Festmény mint termék?

Miért ne lehetne hirdetni egy festményen? – teszi fel a kérdést Gresa Márton képzőművész kiállítása, amely görbe tükröt mutat a kortárs képzőművészetnek.

„Milyen cigánylány vagy te, hogy hegyeket mászol?” – Horváth Anita fotói a Bura Galériában

Horváth Anita „Igyekszik az ember lánya” című kiállításán a roma női testet és identitást mutatja be, miközben a roma női ábrázolás kliséit is újrafogalmazza, és feminista kritikát is mond. A roma apa és nem roma anya gyermekeként született alkotóval identitásról és önkutatásról beszélgettünk.

Vásárra viszik a műveket

Új helyszínen, az MTK Sportpark nemrégiben átadott tizenegyezer négyzetméteres alapterületű rendezvénycsarnokában és parkjában várja a látogatókat az Art Market Budapest, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi képzőművészeti vására. 

Gép és ember közös alkotása

Az elidegenedés és a magány érzése talán soha nem volt ennyire általános.

„Jó lenne a generációk közti feszültségekre felhívni a figyelmet, főleg, mert manapság sok embernek van baja a másikkal”

Az elsőszülött fiú című film egy dél-koreai család három generációja közti értékkonfliktusokat mutatja be, amivel a magyar nézők is könnyen tudtak azonosulni a Corvin Moziban zajló Koreai Filmfesztiválon. A rendező, Oh Jung-Min interjút adott a Népszavának.

Átlépni a határokat – Marina Abramović bécsi kiállításáról

A tárlaton a szerb művész számos hírhedt performansza elevenedik meg, de a spirituális oldalát is megismerhetik a látogatók.

A bakancslistáján szerepelt az északi fény, végül Lappföldön kezdett új életet, hogy másoknak is megmutassa a csodát

Szekeres Dávid rádiós műsorvezetőként kezdte pályafutását Veszprémben, de egy Lappföldön tett utazása megváltoztatta az életét: amikor először látta meg a zöldes-sárgás színekben játszó északi fényt, elhatározta, hogy ide még visszatér. Azóta ő maga vezet túracsoportokat, hogy saját szemükkel lássák az égi csodát.

Etetjük a tamagocsit

Énkeresés kollázsokban

Szeptember elején jelent meg Péntek Orsolya legújabb regénye, az Itt is istenek vannak. Csavargókönyvéhez kapcsolódik az író-képzőművész most megnyílt kiállítása, az Úton Cascaisba.

Tarr Béla Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjáról: Hihetetlenül nagy öröm

A filmrendezőt telefonon értük el. Egy éjszaka alatt elolvasta a Sátántangót, és rögtön tudta, hogy ez egy remekmű.

„Baráti ember nagy szeretettel” – Szerkesztője beszél a közös munkáról Krasznahorkai Lászlóval

Krasznahorkai Lászlóval és Kertész Imrével már két Nobel-díjasa is van a Magvető Kiadónak. 

Pasarét vonzásában

A híres festőházaspár, Soós Nóra és Győri Márton hosszú idő után újra együtt állít ki, ezúttal a pasaréti Villa11-ben.

Rekordot döntött Taylor Swift

Az sem kizárt, hogy a következő napokban lekörözi Adele 25 című lemezének eladási rekordját.

A fekete mint tükör

Tölg-Molnár Zoltán művei a művészet mibenlétével és az emberi léttel is szembesítenek.

Börtöncellákban sem hallgatnak a múzsák

Hogyan lesznek katonákból költők, olvas-e még bárki Dosztojevszkijt, képes-e egy Nobel-díjas író feltárni egy tabusított történelmi traumát? E kérdések is felvetődtek a 30. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.

Egy amerikai Párizsból: Magyarországon és Európában a múltba révednek az emberek

„Építészet tekintetében kettős személyiségem van: nagyon érzékeny vagyok az európai kultúrára, építészetre, míg az amerikai énem azt mondja, hogy ezen a téren Magyarországon és Európában inkább a múltba révednek az emberek, és nem a jövőbe tekintenek” – mondja lapunknak Neville Zoltán. Az egyedi épületeket tervező építész nagyszülei 1956-ban menekültek Kaliforniába, és sokat meséltek az Egyesült Államokban felnőtt unokájuknak Magyarországról. Az építész maga is többször utazott Budapestre, és bár járt Párizsban és Kínában is, végül a magyar fővárosban telepedett le.

Bicikli darabokban

Szirtes János a performanszaival mindig meglepi a nézőt: így volt ez a péntek esti székfoglalóján is, mellyel rendes tagja lett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Az előadásra viszont rendhagyó módon nem a Magyar Tudományos Akadémia épületében került sor, hanem a II. kerületi Jurányi Ház színháztermében. 

Nem csak festményeket keresnek

 A klasszikus táblaképek mellett zománcból, kerámiából és más anyagokból készült műveket is láthatott a közönség az idei Budapest Contemporary kiállítás és vásáron.

Kezük között születnek a szerethető márkák

A DE_FORM grafikai stúdió már számos cégnek, intézménynek és kiállításnak tervezett letisztult stílusú, minimalista logót vagy arculatot. A kezdetekről és a csapat napi munkájáról a két alapító, Demeczky Nóra és Déri Enikő dizájner mesélt a Visszhangnak.

Pattogó teniszlabda a vásznon

Góth Martin szürreális és hétköznapi elemekből építkező munkái olyan hatást keltenek, mintha azok egy létező számítógépes játék képkockái lennének. 

Ízek, imák, Csikágó

Szállodában bolyongva

Szinyova Gergő új kiállítása a képzeletbeli Hotel Paradiso tereibe kalauzol minket, de a festmények önmagukban is egy-egy történetet sugallnak a nézőnek.

Cronenberg: „Nincsenek univerzális határok”

David Cronenberg kanadai filmrendező, a testhorror műfajának világhírű alkotója mesterkurzust tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében. 

Weiler Péter és a yes!: kicsit mind Bonyhád vagyunk

A Bonyhád Forever című kiállításon a bonyhádi zománcgyárban készült műtárgyakat nézhetjük meg olyan híres alkotóktól mint ef Zámbó István, Nemes Márton, Pinczehelyi Sándor és Weiler Péter. A nemrég nyílt yes! Galéria tárlatán pedig a gyárban készült termékek, mint piros lábasok és egy zsíros bödön is látható, melyek a háztartásunkból is ismerősek lehetnek.

A közös alkotás öröme

Vajon milyen lenne, ha gyerekekkel és fiatal felnőttekkel alkotnának együtt olyan híres festőművészek, mint Vojnich Erzsébet, Bukta Imre, Nádler István, Havadtoy Sam, Soós Nóra vagy Bozó Szabolcs? A Világszép korTárs kapcsolódások című kiállításon most ezt nézhetjük meg a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. 

Generációkon átívelő mesék

Dargay Attila animációs filmjeiről és az életéről mesél a róla készült dokumentumfilm, melyben az özvegye és alkotótársa, Henrik Irén is visszaemlékezik.

Nem az ember a világ közepe: a Light Art Museum új kiállításán más perspektívákból láthatjuk a világot, a molekuláris szinttől a bolygóközi méretekig

A Light Art Museum (LAM) „More Than Human” című új kiállításán magyar és neves külföldi művészek közel negyven műalkotását, köztük installációkat, vetítéseket és immerzív műveket láthatunk. Vannak húzónevek is, mint a természeti elemeket a múzeumi terekbe beépítő Ólafur Elíasson izlandi-dán képzőművész mágus, vagy a közvetlen a tudatalattira ható műveiről híres, provokatív brit Matt Collishaw. A kiállítás célja, hogy az emberközpontú szemlélet helyett bemutassa, milyen más perspektívákból láthatjuk a világot, a molekuláris szinttől kezdve a bolygóközi méretekig.

Közösségben, szabadon bulizni

A magyar fesztiválkultúra indulását és sokszínűségét mutatja be a Fesztiválország című zenés dokumentumfilm, pörgő montázsokban és sok jó zenével.

Eltáncolt életmű

El Kazovszkij álomszerű, költői világát mutatja be a Godot Galéria Bálványállítás című kiállítása, melynek megnyitóján Gergye Krisztián táncművész is megidézte az alkotó gondolatiságát.

Egy kollekcióban kalandozva

A Big Bang című kiállítás új szempont szerint, vagyis kronologikusan és témákra bontva mutatja be a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 1989-es alapítása óta bővülő gyűjteményét.