Gyakran esünk abba a hibába, hogy egy-egy alkotó nőre XY művész feleségeként, élettársaként hivatkozunk, hogy előbb jelenik meg előttünk, mint társ, semmint önálló művész. Csak a huszadik század magyar művészete sok-sok jelentős női alkotót mutathat fel, kezdve Boncza Bertától Várnai Zsenin át Feszty Masáig, Anna Margitig.
Klein Rózsa, a későbbi Rogi André 1900-ban látta meg a napvilágot Budapesten. Polgári neveltetésben részesült, érdekelte a zene és a festészet. André Kertésszel Párizsban találkozott, miután a húszas években Franciaországba ment, 1928-ban házasodtak össze. A francia főváros művészkerületében, a Montparnasse sugárút 75. szám alatt éltek. Házasságuk alatt Klein részt vett André Kertész munkájában, fotókon örökítette meg a legendás fotóst. A párizsi évek alatt megismerhette a korszak legnagyobb alkotóit: Man Rayt, Picassót, a magyar származású Brassaït (Halász Gyulát), sokukról máig érvényes fényképeket készített.
Munkásságára jellemző volt a retusálás, a hátterek átfestése. Kísérletezett a fotográfia és a képzőművészet közötti határátlépésekkel, sikeresen. A nőkről, például a prostituáltakról született fotói hű, már-már naturális valóságábrázolások.
„Rogi André munkásságának egyértelműen kiemelkedő darabjai sajátos portréi. Munkáin látszólag nem hagytak nyomot a az avantgárd képzőművészetek formabontó vizuális technikái, ám ha portréit jobban megfigyeljük, felfedezhető, hogy hogy alanyai ugyan felismerhetők, azt viszont már nem lehet beazonosítani, hogy a képek hol és mikor készültek, így gyakorlatilag időn kívülivé absztrahálja őket.” – írta Zalán Márk a Filmvilág idei augusztusi számában.
