;

Európa;Egyesült Államok;kapitalizmus;Szigeti Péter;baloldaliság;17. oldal;

- Szigeti Péter: A tőkés világ egyenlőtlen, hierarchikus, nem felzárkóztató

A nagy baloldali társadalompolitikai stratégiák alól egyértelműen a reagani–thatcheri neoliberális fordulattal, majd a kelet-európai államszocializmusok összeomlásával csúszott ki a talaj – állítja a lapunknak adott videóinterjújában Szigeti Péter.

A jogfilozófus, politológus, az Országos Választási Bizottság egykori elnöke, aki a május 4-i Szép Szóban levél formában reagált Földes György A baloldaliságról című vitaindító írására. A társadalomtudós kifejtette, naiv elképzelés volt, hogy ha utánozzuk a polgári centrumországok struktúráit, akkor utol is érjük őket.

A tőkés világrendszer egyenlőtlen és hierarchikus. Az 1980-as évektől az amerikaiak kezdeményezte transzatlanti modell valósul meg Európában. Ezzel egy időre lezárult a szociális Európa ígérete, a szociáldemokráciának a demokratikus szocializmus felé felvázolt útja.

A technikai-informatikai forradalom és a média véget vetett azoknak a viszonyoknak, amelyekben a 19. század végétől önálló, társadalmi alternatívát is hirdető erővé formálódhatott a bérmunkás dolgozói réteg, részben saját kulturális teret is kialakítva. Ma a bővülő fogyasztás és a szórakoztatóipar teljesen kitölti az emberek szabadidejét, és minden korábbit túlszárnyaló intenzitással közvetíti feléjük a tőkés világ működését biztosító értékeket, ideológiákat. Ezzel szemben egyelőre nemcsak a baloldal tehetetlen, hanem a demokratikus szellemű liberalizmus is.

Szigeti Péter szerint egyébként sem szerencsés egyszerűen baloldalról beszélni, mert a fogalom így nagyon tág: jelölhet kispolgári, demokratikus, nivelláló pozíciót, szociális érzékenységet, zöld és alternatív mozgalmi kísérleteket. Ma már a jogállamiság helyreállítása is artikulálódhat baloldali követelésként. Mindez a társadalmi és politikai rendszer hézagaira, ellentmondásaira reflektál, de önmagában nem hordoz átfogó társadalompolitikai stratégiát. Amit a baloldalon az antikapitalista alternatívák képviselhetnek. Bár sok az érdekes elméleti eredmény, rendszerkritikai elemzés született, és szervezeti csírák is fel-feltűnnek, a baloldal újbóli megerősödéséhez a nemzetközi feltételek, a geopolitikai háttér változása szükséges. A multinacionális tőke nem fogja engedni, hogy reformokkal, a termelés és a közszolgáltatás demokratizálásával, öntevékeny közösségek szervezésével az alávetett társadalmi rétegek gyengítsék pozícióit.

A szuverenitásvédelminek nevezett hivatal vezetője vizsgálódhatna akár a magyar külügyet ért orosz hackertámadással kapcsolatban is, de ő inkább a magyar ügyvédeket vegzálná.