Krusovszky Dénes új verseiben emlékek és álmok, látomások elevenednek meg és keverednek össze

Szinte a kötet egészét áthatja az ismeretek korlátozottságának elemi élménye.

Nádas Péter korábbi szövegeit gyűjtötték egybe a Helyszínelés című új kötetben, az írások a szerző világnézeti eszmélkedésének stációit tárják elénk

„Jobb híján felmondtam, kivonultam...”. 

A skandináv bűnügyi regényekkel rokonítható Gyurcsány Ferenc könyve

Magabiztosan vezeti az összetett cselekményt, figurái megfelelnek a műfaji követelményeknek, a szerzői név alkalmazása pedig nem az inkognitó igényét, hanem az írói és a megosztó mindennapi én megkülönböztetésének fontosságát jelzi. 

A tavalyi irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse regénye komor ballada két tizenéves szerelméről

A szerelemről, amely a valóságban elkövetett bűnökkel együtt tiszta maradhat - a képzelet birodalmában. 

„Európa végleges pusztulása felé”?

Lehetséges-e sorscsapások között is megőrizni a méltóságot? - ezt firtatja a provokatív szerző, Houellebecq hitelességében és szerkezetében is megbicsaklott regényében, amelyben eljut az errefelé már jól ismert brüsszelezésig is. 

„A történelem nem a boldogság talaja” – Darvasi László új regénye, a Neandervölgyiek a jelenkori magyar irodalom grandiózus teljesítménye

Három vaskos kötet, ezerhétszáz oldal, mintegy félszáz olyan szereplő, akinek története, vagyis valamilyen sorsábrázolása van. Az epizodisták száma ennél – természetesen – jóval több.

Verlaine veszélyes szerző

A nagy nemzetközi irodalmi díjakat elnyert szerző regényében árnyaltan jeleníti meg azt a borzongató folyamatot, melyben a folytonosan megerősített homofóbia elvakult gyűlöletbe torkollik.

Valérie Perrin új, olvasmányos, több szálon mozgó, krimiszerű regényében két fiú és egy lány különös történetét meséli el

„Ha elmész, mi is megyünk veled”. 

„Köteles vagyok lélekdonor lenni”

Nemrég jelent meg Baranyi Ferenc Hova érkeztem? című kötete, amely a szerző hetvenéves alkotói útjának állít sajátos emléket. Benne ugyanis barátok, pályatársak vallanak a Kossuth-díjas költőről, aki többnyire verses kommentárt fűz a felelevenített emlékekhez, a neki szóló dedikációkhoz. Baranyi Ferenccel a könyv megjelenése alkalmából beszélgettünk.

Olé és vatik – Magyarországon először olvasható Efrajim Kishon Ige-migéje, amelyből megismerhetjük a vadonatúj izraeli lakos minden keservét a fiatal államban

A magyar irodalom karaktere – köztudomásúan – szinte a kezdetektől fogva roppant komoly, sőt gyakran kifejezetten komor: „Bal sors, akit régen tép”… A derűsebb, pláne a kifejezetten vicces, önfeledt nevetésre késztető művek jórészt épp a ritkaságuk miatt lehetnek igencsak üdítőek. A kettős – nevelődésében, pályakezdésében magyar, a kiteljesedésben izraeli – irodalmi identitású Efrajim Kishon történeti jelentősége számunkra abban is rejlik, hogy a humor változatai lettek az életmű domináns stílusjegyei.

Túl vagyunk mindenen

Szilágyi Ákos két kötetében az értelmünket és a humorérzékünket szólítja meg, miközben illúziótlan tükröt tart költőnek és társadalomnak.

„Mintha ugyanaz a botrányos lány volnék”

Annie Ernaux alkotásaiban a személyes sors és az írás egymással szüntelenül reflektál. A művek egymásba érnek, a történetek áthatják egymást. 

„Nem az ő világával van a baj, hanem a miénkkel”

Nemrég jelent meg az extravagáns amerikai író-költő, Charles Bukowski novelláskötete A város legszebb nője címmel. A mű, valamint az író tizenhárom kötetének fordítójával, Pritz Péterrel ebből az alkalomból beszélgettünk. Interjú.

„Oltalmazó szellemi tér” – Almási Miklós valódi értelmiségiként nem az észt, hanem a dilemmáit osztja a legújabb esszékötetében

(Ön)iróniával, játékossággal és a kételkedés lehetőségével élve gondolkodik többek között a kultúra oltalmazó szerepéről.  

Az újrateremtés magasiskolája – Morcsányi Géza halálára

Kazinczy Ferenc, Osvát Ernő vagy Réz Pál formátumú „literary man” csak ritkán születik. E nélkülözhetetlen szerep megtestesítője volt Morcsányi Géza.

"Mindez úgyis csak metafora"

Rafinált közvetlenséggel reflektál erkölcsi-szellemi kérdésekre Markó Béla kötete.

Tverdota György: József Attila választott közössége a proletariátus volt

Az Osiris Kiadónál a könyvhétre jelent meg Tverdota György József Attila-monográfiájának első kötete, mely a költő életének első szakaszait, a pályakezdés folyamatát elemzi. A titáni méretű – csaknem kilencszáz oldalas – mű igazi szenzációnak ígérkezik a magyar költészet kedvelői számára.

„A győzelem vereségek sorozata”

Schein Gábor regénye az értelmiségi illúziók szatírája több végkifejlet lehetőségével.

Hírek egy folyékony társadalomból

Populizmus, rasszizmus és antiszemitizmus, babonák, összeesküvés-elméletek, hamis hírek kártékonysága Umberto Eco esszéiben

A ford. és a szerk.

Anyám és Trianon

„Mi vagyunk Szodoma”

Egyház és politika, passzív jóság és cselekvő tisztesség Hargitai Miklós képzelt és mégis ily ismerős helyszínen játszódó regényében.

"Mindig a belső hívásaimnak engedtem"

Schein Gábor Füst Milán-monográfiája nemrég Artisjus-díjat kapott. A szerzőt a könyvről és a 130 éve született Füst jelentőségéről kérdeztük.

Visszatérő nyomozó a tirpákok földjén

Csabai László regényfolyama újabb vaskos kötettel gyarapodott. A korábbi részekből ismert hőse, Schiffer nyomozó – vagyis Szindbád – ezúttal a Rákosi-korszakba érkezik, méghozzá a Nyírség tanyavilágába.

„Szívezés van”

Legyőzöttek diadala

"Növeli, ki elfödi a bajt"

Vita- és vádiratokká kell válniuk

A „legbecsületesebb” ember

Kelen Károly Egy birodalom ébredése című kötetét jó sztorik, kifogyhatatlan anekdoták, poénok fűszerezik. Rendkívül élvezetes olvasmány.

Karöltve a kísértettel

Hamar Péter irodalomtörténész új könyve Balázs Béla kérdőjelekben, ellentmondásokban bővelkedő utolsó éveiről szól.