Szerhij Zsadan Mezopotámia című kötete novellafüzér, illetve versek gyűjteménye. A mű világa magán viseli a szovjet-orosz örökség nyomait.
A feltétlenség dicsérete.
Szilasi László a [18:48: telefon] című az édesanyjától búcsúzó „gyászkönyve” az alaptéma ellenére sem valamiféle lehangoló. Az epizódok gyors váltakozása rituálissá teszi a naplóregényt.
Annie Ernaux 2022-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „azért a bátorságért és éleslátásért, amellyel feltárja a személyes emlékezet gyökereit”. Regénye, A szégyen a korábban megjelent műveiből ismert érzékeny, okos lány gyermekkorát idézi fel.
„A réginek, sőt kissé talán avittasnak ható művek nagyon is képesek reflektálni a mai ember élethelyzeteire, létértelmezésére.” Ködképek az irodalom láthatárán címmel olvasható Milbacher Róbert újabb irodalomtörténeti esszégyűjteménye.
Kornis Mihály prózája rendkívül expresszív, stílusa bővelkedik különféle retorikai, a költészetet idéző alakzatokban
Robusztus, új és magas esztétikai minőséget teremtett.
A Nobel-díjas dél-koreai Han Kang műveit eddig több mint harminc nyelvre fordították le. Örülhetünk, hogy azok közé tartozunk, akik néhányat az anyanyelvükön is olvashatnak. Történjen bármi, a világ irodalombarátai sorában egyelőre őrizzük a jó pozíciónkat.
Spiró György regénye kellő iróniával a felemelő pillanataink fonákját is megmutatja. A Padmaly nem laza, könnyű nyári olvasmány, inkább intenzív történelemélmény haladóknak. Mindazoknak, akiket nem elégítenek ki a közhelygyűjtemények.
Kálmán C. György posztumusz megjelenő kötete válogatás az elbeszélő művekről írt tanulmányaiból és kritikáiból. Amelyek remek humora mellett megmutatják azt is, hogy sosem kötelezte el magát az éppen vizsgált alkotás egyetlen egy értelmezése mellett.
A magyarországi holokauszt helyi emlékezetére vonatkozó 2021 és 2024 között végzett társadalomtudományi kutatás eredményeit foglalja magába Csepeli György és Papp Richárd új könyve, a Kiáltó csend.
Závada Pál Pernye és fű című történelmi regényének szereplői a rendszerváltás idején forgatnak dokumentumfilmet olyan gazdálkodókról, akiket gyújtogatással vádoltak meg az ötvenes években.
A tanulmányozás igénye és ösztöne nem egyenlő a szeretet vagy a rajongás elfogultságával – véli Margócsy István. Az irodalomtörténész azonban megoldja a majdnem lehetetlent.
1936-2025
Az íróval készült több mint százötven interjú közül tizenhét került a Vanni van című, most megjelent kötetbe.
Életének 84. évében elhunyt Tolnai Ottó Kossuth-díjas író, költő, műfordító, a magyar irodalom kiemelkedő alkotója.
Innen jutott el Radnóti Miklósig, akinek tiszteletére írta meg kötetét.
Nincsenek tágas horizontok, nagy távlatok, nincsenek felfokozott ambíciók, lázasan lüktető szenvedélyek Nádasdy Ádám új verseiben, melyek az emberélet útjának felén túlról szólnak.
A XIX. századi magyar női sorsok szemléletes, igen tanulságos tablója tárul elénk Szécsi Noémi Jókai és a nők című kötetéből.
A Népszava tárcaíróját, Galló Olgát 1944-ben deportálták Auschwitzba. Hochweilerből hajtották tovább halálmenetben. Megszökött, bujkált. Eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal jelent meg naplójának teljes, cenzúrázatlan változata.
Boguslawski, Ganz Ábrahám és egy pitiáner szélhámos – három főszereplő, három Spiró György-dráma, jókedv, keserűség és elveszített illúziók egy kötetben.
Sok vita zajlik Kemény Lili Margó-díjat nyert, önéletrajzi ihletésű regénye körül, de érdemes nem felejteni: minden irodalmi szöveget fikcióként kell olvasnunk.
A szerző szándéka szerinti mai helyesírással jelent meg Faludy György legfontosabb prózakötete, a Pokolbeli víg napjaim. A kötet függeléke tartalmazza az első sajtómegjelenés később kihagyott jeleneteit, valamint sosem publikált első kidolgozást Recskről és a gyermekkorról.
A Kész az egész című kötet most vált egésszé. Közreadói: Németh Gábor és Szilasi László. Már önmagában a kézirat története is sejtelmes, stílszerűen regényes.
Szinte a kötet egészét áthatja az ismeretek korlátozottságának elemi élménye.
„Jobb híján felmondtam, kivonultam...”.
Magabiztosan vezeti az összetett cselekményt, figurái megfelelnek a műfaji követelményeknek, a szerzői név alkalmazása pedig nem az inkognitó igényét, hanem az írói és a megosztó mindennapi én megkülönböztetésének fontosságát jelzi.
A szerelemről, amely a valóságban elkövetett bűnökkel együtt tiszta maradhat - a képzelet birodalmában.
Lehetséges-e sorscsapások között is megőrizni a méltóságot? - ezt firtatja a provokatív szerző, Houellebecq hitelességében és szerkezetében is megbicsaklott regényében, amelyben eljut az errefelé már jól ismert brüsszelezésig is.
