Fényből és árnyékból is szobrot készített

Dargay Lajos kinetikus–kibernetikus szobrai kilépnek a térbe, mozognak, forognak, a fényt és az árnyékot pedig az alkotás részévé teszik. A rendhagyó műveket a Műcsarnokban nézhetjük meg.

Fricskák és festészet

Szinyova Gergő könnyed vonalakkal ábrázolja témáit, melyeket a popkultúrából, a mindennapokból vagy a festészet történetéből merít. A vásznakon mintha megállított filmjeleneteket látnánk, amelyeket egy kis fantáziával tovább is gondolhatunk. A művész egyedi látásmódjáról és indulásáról mesélt a Visszhangnak.

Elveszve a virtuálisban

Vajon mennyire változtatják meg az életünket a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és úgy általában az online jelenlét? Ezt a kérdést járja körül a Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás.

A mester nyomdokain

Hemző Károly 1976-os Találkozásaim című legendás kiállítását idézi meg a Műcsarnok tárlata, mely párbeszédbe állítja a művész képeit a XXI. századi fiatal alkotók, a Hemző-díj nyerteseinek és finalistáinak képi látásával. A tárlatról a kurátorral, Szarka Klárával beszélgettünk. 

Megalakult az Irodalmi Szakszervezet, harcot ígér a méltóbb körülményekért

Fiatal irodalmárok megalakították az Irodalmi Szakszervezet, amelynek fő céljai közé tartozik, hogy az aktoroknak a pályakezdéstől nyugdíjas korig jobb, méltóbb élet- és munkakörülményeket harcoljanak ki.

Életkörforgás az installáción

Egy egész folyosót „foglal be” Nyíri Orsolya színpompás installációja a Magyar Nemzeti Galéria legfelső emeletén. A nagy méretű, vásznakra festett képeken hosszú lábú és karú figurák táncolnak önfeledten vagy éppen siránkoznak az őket ért sérelmeken. Az alkotás magát az életet vagy életutat akarja ábrázolni annak örömeivel és keserűségével.

Keresni a fényt

Első blikkre erdőket és kivágott fákat látunk Esse Bánki Ákos festményein a Fénykonstrukciók című kiállításon az Art Salon Társalgó Galériában. 

Ludwig Múzeum: szűkös keretek közt

Fabényi Julia 2013. óta a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A vezetőt a megváltozott politikai környezetről és a Ludwig terveiről kérdeztük.

Képviselni a kortársat

Kinek szól a kortárs képzőművészet? – teszi fel a kérdést az ugye.hu nevű oldal, melyen kérdőíveket tölthetünk ki a témában, hogy később egy közös szakmai minimumot lehessen elérni. Ennek kapcsán Sáfár Zoltánt, a kezdeményezést elindító Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatóját kérdeztük.

Ízek, táncok és fantomfájdalmak a Múzeumok Éjszakáján

Szinyei Merse Pál piknikezői, Julien Klopfenstein francia koreográfus szenvedélyes tánca és Tompa Andrea önéletrajzi ihletésű performansza is várt minket a 24. Múzeumok Éjszakáján.

„A lyány elvitte a kutyaláncot”

Vasból és acélból kalapál vagy hegeszt női alakokat, arcokat és maszkokat Rabóczky Judit Rita, akinek a munkásságáról most egy gazdagon illusztrált könyv jelent meg Szobrok indulatból címen. A vaskos kötet kapcsán a művész felidézte indulását, és hogy miként lelt rá az egyedi ábrázolására.

Jön a Múzeumok Éjszakája, Tarr Zoltán bérrendezést és szabad kommunikációt ígér

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szimbolikus helyszínen, a leromlott állapotú Iparművészeti Múzeumban nyitotta meg a 24. Múzeumok Éjszakáját. elmondta, új korszak kezdődik: a politikai, ideológiai alapú megkülönböztetést és az erre épülő finanszírozási rendszert fel kell váltsa a szakmaiságot, érvényalapúságot, kreativitást előnyben részesítő hozzáállás. Emellett közölte: az Iparművészeti Múzeumban neki fognak látni a meg nem kezdett felújítás valódi előkészítésének és megvalósításának. A múzeumok nem luxusplázák.

Megállított jelenetek

A 125 éves magyar filmtörténet meghatározó pillanatait mutatja be a Felvétel! című kiállítás a Mai Manó Házban.

Bogár a dobozban

A nyelv paradox dolog: bár elmondunk dolgokat, nem biztos, hogy amit én kifejezek, az a másik személyben ugyanúgy visszhangzik-e. Tasnádi József kiállítása a nyelv természetét vizsgálja.

Sejtektől a kozmoszig – Barabás Zsófival A lélegző ég alatt

Barabás Zsófi absztrakt festményein organikus formák lépnek kapcsolatba egymással vagy válnak szét. Az alakzatokat nézve óceánok felülnézeti képére, sejtszerű struktúrákra vagy akár a kozmoszra is gondolhatunk. A művésszel A lélegző ég alatt című kiállítása kapcsán beszélgettünk a motívumairól, az absztrakt művészetről és arról, hogy a külföldi utazásai mellett mely hatások inspirálják az alkotásban.

Színekkel elmesélt történetek

Vajon hogyan hatottak a színes fotók először a nyomtatott sajtóban? A Magnum Photos című kiállítást erre keresi a választ a világhírű fotóügynökség korai, színes képein keresztül.

Népszavás alkotók munkái is láthatók a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalonban

Világunk a kamera lencséjén keresztül. 

Elkezdődött a 97. Ünnepi Könyvhét, Tarr Zoltán azonnali intézkedéscsomagot ígért a magyar irodalom megmentésére

A magyar származású, brit-kanadai író, David Szalay nyitotta meg a 97. Ünnepi Könyvhetet. Az eseményen a politika is szerepet kapott: a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Tarr Zoltán váratlanul megjelent, és elmondta, hogy azonnali intézkedéscsomagot hozunk a magyar irodalom megmentésére, felfüggesztik az árkötöttségi törvény alkalmazását.

Az örök megújuló

Kemény György képzőművész kilencven éves lett, melyet színes és látványos életmű-kiállítással ünnepeltek a nemrég nyílt új Városháza Galériában.

Képregényes létélmények

A képregényes kultúra feljövőben van Magyarországon: egy nagyobb könyvesboltba belépve képregényes szekció várja az olvasókat, ahol megtaláljuk a Marvel- és a DC-képregények szuperhőstörténeteit, a japán műveket, vagyis a mangákat, a koreai köteteket, azaz a manhwákat, és a szerzői kiadásokat is, melyek egyedi stílusukkal és történetükkel ragadják meg az olvasót. Ha ennél is szélesebb képre vágyunk, akkor érdemes képregényfesztiválra menni.

A valósággal szembenézve építeni

Bejelentést tett a 2027-es Velencei Építészeti Biennálé témáját Pietrangelo Buttafuoco, a mustra elnöke, illetve a jövő évi kiállítás két kurátora, Vang Su és Lu Ven-jü. 

Ihlető autók és alkatrészek

Először látható hazánkban válogatás a Mercedes-Benz Art Collection nevű művészeti gyűjteményből. A tárlaton olyan nagy nevek alkotásai is szerepelnek, mint Robert Longo vagy David Hockney.

„Nem az a kérdés, hogy van-e művészet nélkül élet, merthogy van, csak az rendkívül szürke és kiüresedett tud lenni”

Ókori görög és római szobrokat idéző műveket készít Kotormán Ábel, aki egyaránt merít ihletet az antik és a modern művészetből. Fontosnak tartja, hogy a művészet szeretetét átadja a tizenéves tanítványainak és a nagyközönségnek is, az alkotótársaival ezért szervezte meg nemrég a Népsziget Kultfesztet, amelyen szintén több hazai neves művész mutatkozott be.

„A Ludwig Múzeum nem tartozott a kultúrpolitika prioritásai közé”

Tizedik éve szervezi a Ludwig Múzeum a Velencei Biennálén, a világ legjelentősebb nemzetközi kortárs művészeti rendezvényén a Magyar Pavilon kiállításait. Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője elmondta a Népszavának, hogy ezt a Magyar Művészeti Akadémia nem nézte jó szemmel.

Sodrófából buzogányt

Mi történne akkor, ha a nők egy háborúban legyőznék a férfiakat, és ők uralnák a világot? Januško Klaudia kiállítása ezzel a gondolattal játszik el egy fiktív múzeumi térben.

Alkotás a kultúrharc ellen – Giulia Colletti kurátor a Velencei Biennálén nyilatkozott lapunknak

Ha egy művészeti szakember útnak indul, akkor Párizsba vagy Londonba vágyik, de ő Szicíliában, Palermóban nőtt fel, így átélte, milyen földrajzilag marginális helyen lenni. Nem hisz abban, hogy a kulturális életben csak a centrumok a fontosak, és hogy a világot észak-dél és kelet-nyugat felosztásban lehet csak látni, hanem nyitottan kell arra tekinteni, mondta lapunknak Giulia Colletti olasz kurátor, akivel a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén találkoztunk. Mesélt a 2015-ös budapesti OFF-Biennáléról is.

„Orosz művészet, ukrán vér”

A címbeli felirat volt olvasható a Femen nőtagjainak meztelen felsőtestén, mikor a Velencei Biennálén ideiglenesen megnyitották az orosz pavilont.

Kirké vonzásában

Odüsszeusz hazaútjáról, kalandjairól, de legfőképp nőügyeiről mesélt Karsai György filológus a homéroszi eposzokról szóló előadássorozatának legutóbbi részében.

Beszédes szobrok

Egy kitekert trombitát formázó mű, Ordódi Tamás Madárka hangjai című alkotása nyerte el a Káli Art-Park pályázat egymillió forintos fődíját. 

A metropolisz impresszionistája

Fényben úszó városi terek láthatók Barakonyi Zsombor kiállításán, ám a képeken feltűnő utcák és épületek nem feltétlenül a realisztikus oldalukat mutatják.