„Ez egy békés hely, az emberek jó kedélyűek és nyugisak meg totál konstruktívak”

Ferencz Dániel festőművész 2016-ban, 28 évesen költözött Berlinbe, ahol azóta új életet él. Nemcsak a város multikulti környezete nyűgözi le, de a számos kiállításmegnyitó és művészeknek szóló megannyi lehetőség. Az alkotó a berlini tapasztalatairól és saját életútjáról mesélt.

Az internetről ránk zúduló képfolyamra reagál az Ehun, van ni! című kiállítás

Három erős vizualitással dolgozó képzőművész műveit nézhetjük meg. 

„Kell, hogy valami hiba kerüljön a képbe”

Pápay Fanny szürreális grafikái egyszerre idézik meg a 80-as, 90-es évek színpompás klipesztétikáját, miközben képi megoldásukat tekintve nagyon is maiak. A művész számos helyszínnek tervezett külcsínt, legutóbb a Budapest Park színfalak mögötti részét álmodta meg, amelyet mi is megnéztünk vele.

Reagálnak a káoszra – Kiosztották az Esterházy Art Award 2025 díjait

A huszonegy pályamű megtekinthető a Ludwig Múzeumban a What We Believe In – AMIBEN HISZÜNK című kiállításon.

Lapunk fotószerkesztője, Gálos László nyerte a XXIII. Szentesi Aktfotó Biennálé egyik különdíját

A tárlat június 7-től (szombattól) tekinthető meg a Tokácsli Galériában.

A kerti törpe útra kél – Röhögés nélkül nehéz kibírni Hecker Péter kiállítását

Hecker Péter legújabb kiállításán mutatja be a kedvenc motívumait, mint a pacsirtát, a felfordított lovat és a múzeumi tereket.

Amit a magyarok adtak nekünk

Külföldön befutott és világhíres magyar alkotóknak állít emléket Weiler Péter a legújabb kiállításán, melynek vásznain és tűzzománcain feltűnik többek között Bartók Béla, Márai Sándor, Robert Capa, Amerigo Tot és Victor Vasarely. A képzőművész a Visszhangnak mesélt a képsorozat létrejöttéről, illetve arról, hogy a külföldi karrier helyett ő miért választotta végül otthonául és alkotóhelyéül Magyarországot.

Mit rejt az aranyos külső?

A nemzetközi aukciókon rekorder magyar festőművésznek, a Londonban élő és alkotó Bozó Szabolcsnak első önálló kiállítása nyílt Budapesten. A festményeken mosolygós és kedves állatok tűnnek fel, de vannak köztük rémisztőek is.

Távlatokat nyitó építmény

Nem egy új épületet, sem egy új építészeti koncepciót, hanem saját magát mutatja be a Koreai Pavilon a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén.

Úszkálnak a rajzokban

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Halisten Stúdió nevű grafikai műhely, melynek öt tagjától számos illusztrációt, plakátot és arculattervet nézhetünk meg a budapesti Telep Galériában.

Kakasokkal bokszoló

Nagyapja kakasviadaljai ihlették meg Zeus Salas Budapesten élő venezuelai festő- és előadóművészt, aki legújabb kiállításán tíz bokszoló kakast festett meg, amelyek közül mindegyik egy-egy emberi erény megtestesülése, mint az önszeretet, a megbocsátás, a bátorság és az elfogadás.

Mély érzelmek, személyes történetek és a művészettörténet elevenedik meg a Tendenciák a 80-as években című kiállításon

Szenvedélyes korszak. 

A társadalmi felemelkedés ma már szürreális luxus és sci-fibe illő

Oláh Norbert művészetében a roma identitás és a romák társadalmi helyzete fontos szerepet kap. Az alkotó a józsefvárosi bérházakat és tűzfalakat ábrázoló képeivel vált híressé, azóta festett absztrakt képeket is, legújabban pedig a Gypsies in Space című kiállításán azt mutatja meg, milyen lenne, ha a romák meghódítanák az űrt.

Szeme a trendeken

Petrányi Zsolt művészettörténész pályája és a kortárs magyar képzőművészet számos ponton kapcsolódik egymáshoz. A szakember a karrierje során több intézmény vezető pozícióját töltötte be, volt már a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet igazgatója, a Műcsarnok főigazgatója, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének osztályvezetője. A kortárs képzőművészet szakavatott ismerőjeként szemmel tartja a nemzetközi trendeket is, korábban pedig DJ is volt.

A német mester nyomában

Albrecht Dürer nyomdokaiba lép Nagy Bogi képzőművész: a reneszánsz korában élt festőművész Nürnbergtől Velencéig tartó útján fog végighaladni, hogy inspirációt gyűjtsön az újabb műveihez.

Fecskére várva

Egy harmincas éveiben járó férfi lakhatási, munkahelyi és párkapcsolati problémáit mutatja be Az én hibám című darab.

Virágzik itthon a manga- és animekultúra, de a sokszínűséget és az önelfogadást is ünneplik a MondoConra látogatók

Nem csak a japán rajzfilmek és képregények, vagyis az animék és a mangák rajongói találják meg a számításukat a MondoCon nevű rendezvényen, a Budapesten évente négyszer tartott eseményen mindenféle geek szubkultúra elfogadásra és befogadásra talál. A tavaszi programokra ellátogatva beszélgettünk Boros Csaba főszervezővel, a Dragon Ball című, világhírű anime két hardcore rajongójával, illetve a sorozat több fiatal, harcos hősének is a hangját kölcsönző Koltai Judit színművésszel.

Egy elhagyatott, egykor nívós építészirodává „változott” a Magyar Pavilon a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén

A kiállítás az építészpálya elhagyásával és az ebből következő új pálya megtalálásának a kérdésével foglalkozik.

Érzéki vonalak a kora újkorból

Leonardo da Vinci és Albrecht Dürer, illetve más reneszánsz mesterek színes papírra készült munkáit mutatja be a bécsi Albertina Múzeum nagyszabású kiállítása.

Kereszthuzat szellőztet

A kreatív fiatalokból álló Kereszthuzat kulturális kollektíva tagjai szerint friss levegőre, kiadós szellőztetésre van szükség, ezért helyet kell adni a véleményeknek, a vitának, a konstruktív párbeszédnek. A csapat bemutatkozó estjén jártunk, ahol megismerhettük az azonos című magazinjukat. Az első szám az elidegenedés témáját járja körül festményeken, fotókon, kollázsokon, elemzéseken és verseken keresztül.

Machinált arcképek

Klasszikus úton és mesterséges intelligenciával létrehozott fotóportrék váltakoznak a Budapest FotóFesztivál kiállításán a Kiscelli Múzeumban elmosva a határt realitás és művi világ között.

Váratlan utakra tévedő mondatok

Simon Bettina költő vehette át idén a Hazai Attila Irodalmi Díjat április 30-án a Nyitott Műhelyben egy ünnepléssel egybekötött irodalmi esten, amelyen a költőt Bárány Tibor laudálta. 

A lakótelepen mondd, akarsz-e játszani?

A Kádár-kori játszótereket idézi meg kiállításával Németh Marcell szobrászművész, aki a szó szoros értelmében domborműveket készített az ikonikus, vasból készült építményekről, mint a gömbmászókáról, a mókuskerékről, a hintáról és csattanós libikókáról. 

Álmokba és ősidőkbe szállnak alá

Tranker Kata ősi történetekből meríti az ihletet a szobraihoz, míg Kálóczy Eszter saját álmai alapján festi meg olajképeit. A két művész a közös kiállításuk kapcsán mesélt műveikről, a kurátor, Petrányi Luca pedig azok közös pontjairól.

Képet festeni a jelenünkről – Soós Nóra legújabb festményei napjaink legégetőbb problémáival szembesítik a nézőt

A kérdőjel háta mögött.

Élet az építészeten túl

Idén rendhagyó módon nem építészeti terveket mutatnak be a Magyar Pavilonban a májusban nyíló 19. Velencei Építészeti Biennálén, hanem tizenhárom, olyan építészként végzett alkotók munkásságát, akik az építészeti tudásukat szakmán kívül kamatoztatják és sikereket értek el. 

Megnyílt lapunk karikaturistájának, Pápai Gábornak a kiállítása a Boráros téri aluljáróban

Nem ez az első alkalom, hogy a karikaturista föld alatt állít ki. 

Fátyol-fotók a tudattalanból

Fátyol Viola fotográfus a művészetében a saját életéből indul ki: a debreceni gimnáziumi évekből, a nagymamája elvesztéséből és abból, hogy Budapestre költözve a vidéken élő szüleivel egyre ritkábban tudja tartani a kapcsolatot. Noha mindegyik története személyes, az alkotó az emberi élet végességéről, a személyes kapcsolatok fontosságáról és az idő múlásáról fogalmaz meg általános érvényű gondolatokat.

Hosszú az út a hírnévig

Idén több női alkotó állít ki a bécsi Albertina Múzeumban, mint a korábbi években. A múzeum igazgatója, Ralph Gleis arról is beszélt lapunknak, miért fontos, hogy a nemzetközi művészeti világhoz is kapcsolódjon az Albertina.

Legszívesebben a szavakkal babrált Esterházy Péter, közben pedig túlnőtt rajta egy még nála is hatalmasabb örökség

Ez a szellem most épp házat képes emelni és motorja lenne a hazai Irodalmi élet élénkítésének.