Életkörforgás az installáción

Egy egész folyosót „foglal be” Nyíri Orsolya színpompás installációja a Magyar Nemzeti Galéria legfelső emeletén. A nagy méretű, vásznakra festett képeken hosszú lábú és karú figurák táncolnak önfeledten vagy éppen siránkoznak az őket ért sérelmeken. Az alkotás magát az életet vagy életutat akarja ábrázolni annak örömeivel és keserűségével.

Ízek, táncok és fantomfájdalmak a Múzeumok Éjszakáján

Szinyei Merse Pál piknikezői, Julien Klopfenstein francia koreográfus szenvedélyes tánca és Tompa Andrea önéletrajzi ihletésű performansza is várt minket a 24. Múzeumok Éjszakáján.

Julien Klopfenstein mozdulatainak lassúsága különös feszültséget teremtett a múzeumi forgatagban

A Vasarely-trió

A legtöbben az optikai illúziók mesterének tartják Victor Vasarelyt. Az emlékév három budapesti kiállítása azt mutatja meg, hogy az op-art mögött egy vizionárius gondolkodó, és egy vitákat kiváltó művészeti jelenség is felfedezhető.

Színkódolás és geometriai rend: TER-A 2. (1969)

„Nála élet-halál kérdése volt a mű”

Huszonhét év, több mint ezer mű és egy félbemaradt diplomamunka. Egy befejezetlen főmű köré épül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, amely azt mutatja meg, Gruber Béla miként teremtett a legszűkebb személyes környezetből egy rendkívüli festői világot.

Festőműterem (Festő a műteremben, 1962). Nemcsak diplomamunka, hanem az életmű összegzése is

Rendszerkritika cementeszsák-súlyosan

Baranyai Levente madártávlatból ábrázolja a világot, festékekkel nehezített művein veszélyeztetett esőerdők, színes szántóföldek és éjszakai fényekben izzó metropoliszok láthatók, melyek nem pusztán természet- és városképek, hanem társadalomkritikus művek is. Az alkotóval a Deák Erika Galériában nyílt tárlata kapcsán beszélgettünk.

Utak Árkádiába

 Dolce vita: ha ismerjük Olaszországot, szeretni fogjuk a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítását is, amely a XIX. századtól napjainkig – Ligeti Antaltól és idősebb Markó Károlytól Csontváryn és Vaszaryn át Kondor Attiláig – mutatja meg, hogy Itália mindannyiunké lehet.

Marastoni József és Csók István csend­életei

A nagy csend festője

Mintegy kétszáz műtárggyal mutatja Tihanyi Lajos életművét a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A magyar expresszionizmus és avantgárd művészet mesterének legutóbb 1973-ban rendezett tárlatot a galéria.

A hiány esztétikája

Kabinetkiállítással ünnepelték meg szerda éjszaka a nyolcvannyolc éves Tót Endre képzőművész születésnapját a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó után az alkotó exkluzív interjút adott a lapunknak.

Tót Endre a Magyar Nemzeti Galéria kabinetkiállításának megnyitóján

A mélységes emberszeretet festője

A festményeket sem érdemes az ideológia szemüvegén keresztül szemlélni – sőt, ha valóban látni akarunk, hajítsuk azt messzire. Erre emlékezteti látogatóit a Magyar Nemzeti Galéria Fényes Adolf-kamarakiállítása.

A Napfényes korszak műveinek fő témája is a tisztes szegénység és a paraszti élet

Mesélnek a trilobiták

Az idők során ember és táj viszonya folyamatosan változott, ahogy a természetről alkotott képünk is átalakult. Hasonló a helyzet a művészekkel is, hiszen mást állít vagy sugall a munkájával egy XIX. századi alkotó és mást egy kortárs művész. 

Rózsa Luca Sára: A zsákmány (Embernyáj) (2022)

„Életem végéig hálás leszek a Picassóknak”

Szipőcs Krisztina művészettörténész már 1994 óta dolgozik a Ludwig Múzeumban, és mindig is szívügyének tekintette, hogy az ország műkedvelő közönsége betérhessen egy olyan intézménybe, ahol megismerheti a legfontosabb hazai és külföldi alkotókat és trendeket, miközben új aspektusait ismerheti meg a jelenkor művészetének. A Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese a Visszhangnak mesélt az intézmény létrejöttéről, az első kiállításairól és kihívásairól is.

Szeme a trendeken

Petrányi Zsolt művészettörténész pályája és a kortárs magyar képzőművészet számos ponton kapcsolódik egymáshoz. A szakember a karrierje során több intézmény vezető pozícióját töltötte be, volt már a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet igazgatója, a Műcsarnok főigazgatója, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének osztályvezetője. A kortárs képzőművészet szakavatott ismerőjeként szemmel tartja a nemzetközi trendeket is, korábban pedig DJ is volt.

Rabul ejtik a tekintetet

Ha eddig nem említették egy lapon Toulouse-Lautrec és Faragó Géza nevét, mostantól minden túlzás nélkül megtehető. Bizonyíték erre a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, Az élet művészete. 

Franz von Stuck bronzszobra, a Táncosnő (1897), a háttérben Toulouse-Lautrec plakátjai

Harcosok a Hősök terén, idén is lesz tömegeket vonzó, blockbuster kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban

Utóbbi gyűjteménye az elmúlt két évben csaknem ezer műtárggyal gyarapodott, mintegy ötmilliárd forint értékben.

A Terrakotta Hadsereg szobrai Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírjából. Első régészeti árok (részlet)

Társadalmi kezdeményezést indítanak, hogy Derkovits Gyula nyughelyéhez kerüljön vissza az eredeti síremlék a Magyar Nemzeti Galériából

Lapunkat Lajta Erika író kereste meg, hogy a kopott fakereszt helyett szeretne méltó emléket állítani a festőművésznek.

A festőművész sírja a Fiumei úti sírkertben

„Csak az idióták festenek”

Hatvan évvel ezelőtt nyerte el a Velencei Biennálé szobrászati nagydíját Kemény Zoltán, aki festőművész feleségéhez, Kemény-Szemere Madeleine-hez hasonlóan olyan divatlapok rajzolója is volt, mint a Vogue. Kettejüknek állít emléket a Magyar Nemzeti Galéria kabinetkiállítása.

Kemény Zoltán olyan anyagokkal is dolgozott, mint a gipsz, a föld vagy a pavatex

MNG: A kriptától a kupoláig

Több mint 300 műtárgy segítségével idézi meg a biedermeier mindennapokat a Magyar Nemzeti Galéria ma nyíló kiállítása

A tárlat elkészültéhez több mint 40 festményt restauráltak az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.

Műtárgyak, amelyekben a hétköznapi emberek is felismerhetik magukat

Nemcsak a Wikipédiát teszi helyre Magyar Nemzeti Galéria ma nyíló, nagyszabású kiállítása, A Galimbertiek

Több, korábban Galimberti Sándornak tulajdonított festmény valójában felesége, Dénes Valéria alkotása.

Galimberti Sándor: Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel, 1909

Művészek, akik megjárták a poklot

Nem csak az Auschwitz-album fényképei, vagy a Sonderkommando-fotók dokumentálták a náci haláltáborokban folyó rettenetet, magyar zsidó művészek is megrajzolták saját sorsukat, a gettótól a munkaszolgálaton át lágerig. Így történt: mintegy 30 szemtanú rajzai szembesítenek a múlttal a Magyar Nemzeti Galéria új tárlatán.

Reichental Ferenc: Arbeit macht frei. 1946.

Demeter Szilárd központigazgató lesz, pályáztatás nélkül nevezheti ki a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum következő főigazgatóját is

A Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ minisztériumi hatásköröket vehet át – árulta el Baán László, a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója egy háttérbeszélgetésen. 

Demeter Szilárd

A 90-es évek hazai képzőművészetének új irányait mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria TechnoCool című kiállítása

Úgy hat, akár egy nosztalgikus időutazás.

Kísérletek a színekkel – Kilencvenedik születésnapja alkalmából a Magyar Nemzeti Galériában nyílt meg Keserü Ilona képzőművész kiállítása

A grafikai életművet, több mint hét évtized papírmunkáit mutatja be.

Művészetében meghatározók a színek

Nem károsodtak a műtárgyak a Magyar Nemzeti Galéria beázása miatt

A pontos okok feltárása pedig időigényes az épület kialakítása miatt. 

Beázott a Magyar Nemzeti Galéria, a falakon folyó víz műtárgyakat is elérhetett

A hírek szerint a hónap végén záró Gulácsy-kiállítás képei közül is többet le kellett venni.

Luigi Gulaxy galaxisa – Hatalmas életmű-kiállítással idézi meg az MNG Gulácsy Lajos világát

A Na'Conxypan hercege című tárlat mintegy 200 alkotást – köztük 84 festményt – vonultat fel.

Gulácsy, ha ma élne, különcsége, végtelen fantáziája ma a világ kedvencévé avatná – és talán nem csak a kiállítótermekben;Fáy Dezső: Paolo és Francesca utolsó találkozása

Életre keltett festmények

Leginkább az impresszionista festmények ihlették meg a diákokat, de merész választásoktól sem volt mentes a Pagony Kiadó és a Magyar Nemzeti Galéria közös kreatív írás pályázata.

Remekművek a raktár mélyéről

Vaszary János egy szekrényben talált, eddig még sosem kiállított 24 festményét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, amelyen korábban lappangó alkotásokkal, valamint banki gyűjtemények képeivel is találkozhatunk.

Szegény Jonny a Városi Színházban

A két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria ma nyíló art deco kiállítása. A 250 műtárgyhoz több történet is elfért volna.

Tigris a macskák között – Nagyszabású Szinyei-tárlat Budapesten

Utoljára harminc éve volt látható Szinyei Merse Pálnak olyan nagyszabású életmű-kiállítása, mint amilyen ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang