Tarr Béla Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról: Hihetetlenül nagy öröm

A filmrendezőt telefonon értük el. Egy éjszaka alatt elolvasta a Sátántangót, és rögtön tudta, hogy ez egy remekmű.

„Baráti ember nagy szeretettel” – Szerkesztője beszél a közös munkáról Krasznahorkai Lászlóval

Krasznahorkai Lászlóval és Kertész Imrével már két Nobel-díjasa is van a Magvető Kiadónak. 

Pasarét vonzásában

A híres festőházaspár, Soós Nóra és Győri Márton hosszú idő után újra együtt állít ki, ezúttal a pasaréti Villa11-ben.

Rekordot döntött Taylor Swift

Az sem kizárt, hogy a következő napokban lekörözi Adele 25 című lemezének eladási rekordját.

Börtöncellákban sem hallgatnak a múzsák

Hogyan lesznek katonákból költők, olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, képes-e egy Nobel-díjas író feltárni egy tabusított történelmi traumát? E kérdések is felvetődtek a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Egy amerikai Párizsból: Magyarországon és Európában a múltba révednek az emberek

„Építészet tekintetében kettős személyiségem van: nagyon érzékeny vagyok az európai kultúrára, építészetre, míg az amerikai énem azt mondja, hogy ezen a téren Magyarországon és Európában inkább a múltba révednek az emberek, és nem a jövőbe tekintenek” – mondja lapunknak Neville Zoltán. Az egyedi épületeket tervező építész nagyszülei 1956-ban menekültek Kaliforniába, és sokat meséltek az Egyesült Államokban felnőtt unokájuknak Magyarországról. Az építész maga is többször utazott Budapestre, és bár járt Párizsban és Kínában is, végül a magyar fővárosban telepedett le.

Bicikli darabokban

Szirtes János a performanszaival mindig meglepi a nézőt: így volt ez a péntek esti székfoglalóján is, mellyel rendes tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Az előadásra viszont rendhagyó módon nem a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor, hanem a II. kerületi Jurányi Ház színháztermében. 

Nem csak festményeket keresnek

 A klasszikus táblaképek mellett zománcból, kerámiából és más anyagokból készült műveket is láthatott a közönség az idei Budapest Contemporary kiállítás és vásáron.

Kezük között születnek a szerethető márkák

A DE_FORM grafikai stúdió már számos cégnek, intézménynek és kiállításnak tervezett letisztult stílusú, minimalista logót vagy arculatot. A kezdetekről és a csapat napi munkájáról a két alapító, Demeczky Nóra és Déri Enikő dizájner mesélt a Visszhangnak.

Pattogó teniszlabda a vásznon

Góth Martin szürreális és hétköznapi elemekből építkező munkái olyan hatást keltenek, mintha azok egy létező számítógépes játék képkockái lennének. 

Ízek, imák, Csikágó

Szállodában bolyongva

Szinyova Gergő új kiállítása a képzeletbeli Hotel Paradiso tereibe kalauzol minket, de a festmények önmagukban is egy-egy történetet sugallnak a nézőnek.

Cronenberg: „Nincsenek univerzális határok”

David Cronenberg kanadai filmrendező, a testhorror műfajának világhírű alkotója mesterkurzust tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében. 

Weiler Péter és a yes!: kicsit mind Bonyhád vagyunk

A Bonyhád Forever című kiállításon a bonyhádi zománcgyárban készült műtárgyakat nézhetjük meg olyan híres alkotóktól mint ef Zámbó István, Nemes Márton, Pinczehelyi Sándor és Weiler Péter. A nemrég nyílt yes! Galéria tárlatán pedig a gyárban készült termékek, mint piros lábasok és egy zsíros bödön is látható, melyek a háztartásunkból is ismerősek lehetnek.

A közös alkotás öröme

Vajon milyen lenne, ha gyerekekkel és fiatal felnőttekkel alkotnának együtt olyan híres festőművészek, mint Vojnich Erzsébet, Bukta Imre, Nádler István, Havadtoy Sam, Soós Nóra vagy Bozó Szabolcs? A Világszép korTárs kapcsolódások című kiállításon most ezt nézhetjük meg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. 

Generációkon átívelő mesék

Dargay Attila animációs filmjeiről és az életéről mesél a róla készült dokumentumfilm, melyben az özvegye és alkotótársa, Henrik Irén is visszaemlékezik.

Nem az ember a világ közepe: a Light Art Museum új kiállításán más perspektívákból láthatjuk a világot, a molekuláris szinttől a bolygóközi méretekig

A Light Art Museum (LAM) „More Than Human” című új kiállításán magyar és neves külföldi művészek közel negyven műalkotását, köztük installációkat, vetítéseket és immerzív műveket láthatunk. Vannak húzónevek is, mint a természeti elemeket a múzeumi terekbe beépítő Ólafur Elíasson izlandi-dán képzőművész mágus, vagy a közvetlen a tudatalattira ható műveiről híres, provokatív brit Matt Collishaw. A kiállítás célja, hogy az emberközpontú szemlélet helyett bemutassa, milyen más perspektívákból láthatjuk a világot, a molekuláris szinttől kezdve a bolygóközi méretekig.

Közösségben, szabadon bulizni

A magyar fesztiválkultúra indulását és sokszínűségét mutatja be a Fesztiválország című zenés dokumentumfilm, pörgő montázsokban és sok jó zenével.

Eltáncolt életmű

El Kazovszkij álomszerű, költői világát mutatja be a Godot Galéria Bálványállítás című kiállítása, melynek megnyitóján Gergye Krisztián táncművész is megidézte az alkotó gondolatiságát.

Egy kollekcióban kalandozva

A Big Bang című kiállítás új szempont szerint, vagyis kronologikusan és témákra bontva mutatja be a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 1989-es alapítása óta bővülő gyűjteményét.

Megidézett rítusok

Kihirdették az Esterházy Art Award 2025 közönségdíjának nyertesét: Melkovics Tamás szobrászművész és az EJTECH csoport – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre – nyerte az elismerést a hétfői díjátadón a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. 

Üvegből és mozaikból épített életmű

Megújult belső terekkel várja látogatóit az újra megnyitott Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ahol a 160 éve született mester művészetében mélyülhetünk el.

A fotóművész félvilága

Neogrády-Kiss Barnabás fotói olyanok, mintha befejezetlenek lennének: előfordul, hogy az alany csak részben látszik rajtuk, vagy a kép fele teljesen sötét. Ám mindez szándékos, a 2020-ban Capa-nagydíjat nyert fotóművész így mutatja be, hogy a második agyműtéte után hogyan látja a világot. Képei mindig túlmutatnak magukon, a Solitude (Magány) című képsorozatával azt demonstrálta, milyen volt átélni a Covidot Stuttgartban, egy negyven négyzetméteres szálláson.

Banánok és macskák találkozása

A Bakáts Feszten fellép többek között a The Qualitons, Jordán Tamás, Péterfy Bori és a Kaláka is.

Három absztrakt festőművész hasonló, de mégis különböző világa találkozik a Hiány és Jelenlét című kiállításon

Sokatmondó gesztusok.

Római vakáció: utazás térben és időben

„Én nagyon szeretem Rómát. Olyan mint a dzsungel. Olyan forró, fülledt, el lehet rejtőzni a mélyén” – mondja Marcello Rubini (Marcello Mastroianni) egyik barátnőjének, Maddalenának (Anouk Aimée) Federico Fellini Az édes életben, mielőtt még éjszakai kocsikázásra indulnak. Róma tényleg ilyen, méghozzá egy óriási dzsungel, hiszen ember legyen a talpán, aki elsőre átlátja az örök város útvesztőit, látnivalóit és rejtett kincseit. A várost és a Vatikánt járva pedig nemcsak térben, de időben is könnyen elveszhetünk, mivel az épületek, a romok és műalkotások által számos történelmi korszak elevenedik meg, így az ókori, a reneszánsz és a barokk Róma rajongói is megtalálják a számításukat: a kulturális telítődés pár nap után garantált.

Sárdi Katalin rövidfilmje egy szürreális filmforgatásról szól, metaforikusan az animációs szakmáról is

Jelenetek egy üvegházból.

Pőrén ábrázolt, valóságos emberek

A szép férfi vagy női testek ábrázolásánál bonyolultabb témává nőtte ki magát a test bemutatása a művészettörténetben.

Marina Abramović a Népszavának: Most értettem meg, Henri Matisse miért festett virágokat a második világháború alatt

A világhírű szerb performanszművész online adott exkluzív interjút az Egyesült Államokból a Népszavának a bécsi Albertina Modern múzeumban októberben nyíló kiállítása előtt. 

Százötven talisz: Mohácsi András három évtizede a Kahan Art Space Budában

Depresszív korszakot kezdett el élni 2010-től, mert azt érezte, Magyarországon valami nagyon furcsa dolog történik: kezd eltűnni a szabadság levegője. A Covid időszaka alatt egészen pici képet festett minimálszínekkel, és hirtelen azt látta, nagyon hasonlít a taliszokra. A képet nézve a magába fordulást és a megtisztulást látta, és azt érezte, megnyílt előtte a kifejezés kapuja. „Kinyílt a kapu, és akkor ott a valóságnak egy új jelenében találtam magam, ami addig nem volt” – mondja Mohácsi András szobrászművész, akivel a Kahan Art Space Buda nevű kiállítótérben rendezett, több mint három évtizedet felölelő tárlata apropóján beszélgettünk.