Európába érkezik a Whiplash, de ki az a Hurwitz?

Egyelőre „még” nincs magyar állomása a Whiplash performance-nak, pedig egy budapesti meghívással nem nyúlnának melé a koncertszervezők.

A Kaliforniai álom filmmusical triumvirátusa: Ryan Gosling, Justin Hurwitz és Damien Chazelle

Nincs megegyezés, tovább harcol a MOME Front

Nem jött létre a megegyezés a Zugligeti úton, a hallgatók pedig folytatják az akciókat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. 

A MOME Front hallgatói performance-­szal jelezték, hogy az autonómiáért folytatott küzdelmük új szakaszba lép

Összefogással az esélyért

A megszűnés szélén lavírozó független színház ad helyet az állami támogatástól eleső független előadóművészeti egyesületnek.

Bot Ádám, Nikol Fuska és Kovács István Gálos László fotómontázsán

Virtual – Corpus Flooding

Vajon hogyan hat a virtualitás az identitásra, és miként alakítja a közösségi média a testképet? Többek közt ezeket a kérdéseket járja körbe az újvidéki SKCNS Fabrikában rendezett kiállítás lapunk egyik képszerkesztője, Gálos László, illetve két szerb alkotó, Tijana Jevrić multimédia- és Miloš Fath audiovizuális művész alkotásaiból. A tárlatot Gálos László egy női testtel előadott performansza nyitotta meg.

Egy radikális este: biztonságos térben nincs ciki, nincs szar

Legyen színház, tánc, bármilyen előadás a program, sokan azt gondolják: a kortárs előadó-művészet baromi unalmas. Langyos, vagy túl elvont, folyton ugyanazok az alkotók szerepelnek, sehol semmi kockázat. Ami logikus is, hiszen a kockázatvállaláshoz bátorság kell, ehhez pedig olyan elfogadó közeg, ahol bárki nyugodtan megnyílhat, beszélhet személyes témákról, kísérletezhet, szabadon nyúlhat olyan eszközökhöz, formákhoz, amik a jelenlegi kánonnak, esztétikai trendeknek, elvárásoknak nem felelnek meg. Az Engedetlenség Leányiskolája ilyen biztonságos teret tart radikális és experimentális perfomance-estjein, ahová bárki jelentkezhet bármilyen, legfeljebb tízperces performansszal, amit még a szervezők sem látnak előadás előtt. A visszajelzés szabad, a taps nem – már ezzel elejét veszik a versengésnek, a minősítésnek.

Jézus Krisztus és a művészet törésvonalai

Egy teremőr és egy pornográf mozaikokból álló feszület dilemmája kel életre a BTM Vármúzeum legújabb tárlatához kapcsolódóan.

Az olykor elmélázó terem­őrt Ficzere Béla alakítja

Aki szoborrá pofozza az anyagot

Van, amikor az anyagról le kell vésni a fölösleget, hogy a művész eljusson a szoborig, máskor összefüggéstelen darabokból kell világot létrehozni. Gáspár Szilárd szobrász- és akcióművész egy harmadik utat választott: addig üti az agyagot, amíg alkotás lesz belőle. Gesztusa az érzéki, finom énjének az összecsapása a harcos, brutális énjével. Első budapesti egyéni kiállításán azt is megtapasztalták a nézők, hogy ha bokszkesztyű tűnik föl a kiállítótérben, akkor az előbb-utóbb „elsül”.

„MeToo”-felirattal fújták le feministák Gustave Courbet világhírű festményét

A Világ eredete című 1866-os alkotás, amelyet Metzben, a Pompidou Központban állítottak ki, nem rongálódott meg, mert üvegtáblával védték. A francia rendőrök két elkövetőt vettek őrizetbe.    

Csak vakon fülelünk

Mi a valóság, kitől jön a hang, és mi igaz abból, amit hallok? Somló Dávid hangperformansza az életünk során hallott hangok misztériumát helyezi a középpontba.

A Balta-díj, avagy rést ütni a meglévő struktúrákba

A Covid alatt három koreográfus-előadóművész elindította a Game Changer című, folyamat-alapú együttműködést, amelyből előadás, esemény és a Balta-díj is született – tovább vive azt a képet, ahogy az első, számos díjjal elismert közös előadásukban (Game Changer 1.0) beleállítottak egy baltát a Trafó színpadába. A díjjal olyan, a kortárs előadó-művészet területén aktívan jelen lévő és ahhoz kapcsolódó emberek, intézmények, szervezetek munkáit ismerik el, amelyek képesek rést ütni a meglévő struktúrákba vagy őrlángként tartják a lelket a szakmában, akár láthatatlanul. „A balta egy eszköz a cselekvés kezében. A balta rést üt, megnyit ezáltal felszabadít. Felkavarja az állóvizet, mozgásba hozza a stagnáló energiákat, teret képez a tömörnek hitt struktúrákban.” 

Molnár Csaba, Mészöly Andrea, Tatai Mária, Raubinek Lili, Vadas Zsófia Tamara, lent középen Ladjánszki Márta és Kálmán Ferenc

Megmozdultak a diákok, miután a Mi Hazánk Mozgalom elérte, hogy ne engedjék be őket a World Press Photo kiállításra

 Szerintük a valódi gyermekvédelem a minőségi oktatással kezdődik.

Performansszal buzdított részvételre az alternatív oktatási népszavazáson az Egységes Diákfront

A Bújj-bújj zöld ág átiratát adták elő.

Performance-ok a Blaha aluljárójában

A sokszor tapasztalt apátia mellett ugyanolyan erős a segítő szándék is

Mozdulatlanul maradás: a lakhatás válsága, kiváltsága, és a segítőkész művészet

A hajléktalanság és az otthontalanság témájára hívta fel a figyelmet Bot Ádám koreográfus Viszlát odakint című köztéri performance-a, melyet a Placcc Fesztivál keretén belül adott elő társaival. A művész szeretné, ha az emberek észrevennék az utcán élőket, akik a lakhatási válság mindennapos problémáival küzdenek, illetve ha a közönség elgondolkodna azon, hogy „a lakhatás valójában nem alapjog, hanem sokkal inkább kiváltság” idehaza. Az akció a Fedél Nélkül című utcalap szerkesztőivel együttműködésben jött létre.

A bántalmazottak köztünk élnek

A KVTársulat Ne bánts! performansza kérdőre vonja a mindannyiunkban ott rejlő kívülállót.

Isten, haza, konyha: Népdalokkal énekli túl Orbán Viktort a Freeszfe művésze

Volt már biciklis idegenvezető, pultos, bébiszitter, tárlatvezető, irodista, angol- és drámatanár, színész, rendezőasszisztens, diplomás társadalom- és színháztudós, a Freeszfe első végzős színház és performansz osztályának tagja. Tózsa Mikolt Isten, haza, konyha – avagy ma már keresztbe álltam a Bajcsyn című előadásában egyszerre személyes és mély társadalmi témákat érint, mint hogy a miniszterelnök rendre a konyhába irányítja a nőket, míg a köztársasági elnök szerint nem kell választanunk a karrier és a gyermekvállalás között, hogy kiteljesedhessünk. Szóba kerül a hazájához és a katolikus valláshoz fűződő, ambivalenssé vált viszonya, és indirekten a szabadság utolsó szigetei is, mint a független színházi műhelyek és az alkotás. Performansza politikus, bár nem politizál, és kíméletlenül önironikus, miközben rávilágít a rendszer abszurditásaira. Egyben a mai harmincas generáció korosztályos kérdéseit is felteszi: hogyan lehet a szűkös szerepmintákat magunk mögött hagyni, hogy valaki önmaga (és ne a méhünkre fókuszáló nagypolitika) számára teljes értékű életet éljen? Mennyit engedhetünk be a közéletből a privát szféránkba, hogy még meg tudjuk tartani az egyensúlyunkat? 

Ne férj a női szerepbe! Párkapcsolatok anatómiájáról a színházi és storytelling esteken

A férjem című magyar-macedón összművészeti estsorozat megálmodói Levko Esztella és Száger Zsuzsanna színésznők. Az eredeti stílusú balkáni írónő, Rumena Buzsarovszka novelláit színpadra állítva beszélnek a nőknek szánt szerepek igazságtalanságairól, tipikus és komikus házastársi beszélgetésekről, hűtlenségről, hétköznapi boldogságkeresésről. Pass Andrea szerkesztette színházi jelenetekké a novellákat és rendezte az előadást, melynek látványvilágát Fajgerné Dudás Andrea képzőművész festette meg. A darabban felvetett témákról storytelling-esteket is tartanak meghívott vendégekkel, akik közt lesz szakértő és reményeik szerint hétköznapi mesélő is. „A férjem” száz százalékban női projekt, ami már a riport felvételét is intenzív energiákkal, olykor hullámokban kitörő együttnevetéssel töltötte meg. Folytatás a 6. oldalon

Gyermekkorunk ügyességi játékai a párkapcsolati harmónia elérésében segíthetnek – ezzel is játszik a „haimey” performanszművész duó

A híres művészpárosok, mint John Lennon és Yoko Ono, Marina Abramović és Ulay, Diego Rivera és Frida Kahlo, vagy Martha Gellhorn és Ernest Hemingway sokszor zavarba ejtő őszinteséggel tudták bevinni a magánéletüket a művészi munkájukba, közös mítoszuk pedig örökre összekötötte őket. Ezen az úton indult el Illés Haibo és Melykó Richárd, akik nemcsak a színpadon és a galériák terében, de az életben is egy párt alkotnak. A 2020 óta „haimey” közös néven alkotó performanszművész duó legújabb, Out of Twister című kiállításán úgynevezett mozdulatműveket hoz létre, melyek a gyerekkorból ismerős ügyességi játékokat forgatják ki eredeti funkciójukból.

Művészi kenyéráremelés, avagy hol szorít a cipócipő?

A Tompa eszünk/élünk című kiállítás alkotópárosa, Fischer Judit és Mécs Miklós a bizonyság: a kortárs képzőművészet témája szinte bármi lehet. Jelen esetben a kulinária, de ha leeszünk a mélységekig, éles társadalomkritikát is emészthetünk. Az étkezés és a vendéglátás világán keresztül mozgatják meg a fantáziát, miközben a humort sem nélkülözik. A megnyitón például kiderült, hogy a kilós, ropogós kenyérből maszkot, papucsot és játékot is lehet készíteni.

A kisajátított nyelv visszavétele – Felforgató művészet a Kassák Múzeumban

A Költészet és performansz címet kapta a tárlat.

Tóth Kinga: AnnaMaria és a nők az Istent keresik

Fájdalom és finomhangolás - Tóth Kinga hazahozza a szemetét

Bukósisakban beszélgetünk, multivitamin-adagolóink kétségbeesetten nyomják a bőr alá a többszörös dózist, az altatódalokban gépek, lőszerek csilingelnek, s mi, akik megmaradtunk és megváltoztunk, hártyát növesztünk és megtanulunk úszni, megpróbáljuk kivédeni kidönteni magunkat a kitöröltek múzeumából. Tóth Kinga frissen megjelent, Írmagok című kötete, ha tetszik, művészeti albuma egy szürreális képekkel teli, disztópikus világot vázol, melyről a szerzővel beszélgettünk. Bukósisak nélkül.

Nincs hova menekülni – Ladik Katalin száz élete

A pőre erotikától, amivel a hatvanas-hetvenes években alaposan felpiszkálta a kulturális közhangulat prüdériáját, egyfajta metafizikus teljességbe írta (és énekelte és mantrázta és táncolta) magát mostanra Ladik Katalin.

Egy szívdobbanásnyi vágy-idő Ladik Katalinnal

Experimentális művészet, vagy néhány színes betűvel ellátott láda – az acb Galéria legújabb projektje válaszokat nem, kérdéseket annál inkább kínál.

Határtalan ellenállás

Az államilag támogatott kultúrától távolodó művészeti törekvések a hatvanas évektől erőteljes változást hoztak a hazai művészeti életbe. Feldolgozásuk ma is kihívás.

Varázsének (1972) - A képek forrásai: a művész és az acb Galéria

Temeti a Greenpeace a vidék jövőjét

Koporsóban, koszorúkkal, sírra való fakereszttel gyászbeszéddel temette el jelképesen a magyar vidéket a Greenpeace Magyarország hétfői performanszán a Földművelésügyi Minisztérium (FM) előtt, a Kossuth téren. A nemzetközi zöld szervezet aktivistája felháborodottan említette, hogy 4,8 milliárd forint bevételre tett szert az állami földek eladásából, viszont Bitay Márton Örs az FM államtitkára tegnap a parlamentben már 6 milliárd forintról beszélt.

Föld nélkül meghal a vidék – ezt jelzi a koporsó FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Jó irányba megy Magyarország? - Greenpeace-performansz Budapesten

Az energiafüggőség ellen zajlott a nemzetközi természetvédő szervezet performansza Budapest szívében. (A képre kattintva galéria nyílik.) 

Fotó: K2 Press/Népszava
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang