Énkeresés kollázsokban

Szeptember elején jelent meg Péntek Orsolya legújabb regénye, az Itt is istenek vannak. Csavargókönyvéhez kapcsolódik az író-képzőművész most megnyílt kiállítása, az Úton Cascaisba.

Pasarét vonzásában

A híres festőházaspár, Soós Nóra és Győri Márton hosszú idő után újra együtt állít ki, ezúttal a pasaréti Villa11-ben.

A KULT7 Galériában nyílt meg a SZANITER, Kevés Eszter és Pregun Soma, vagyis a Pompa Copia kiállítása

A perifériára szorultak helyzetével szembesít minket.

Kormányfő a pokolban

Meglehet, William Blake képzeletvilága és hatása túl gazdag ahhoz, hogy egyetlen kiállítás keretei közé szorítható legyen – bizonyára lesz olyan látogató, aki a Szépművészeti Múzeum új tárlata után a hiányérzet dalait dúdolja majd.

Pattogó teniszlabda a vásznon

Góth Martin szürreális és hétköznapi elemekből építkező munkái olyan hatást keltenek, mintha azok egy létező számítógépes játék képkockái lennének. 

Ötven év kreációi

Weiler Péter és a yes!: kicsit mind Bonyhád vagyunk

A Bonyhád Forever című kiállításon a bonyhádi zománcgyárban készült műtárgyakat nézhetjük meg olyan híres alkotóktól mint ef Zámbó István, Nemes Márton, Pinczehelyi Sándor és Weiler Péter. A nemrég nyílt yes! Galéria tárlatán pedig a gyárban készült termékek, mint piros lábasok és egy zsíros bödön is látható, melyek a háztartásunkból is ismerősek lehetnek.

Hungarikum lett a bántó komment, de van, aki inkább nevet a mérgező mondatokon

A kommentek olvasása különösen romboló hatással lehet a mentális egészségre, minden második magyar netező kapott már olyan negatív hozzászólást, ami aztán az egész napjára rányomta a bélyegét, vagy elvette a kedvét a megszólalástól is. Ebbe nem kell beletörődnünk, legalábbis ez inspirálta Szaszák Fannit, hogy a digitális tér tipikus cinizmusát, rasszizmusát és áldozathibáztatását kellemesebb, egyben figyelemfelkeltő fizikai formába öntse. Párnahuzatokra hímezte a kommenteket, gyógyító, megmosolyogtató műalkotásokká alakítva az online agresszió hétköznapi jelenségeit. Hungarikum kommentek című kiállítását a Kastner Kommunity kávézó Art Open pályázatának kreatív különdíjasaként lehet megtekinteni a Józsefvárosban.

Nunchi, avagy van mit tanulnunk

A koreai kultúráról általában az emblematikus filmek és a különleges zenei világ juthat eszünkbe. A Mai Manó Házba koreai fényképészek munkáit hozták el (Nunchi – A csend hatalma), hogy megmutassák, hogyan értelmeződik egy tőlünk távoli világban többek között ember és természet viszonya. Ezenfelül a tárlatnak magyar vonatkozása is van.

Sorsok három sorban

Egy hétfő délelőtt bandukoltam a Nádor utcában. Szeptemberi napsütés, igazi vénasszonyok nyara. Egy nyitott ajtóra lettem figyelmes, bentről kellemes, hívogató hűvösség áradt, képek lógtak, közepén pár nyugágy, amiken kis kék könyvecskék hevertek. 

Egy kollekcióban kalandozva

A Big Bang című kiállítás új szempont szerint, vagyis kronologikusan és témákra bontva mutatja be a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 1989-es alapítása óta bővülő gyűjteményét.

Üvegből és mozaikból épített életmű

Megújult belső terekkel várja látogatóit az újra megnyitott Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ahol a 160 éve született mester művészetében mélyülhetünk el.

Három absztrakt festőművész hasonló, de mégis különböző világa találkozik a Hiány és Jelenlét című kiállításon

Sokatmondó gesztusok.

Mesélnek a trilobiták

Az idők során ember és táj viszonya folyamatosan változott, ahogy a természetről alkotott képünk is átalakult. Hasonló a helyzet a művészekkel is, hiszen mást állít vagy sugall a munkájával egy XIX. századi alkotó és mást egy kortárs művész. 

Színzuhatagok

Barátságosnak nem nevezhető, különlegesnek azonban igen a Bakáts tér 1. szám alatt található Bakáts Bunker, ahol ezúttal Árki Tibor állít itt ki Könnyed nehézkedés címmel.

Ősidőkből szól hozzád

Egy Tarboszaurusz penget a rövid kezével egy tűzpiros Fender Jaguar gitárt Karácsonyi László egyik festményén – nem hiába kapta a kép az Őstehetség címet. 

Szárnyalás és nehézkedés

Kőszegen július 20-ig tart a Köz-játék Fesztivál, színházi bemutatókkal, gyerek- és zenei programokkal, kiállítással várják azokat, akik a művészetben kifejezhető közjátékokra is kíváncsiak.

Lelket visz a rajzokba

A kilencvenöt éves Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista előtt tiszteleg a váci Tragor Ignác Múzeum életmű-kiállítása.

Kincsek a gyűjteményekből

Huszonegy vidéki múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatja be az El nem mesélt történetek című kiállítás a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (MODEM). 

Torzók, mint mi magunk vagyunk

A föld, a víz és a saját kezünk. Ez az agyag. Az emberiség egyik legrégebbi orvossága, manapság mégis ritkán találkozunk vele. Nem állunk meg egy hétköznapon és kezdünk el a földből víz segítségével tárgyakat gyúrni. Nem írunk agyagtáblára és nem építünk viskókat, nem húzunk fel falakat puszta kézzel agyagtéglákból. Pedig ez az egyik legősibb építőanyagunk. Számos ősi civilizáció kultúrájának régészeti emlékei között szerepelnek az agyagból megformált kicsi idolok és szobrocskák, amiket az edények és tálkák követtek. Kezdetben a napon szárították a tárgyakat, a korongozás és az égetés később terjedt el, ahogyan a kerámia is.

Van a szellemeknek foguk?

Első ízben volt felelős egy építész a Royal Academy of Arts éves művészeti szemléjének megrendezéséért. Farshid Moussavi nem okozott csalódást. 

Viseletbe varrt élettörténetek

A női identitás történetére, a kollektív trauma alakulására és a nemzeti emlékezet fehér foltjaira is emlékeztetnek a ruhák a Néprajzi Múzeum legújabb kiállításán.

Reagálnak a káoszra – Kiosztották az Esterházy Art Award 2025 díjait

A huszonegy pályamű megtekinthető a Ludwig Múzeumban a What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállításon.

Lapunk fotószerkesztője, Gálos László nyerte a XXIII. Szentesi Aktfotó Biennálé egyik különdíját

A tárlat június 7-től (szombattól) tekinthető meg a Tokácsli Galériában.

A kerti törpe útra kél – Röhögés nélkül nehéz kibírni Hecker Péter kiállítását

Hecker Péter legújabb kiállításán mutatja be a kedvenc motívumait, mint a pacsirtát, a felfordított lovat és a múzeumi tereket.

Amit a magyarok adtak nekünk

Külföldön befutott és világhíres magyar alkotóknak állít emléket Weiler Péter a legújabb kiállításán, melynek vásznain és tűzzománcain feltűnik többek között Bartók Béla, Márai Sándor, Robert Capa, Amerigo Tot és Victor Vasarely. A képzőművész a Visszhangnak mesélt a képsorozat létrejöttéről, illetve arról, hogy a külföldi karrier helyett ő miért választotta végül otthonául és alkotóhelyéül Magyarországot.

Kakasokkal bokszoló

Nagyapja kakasviadaljai ihlették meg Zeus Salas Budapesten élő venezuelai festő- és előadóművészt, aki legújabb kiállításán tíz bokszoló kakast festett meg, amelyek közül mindegyik egy-egy emberi erény megtestesülése, mint az önszeretet, a megbocsátás, a bátorság és az elfogadás.

Groteszk, ahogy tetszik

A hazai és világhíradó dermesztő és érthetetlen történéseit nehéz a manapság sokat hivatkozott józan ész értelmezési tartományában vizsgálni, hiszen a józan ész nem támogatna se fegyveres, se vámháborút, de nem szorgalmazná a fosszilis energiát sem a zöld beruházások helyett, és nem vállalna bármilyen szélsőséget éltető kockázatot sem a világégések százada után picivel. A kizökkent világ kicsit megnyugtató értelmezését az abszurditást lekövető, hozzá idomuló formanyelv támogatja: Kaposváron a Groteszk triennálé immár tizenkettedszer.

Az árnyék nélküli férfi – Eljött az idő, hogy ne csak a beavatottak ismerjék Czimra Gyula varázslatos világát

Ugyan Rákosmentén iskola is viseli a nevét, halála után több kiállítást is rendeztek alkotásaiból, nem valószínű, hogy Czimra Gyula festőművész nevére ma sokan felkapnák a fejüket.

Aranyba álmodott szépség

Hétfőn nyitja meg kapuit a Gustav Klimt The Immersive Experience című interaktív kiállítás Budapesten. A tárlatot ugyanaz a csapat hozta el, amely korábban többek között a nagysikerű Van Gogh, Monet immerzív bemutatókat.