Kérdezni életről, irodalomról — Károlyi Csaba Mondatokon múlik minden című interjúkötetének bemutatója

A könyv huszonhét, 2014 és 2024 között készült beszélgetést tartalmaz.

Festék a motorháztetőn – Hulladék autóalkatrészekre festi önarcképeit és lírai üzeneteit Selma Selman

A boszniai képző- és performanszművész exkluzív interjút adott a Népszavának a budapesti acb Galériában nyílt kiállítása apropóján.

Pezseg az élet a Margit körúton

A Margit-negyed pár év alatt Budapest egyik legfelkapottabb kulturális és közösségi városrésze lett, a Time Out Magazin a világ harmincnegyedik legmenőbb városrészének választotta. Mindez a második kerület 2021-től indult revitalizációs programjának köszönhető, melynek keretében önkormányzati ingatlanokat bérelhetnek vállalkozások, cégek, társulások, civil szervezetek és magánszemélyek. A kezdetekről a program egyik ötletgazdáját, Ongjerth Dánielt, a pezsgő programokról pedig a Margit-negyed osztályvezetőjét, Bakos-Pálinkás Juditot kérdeztük.

A hiány esztétikája

Kabinetkiállítással ünnepelték meg szerda éjszaka a nyolcvannyolc éves Tót Endre képzőművész születésnapját a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó után az alkotó exkluzív interjút adott a lapunknak.

Bemutatkoznak a fiatal művészek

Hallgatói aukción vehetünk részt november 7-én este hat órakor a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE), ahol számos festményre, rajzra és szoborra lehet licitálni. 

Akik a Bolygóhoz gravitálnak

Nekünk az a célunk, hogy kitörjünk a zöld buborékunkból, és elérjük azokat is, akik eddig nem foglalkoztak környezetvédelemmel, ezért kicsit populáris programokat szervezünk – mondja Körner Olga, a Bolygó nevű közösségi tér vezetője a Margit körúti helyszínükön. Szerinte a zöldszervezeteknek és -mozgalmaknak nagy problémája, hogy sokszor csakis ahhoz a kis buborékhoz szólnak, amelynek a tagjai már amúgy is zöldek. Ők pedig azon dolgoznak, hogy olyan fiatalokat is meggyőzzenek, akiket a környezetvédelem és az ökológiai kérdések korábban nem érdekeltek.

Szellemes múltidézés

Halloween alkalmából a bécsi Gothic Modern című kiállítást ajánljuk, melyen kísértetek, boszorkányok és táncoló csontvázak borzolják a kedélyeket.

Hol bujkál az Alien?

Izgalmas lehet látni színpadon Ridley Scott ­1979-es Alien, azaz A nyolcadik utas: a Halál című kultikus sci-fijét.

Legyőzni a szenvedélyeket – Tombor Zoltán nyíltan mesél képekben az egykori alkohol- és szerfüggőségéről

A tárlat az addikció komplexitását és lelki mélységeit is vizsgálja.

Képekben mesélnek érzelmekről, elmúlásról Máray Mariann csendeskönyvei

Nem szavakkal, hanem kizárólag képekkel mesélnek Máray Mariann képkönyvei, olyan fontos témákról, például az autizmusról, a magányról, avagy a halálról, amelyekről olykor nehezünkre is esik beszélni. A szerző a csendeskönyvek (angolul silent books) születésébe avatott be minket, melyeket elmesélhetünk saját szavainkkal, vagy nézegethetünk együtt csendben is.

Festmény mint termék?

Miért ne lehetne hirdetni egy festményen? – teszi fel a kérdést Gresa Márton képzőművész kiállítása, amely görbe tükröt mutat a kortárs képzőművészetnek.

„Milyen cigánylány vagy te, hogy hegyeket mászol?” – Horváth Anita fotói a Bura Galériában

Horváth Anita „Igyekszik az ember lánya” című kiállításán a roma női testet és identitást mutatja be, miközben a roma női ábrázolás kliséit is újrafogalmazza, és feminista kritikát is mond. A roma apa és nem roma anya gyermekeként született alkotóval identitásról és önkutatásról beszélgettünk.

Vásárra viszik a műveket

Új helyszínen, az MTK Sportpark nemrégiben átadott tizenegyezer négyzetméteres alapterületű rendezvénycsarnokában és parkjában várja a látogatókat az Art Market Budapest, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi képzőművészeti vására. 

Gép és ember közös alkotása

Az elidegenedés és a magány érzése talán soha nem volt ennyire általános.

„Jó lenne a generációk közti feszültségekre felhívni a figyelmet, főleg, mert manapság sok embernek van baja a másikkal”

Az elsőszülött fiú című film egy dél-koreai család három generációja közti értékkonfliktusokat mutatja be, amivel a magyar nézők is könnyen tudtak azonosulni a Corvin Moziban zajló Koreai Filmfesztiválon. A rendező, Oh Jung-Min interjút adott a Népszavának.

Átlépni a határokat – Marina Abramović bécsi kiállításáról

A tárlaton a szerb művész számos hírhedt performansza elevenedik meg, de a spirituális oldalát is megismerhetik a látogatók.

A bakancslistáján szerepelt az északi fény, végül Lappföldön kezdett új életet, hogy másoknak is megmutassa a csodát

Szekeres Dávid rádiós műsorvezetőként kezdte pályafutását Veszprémben, de egy Lappföldön tett utazása megváltoztatta az életét: amikor először látta meg a zöldes-sárgás színekben játszó északi fényt, elhatározta, hogy ide még visszatér. Azóta ő maga vezet túracsoportokat, hogy saját szemükkel lássák az égi csodát.

Etetjük a tamagocsit

Énkeresés kollázsokban

Szeptember elején jelent meg Péntek Orsolya legújabb regénye, az Itt is istenek vannak. Csavargókönyvéhez kapcsolódik az író-képzőművész most megnyílt kiállítása, az Úton Cascaisba.

Tarr Béla Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról: Hihetetlenül nagy öröm

A filmrendezőt telefonon értük el. Egy éjszaka alatt elolvasta a Sátántangót, és rögtön tudta, hogy ez egy remekmű.

„Baráti ember nagy szeretettel” – Szerkesztője beszél a közös munkáról Krasznahorkai Lászlóval

Krasznahorkai Lászlóval és Kertész Imrével már két Nobel-díjasa is van a Magvető Kiadónak. 

Pasarét vonzásában

A híres festőházaspár, Soós Nóra és Győri Márton hosszú idő után újra együtt állít ki, ezúttal a pasaréti Villa11-ben.

Rekordot döntött Taylor Swift

Az sem kizárt, hogy a következő napokban lekörözi Adele 25 című lemezének eladási rekordját.

A fekete mint tükör

Tölg-Molnár Zoltán művei a művészet mibenlétével és az emberi léttel is szembesítenek.

Börtöncellákban sem hallgatnak a múzsák

Hogyan lesznek katonákból költők, olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, képes-e egy Nobel-díjas író feltárni egy tabusított történelmi traumát? E kérdések is felvetődtek a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Egy amerikai Párizsból: Magyarországon és Európában a múltba révednek az emberek

„Építészet tekintetében kettős személyiségem van: nagyon érzékeny vagyok az európai kultúrára, építészetre, míg az amerikai énem azt mondja, hogy ezen a téren Magyarországon és Európában inkább a múltba révednek az emberek, és nem a jövőbe tekintenek” – mondja lapunknak Neville Zoltán. Az egyedi épületeket tervező építész nagyszülei 1956-ban menekültek Kaliforniába, és sokat meséltek az Egyesült Államokban felnőtt unokájuknak Magyarországról. Az építész maga is többször utazott Budapestre, és bár járt Párizsban és Kínában is, végül a magyar fővárosban telepedett le.

Bicikli darabokban

Szirtes János a performanszaival mindig meglepi a nézőt: így volt ez a péntek esti székfoglalóján is, mellyel rendes tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Az előadásra viszont rendhagyó módon nem a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor, hanem a II. kerületi Jurányi Ház színháztermében. 

Nem csak festményeket keresnek

 A klasszikus táblaképek mellett zománcból, kerámiából és más anyagokból készült műveket is láthatott a közönség az idei Budapest Contemporary kiállítás és vásáron.

Kezük között születnek a szerethető márkák

A DE_FORM grafikai stúdió már számos cégnek, intézménynek és kiállításnak tervezett letisztult stílusú, minimalista logót vagy arculatot. A kezdetekről és a csapat napi munkájáról a két alapító, Demeczky Nóra és Déri Enikő dizájner mesélt a Visszhangnak.

Pattogó teniszlabda a vásznon

Góth Martin szürreális és hétköznapi elemekből építkező munkái olyan hatást keltenek, mintha azok egy létező számítógépes játék képkockái lennének.