„Olyannak lenni, mint bárki más”

Annie Ernaux 2022-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „azért a bátorságért és éleslátásért, amellyel feltárja a személyes emlékezet gyökereit”. Regénye, A szégyen a korábban megjelent műveiből ismert érzékeny, okos lány gyermekkorát idézi fel.

Élet és Literatura

„A réginek, sőt kissé talán avittasnak ható művek nagyon is képesek reflektálni a mai ember élethelyzeteire, létértelmezésére.” Ködképek az irodalom láthatárán címmel olvasható Milbacher Róbert újabb irodalomtörténeti esszégyűjteménye.

„Szélvész vagyok”

Kornis Mihály prózája rendkívül expresszív, stílusa bővelkedik különféle retorikai, a költészetet idéző alakzatokban

Egy korszak fel nem kent krónikása – Krasznahorkai László életművéről

Robusztus, új és magas esztétikai minőséget teremtett.

„a vér folyik, és potyognak a könnyek”

A Nobel-díjas dél-koreai Han Kang műveit eddig több mint harminc nyelvre fordították le. Örülhetünk, hogy azok közé tartozunk, akik néhányat az anyanyelvükön is olvashatnak. Történjen bármi, a világ irodalombarátai sorában egyelőre őrizzük a jó pozíciónkat. 

Kifejezetten szatirikus figurává alakítja Táncsics Mihályt Spiró György a legújabb regényében

Spiró György regénye kellő iróniával a felemelő pillanataink fonákját is megmutatja. A Padmaly nem laza, könnyű nyári olvasmány, inkább intenzív történelemélmény haladóknak. Mindazoknak, akiket nem elégítenek ki a közhelygyűjtemények. 

„Társak vagyunk, egyenrangúak vagyunk”

Kálmán C. György posztumusz megjelenő kötete válogatás az elbeszélő művekről írt tanulmányaiból és kritikáiból. Amelyek remek humora mellett megmutatják azt is, hogy sosem kötelezte el magát az éppen vizsgált alkotás egyetlen egy értelmezése mellett.

A nem gyógyuló seb

A magyarországi holokauszt helyi emlékezetére vonatkozó 2021 és 2024 között végzett társadalomtudományi kutatás eredményeit foglalja magába Csepeli György és Papp Richárd új könyve, a Kiáltó csend.

A súlyos megkésettségnek ára van

Závada Pál Pernye és fű című történelmi regényének szereplői a rendszerváltás idején forgatnak dokumentumfilmet olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években. 

Derű és szigor

A tanulmányozás igénye és ösztöne nem egyenlő a szeretet vagy a rajongás elfogultságával – véli Margócsy István. Az irodalomtörténész azonban megoldja a majdnem lehetetlent.

A „szabadság utolsó bástyája" - Mario Vargas Llosa halálára

1936-2025

Az „érdekesség” műfaja – Ma lenne 75 éves Esterházy Péter

Az íróval készült több mint százötven interjú közül tizenhét került a Vanni van című, most megjelent kötetbe. 

Gyökérrágó és Elefántpuszi – Búcsú Tolnai Ottótól

Életének 84. évében elhunyt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója.

A bucsai vérengzés is szerepet játszott abban, hogy Radu Vancu a történelem genocídiumaira emlékezzen

Innen jutott el Radnóti Miklósig, akinek tiszteletére írta meg kötetét.

Nádasdy Ádám: „Legszivesebben a szótár lapjain, ott vagyok otthon”

Nincsenek tágas horizontok, nagy távlatok, nincsenek felfokozott ambíciók, lázasan lüktető szenvedélyek Nádasdy Ádám új verseiben, melyek az emberélet útjának felén túlról szólnak.

„regénygyárral egybekötött háztartás”

A XIX. századi magyar női sorsok szemléletes, igen tanulságos tablója tárul elénk Szécsi Noémi Jókai és a nők című kötetéből. 

„Hiszem, megmenekülök”

A Népszava tárcaíróját, Galló Olgát 1944-ben deportálták Auschwitzba. Hochweilerből hajtották tovább halálmenetben. Megszökött, bujkált. Eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal jelent meg naplójának teljes, cenzúrázatlan változata.

„...csak egyetlen dolog hat a közönségre: az őszinteség”

Boguslawski, Ganz Ábrahám és egy pitiáner szélhámos – három főszereplő, három Spiró György-dráma, jókedv, keserűség és elveszített illúziók egy kötetben. 

„Olyasmire vágyott, aminek nem látta mintáját maga körül”

Sok vita zajlik Kemény Lili Margó-díjat nyert, önéletrajzi ihletésű regénye körül, de érdemes nem felejteni:  minden irodalmi szöveget fikcióként kell olvasnunk.

„Valójában a hiúság vezérelt”

A szerző szándéka szerinti mai helyesírással jelent meg Faludy György legfontosabb prózakötete, a Pokolbeli víg napjaim. A kötet függeléke tartalmazza az első sajtómegjelenés később kihagyott jeleneteit, valamint sosem publikált első kidolgozást Recskről és a gyermekkorról.

„S hogy ki írja ezt, már végképp nem tudom”

A Kész az egész című kötet most vált egésszé. Közreadói: Németh Gábor és Szilasi László. Már önmagában a kézirat története is sejtelmes, stílszerűen regényes. 

Krusovszky Dénes új verseiben emlékek és álmok, látomások elevenednek meg és keverednek össze

Szinte a kötet egészét áthatja az ismeretek korlátozottságának elemi élménye.

Nádas Péter korábbi szövegeit gyűjtötték egybe a Helyszínelés című új kötetben, az írások a szerző világnézeti eszmélkedésének stációit tárják elénk

„Jobb híján felmondtam, kivonultam...”. 

A skandináv bűnügyi regényekkel rokonítható Gyurcsány Ferenc könyve

Magabiztosan vezeti az összetett cselekményt, figurái megfelelnek a műfaji követelményeknek, a szerzői név alkalmazása pedig nem az inkognitó igényét, hanem az írói és a megosztó mindennapi én megkülönböztetésének fontosságát jelzi. 

A tavalyi irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse regénye komor ballada két tizenéves szerelméről

A szerelemről, amely a valóságban elkövetett bűnökkel együtt tiszta maradhat - a képzelet birodalmában. 

„Európa végleges pusztulása felé”?

Lehetséges-e sorscsapások között is megőrizni a méltóságot? - ezt firtatja a provokatív szerző, Houellebecq hitelességében és szerkezetében is megbicsaklott regényében, amelyben eljut az errefelé már jól ismert brüsszelezésig is. 

„A történelem nem a boldogság talaja” – Darvasi László új regénye, a Neandervölgyiek a jelenkori magyar irodalom grandiózus teljesítménye

Három vaskos kötet, ezerhétszáz oldal, mintegy félszáz olyan szereplő, akinek története, vagyis valamilyen sorsábrázolása van. Az epizodisták száma ennél – természetesen – jóval több.

Verlaine veszélyes szerző

A nagy nemzetközi irodalmi díjakat elnyert szerző regényében árnyaltan jeleníti meg azt a borzongató folyamatot, melyben a folytonosan megerősített homofóbia elvakult gyűlöletbe torkollik.

Valérie Perrin új, olvasmányos, több szálon mozgó, krimiszerű regényében két fiú és egy lány különös történetét meséli el

„Ha elmész, mi is megyünk veled”. 

„Köteles vagyok lélekdonor lenni”

Nemrég jelent meg Baranyi Ferenc Hova érkeztem? című kötete, amely a szerző hetvenéves alkotói útjának állít sajátos emléket. Benne ugyanis barátok, pályatársak vallanak a Kossuth-díjas költőről, aki többnyire verses kommentárt fűz a felelevenített emlékekhez, a neki szóló dedikációkhoz. Baranyi Ferenccel a könyv megjelenése alkalmából beszélgettünk.