Gyerekszoba

Tüzes ló

Papp Sándor Zsigmond: Elhívhatlak egy...?

Először azt hittem, hogy nem értem jól. Meg is kértem, hogy ismételje meg. Aztán kiderült, mégis jól értem: szeretné randira hívni a barátnőjét egy étterembe. A gyerek. A tíz és fél éves. 

Mi leszel, ha nagy leszel?

Gyerekkoromban többször is feltették a kérdést: Na, mi leszel, ha nagy leszel? Gondolkodás nélkül rávágtam, hogy csokoládégyáros. Azt, hogy mi táplálhatta a felnőttkorban majd elérendő vágyam beteljesülését, arra több évtized eltelte után sem tudom a pontos választ. Lehetséges, hogy az édesség megvonása. No, nem azért, mert a szüleim az egészséges táplálkozás elkötelezett hívei lettek volna. Bizonyos körülmények miatt a tudatos táplálkozásra történő nevelés nálunk, ahogy még sok családban az ötvenes években, nem is lett volna kivitelezhető.

Littner Zsolt: Wartburg

Jávor Andrea: Gyerekek a parton

Schillinger Gyöngyvér: Oda nem jöhetnek királykisasszonyok

Hajnal Éva: ajándékok

Tűszúrásoknál is fájdalmasabb - Szabados Attilával a Vérsűrűségről

Gyermeki nézőpontból látjuk a világot – tárgyak, illatok, érzetek sorjáznak. A Vérsűrűség című kötet szikár versei alapján fel lehet göngyölíteni egy gyerekkor történetét, amely veszteséggel, traumákkal terhelt, ám akármilyen kevéssé szívderítő is, mégiscsak melengeti az ember szívét. Mert megkapjuk az összetartozás érzését is. A szerzővel, Szabados Attilával beszélgettünk. 

Jegygyűrű a középső ujjon - Kiss Lászlóval a nosztalgia elutasításáról

A gyermeki játékban van valami euforikus, még ha a képzeletben bevonul a Vörös Hadsereg is – mondja Kiss László, aki legújabb, Mi kell a boldogsághoz című novelláskötetében elsősorban gyerekkori élmények és párkapcsolati krízisek mentén teszi mérlegre a boldogságot. A szerzővel a leválasztás és az eltávolítás egyes stációiról is beszélgettünk.

F. Faragó Eszter: A démon

Papp Sándor Zsigmond: A túlsó part

Papp Sándor Zsigmond: Álmok és álmok

Littner Zsolt: Zserbó

Elmondható-e az elmondhatatlan? (Manon Uphoff: Zuhan, mintha szállna)

Jens Liljestrand: Ha minden véget ér is (részlet)

Az élet megy tovább – akkor is, ha lángolnak az erdők; ha elfogyott az élelem és az üzemanyag, a családoknak pedig gyalogszerrel kell menekülniük a tűzvész elől; akkor is, ha tüntetők rombolják le a városokat. A klímaválság olyan, akár egy rémálom, mégis van, ami nem változik: a kamaszok szerelmesek lesznek, a házasságok megromlanak, a fiatalok identitásválságba kerülnek, és lankadatlan intenzitással lázadnak rettenetes szüleik ellen. Jens Liljestrand nem túl távoli jövőbe helyezett disztópiájában négy ember küzd nemcsak az életben maradásért, hanem a boldogság fel-felvillanó érzésének megtartásáért is, miközben Svédország lángokban áll. A regény magyar fordítása a héten jelent meg a Park Könyvkiadó gondozásában.

Benkovics Judit: A rozoga bicikli

Érintésvédelmi vizsgálódások (Kovács Bálint: Vágták volna le)

Gyuris Fruzsina: Álmatlanság dala

Gyerekként átélt - két kultúra között Rédl Zorával

Melyik kontinens? címmel jelent meg Rédl Zora bemutatkozó regénye, amely egyben az újonnan alakult K.E.R.T. Kiadó első prózakötete is. A részben saját élményeket és traumákat feldolgozó, önéletrajzi ihletésű könyv hosszú évek és sok „nekiülés” alatt forrott tömör, látszólag rövid, de annál tartalmasabb minimalista prózává. Az 1987-ben született, az Egyesült Államokban felnőtt, jelenleg Londonban élő szerzővel két kultúra közötti őrlődésről, emlékezésről és az irodalom megváltozott szerepéről beszélgettünk.

Papp Sándor Zsigmond: Az unalom ajándéka

Bruria Zsuzsa: Számháború

Tove Ditlevsen: Gyerekror (Koppenhága-trilógia I. – részlet a regényből)

Tove Ditlevsen Koppenhága-trilógia című memoárjában, amely az 1960-as és 70-es évek fordulóján látott napvilágot, fájdalmas őszinteséggel tárja az olvasó elé legszemélyesebb élményeit, élete legintimebb történéseit. Mesél koppenhágai gyerekkoráról, fiatalságáról, íróvá válásáról, házasságairól és függőségéről. A trilógia első része, a Gyerekkor egy iróniával fűszerezett, érzékeny portré felnőtté válásról, barátságról és költői szárnypróbálgatásról. A kötet magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában május elején jelenik meg.

Légrádi Gergely: Kártyabeszéd

Déri Anna: Mi atyánk

Kovács Attila György: Ki a legerősebb?

Ross Károly: Festett angyal

Gy. Horváth Lászlónak

Lauer Péter versei

"így töltődsz / te is, az aksidban megszokott / alkáli reakciók"

Újrateremtett identitás - Interjú Irena Brežná szlovák-svájci íróval-haditudósítóval

„A száműzetés minden érték megkérdőjelezését jelenti, az ember lába alatt veszélyesen meginog a talaj” – mondja Irena Brežná, akinek sok nyelvre lefordított 2008-as regénye végre magyarul is olvasható, Minden világok legjobbika címmel. A 27. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztiválra a szlovák díszvendégséggel érkező írónőt a nyelvváltásról, kulturális metamorfózisról kérdeztük.

Az idő sötétjében (Jón Kalman Stefánsson: Csillagok sercegése)

Békességgel a szívben - Visky Andrással a szabadság formáiról

„Gyermekként azonnal el tudtam helyezni magam a történetekben, tudtam, hol van Egyiptom, vagy hogy melyik víz fog kettéválni, és hol fogunk átmenni közte nyugatra, mert mi éppen a Duna keleti oldalán laktunk” – mondja Visky András, akinek a testvéreivel együtt az ószövetségi történetek szolgáltak esti meséül sok éven át, mikor a családját internálták a romániai sztyeppére. Frissen megjelent, Kitelepítés című regényében most ő mesél. Nem is akárhogyan!