Fogyasztható művészet

Dóra Ádám képein a gyorséttermek és az utazások világa tűnik fel, miközben a képek az absztrakcióba hajlanak.

Mestersége: az intelligencia

Szauder Dávid multidiszciplináris médiaművész mesterséges intelligencia segítségével teremt meseszerű és szürreális világokat, az MI-vel tervezte meg Geszti Péter legutóbbi, nagyszabású koncertjéhez is a vizuált. Nemrég személyét is érték támadások a MOME modellváltása kapcsán, miután őt nevezték ki a hét, újonnan felállított tudásközpont közül a Digitális környezet és Média Tudásközpont vezetőjévé. Erről is kérdeztük a Berlinben élő művészt, aki kezdetben művészettörténésznek tanult, majd az intermédia szak után a Collegium Hungaricum Berlin számára készített installációi indították el nemzetközi karrierjét.

Képet adnak a zenéhez

Maurer Dóra egy 1979-es képe inspirálta a Franz Ferdinand skót rockzenekar új lemezének borítóját. Ennek kapcsán olyan képzőművészeket kerestünk meg, akiknek egy-egy alkotása került egy albumra.

Képzőművészet kortárskeresőben

Vajon hogyan lehet a gyerekekkel megkedveltetni a kortárs képzőművészetet? Milyen konkrét gyakorlatok, múzeumpedagógiai módszerek léteznek, amelyekkel közelebb lehet hozzájuk vinni a jelenkor alkotásait? Hemrik László, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógiai osztályának vezetője válaszolt a kérdéseinkre, illetve két képzőművész, Gresa Márton és Keresztesi Botond is kifejtette a véleményét.

Megsebzett vásznak

Hét női alkotó művei mesélnek sebezhetőségről, fizikai és lelki sérülésekről a budapesti Tokaj Art Wine galéria legújabb kiállításán, melynek címe a Kispál és a Borz együttes Szívrablás című ’98-as számának egy sorát idézi: „Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már”. 

Miska lett az oszakai világkiállítás magyar kabalája, amely a designteoretikusnak elnyerte tetszését, a designernek viszont kevésbé

Miska Japánba utazik.

Szépírás mint mágia

Tanítható-e a szépírás, és milyen készségek kellenek hozzá? Vagy szépírónak csak születni lehet? Egyáltalán tekinthetünk-e az irodalomra szakmaként, és szükségesek-e a kreatívírás-műhelyek? – többek közt ezeket a kérdéseket vetette fel a Késelés villával című beszélgetéssorozat legújabb eseménye. Az est vendégei Sipos Balázs irodalomkritikus, Martzy Réka költő, szerkesztő és Závada Péter költő, drámaíró, esztéta voltak.

Lakner László művészetében a számok kiemelt helyet foglalnak el

Lehetnek adathalmazok, évszámok, utalhatnak történelmi traumára.

Fürdőköpeny mint önarckép – Jim Dine kedvenc motívumait láthatjuk bécsi kiállításán

A szívet, a szerszámokat, a madarakat és Carlo Collodi mesehősét, a fabábu Pinokkiót.

Első alkalommal mutat be kizárólag női alkotók műveiből álló válogatást a Ludwig Múzeum

Érzéki anyagok, érzékeny témák.

Caspar David Friedrich születésének 250. évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület galériájában

A képek a német romantikus festőművész kedvelt témáit, szellemiségét idézik meg.

Nők, technológia és fiatalok a Ludwig Múzeumban

Nemzetközi és hazai grafikusművészek munkáit nézhetjük meg a IV. PosterFest Budapest nemzetközi plakátkiállításon

Képekben mesélnek. 

A művészet gyűjtőpontjai

Kacsuk Péter informatikus már számos európai kutatási és oktatási projektben vett részt, emellett professzorként dolgozott a Miskolci Egyetemen, az ELTE-n és a londoni Westminster Egyetemen is. Sokan mégis műgyűjtőként ismerik, hiszen 2011 óta gazdag kollekciót épített ki kortárs magyar művészek munkáiból, és azokból már kiállításokat is rendezett.

Izmozás a vásznakon, Mányoki Ádám kiállítása a Dragon Ball Z című kultikus, japán animációs sorozatot idézi meg

Hogy beszéljen nosztalgiáról és a korunkra jellemző eszképizmusról.

A gép forog, az alkotó pihen – Batykó Róbert kiállítása

Batykó Róbert retrospetív kiállítása a művész elmúlt húsz évét mutatja be, a munkák a digitális világra reflektálnak.

„Most éppen minden rendben van nálunk, de gyújtottak fel zsinagógát múlt héten is Európában”

A budapesti gettó felszabadulásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából tartott a Csányi5 – Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár megemlékezést, melyet követően megnyílt Gerlóczy Sári képzőművész kiállítása. 

A pékszakma mára összefonódott a gasztronómiával, az emberek igénylik az igényes kínálatot

Amióta Szabadfi Szabolcs, vagy ahogy egy ország ismeri, Szabi, a pék elindította a vállalkozását, egyre csak dagad, növekszik a birodalma. A közösségi oldalát már több mint 177 ezren követik, pékségei Budapest mellett Debrecenben, Dunaharasztin és Veresegyházon is megtalálhatók, nemrég pedig Szentendrén nyitotta meg helyben a második és az eddigi legnagyobb üzletét. Közel két évvel a korábbi beszélgetésünk után újra felkerestük a kőszegi születésű mestert, akinek a kimagasló minőség mindig is a védjegye volt, de kíváncsiak voltunk arra is, hogyan lesz valakiből ma Magyarországon sikeres vállalkozó állami támogatás nélkül.

„Az Albertina egy szabad és demokratikus intézmény” – Interjú a bécsi múzeum új igazgatójával

Huszonöt év után új igazgatója lett a bécsi Albertina Múzeumnak, mely az osztrák és a nemzetközi művészeti élet egyik legfontosabb intézménye. A Berlinből Bécsbe érkezett Ralph Gleis a sajtótájékoztatója után interjút adott lapunknak az idei terveiről.

Elment David Lynch, az álmok mágusa

Hetvennyolc éves korában elhunyt David Lynch amerikai filmrendező, producer, képzőművész, a kortárs filmtörténet egyik legnagyobb alkotója. A hírt a családja jelentette be a rendező Facebook-oldalán.

Alámerülni a tudatba

A Páncélba zárt szellem című sci-fit a bemutatásának harmincadik évfordulóján levetíti a Corvin Mozi. Az alkotás nemcsak a japán animációk, de a cyberpunk filmek között is jelentős.

Barokk alsógatyával

Hogy kerül a raptor a vászonra? Hogy találja meg egy kortárs alkotó Giotto fényhasználatában és a sienai Lorenzetti testvérek valósághű ábrázolásában önmagát? És a XIV. századi angol Wilton-diptichonban? A kigyúrt mezei nyúlra tekeredő kígyóban és gémmel harcolásban rózsaszín fürdőköpenyben? Orr Mátéban vannak a válaszok.

Társadalmi kezdeményezést indítanak, hogy Derkovits Gyula nyughelyéhez kerüljön vissza az eredeti síremlék a Magyar Nemzeti Galériából

Lapunkat Lajta Erika író kereste meg, hogy a kopott fakereszt helyett szeretne méltó emléket állítani a festőművésznek.

Változást hozó ágak

 A lemezborítóiról és kultfilmekhez készített plakátjairól ismert Szyksznian Wanda legújabb kiállításán absztrakt formák kapcsolódnak egymáshoz, amivel a grafikusművész az időről szeretne fontosat mondani.

A művészet szórakoztató is tud lenni, a street artnak pedig pont az a különlegessége, hogy a befogadásához nem kell műértőnek lenni

0036mark az egyik legismertebb hazai street art alkotó, akinek művein a klasszikus magyar rajzfilmek szereplői tűnnek fel a legabszurdabb szituációkban, játékfilmes és popkulturális utalások közepette. A művész ezúttal viszont nem az utcára alkotott, hanem a budai Képező Galéria falaira, a legújabb művein pedig Pom Pom, Picúr, Maxipocak és A nagy ho-ho-horgász kerültek híres festmények tereibe. Mindez felveti a kérdést, hogy vajon hol húzódnak a klasszikus és az utcai művészet határai, és bekerülhet-e egy graffiti(s) is a kánonba?

Női alkotók, érzékeny témák

2024 számos izgalmas kortárs kiállítást tartogatott, amelyekről beszámoltunk a Népszavában. Ezúttal Lázár Eszter művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense mesélt nekünk a kedvenceiről.

Egy filmváltozat mind felett

A Gyűrűk Ura rajongói január elején ismét nagyvásznon élhetik át hőseik kalandjait, amint digitálisan felújított, bővített, 4K-s változatban próbálnak eljutni Középföldén át Mordorba.

Bevonzani a közönséget

A múzeumokban nemcsak a kiállítótérben zajlik az élet, de a kulisszák mögött is. Idén több intézményben is izgalmas projektek születtek.

Gedő Ilka érzékeny rajzai

Gedő Ilka grafikái idén a Berlini Művészeti Akadémia, valamint az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeum gyűjteményébe is bekerültek. 

Szegény Mészáros-legény drMáriás műtermében

Miután a KDNP politikusa el akarta távolíttatni a pestszentlőrinci kiállításának több festményét, köztük a Schmidt Szűz Mária és kisdede, Ungár Péter a NER templomában címűt, és elmondása szerint az MTI is kitiltotta, belső emigrációba vonult. Olyan sorsok foglalkoztatták, ahol a származásuk, politikai véleményük, művészetük miatt üldöztek alkotókat. Azóta álnaiv népmesesorozatot indított a közbeszédre reflektálva. DrMáriás bizakodó, mert a káosz és a turbulencia helyet csinálhat a szabadságnak.