának, és egy másik országban kezd új életet. Hosszú haja és metálzene-rajongása miatt sok bántás érte, nem értett egyet a politika által felvázolt török képpel sem. Önmagában a származása nem töltötte el büszkeséggel, mert számára az a fontos, ki miként cselekszik. Isztambulból érkezett Szegedre. A magyar irodalmat Törökországban, a törököt új hazájában népszerűsíti. A két nép mentalitásának különbözőségéről, a török–magyar testvériségről és a májusi választásokról is kérdeztük.

Újra a GULAG-on (Varlam Salamov: Kolimai történetek)

A kutya egy élő műszer – Mancs után most Hope segített a törökországi speciális mentésben

2023. február 20-án hétfőn újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg Törökországot. Lehoczki László, a Spider Mentőcsoport alapító-vezetője azonnal felvette a kapcsolatot az ottani szakemberekkel, és rögtön indult volna vissza segíteni, ha erre kérik. A miskolci speciális mentő és néhai négylábú társa, Mancs nevét az egész ország megismerte, miután 1999-ben az izmiti földrengéskor a csodával határos módon mentettek meg egy romok közé szorult, négyéves kislányt. Hatira egy volt a közel húszezer halottat követelő természeti katasztrófa túlélői közül. László a mostani török-szír földrengés utáni mentésnél is ott volt, a halottak mostanra 40 ezerre becsült száma minden balsejtelmét felülmúlta. Tudjuk, hogy ott a törésvonal, ez egy veszélyzóna, a részben azóta épült házak mégis kártyavárként omlottak össze. Vajon mit érez ilyen tragédiát tapasztalva a segítő?

Petőfi Törökországban - Tasnádi Edit turkulógus-műfordítóval a török nyelvű Petőfi-kötetről

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg Törökországban Tasnádi Edit és Dursun Ayan közös műfordítói munkája eredményeként a költő válogatott verseskötete (Doğumunun 200. yılında Türkçede Sándor Petőfi) a török Kitabevi Kiadónál, ezer példányban. Tasnádi Edit turkológust a versválogatásról és a fordítási munkálatokról kérdeztük. 

Téboly a hegyek között - Szijj Ferenccel valós és képzelt eseményekről

„Az egész kötet olvasható Magyarország-kritikaként is” – mondja Szijj Ferenc, akivel a nemrég megjelent Ritka események című verseskötete kapcsán beszélgettünk. De szó esett hagyományokról, hiedelmekről, véletlenekről éppúgy, mint szemüvegeseket utáló köszörűsről és Petőfit szavaló Brüsszeli Békáról is.

Ayhan Gökhan versei

Elbeszélő költemény; Évelő növény

Párját ritkító hősiesség (Cser Kovács Ágnes: Zártatermők kertje)

Mi a gonosz, ha nem ez? (Miklya Luzsányi Mónika: Vérvonal – Étienne könyve)

Hinni kell, hogy megmenthető a világ - Szabó Imola Juliannával traumákról és őrült víziókról

Különleges nyelven megformált mesekönyveiben kicsik és nagyok egyaránt örömüket lelhetik, történetei átsegítenek a hétköznapok nehézségein. Szabó Imola Julianna író-költő-illusztrátorral beszélgettünk alkotásról, a gyerekirodalom kihívásairól, vizuális kultúránk állapotáról és arról: vannak-e csodák?