A „szabadság utolsó bástyája" - Mario Vargas Llosa halálára

1936-2025

Az „érdekesség” műfaja – Ma lenne 75 éves Esterházy Péter

Az íróval készült több mint százötven interjú közül tizenhét került a Vanni van című, most megjelent kötetbe. 

Gyökérrágó és Elefántpuszi – Búcsú Tolnai Ottótól

Életének 84. évében elhunyt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója.

A bucsai vérengzés is szerepet játszott abban, hogy Radu Vancu a történelem genocídiumaira emlékezzen

Innen jutott el Radnóti Miklósig, akinek tiszteletére írta meg kötetét.

Nádasdy Ádám: „Legszivesebben a szótár lapjain, ott vagyok otthon”

Nincsenek tágas horizontok, nagy távlatok, nincsenek felfokozott ambíciók, lázasan lüktető szenvedélyek Nádasdy Ádám új verseiben, melyek az emberélet útjának felén túlról szólnak.

„regénygyárral egybekötött háztartás”

A XIX. századi magyar női sorsok szemléletes, igen tanulságos tablója tárul elénk Szécsi Noémi Jókai és a nők című kötetéből. 

„Hiszem, megmenekülök”

A Népszava tárcaíróját, Galló Olgát 1944-ben deportálták Auschwitzba. Hochweilerből hajtották tovább halálmenetben. Megszökött, bujkált. Eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal jelent meg naplójának teljes, cenzúrázatlan változata.

„...csak egyetlen dolog hat a közönségre: az őszinteség”

Boguslawski, Ganz Ábrahám és egy pitiáner szélhámos – három főszereplő, három Spiró György-dráma, jókedv, keserűség és elveszített illúziók egy kötetben. 

„Olyasmire vágyott, aminek nem látta mintáját maga körül”

Sok vita zajlik Kemény Lili Margó-díjat nyert, önéletrajzi ihletésű regénye körül, de érdemes nem felejteni:  minden irodalmi szöveget fikcióként kell olvasnunk.

„Valójában a hiúság vezérelt”

A szerző szándéka szerinti mai helyesírással jelent meg Faludy György legfontosabb prózakötete, a Pokolbeli víg napjaim. A kötet függeléke tartalmazza az első sajtómegjelenés később kihagyott jeleneteit, valamint sosem publikált első kidolgozást Recskről és a gyermekkorról.

„S hogy ki írja ezt, már végképp nem tudom”

A Kész az egész című kötet most vált egésszé. Közreadói: Németh Gábor és Szilasi László. Már önmagában a kézirat története is sejtelmes, stílszerűen regényes. 

Krusovszky Dénes új verseiben emlékek és álmok, látomások elevenednek meg és keverednek össze

Szinte a kötet egészét áthatja az ismeretek korlátozottságának elemi élménye.

Nádas Péter korábbi szövegeit gyűjtötték egybe a Helyszínelés című új kötetben, az írások a szerző világnézeti eszmélkedésének stációit tárják elénk

„Jobb híján felmondtam, kivonultam...”. 

A skandináv bűnügyi regényekkel rokonítható Gyurcsány Ferenc könyve

Magabiztosan vezeti az összetett cselekményt, figurái megfelelnek a műfaji követelményeknek, a szerzői név alkalmazása pedig nem az inkognitó igényét, hanem az írói és a megosztó mindennapi én megkülönböztetésének fontosságát jelzi. 

A tavalyi irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse regénye komor ballada két tizenéves szerelméről

A szerelemről, amely a valóságban elkövetett bűnökkel együtt tiszta maradhat - a képzelet birodalmában. 

„Európa végleges pusztulása felé”?

Lehetséges-e sorscsapások között is megőrizni a méltóságot? - ezt firtatja a provokatív szerző, Houellebecq hitelességében és szerkezetében is megbicsaklott regényében, amelyben eljut az errefelé már jól ismert brüsszelezésig is. 

„A történelem nem a boldogság talaja” – Darvasi László új regénye, a Neandervölgyiek a jelenkori magyar irodalom grandiózus teljesítménye

Három vaskos kötet, ezerhétszáz oldal, mintegy félszáz olyan szereplő, akinek története, vagyis valamilyen sorsábrázolása van. Az epizodisták száma ennél – természetesen – jóval több.

Verlaine veszélyes szerző

A nagy nemzetközi irodalmi díjakat elnyert szerző regényében árnyaltan jeleníti meg azt a borzongató folyamatot, melyben a folytonosan megerősített homofóbia elvakult gyűlöletbe torkollik.

Valérie Perrin új, olvasmányos, több szálon mozgó, krimiszerű regényében két fiú és egy lány különös történetét meséli el

„Ha elmész, mi is megyünk veled”. 

„Köteles vagyok lélekdonor lenni”

Nemrég jelent meg Baranyi Ferenc Hova érkeztem? című kötete, amely a szerző hetvenéves alkotói útjának állít sajátos emléket. Benne ugyanis barátok, pályatársak vallanak a Kossuth-díjas költőről, aki többnyire verses kommentárt fűz a felelevenített emlékekhez, a neki szóló dedikációkhoz. Baranyi Ferenccel a könyv megjelenése alkalmából beszélgettünk.

Olé és vatik – Magyarországon először olvasható Efrajim Kishon Ige-migéje, amelyből megismerhetjük a vadonatúj izraeli lakos minden keservét a fiatal államban

A magyar irodalom karaktere – köztudomásúan – szinte a kezdetektől fogva roppant komoly, sőt gyakran kifejezetten komor: „Bal sors, akit régen tép”… A derűsebb, pláne a kifejezetten vicces, önfeledt nevetésre késztető művek jórészt épp a ritkaságuk miatt lehetnek igencsak üdítőek. A kettős – nevelődésében, pályakezdésében magyar, a kiteljesedésben izraeli – irodalmi identitású Efrajim Kishon történeti jelentősége számunkra abban is rejlik, hogy a humor változatai lettek az életmű domináns stílusjegyei.

Túl vagyunk mindenen

Szilágyi Ákos két kötetében az értelmünket és a humorérzékünket szólítja meg, miközben illúziótlan tükröt tart költőnek és társadalomnak.

„Mintha ugyanaz a botrányos lány volnék”

Annie Ernaux alkotásaiban a személyes sors és az írás egymással szüntelenül reflektál. A művek egymásba érnek, a történetek áthatják egymást. 

„Nem az ő világával van a baj, hanem a miénkkel”

Nemrég jelent meg az extravagáns amerikai író-költő, Charles Bukowski novelláskötete A város legszebb nője címmel. A mű, valamint az író tizenhárom kötetének fordítójával, Pritz Péterrel ebből az alkalomból beszélgettünk. Interjú.

„Oltalmazó szellemi tér” – Almási Miklós valódi értelmiségiként nem az észt, hanem a dilemmáit osztja a legújabb esszékötetében

(Ön)iróniával, játékossággal és a kételkedés lehetőségével élve gondolkodik többek között a kultúra oltalmazó szerepéről.  

Az újrateremtés magasiskolája – Morcsányi Géza halálára

Kazinczy Ferenc, Osvát Ernő vagy Réz Pál formátumú „literary man” csak ritkán születik. E nélkülözhetetlen szerep megtestesítője volt Morcsányi Géza.

"Mindez úgyis csak metafora"

Rafinált közvetlenséggel reflektál erkölcsi-szellemi kérdésekre Markó Béla kötete.

Tverdota György: József Attila választott közössége a proletariátus volt

Az Osiris Kiadónál a könyvhétre jelent meg Tverdota György József Attila-monográfiájának első kötete, mely a költő életének első szakaszait, a pályakezdés folyamatát elemzi. A titáni méretű – csaknem kilencszáz oldalas – mű igazi szenzációnak ígérkezik a magyar költészet kedvelői számára.

„A győzelem vereségek sorozata”

Schein Gábor regénye az értelmiségi illúziók szatírája több végkifejlet lehetőségével.

Hírek egy folyékony társadalomból

Populizmus, rasszizmus és antiszemitizmus, babonák, összeesküvés-elméletek, hamis hírek kártékonysága Umberto Eco esszéiben