Víziók a Hegyvidéken

A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep a főváros legrégebb óta, folyamatosan működő művésztelepe.

Mesélnek a trilobiták

Az idők során ember és táj viszonya folyamatosan változott, ahogy a természetről alkotott képünk is átalakult. Hasonló a helyzet a művészekkel is, hiszen mást állít vagy sugall a munkájával egy XIX. századi alkotó és mást egy kortárs művész. 

Hiányt pótolnak a művészettörténetben

Az ország legnagyobb képzőművészeti archívumát őrzi, művészettörténeti kutatásokat végez és azokhoz kapcsolódó kiállításokat rendez a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI). A Szépművészeti Múzeum tagintézményének hiánypótló feladatairól és küldetéséről az igazgató, Fehér Dávid művészettörténész beszélt a Visszhangnak.

Nagyszabású kiállításra készül Barabási Albert-László, aki nemrég bemutatta a legújabb, számokból felépülő festményeit

Számsorként létezni.

Fénysugarak és ütemek vonzásában - Nagyot szólt a francia Justice a Sziget második napján

Nelly Furtado a kora kétezres évekbe repítette a közönségét.

Reflexiók a digitális jelenre

Evidencia, hogy a virtuális valóság kihat az élet minden területére, mely alól a képzőművészet sem kivétel. 

„Az épületeknek nemcsak funkciójuk, jelentésük is van”

Vajon melyek napjaink legfontosabb építészeti trendjei, és egyáltalán kijelenthető az, hogy léteznek manapság fő irányzatok? Illetve hogyan alakít át egy építmény vagy épület egy közteret? A kérdésekre a 2016-ban indult, Paradigma Ariadné nevű építésziroda három alapítója, Smiló Dávid, Molnár Szabolcs és Csóka Attila Róbert adott választ, akik a saját innovatív projektjeiből is hoztak példákat.

„Életem végéig hálás leszek a Picassóknak”

Szipőcs Krisztina művészettörténész már 1994 óta dolgozik a Ludwig Múzeumban, és mindig is szívügyének tekintette, hogy az ország műkedvelő közönsége betérhessen egy olyan intézménybe, ahol megismerheti a legfontosabb hazai és külföldi alkotókat és trendeket, miközben új aspektusait ismerheti meg a jelenkor művészetének. A Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese a Visszhangnak mesélt az intézmény létrejöttéről, az első kiállításairól és kihívásairól is.

Megfeszült izmok

 Állatok és emberek anatómiai rajzai, illetve réz- és linómetszetek sorakoznak a Műcsarnok kiállításán, mely Szunyoghy András grafikusművész munkásságát mutatja be. A művek a tudomány és a művészet határán „mozognak”, hiszen egyszerre tudósítanak az alkotó mesterségéről és anatómiai tudásáról is.

Ősidőkből szól hozzád

Egy Tarboszaurusz penget a rövid kezével egy tűzpiros Fender Jaguar gitárt Karácsonyi László egyik festményén – nem hiába kapta a kép az Őstehetség címet. 

Vakmerőnek kell lenni – Interjú a Franz Ferdinand együttessel

A Franz Ferdinand skót indie, post-punk rock együttes két alapítója, Alex Kapranos énekes-gitáros és Bob Hardy basszusgitáros mesélt a Népszavának az új albumukról és a félelmek legyőzéséről a Művészetek Völgyében adott vasárnapi koncertjük előtt.

Luppa, az ihlető sziget

A Luppa-sziget olyan, mintha egy kalandregény helyszíne lenne: színes, Bauhaus stílusú házak épültek rajta, a közepén pedig platánsor húzódik hosszan, melynek árnyas lombjai felfogják a tűző napfényt. Itt működik nyaranta már tíz éve a LuppArt rezidenciaprogram, melyen képzőművészek alkotnak kedvükre az egyik épületben, esténként pedig közösen főznek és beszélgetnek – mintha ők is egy regényből léptek volna elő. E sorok írójának is volt szerencséje három éve megszállni ebben a különleges művésztáborban, megismerkedni több alkotóval, illetve bejárni a szigetet. Most a művésztelep varázsos hangulatába bele lehet merülni a budapesti V. kerületi Einspach & Czapolai Fine Art galériában, ahol a tizedik évforduló alkalmából csoportos kiállítást rendeztek.

Formák mestere

A 125 éve született Barcsay Jenő életművét új megvilágításba helyezi a Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású retrospektív kiállítása. 

Modem-idők: a kortárs felkarolása

Négy éve vezeti Vizi Katalin a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti színtere. Az ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, melyek az erősségeik, mi a helyzet a vidéki múzeumokkal, és hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal.

Lelket visz a rajzokba

A kilencvenöt éves Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista előtt tiszteleg a váci Tragor Ignác Múzeum életmű-kiállítása.

Szitanyomat csokiból, izgalmas díszlet- és jelmeztervek: megnézhetjük a Magyar Képzőművészeti Egyetem legizgalmasabb diplomamunkáit

– A Best of Diploma nem csupán egy válogatás a végzős hallgatók diplomamunkáiból, hanem erőteljes szakmai és művészi lenyomat arról, hogyan gondolkodnak a legfiatalabb alkotógeneráció tagjai ma a művészetről, a világról és önmagukról – hangzott el a kiállítás sajtóbejárásán.

Kincsek a gyűjteményekből

Huszonegy vidéki múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatja be az El nem mesélt történetek című kiállítás a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (MODEM). 

Közösségben működve, hangyaszorgalommal

A Józsefvárosban, a Baross utca 32. alatt működő ArtEnto Ökocentrum hangyatematikájú kiállítással és programsorozattal ünnepli a második születésnapját. Az eseményen a látogatók több hangyafajjal is megismerkedhetnek, illetve kiderül az is, hogy mi, emberek mit tanulhatunk tőlük.

A gyermekrajzok világa és a régmúlt komputergrafikája elevenedik meg Szabó Lobot Balázs 8-BIT című kiállításán

Felszabadult játék a vásznon.

Sztárok pózoltak neki - Szipál Márton életét és munkásságát mutatja be a debreceni MODEM

101 éve született a hollywoodi sztárfotográfus.

Őrületig körbeírt valóság

Krasznahorkai László prózavilágát és életútját mutatja be regényrészleteken, fényképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül a szentendrei MűvészetMalom kiállítása.

Nem minden szuperhős rovar

Én meglévő dolgokat szedek szét, aztán másképp rakom azokat össze. A művészetem lényegében erről szól. Bármit is csinálok, ezt a módszert alkalmazom – vallja Szöllősi Géza, akit a képzőművészet iránt érdeklődők az eltorzított állatpreparátumairól és a rovarokból összeállított szobrairól ismerhetnek.

Major Krisztina a festményein a biológiai sokféleséget idézi meg

A festőművészt a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése is inspirálja az alkotásban.

„Ez egy békés hely, az emberek jó kedélyűek és nyugisak meg totál konstruktívak”

Ferencz Dániel festőművész 2016-ban, 28 évesen költözött Berlinbe, ahol azóta új életet él. Nemcsak a város multikulti környezete nyűgözi le, de a számos kiállításmegnyitó és művészeknek szóló megannyi lehetőség. Az alkotó a berlini tapasztalatairól és saját életútjáról mesélt.

Az internetről ránk zúduló képfolyamra reagál az Ehun, van ni! című kiállítás

Három erős vizualitással dolgozó képzőművész műveit nézhetjük meg. 

„Kell, hogy valami hiba kerüljön a képbe”

Pápay Fanny szürreális grafikái egyszerre idézik meg a 80-as, 90-es évek színpompás klipesztétikáját, miközben képi megoldásukat tekintve nagyon is maiak. A művész számos helyszínnek tervezett külcsínt, legutóbb a Budapest Park színfalak mögötti részét álmodta meg, amelyet mi is megnéztünk vele.

Reagálnak a káoszra – Kiosztották az Esterházy Art Award 2025 díjait

A huszonegy pályamű megtekinthető a Ludwig Múzeumban a What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállításon.

Lapunk fotószerkesztője, Gálos László nyerte a XXIII. Szentesi Aktfotó Biennálé egyik különdíját

A tárlat június 7-től (szombattól) tekinthető meg a Tokácsli Galériában.

A kerti törpe útra kél – Röhögés nélkül nehéz kibírni Hecker Péter kiállítását

Hecker Péter legújabb kiállításán mutatja be a kedvenc motívumait, mint a pacsirtát, a felfordított lovat és a múzeumi tereket.

Amit a magyarok adtak nekünk

Külföldön befutott és világhíres magyar alkotóknak állít emléket Weiler Péter a legújabb kiállításán, melynek vásznain és tűzzománcain feltűnik többek között Bartók Béla, Márai Sándor, Robert Capa, Amerigo Tot és Victor Vasarely. A képzőművész a Visszhangnak mesélt a képsorozat létrejöttéről, illetve arról, hogy a külföldi karrier helyett ő miért választotta végül otthonául és alkotóhelyéül Magyarországot.