Az ősz a kirándulások ideje, ezt a jó tradíciót az egészség és a belső béke érdekében érdemes hetente-kéthetente gyakorolni. Mi is így gondoltuk, amikor elmentünk a II. kerületi Hűvösvölgybe, s belevetettük magunkat az erdőbe. Egy elágazáshoz érve (szerencsére Duzzog, Berreh és Kurrah nélkül), az út felfelé vezetett (Kondor út) egy hatalmas komplexum mellett. Kíváncsiságból rákerestem, kihez tartozhat ez a látványos épület, majd váratlanul Magyarország egyik libanoni cédrusa jelent meg előttem. Onnantól az épület nem érdekelt, izgatottan indultunk el a tőlünk nem messze található cédrus irányába.
Hamarosan megtaláltuk a csodát (Kondor út 5-7.). Az utcanévről eszembe jutott Kondor Béla festőművész, költő, az ő misztikus, angyalok lakta világától nem állhatott messze a cédrus, kérdéses, tudott-e róla. Vagy Babits Mihály, aki a következőket írta A libanoni cédrusok kara című művében: „a szentek, a költők és a bölcsek/lombunk zúgását lesni jönnek.”
A kerítéssel körbevett fa annyira magasztos látványként emelkedett a magasba, hogy meglátva elsírtam magam, mint amikor az érzékeinken túlmutató műalkotás (teremtett természeti remekmű) közelébe (hogy egy közeli élményt hozzak: például a Szépművészeti Múzeumban látogatható William Blake-kiállításon) kerül az ember, és megrendül.
Egy kis kutakodást követően rögtön egy legendát találtam a libanoni cédrusról: egy ideig az a hír járta, hogy nem akárki, maga Fedák Sári ültette. Erre cáfol rá, hogy nem a Kondor úton állt a színésznő villája. Jelen tudásunk szerint a tizenkilencedik században, a környéken létezett A Szépkilátáshoz nevű fogadó tulajdonosa ültethette, mindenki (bogarak, madarak, Henry David Thoreau hébe-hóba Magyarországon kóborló szelleme, kicsik és nagyok) legnagyobb örömére.
A legidősebb cédrus Alcsúton, az Arborétumban él (megközelítőleg kétszáz éves), utána következik egy soproni példány, majd a Kondor úti. Ottjártunkkor egy kisebb csoport (4-5 fő) közelítette meg lelkesen a fát: körbejárták, tapogatták, nekidőltek, változatos szögekből fotózták, mintha a Kába követ közelítenék meg, vallásos áhítat lett úrrá rajtuk. Miután elmentek, és hozzáférhettünk a körülbelül 130-150 éves libanoni cédrushoz, hasonló módon jártunk el: körbejártuk, tapogattuk, nekidőltünk, változatos szögekből fotóztuk, mintha a Kába követ közelítenénk meg, vallásos áhítat lett úrrá rajtunk.
Októberi hír, hogy jelenleg sajnos közvetlen közelről nem találkozhatunk a cédrussal, miután a szakértők arra jutottak, hogy a törzs közelében talajtömörödés ment végbe, és ez rossz hatással van a fára. A hozzáértők abban bíznak, hogy ez az óvintézkedés megállítja az állapotromlást. A libanoni cédrus a kerítésen kívülről is tökéletesen látható, például a fától nem messze elhelyezett padokon kényelmesen gyönyörködhetünk benne tovább.
A találkozás óta, mint a cédrusok elkötelezett híve, megtudtam, hogy a XI. kerületi Gárdonyi téren található egy másik, méretében kisebb, a Bartók Béla út 36-38-ban műtermet bérlő Csontváry Kosztka Tivadar gyógyszerész, festőművész emlékére ültetett cédrus. Mert így cédrus a világ.
