Az sem mindegy, hogy az adott alkotónak milyen a személyisége, hisz az általa ábrázolt táj is máshogy fog „megszólalni”, mást fog üzenni a befogadónak. Ezekre az összefüggésekre ébreszt rá a Magyar Nemzeti Galériáa Élőhely című kiállítása, mely elsősorban ember és táj kapcsolatát, illetve a természet fogalmának alakulását vizsgálja hat szekción keresztül.
Az első egység a tájat a maga természetességében mutatja be. Ez az úgynevezett fenséges táj, mely egyszerre lenyűgöző és fenyegető, mert határtalan, ezért az ember eltörpül benne és kiszolgáltatottá válik. A XIX. századi romantikus tájképek ilyenek, rajtuk a természet fenségesen jelenik meg, mint a tárlaton is látható Adelsteen Normann norvég festő művén, mely az idilli Nærøy-fjordot ábrázolja.
A Kisajátított természet című szekció az ipari forradalom hatásaira hívja fel a figyelmet, mely a természetet igencsak átalakította, hisz ekkoriban jelentek meg a gyárak, a bányák és a vasútvonalak, a nagyvárosokban pedig a levegőszennyezés. A változásra a művészek is reagáltak, a kiállításon Mednyánszky László Elhagyatott téglagyárak című olajképén kémények tűnnek fel a komor, sötét tájban, míg az előtérben vízzel telt agyagbánya látható.
A Tájkísérletek című egység egy izgalmas műfaj, a land art alkotásait mutatja be, melyhez az művész átalakítja a tájat. Ilyen munka Kismányoki Károly és Szíjártó Kálmán Tájátalakítás (1-4.) (Látóhatár) című fotósorozata, melyen az látható, hogy a két alkotó a pécsi homokbánya lépcsőzetes teraszain papírcsíkokat lógatott le.
A Kiűzetés előtt, kiűzetés után című szekcióba több olyan alkotás került, amelyeken az ember újra a természetben jelenik meg. Ilyen Nyári Lóránt 1970-es Sziget I. című képe, melyen meztelen emberek pihennek békében egy óriási fa gyökerei között, míg Rózsa Luca Sára 2022-es A zsákmány (Embernyáj) című festményén négy ruhátlan női alak tűnik fel a természeti tájban, kettő közülük állati pózt vesz fel, míg a másik kettő emberibb gesztusokat mutat.
A tájban élők nézőpontja nevű egység művei rendhagyó pozíciót kínálnak fel a befogadónak: általuk a természetet akár egy növény vagy egy állat szemszögéből is nézhetjük. Cséfalvay András 2022-es Trilobiták – A halál völgyében című műve egy interaktív játék, melyet a látogató kipróbálhat. Ebben a Prágától délre fekvő Prokop-völgyben kell mozognunk, ahol a felszínre kerültek az évmilliók óta a közetrétegek közt nyugvó trilobitafosszíliák, mely ízeltlábúak ebben a játékban hatalmas méretűek. Ha viszont közel megyünk hozzájuk, akkor elmesélik, hogyan haltak ki, így az alkotás áttételesen utal arra is, hogy mi várhat a bolygót kizsákmányoló emberre, ha nem vigyáz eléggé.
Infó: Élőhely. Kurátor: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt, Tarr Linda Alexandra. Magyar Nemzeti Galéria Megtekinthető 2025. augusztus 31-ig
