A létezés határán

Fehér László új kiállításán a nyolcvanas években készült műveit nézhetjük meg, amelyek egyszerre szólnak a művész és családja személyes emlékeiről és a kollektív történelmi tapasztalatról is.

Terek és utcák labirintusában

Budapestet mutatja be 1974-től 1989-ig fotóművészeti és várostörténeti szempontból a Kiscelli Múzeum kiállítása. A szubjektív fényképeken a főváros régmúlt arca és lakóinak egykori élete is megelevenedik.

Vitás orosz nyitás a Velencei Biennálén

Az Európai Bizottság kétmillió eurós támogatását kockáztatja a Velencei Képzőművészeti Biennálé, ha idén újra megnyílik az orosz pavilon.

„Ijesztő képet akartam létrehozni, hogy kifejezzem a nőiségem erejét"

Farkas Clara a kettős identitására reflektál a „Véget ért a jó élet” című kiállításán: a művész az anyja révén kolumbiai, apja révén roma származású is. A józsefvárosi Bura Galériában az övéi mellett látható még több roma művész alkotása, melyek a nőiség megéléséről üzennek a nemrég ünnepelt nemzetközi nőnap kapcsán. Az alkotókat Clara arra kérte, hogy a maszkot mint motívumot jelenítsék meg a munkáikon: „Azért választottam a maszkot, mert kettős funkciója is lehet, mivel eltakarhatja az ember identitását, de képviselheti is azt.”

„Adjuk vissza az asszonyi test csodálatos konstrukcióját egyszerűen, természetesebben, mint azt teoretice elképzeljük”

A fotográfiában már a századelőn fontos szerepet kapott a mezítelen test ábrázolása. Erre mutat rá a Fénybe vetkőzve című kiállítás a Mai Manó Házban.

Fecskék a szakállon

Bukta Imre új kiállításán a mezei és háziállatoké a főszerep, de a festményeken emberek is feltűnnek, akik már elszoktak a jószágoktól. A művek a mai, átalakuló vidékről is képet adnak.

Pólóra nyomott identitás

Majoros Zita Szerbiából költözött Budapestre, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végezte, majd 2009-ben megalapította a Printát, Magyarország első, fenntartható divattal és szitanyomással foglalkozó márkáját, amelynek üzlete a hetedik kerületben van. A Rumbach Sebestyén utcai boltban a kezdetekről, a mintás pólók identitásra gyakorolt szerepéről és a szitanyomás mikéntjéről beszélgettünk.

Számok mátrixában

Az adatok világába és az életünkre gyakorolt hatásába vezeti be a nézőt Barabási Albert-László Műcsarnokban rendezett kiállítása.

Az egész társadalmat képviselik

A közelgő Frankofón Fesztiválról, a Frankofón Filmnapokról, valamint a Francia Intézet küldetéséről beszélt lapunknak az intézmény igazgatója, Matthieu Berton.

„Berlinben” böngészni Budapesten

Az ISBN+ kortárs szakkönyvesboltban az ínyencek is megtalálják a számításukat: a kínálatban független kortárs művészeti kiadványok, kiállítási katalógusok és művészkönyvek közül lehet válogatni. A kezdetekről, a bolt filozófiájáról és a művészeti könyvek sokszínűségéről Istvánkó Beáta alapító tulajdonos mesélt.

Megragadni a pillanatot

Híres írók és költők jelennek meg Méhes Károly fekete-fehér fotóin, melyeket nemrég mutatták be a budai Másik Műhelyben. Emellett az alkotó Kezdő vak című új verseskötetéből is felolvastak, mely az elmúlásról szól.

Történelmi értékű kincsek

Ötszáz éves Buddha-szobor és az Egyesült Államok elnökeinek aláírásával ellátott dokumentumok is láthatók a csütörtökön nyílt 8. Art and Antique nevű kiállításon és vásáron, amelyen több, mint ötven elismert galéria és aukciósház vesz részt, és több ezer műtárgy, köztük festmények, fotók, bútorok, ékszerek, kárpitok és szobrok várják a látogatókat. 

Együtt rezegni a képekkel

Madarak pihennek egy fa ágain, miközben a zebra, a zsiráf, a béka és a majom megbújik a páfrányok közt. Mindez egy mese is lehetne, de e jelenetek Fridvalszki Márk Vibin című kiállításán láthatók. 

Vár a miniatűr hotel

Kék bársonyfüggöny és két kéken világító asztali lámpa hívogatja a járókelőket az ötödik kerületi Nagyházi Contemporary galéria kirakatában Hardi Ágnes képzőművész Blue Hotel II című kiállítására. 

Légy egy festményen a pici él: Erdélyi Gábor ecsetvonásai a lényeg felé

Minimalista, egyszínű festményein a pár milliméternyi, színpompás él kapja a főszerepet Erdélyi Gábornál, aki idén elnyerte a Hungarian Art & Business (HAB) díját a Festészet az éleken című tervéért, amellyel továbbgondolja a korábbi élképeit, melyeket ezúttal nem a szürke árnyalataiban, hanem eltérő színkombinációkban fog megfesteni. A Munkácsy- és Barcsay-díjas alkotóval az indulásáról és e különleges ábrázolásról, a képperem mögött rejlő filozófiáról beszélgettünk.

Ludmil Siskov bolgár származású képzőművész pop-artos, futurisztikus és erotikus festményeit láthatjuk a Nemes Galéria kiállításán

Dinamika és szenvedély.

A végtelenbe tartó festmény

Tilo Schulz elhatározta, hogy életében ezentúl már csak ezen az egy alkotáson fog dolgozni.

Politizáló erdőlakók az akkugyár árnyékában

Közéleti animációs sorozat érkezik a nErdő címmel: a történetben az erdő egy háborítatlan mikrokozmosz, ahol az állatok meghitt harmóniában élnek együtt, ám az otthonuk szélén épült akkugyár hatásait a saját bőrükön is tapasztalják. 

Acélcsövek, virágszirmok: absztrakció batizi alapokkal

Az erdélyi Batizon született és ott élő Tivadar Andrea absztrakt festőnek rögös utat kellett bejárnia, hogy alkotóvá váljon: családjában senki sem foglalkozott művészettel, az iskoláiban románul kellett tanulnia, és csak fokozatosan jött rá, hogy a festészet és azon belül az absztrakt érdekli. Ma már a budapesti Deák Erika Galéria művésze, és több külföldi kiállításon is bemutatkozott.

Helyrehozni azt, ami elromlott

Egy hófehér asztalon hófehér csészék, csészealjak és tányérok törött darabjai sorakoznak, melyek arra „várnak”, hogy a látogatók összekössék vagy -ragasszák őket oly módon, ahogy az nekik tetszik, majd az elkészült művüket elhelyezzék a falra szerelt polcon. 

Victor Vasarely nyomdokain

Szavazz a tárlaton! – Hatvanéves lett drMáriás

Máriás Béla, azaz drMáriás a kortárs magyar politikai élet krónikása: történjen bármilyen aktuális esemény, ha az megihleti, rögvest vászonra viszi, a politikusokat és közéleti szereplőket pedig egy-egy híres festőművész művére (vagy a műtermébe) helyezi. 

A Kingdom című előadásból bárki megértheti a férfit, akivel együtt él, legyen az apja vagy a társa, máshogy fog rá nézni, mint azelőtt

A férfiakkal kapcsolatban még mindig számos sztereotípia él, miszerint nekik mindent tűrniük kell, semmin sem problémázhatnak, nem kérhetnek segítséget, sőt a nehéz helyzetekben példát is kell mutatniuk. Szabó Veronika színész (képünkön), rendező ezt a berögződést szeretné felülírni azzal, hogy megrendezi hat hatvan év feletti férfival a Kingdom (Királyság) című szöveg-, mozgás-, tánc- és érintésalapú darabját a Trafóban, így demonstrálva a közönségnek, hogy a férfiak is elmondhatják, mi nyomja a lelküket – akár egymásnak, akár másoknak.

Eladhatják Chagall két hatalmas művét

Azonban a képeknek a Metropolitan Operában kell maradniuk, a tulajdonos nevét egy emléktáblán tüntetnék fel.

Meghalt Aknay János

A Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Nemzet Művésze, a Szentendrei Régi Művésztelep alkotója 76 éves volt.

A polonista szívessége

Kétezer-tizenhat január elsején kiállt dohányozni másnaposan egy ismerős erkélyére. Boldogtalan szerelmes volt, mikor is lenn az aszfalton, az utca közepén ott vigyorgott rá felfestve egy szív. És akkor azt mondta neki, hogy „ha te vigyorogsz rám, akkor én meg lefotózlak”. A spontán gesztust újabbak követték, s Kellermann Viktóriának mára egy kis tárlatnyi szívképe lett. Firka, graffiti, pocsolya, vagy éppen falevél. A lengyel nyelvvel és kultúrával foglalkozó polonista, műfordító, kulturális menedzser tíz éve képtelen megállni. A közönség a hetedik kerületi Massolit kávézóban lehet hálás az önzetlen szívességért.

Kern András mint rajzfilmfigura

Takács Ádám animációja nem illusztrálja Örkényt, hanem továbbgondolja: képpé fordítja a rövidség filozófiáját.

„Az ellenállás melankóliájának szinte az összes fontos helyszíne Gyulán van”

A Nobel-díjas Krasznahorkai László tiszteletére konferenciát és felolvasóestet rendeztek szülővárosában, Gyulán, ahol az életművét elemezték az előadók.

Teret találtak az alkotáshoz

A rendszerváltás előtt több magyar művész is kiutazhatott Nyugat-Berlinbe alkotni a DAAD Művészek Berlinben Programnak köszönhetően. A budapesti Centrális Galériában látható kiállítás az akkor készült munkáikból mutat be válogatást.

Kincs a borító alatt

Középkori kódextöredékcsíkokat talált egy XIX. századi kötet gerincén Leitgéb Mária, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárosa és tudományos segédmunkatársa, aki mesélt nekünk a felfedezéséről.