Sorstragédia Hatvanpusztán

Egy reggel az inas holtan találta a családfőt, aki valamikor éjjel főbe lőtte magát a kastélyban.

A sárhatvani – korábban hatvanpusztai – kápolna, amelyet Szávozd Emil emeltetett fia, Szávozd Imre emlékére, aki 1921-ben öngyilkos lett

Akik miatt muszáj volt - Grecsó Krisztiánnal családi terhekről

Szűnni nem akaró színészi ambíció, a paraszti létből való kitörés képtelensége, és ahogy mindez tragikus önpusztítássá alakul – Grecsó Krisztián másfél évtizede készült megírni apja fájdalmas történetét. Ennek eredményeképpen a tegnap megjelent, Apám üzent című regényben az öröklődő mintázatok, a generációs adósságok egész sorát leplezi le. A család történetét feltáró kutatásairól beszélgettünk a szerzővel.

Ragyogás - Örömökről és vágyakról Wirth Imrével

Még hogy a Wirthek mindent elrontanak! Dehogy! Mi sem szolgál jobb bizonyítékként erre, mint az a két kötet, amelyek nyár elején jelentek meg: a Karolina kertje című regény és az Átkelés a Szuezi-csatornán című, Takács Zsuzsával készült beszélgetőkönyv. Most mi kérdeztük szerzőjüket, Wirth Imrét.

Kovács Krisztián: Értünk dolgozik

Egy felvidéki diplomata prágai története

Minden családnak van egy regénye, de egy története biztosan, amely szájról szájra terjedve megmarad az emlékezetben. Olvasónk, Martényi Csaba osztotta meg velünk, hogy az anyai nagybátyja volt Czapkay Elemér, akinek volt egy nemes cselekedete, amiről még talán kevesen hallottak. A Felvidékről származó diplomata olyan vakmerő tettet hajtott végre, aminek köszönhetően a prágai magyar nagykövetség még két évig működhetett az 1944 körüli háborús időszak után.

Martényi Csaba nagybátyja, Czapkay Elemér regényes életéről mesél, aki a II. világháború alatt prágai diplomataként vakmerő hőstettet hajtott végre

A patriarchátus a férfiaknak is teher: családi titkok elvarratlan szálai a Liget Galéria új páros kiállításán

Hogyan dolgozza fel egy négygyermekes családapa, ha csakis lányai születtek? Miként hat egy eltitkolt abortusz egy nő későbbi anyaságára? Csapó Ida és Kocsi Olga MINT(a)CSALÁD című közös kiállítása személyes és transzgenerációs történeteken keresztül, változatos médiumú alkotásokkal – a figurális gépi és kézi varrástól a vetített animáción át a talált tárgyakból készített asszemblázsig – olyan családi titkokat, rejtett mintázatokat jelenít meg, amiket máig tabuként kezelünk, és sokszor csak akkor kerülnek felszínre, ha már nincsenek velünk, akiktől a kérdéseinkre válaszokat kaphatnánk. A női alkotók ezúttal elsősorban a férfiszemszögre fókuszáltak, mert meggyőződésük, hogy a patriarchális berendezkedés a férfiaknak is árt, ideje ezeket a mintákat megtörni. A Liget Galériában beszélgettünk az alkotókkal, akik bár két generációt képviselnek, a projektben organikusan összedolgoztak, kiállított műveik is párbeszédet folytatnak egymással.

Molnár Veronika, Csapó Ida és Kocsi Olga

Viharos idők emlékei

Hatvany Helga sokáig nem volt tisztában családja nagy múltjával, most viszont megírta könyvben. A Hatvany család történetét egy séta is megidézte a Várnegyedben.

A Hatvanyak nem egy palotával büszkélkedhettek a negyedben – ilyen épület a Zenetörténeti Múzeum palotája is

Jó kedélyű megszállott - Kállay Kotász Zoltán és a nagymama mondatai

Nyugat-európai szemléletét távol-keletivel fűszerezi, mondatai sokasága a nagymamájától származik, az emberi tartásról sokat tanult egy életművésztől. Kállay Kotász Zoltánnal beszélgettünk közelmúltban és hamarosan megjelenő kötetei kapcsán.

Mint a pandák - Pollágh Péterrel régi és új szerepekről

Több mint egy évtizednyi szünet után jelent meg Régi voltam címmel Pollágh Péter új, ötödik verseskötete – melyben a költemények igazán mélyre fúrnak, az írói szándék szerint a szavakon keresztül az olvasókban is, hatalmas és súlyos élményt okozva. A szerzővel társadalmi és irodalmi közéletről, családi és költészeti örökségről is beszélgettünk.

Graffitik és a pillanat bűvöletében: Sior, „a magyar Banksy” Skóciában

Fekete Valér „Sior” kamaszkora óta fest, az egri lakótelep kezdő falfirkái után ma már galériákban is árulják a street art és graffitiművész alkotásait. Történelem-francia szakos tanárként oktatott az ország egyik legerősebb középiskolájában, hat éve mégis elhagyta az országot pedagógus feleségével, hogy kimentsék három gyermeküket a magyar oktatási rendszerből, és mert őszintén megutálta a kurzust. A skóciai Edinburgh-ben helyi híresség lett, miután városszerte otthagyta kéznyomát. Erősen politikus, társadalomkritikus műveit szemétre, hulladékra festi. Kerítéskre, házfalakra kitett képeit sokszor a szeme láttára viszik haza a szerencsés megtalálók.

Az idő sötétjében (Jón Kalman Stefánsson: Csillagok sercegése)

Vége van! - Benedek Szabolccsal kompromisszumokról, nosztalgiáról

Mit tehet egy idősödő rocksztár, ha már nem áll fel a cerka? Ami azért önmagában sem ad okot a derűre, hát még a kiéhezett női rajongókra hat hervasztóan. A pandémia utáni nyitás korában Becsey Marci is új kihívásokkal néz szembe: ahogy egykori vérbíró nagyapja, vagy megyei párttitkár apja, neki is feloldozást kell találnia, és meg kell kötnie a maga különalkuit önmagával és környezetével. Az Ez nem Amerika című, háromgenerációs családregény kapcsán beszélgettünk elvárásokról és kulisszatitkokról a szerzővel, Benedek Szabolccsal.