A belga miniszterelnök személyesen szólt be Donald Trumpnak a NATO-csúcson a piroslapbotrány miatt

Bár Belgium futballcsapata az amerikaiakat legyőzésével már a Spanyolország elleni pénteki negyeddöntőre készül, az ügy további fordulatokat vett, a FIFA ugyanis indoklás nélkül két amerikai stábtag felfüggesztéséről döntött.

Bart De Wever az ankarai NATO-csúcson július 8-án

Mélyül a futball-botrány, miután Donald Trump kijárta a FIFA-elnöknél, hogy töröljék egy amerikai játékos eltiltását

Folarin Balogunt még az Egyesült Államok-Bosznia-Hercegovina mérkőzésen állították ki. Nem játszhatna válogatottja Belgium elleni keddi mérkőzésén, de az amerikai elnök felhívta Gianni Infantino FIFA-elnököt.

Vízparti emlékek és üres medencék – Nyári élmények a Hegyvidék Galériában

A vízpart, a strand és a nyári emlékek világa elevenedik meg a Hegyvidék Galéria Vízállásjelentés című kiállításán. Hardi Ágnes, Németh Marcell és Varga Dóra szobrászművészek alkotásai azokat a tereket és tárgyakat ábrázolják, amelyek a pihenéshez, a fürdőzéshez és a közös nyári élményekhez kapcsolódnak.

Elveszve a virtuálisban

Vajon mennyire változtatják meg az életünket a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és úgy általában az online jelenlét? Ezt a kérdést járja körül a Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás.

Jakabos Júlia Tárhely című installációja megmutatja, hogy a sok digitális fényképezéssel hogyan veszíti el a kép a jelentését

Mohács 500: nem csak a méregdrága híddal vannak gondok, az emlékkiállítás is csak az évforduló után egy évvel nyílhat meg

A mohácsi csata 500. évfordulójára tervezett beruházások csak részben készülnek el augusztus 29-ére. Jelenleg a csatáról szóló rockopera bemutatására sincs forrás. A megemlékezés légkörét az is rontja, hogy az épülő mohácsi híd drámaian megdrágult.

Az idén nem készül el az interaktív kiállítás a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen

Keresni a fényt

Első blikkre erdőket és kivágott fákat látunk Esse Bánki Ákos festményein a Fénykonstrukciók című kiállításon az Art Salon Társalgó Galériában. 

Esse Bánki Ákos absztrakt festő, noha a valóságból indul ki

Freddy Mercury útja a csend felé

Freddie Mercury életét és művészetét feldolgozó kiállítást rendezett a Magyar Zene Háza. A tárlat nemcsak a Queen legendás frontemberét mutatja be, hanem azt az embert is, aki a reflektorfény mögött próbált otthonra találni.

Elfeledett álmok barlangja

A Chauvet-barlang és Werner Herzog dokumentumfilmje inspirálta Vető Orsolya Lia és Vidra Réka közös kiállítását a Liget Galériában. A Cave of forgotten dreams az anyagok átalakulása és az ősi tapasztalatok kérdéseit járja körül.

A kiállítás egyfajta kollektív tudást idéz, amely inkább fragmentumok és érzettöredékek formájában van jelen

Megállított jelenetek

A 125 éves magyar filmtörténet meghatározó pillanatait mutatja be a Felvétel! című kiállítás a Mai Manó Házban.

A tárlaton hét ikonikus magyar film plakátjait is láthatjuk

Bogár a dobozban

A nyelv paradox dolog: bár elmondunk dolgokat, nem biztos, hogy amit én kifejezek, az a másik személyben ugyanúgy visszhangzik-e. Tasnádi József kiállítása a nyelv természetét vizsgálja.

Az installáció a nyelvet mint társas tevékenységet mutatja be

Dömpingszerű vizuális válogatás

Haladó hagyományként 258. alkalommal rendezik meg a brit nyári társasági idény képzőművészeti fénypontját, a Royal Academy ikonikus Nyári kiállítását. Lehet, hogy kevesebb több lenne.

Grayson Perry Behold Humanity, Íme az emberiség című gobelinje

Az öröm mint egzisztenciális ellenállás Gyuricza Gergely festményein

A kortárs urbánus térben a testiség és az erotika vizuális reprezentációja traumatizált, sűrűn átpolitizált mező, melyben mind a férfi-, mind pedig a női testet eszközként használják. Míg a premodern és a reneszánsz művészetben a meztelen test ábrázolása a kulturális kánon organikus, magától értetődő részét képezte, addig a modernitás felé haladva az erotikus diskurzusok fokozatosan prűddé, medikalizálttá és intézményesen szabályozottá váltak. Vagy csupán a dacos változni akarást és a fejlődni vágyást szimbolizálták. Gyuricza Gergely JOY című kiállításán jártunk, amely a vágyat nem tabuként vagy szégyenforrásként, hanem az önazonosság, a kapcsolódás és a belső életerő egyik fontos dimenziójaként közelíti meg.

A szabadság formái

A múlt év őszén elhunyt Kossuth-díjas fotográfusra, Benkő Imrére kiállítással emlékezik a Sziget Fesztivál a Dugattyúsban. Antropológus fényképezőgéppel.

Egy 1993-as és egy 2017-es kép itt gyakran közelebb áll egymáshoz

A tőke a felhőkig ér, a városok lakhatási válságokkal küzdenek, miközben ezrével épülnek bennük a felesleges, kihasználatlan négyzetméterek

Tisztelt ingatlantulajdonosok! Ha megkeresi Önöket egy Gabriella Schmied nevű hölgy, hogy szeretné megvenni a lakásukat, jó áron, merthogy a férje dúsgazdag régiségkereskedő, legyenek óvatosak. Az illető igazi neve Schmied Andi, képzőművész, építész, és feltehetően csak azért akar bejutni a lakásukba, hogy lefényképezze a tereket és a kilátást. Főleg, ha impozáns. A képekből aztán társadalomkritikai színezetű könyvet szerkeszt, esetleg kiállítást rendez. Interjú.

„Nála élet-halál kérdése volt a mű”

Huszonhét év, több mint ezer mű és egy félbemaradt diplomamunka. Egy befejezetlen főmű köré épül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, amely azt mutatja meg, Gruber Béla miként teremtett a legszűkebb személyes környezetből egy rendkívüli festői világot.

Festőműterem (Festő a műteremben, 1962). Nemcsak diplomamunka, hanem az életmű összegzése is

Ihlető autók és alkatrészek

Először látható hazánkban válogatás a Mercedes-Benz Art Collection nevű művészeti gyűjteményből. A tárlaton olyan nagy nevek alkotásai is szerepelnek, mint Robert Longo vagy David Hockney.

A Randomroutines nevű kollektíva Luddita automation című alkotásán géprombolók jelennek meg

A metropolisz impresszionistája

Fényben úszó városi terek láthatók Barakonyi Zsombor kiállításán, ám a képeken feltűnő utcák és épületek nem feltétlenül a realisztikus oldalukat mutatják.

Barakonyi Zsombor festményei kifejezik az érzékfelettit is

Lélegző pavilon

A lélegzetről rendez kiállítást Koronczi Endre képzőművész a Magyar Pavilonban a május 9-én nyíló 61. Velencei Képzőművészeti Biennálén. 

Koronczi Endre a sajtótájékoztatón megmutatta a kiállítása egyik fő művét, a legfontosabb sóhajt

„Levest is egyél, puszi!”

A zacskós tej műanyag tartóban és a befőttesüvegben tárolt útravaló húsleves mindannyiunkban nosztalgiát ébreszt. Kügerl Johanna illusztrátor most ezen étkeket rajzolta meg első önálló kiállítására, amelynek címe: Itt van a nyelvem hegyén. A művésszel és Geiger Bianka gasztromenedzserrel az ételek pszichológiai hatásáról és a közös étkezésről mint gondoskodásról beszéltünk.

A romokból újjászülető Budapest képei

Robert Capa 1948-ban rövid időre visszatért Budapestre, hogy megörökítse az újjáépülő fővárost. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kiállítása most e ritkán látott képekből mutat be egy válogatást.

 A második világháborúban elpusztított Lánchíd újjáépítésén dolgozó munkás – Budapest, 1948 (Robert Capa, Courtesy International Center of Photography)

A film, a fotográfia és az újságírás eszközeivel dokumentálták a Berlinben élő zsidók létélményét

A projekt egyik kiemelt célja, hogy a tapasztalatok a holokausztoktatásba is beépüljenek.

„Világossá vált számunkra, hogy az antiszemitizmus csak arculatot vált, de mindig az adott társadalomhoz alkalmazkodva létezik” – beszélt a projekthez vezető útról Valaczkay Gabriella

Nem látjuk a képet

Birkás Ákos Katasztrófa-helyzetek című képsorozata a befogadók és a mű kapcsolatát vizsgálja.

Textilbe szőtt politika: hányan vettetek fel kokárdát idén március 15-én?

Orbán Viktor fiatalkori képmásával is találkozhatunk Tóth Lala textilművész tárlatán.

Tóth Lala a Trikolór visszasajátítása című művével

Tanítványok tanítványai

A Liszt Ferenctől Cziffra Györgyig című kiállítás nemcsak a magyar zongoraiskola nagy neveit sorolja fel, hanem azt is megmutatja, hogyan öröklődött tovább másfél évszázadon át a tanári és az előadói hagyomány.

Bartók Béla külön fejezet. Új színt hozott a zongorajáték történetébe. Liszt egész életében foglalkoztatta

A bárányok nyugtatnak: megihlette a művészt a finn sziget, ahol bárki meditálhat pásztorként

Egy Helsinki közelében fekvő szigetre bárki jelentkezhet pásztornak, hogy három birkát terelgetve lelki nyugalomra leljen. Ez ihlette a Freetime (bárányos projekt) című kiállítást. A tárlat kapcsán Finnországról, a szabadidő és a pihenés fontosságáról, illetve a művészlétről mesél az alkotó, Törteli Lilla (balról) és a kurátor, Novák Lea.

A ResoArt Gyűjteményből válogatva nyílt Egry József-kiállítás a Vaszary Galériában

Most ezért is érdemes Balatonfüredet felkeresni.

A művész és felesége, Pauler Juliska portréja: Szobába nézve (Ajtó mögött), 1934

A létezés határán

Fehér László új kiállításán a nyolcvanas években készült műveit nézhetjük meg, amelyek egyszerre szólnak a művész és családja személyes emlékeiről és a kollektív történelmi tapasztalatról is.

Fehér László a nyolcvanas évekbeli alkotásaiban egy költőibb, expresszívesebb és olykor szenvedélyesebb ábrázolás felé fordult

„Ijesztő képet akartam létrehozni, hogy kifejezzem a nőiségem erejét"

Farkas Clara a kettős identitására reflektál a „Véget ért a jó élet” című kiállításán: a művész az anyja révén kolumbiai, apja révén roma származású is. A józsefvárosi Bura Galériában az övéi mellett látható még több roma művész alkotása, melyek a nőiség megéléséről üzennek a nemrég ünnepelt nemzetközi nőnap kapcsán. Az alkotókat Clara arra kérte, hogy a maszkot mint motívumot jelenítsék meg a munkáikon: „Azért választottam a maszkot, mert kettős funkciója is lehet, mivel eltakarhatja az ember identitását, de képviselheti is azt.”

„Adjuk vissza az asszonyi test csodálatos konstrukcióját egyszerűen, természetesebben, mint azt teoretice elképzeljük”

A fotográfiában már a századelőn fontos szerepet kapott a mezítelen test ábrázolása. Erre mutat rá a Fénybe vetkőzve című kiállítás a Mai Manó Házban.

A kiállítás egyes képei még a XIX. századi festészeti ábrázolást tükrözik, míg mások a modernista fény-árnyékra épülnek

Fecskék a szakállon

Bukta Imre új kiállításán a mezei és háziállatoké a főszerep, de a festményeken emberek is feltűnnek, akik már elszoktak a jószágoktól. A művek a mai, átalakuló vidékről is képet adnak.

Bukta Imre szerint régen az állatok szerves részei voltak a vidéki életnek, de már nincsenek
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang