Van egy medve, Ö. Télen egyszer úgy dönt, a téli álom helyett megnézné magának, milyen is a természet az év leghidegebb hónapjaiban. Ezalatt kapcsolatot keres élővel és élettelennel, a környezete minden elemével, kivéve eggyel: az emberrel. Ö története a természet iránti tiszteletről szól.
A Kör című kötet két főszereplője véletlenül kiás egy követ, amelyen furcsa formát találnak, egy olyan világban, amelyben minden szögletes: az ő történetük a tudomány diadalmaskodását mutatja be az ostobaság felett. De ott van az a béka is, aki egy egérrel kerül összetűzésbe egyetlen szál virág miatt, és így Nikolai Popov Miért? című kötete egyszerre szól a háború, a bosszú értelmetlenségéről, és minden olyan pusztításról, amely elkerülhető lenne.
A felsorolt művekben közös, hogy mindegyik a silent book (vagyis a szöveg nélküli könyvek) műfajába tartozik, és most része annak a kiállításnak, amely szeptember 8-án délután nyílt a budapesti Deák 17 Galériában.
A silent book az elmúlt években hatalmas népszerűségre tett szert az egész világon, a szövegnélküliség pedig nemhogy elvett volna a könyvek értékéből, hanem egyenesen önálló nyelvet teremtett a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. Ebből a vizuális történetmesélő műfajból született kötetek között már számtalan darab megtalálható, amely a hagyományos mesék nyomán szól barátságról, útkeresésről, erényekről, levonható tanulságokról.
Ugyanakkor akadnak közöttük bőven olyanok is, amelyek kendőzetlenül beszélnek fajsúlyosabb témákról, mint például a társadalmi viszonyokról, a lelket megviselő változásokról, kirekesztésről és a világot jelenleg fenyegető tényleges veszélyekről. A műfaj sajátossága viszont, hogy a könyvek egyszerre befejezettek és befejezetlenek: a végső történetet az „olvasó” alakítja, a képek csak úgymond fogódzkodók, minden mást a fantáziára bíznak. A kiállítás ezt a folyamatot bontja szét, egyfajta storyboardként: a tárlat kurátora, Blaschke Zsuzsanna alapvetően a ki?, hol?, mit? alapján rendszerezve mutatja be a műfajt, amelyben az akvarelltől a pasztelltechnikán át mára szinte minden megtalálható.
„Egy-egy vizuális technika először egy adott országban válik ismertté, majd onnan terjed tovább: a műfajon belül egymást inspirálják a művészek, egymás munkáira reagálnak, miközben a saját világukat is megteremtik” – mesélt az alkotói folyamattal kapcsolatos tapasztalatairól Anita Berge, az oslói Fabel Silent Book Library vezetője megnyitóbeszédében.
A kiállításhoz a kurátor olyan elismert magyar művészek munkáit is felvonultatja, mint a hazai olvasóknak Otthon című kötetéről is ismert Rofusz Kinga, a Juharfa utcáról is ismert Babarczy Myriam vagy például az Álmomban az esőről ismert Szinvai Dániel.
A kiállításban amellett, hogy a fentebb felsorolt kötetek közül többet kézbe is foghatunk, olyan nemzetközi művészek illusztrációi is helyet kaptak, mint a Pájaro című kötetről is ismert Beatriz Martin Vidal, a Medve című kötetéről is ismert Staffan Gnosspelius vagy a Nyolc élet című kötetről is ismert Eva Delaserra.
Inó
A tárlat november 7-ig látható a Deák 17 Galériában.
