Marosán György: Az „unortodox” kommunizmus álma

Felelős elitre várva

Felcsuti Péter: A kapitalizmus válsága

Merre tart a globálisan és totálisan újraszerveződő emberiség?

Nincs előre kötelezőként kijelölt közösségi modell, nincsenek módosíthatatlan szabályok.

Kannibalizálódó futball

A NER és a szex – Amikor a konzervatív propaganda ütközik a piaccal, a pornó kerül ki győztesen

Három és fél évtizeddel a rendszerváltás után felesleges tovább idealizálni a tőkés piacgazdaságot és a polgári demokráciát, átengedni a kritikus elemeket szabad manipulációra a populista jobboldalnak. De utóbbit sem kell az ördöggel azonosítani, mert szerves része a globális világrendnek. A 2008-as válság után alakult Helyzet Műhely fiatal társadalomkutatói igyekeznek történeti rendszerkritikával feltárni a mai kapitalizmus ellentmondásait, elidegenítő hatásait, amelyek az élet minden területén jelentkeznek. A szexualitásban és a családmodellben egyaránt. A műhely nemrég megjelent harmadik kötete, A szex politikai gazdaságtana épp ezt a témakört járja körül. Szerzőjével, Csányi Gergely szociológussal beszélgettünk. A módszertani, globális rendszerszintű és a régiónk félperifériás helyzetével kapcsolatos kérdések messzebb vezettek a szexualitástól, de a tágabb összefüggések keretei között sikerült visszatalálni hozzá.

Lendvai Ildikó: Népfrontkényszer vagy osztálypárt?

Ha jön a forradalom, utána ki fog elmosogatni? – A gazdaság az emberi szükségleteket szolgálja, és ne a profitot

Akinek még van ereje, kedve a kapitalizmus meghaladásának útjait kutatni, márpedig a globalizációs jelenkor válságjelenségei ismét erre mozdítanak, csak akkor juthat el érvényes alternatívákig, ha a kizsákmányolás elemzésébe bevonja a rendszer gazdaságon kívülre helyezett háttérműhelyeit is. Az ingyenes házimunkát, a természet kiaknázását, a közhatalom kézben tartását, a kirekesztéseket. És megfordítva: aki lázad az utóbbi jelenségek ellen, nem kerülheti meg a kapitalizmus általános kritikáját. Ezt Nancy Fraser nemrég magyarul is megjelent könyve, a Kannibál kapitalizmus állítja. A gondolat­ébresztő, szemléletformáló műről és lehetséges szellemi, mozgalmi hatásairól fordítójával, Bakó Júlia szociológussal, a Nők Egymásért Mozgalom tagjával beszélgettünk.

Szigeti Péter: A tőkés világ egyenlőtlen, hierarchikus, nem felzárkóztató

A nagy baloldali társadalompolitikai stratégiák alól egyértelműen a reagani–thatcheri neoliberális fordulattal, majd a kelet-európai államszocializmusok összeomlásával csúszott ki a talaj – állítja a lapunknak adott videóinterjújában Szigeti Péter.

Egy bukott eszme anatómiája – Interjú Bokros Lajossal

A szocializmus gondolata, amelyet százmilliók követtek több földrészen, bukásra volt ítélve – állítja Szocializmus: egy eszme tragédiája című 2022-es könyvében Bokros Lajos közgazdász, volt pénzügyminiszter, korábbi EP-képviselő, aki jelenleg egyetemi tanár Bécsben a CEU-n.

Az állam humanizálható, a kapitalizmus nem

Földes György: A baloldaliságról

Kína soha nem volt kommunista, a válságokból építi a saját csodáját

Egyik nap csodáljuk, másik nap félünk tőle, de még mindig nehezen helyezzük el fejünkben Kínát, felemelkedését, mai társadalmi-politikai formáját. A magyarul hozzáférhető szakirodalom elég lassan bővül. Nem véletlen, hogy a Társadalomelméleti Kollégium folyóirata, a Fordulat dupla számot szentelt Kínának, amelyek közül az első a mögötte álló személyeket illetően homályba burkolódzó Chuang kollektíva történeti elemzéséből közöl fordításokat. A szerkesztőgárda tagjai közül Szabó Linda és Gerőcs Tamás ad az alábbiakban útmutatót a kötethez, a kínai fejlődési folyamat követéséhez.

A történelem keresztútjánál

Köteles Lajos: Egy korszakváltás vajúdásában

Az alapvető baj az, hogy a Föld minden részének természeti és emberi gazdagságát kiaknázó kapitalista világrendszer lassanként eléri növekedési határait. 

Az "emberarcú" kapitalizmus

Jégcsákány balra – Furcsa 2023-ban kommunista vezeklésregényt olvasni

Vezeklésregény? Hol és melyik elvtárs nem esett még túl a folyamaton, és tartotta fontosnak, hogy megossza a világgal? Hiszen már minden meg van ezerszeresen tagadva, a bűnök fekete könyve szinte betelt, zajlik az utolsó szakasz, a tévút teljes lezárása. A kommunizmus annyira befejezett múlt, időként kopog a tudatunkban, hogy hatalmon lévő kommunista pártok rendszerét sem kötjük össze vele. Ez az utópia kipukkadt, megbukott, pont.

„Magadat is sorolhatod előre!” – Lázadnak az önfeláldozás és a nők kizsigerelése ellen, lustálkodásra biztatnak a Lazy Women közösség tagjai

Már a nevükkel tabut döntenek a Lazy Women nemzetközi platform aktivistái, hiszen egy nő sosem lustálkodik – ha nem a munkahelyén robotol, akkor láthatatlan munkát végez a háztartásban, a család körül és a közösségben. Ha ezt forintosítanánk, a GDP legalább 25 százalékkal lenne magasabb. Mégis, a legtöbben megkapjuk életünk során a szemrehányó mondatokat, hogy „nem végzed a dolgodat” vagy „csak elmacázgatsz a sajtóanyagokkal” (vö. Bridget Jones naplója), míg egy férfi keményen dolgozik. 

Orbán Viktor pontosan tudja, mit kellene tenni, hogy mindenkinek jó legyen, de inkább propagandára költi a pénzt a tanárok fizetésemelése helyett

Az Orbán-kormány megosztó politikája és retorikája megszabadított minket a valóságunkkal kapcsolatos szellemi erőfeszítésektől. Mondjuk gondolkodás nélkül, amit hallunk inflációról, a Nyugat, Soros György alantas szándékairól, illiberalizmusról, klíma- és energiaválságról – vagy pontosan az ellenkezőjét. Miközben alig tudunk valamit ezekről a jelenségekről, szereplőkről, fogalmakról. A globális elit nem konspirációk mentén működik, nem úgy, hogy Soros György terveket ír egy agyközpontban, és utasítja a brüsszeli politikusokat Magyarország szívatására. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, egyetemi docens talán ezért is vágott bele egy könyvsorozatba, amelynek köteteiben próbálja közérthetően bemutatni a mai gazdaság működését, annak politikai és ökológiai összefüggéseit. Az eddig megjelent három könyv, A globális elit, a Válság és infláció és a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás kellemes elrugaszkodás a napi politikai diskurzusok posványából.

Tatár Rózsa: Ultima ratio

„A menekültválság csak az előszél volt, újrablokkosodás zajlik, ami újabb háborúkhoz vezet”

A 2015-ös menekültválság nagy vitákat robbantott ki a migrációról. A kormánnyal az élen mindenki mondta a magáét, azonosult, elutasított, és legfőképpen felháborodott, bárhol állt is. Közben pedig lassan homályba borult, hogy miről, kikről is beszélünk. Bevándorlókról? Menekültekről? Egy konkrét vándorlási hullámról vagy a migráció piac diktálta formáiról. Melegh Attila szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem docense nemrég megjelent, angol nyelvű könyvében (The Migration Turn and Eastern Europe; A migrációs fordulat és Kelet-Európa) módszeres kutatásokra, felmérésekre támaszkodva próbálja a maga összetettségében megragadni a jelenséget, kiemelten foglalkozva térségünk reakcióival, azok okaival. Véleménye szerint a jelenkori migrációval kapcsolatos feszültségek, érdekellentétek globalizációs és geopolitikai válságot jeleznek.

A magyar társadalom jelentős része nem ismeri fel azokat a fortélyokat, amelyekkel az orbáni propaganda megtéveszti

Ennél is nagyobb baj, hogy nem látja, milyen károkat okoz a Fidesz hatalma az ország gazdaságának, oktatás- és egészségügyének, nemzetközi helyzetének. Elemzés.

Fogoly állam, kifosztott nép

Látlelet a kapitalizmusról

A baloldali értelmiség elfordult a munkásságtól, bár ezt csak kevesen ismerik el – Interjú Szalai Erzsébettel

A kapitalista kizsákmányolás nem csupán egy gazdaságilag, szociológiailag leírható struktúra, működése minden más társadalmi modellhez hasonlóan a lelki folyamatainkban is tükröződik. A hatalom ezért igyekszik lélektani szinten is elfogadtatni a társadalommal a fennálló állapotokat. Többek között ezzel a kérdéskörrel foglalkozik Szalai Erzsébet szociológus új kötete, a Lélek és profitráta. A rendszerkritikai baloldal egyik markáns egyéniségével, az MTA doktorával jelenkori állapotunkról és egy új baloldali vízió felvázolásának lehetőségéről beszélgettünk.

„Ez a mostani apály végleges” – Utolsó interjúnk Tamás Gáspár Miklóssal

A filozófus, közíró 2023. január 15-én vasárnap hunyt el. Hetvennégy éves volt, ezzel az eredetileg 2021 májusában készült interjúval is fejet hajtunk az emléke előtt.

Jelenünkről tanulhatunk a XIX. századi irodalom jövőbemutató műveiből – Interjú Hites Sándor irodalomtörténésszel

Kezd egyre világosabbá válni, hogy társadalmi problémáinkat nem magyarázhatjuk kizárólag az államszocializmus vagy a Horthy-korszak örökségével. Az elmúlt három évtizedben Magyarország a nyugati tőkés világ részévé vált, nálunk is a piacgazdaság, a kapitalizmus mechanizmusai működnek, így ezek természetét kell minél jobban megérteni és kritikusan szemlélni, hogy kezelni tudjuk a keletkező válsághelyzeteket.  Hasonló folyamat zajlott le a 19. századi polgárosodás idején, ezért kezdte tanulmányozni a korszak magyar irodalmának politikai gazdaságtanát a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának egyik kutatócsoportja. A csoport vezetőjével, Hites Sándor irodalomtörténésszel arról is beszélgettünk, miben hasonlít Bill Gates, Mark Zuckerberg és gróf Széchenyi István.

A kapitalizmus a képzelőerőnket is gyarmatosítja, ezért is nehéz rá alternatívát találnunk, de már nincs sok időnk, míg mindenünkből kizsákmányolnak

A kapitalizmus végső válsága elkerülhetetlen, jön majd a szocializmus és a kommunizmus – mondtuk volna valamikor. A végzetes kapitalista válság még nem jött el, a szocializmus viszont igen, és összeomlott, sikeresen diszkreditálva a kommunista eszméket. Ma más fogalmakkal kell felvázolni az antikapitalista elképzeléseket. Civil társadalomról, nonprofit szektorról, szociális, szolidáris gazdaságról, közösségi, társadalmi vállalkozásokról beszélünk. Milyen alternatív fejlődési irányt jelez mindez? Milyen gazdasági formációk jelenthetnek felé reális kiindulópontot? Erről faggattuk a téma két szakértőjét és egyben a hozzá kapcsolódó értékek képviselőjét, Gagyi Ágnes szociológust, a Szolidáris Gazdaság Központ tagját, és Mihály Melinda közgazdászt, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatóját.

Ki kell szabadítanunk a kultúrát a kapitalizmus béklyójából – állítják a fiatal baloldali társadalomtudósok

Amíg kapitalizmust látunk magunk körül, ne higgyünk az autonóm kultúrában, a magas művészet teljes elemelkedettségében, az alternatív irányzatok függetlenségében. A rendszer mindent magába olvaszt, és a tőkés gazdasági-politikai újratermelés szolgálatába állít. Erre a megállapításra jutnak fiatal baloldali társadalomtudósok a Fordulat folyóirat nemrég megjelent 30., Kultúra és kapitalizmus című számában. Közülük beszélgettünk Buka Virág Ilona szerkesztővel, Nagy Kristóf művészettörténésszel, szociológussal és Szarvas Márton szociálantropológussal, akik azonos című, közös tanulmányukban fejtették ki nézeteiket a kérdéskörről. Mindhárman a Helyzet Műhely kutatói.

Áprilisban Magyarországnak választania kell: progresszív kapitalizmus vagy barbárság?

Ha már tudjuk, hogy mi nem működik, akkor tegyük fel azt a kérdést is, hogy milyen gazdasági rendszer szolgálja leginkább az emberi jólétet.