Generációkon átívelő mesék

Dargay Attila animációs filmjeiről és az életéről mesél a róla készült dokumentumfilm, melyben az özvegye és alkotótársa, Henrik Irén is visszaemlékezik.

Nem az ember a világ közepe: a Light Art Museum új kiállításán más perspektívákból láthatjuk a világot, a molekuláris szinttől a bolygóközi méretekig

A Light Art Museum (LAM) „More Than Human” című új kiállításán magyar és neves külföldi művészek közel negyven műalkotását, köztük installációkat, vetítéseket és immerzív műveket láthatunk. Vannak húzónevek is, mint a természeti elemeket a múzeumi terekbe beépítő Ólafur Elíasson izlandi-dán képzőművész mágus, vagy a közvetlen a tudatalattira ható műveiről híres, provokatív brit Matt Collishaw. A kiállítás célja, hogy az emberközpontú szemlélet helyett bemutassa, milyen más perspektívákból láthatjuk a világot, a molekuláris szinttől kezdve a bolygóközi méretekig.

Közösségben, szabadon bulizni

A magyar fesztiválkultúra indulását és sokszínűségét mutatja be a Fesztiválország című zenés dokumentumfilm, pörgő montázsokban és sok jó zenével.

Eltáncolt életmű

El Kazovszkij álomszerű, költői világát mutatja be a Godot Galéria Bálványállítás című kiállítása, melynek megnyitóján Gergye Krisztián táncművész is megidézte az alkotó gondolatiságát.

Megidézett rítusok

Kihirdették az Esterházy Art Award 2025 közönségdíjának nyertesét: Melkovics Tamás szobrászművész és az EJTECH csoport – Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre – nyerte az elismerést a hétfői díjátadón a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. 

Üvegből és mozaikból épített életmű

Megújult belső terekkel várja látogatóit az újra megnyitott Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ahol a 160 éve született mester művészetében mélyülhetünk el.

A fotóművész félvilága

Neogrády-Kiss Barnabás fotói olyanok, mintha befejezetlenek lennének: előfordul, hogy az alany csak részben látszik rajtuk, vagy a kép fele teljesen sötét. Ám mindez szándékos, a 2020-ban Capa-nagydíjat nyert fotóművész így mutatja be, hogy a második agyműtéte után hogyan látja a világot. Képei mindig túlmutatnak magukon, a Solitude (Magány) című képsorozatával azt demonstrálta, milyen volt átélni a Covidot Stuttgartban, egy negyven négyzetméteres szálláson.

Banánok és macskák találkozása

A Bakáts Feszten fellép többek között a The Qualitons, Jordán Tamás, Péterfy Bori és a Kaláka is.

Három absztrakt festőművész hasonló, de mégis különböző világa találkozik a Hiány és Jelenlét című kiállításon

Sokatmondó gesztusok.

Római vakáció: utazás térben és időben

„Én nagyon szeretem Rómát. Olyan mint a dzsungel. Olyan forró, fülledt, el lehet rejtőzni a mélyén” – mondja Marcello Rubini (Marcello Mastroianni) egyik barátnőjének, Maddalenának (Anouk Aimée) Federico Fellini Az édes életben, mielőtt még éjszakai kocsikázásra indulnak. Róma tényleg ilyen, méghozzá egy óriási dzsungel, hiszen ember legyen a talpán, aki elsőre átlátja az örök város útvesztőit, látnivalóit és rejtett kincseit. A várost és a Vatikánt járva pedig nemcsak térben, de időben is könnyen elveszhetünk, mivel az épületek, a romok és műalkotások által számos történelmi korszak elevenedik meg, így az ókori, a reneszánsz és a barokk Róma rajongói is megtalálják a számításukat: a kulturális telítődés pár nap után garantált.

Sárdi Katalin rövidfilmje egy szürreális filmforgatásról szól, metaforikusan az animációs szakmáról is

Jelenetek egy üvegházból.

Pőrén ábrázolt, valóságos emberek

A szép férfi vagy női testek ábrázolásánál bonyolultabb témává nőtte ki magát a test bemutatása a művészettörténetben.

Marina Abramović a Népszavának: Most értettem meg, Henri Matisse miért festett virágokat a második világháború alatt

A világhírű szerb performanszművész online adott exkluzív interjút az Egyesült Államokból a Népszavának a bécsi Albertina Modern múzeumban októberben nyíló kiállítása előtt. 

Százötven talisz: Mohácsi András három évtizede a Kahan Art Space Budában

Depresszív korszakot kezdett el élni 2010-től, mert azt érezte, Magyarországon valami nagyon furcsa dolog történik: kezd eltűnni a szabadság levegője. A Covid időszaka alatt egészen pici képet festett minimálszínekkel, és hirtelen azt látta, nagyon hasonlít a taliszokra. A képet nézve a magába fordulást és a megtisztulást látta, és azt érezte, megnyílt előtte a kifejezés kapuja. „Kinyílt a kapu, és akkor ott a valóságnak egy új jelenében találtam magam, ami addig nem volt” – mondja Mohácsi András szobrászművész, akivel a Kahan Art Space Buda nevű kiállítótérben rendezett, több mint három évtizedet felölelő tárlata apropóján beszélgettünk.

Fonalból szőtt üzenetek

Péreli Zsuzsa kárpitjai hol társadalomkritikusak, hol egy transzcendens világot jelenítenek meg, vagy magára a kárpitművészetre utalnak. A Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Műcsarnokban rendezett kiállításán erről is meggyőződhetünk.

Víziók a Hegyvidéken

A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep a főváros legrégebb óta, folyamatosan működő művésztelepe.

Mesélnek a trilobiták

Az idők során ember és táj viszonya folyamatosan változott, ahogy a természetről alkotott képünk is átalakult. Hasonló a helyzet a művészekkel is, hiszen mást állít vagy sugall a munkájával egy XIX. századi alkotó és mást egy kortárs művész. 

Hiányt pótolnak a művészettörténetben

Az ország legnagyobb képzőművészeti archívumát őrzi, művészettörténeti kutatásokat végez és azokhoz kapcsolódó kiállításokat rendez a Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI). A Szépművészeti Múzeum tagintézményének hiánypótló feladatairól és küldetéséről az igazgató, Fehér Dávid művészettörténész beszélt a Visszhangnak.

Nagyszabású kiállításra készül Barabási Albert-László, aki nemrég bemutatta a legújabb, számokból felépülő festményeit

Számsorként létezni.

Fénysugarak és ütemek vonzásában - Nagyot szólt a francia Justice a Sziget második napján

Nelly Furtado a kora kétezres évekbe repítette a közönségét.

Reflexiók a digitális jelenre

Evidencia, hogy a virtuális valóság kihat az élet minden területére, mely alól a képzőművészet sem kivétel. 

„Az épületeknek nemcsak funkciójuk, jelentésük is van”

Vajon melyek napjaink legfontosabb építészeti trendjei, és egyáltalán kijelenthető az, hogy léteznek manapság fő irányzatok? Illetve hogyan alakít át egy építmény vagy épület egy közteret? A kérdésekre a 2016-ban indult, Paradigma Ariadné nevű építésziroda három alapítója, Smiló Dávid, Molnár Szabolcs és Csóka Attila Róbert adott választ, akik a saját innovatív projektjeiből is hoztak példákat.

„Életem végéig hálás leszek a Picassóknak”

Szipőcs Krisztina művészettörténész már 1994 óta dolgozik a Ludwig Múzeumban, és mindig is szívügyének tekintette, hogy az ország műkedvelő közönsége betérhessen egy olyan intézménybe, ahol megismerheti a legfontosabb hazai és külföldi alkotókat és trendeket, miközben új aspektusait ismerheti meg a jelenkor művészetének. A Ludwig Múzeum szakmai igazgatóhelyettese a Visszhangnak mesélt az intézmény létrejöttéről, az első kiállításairól és kihívásairól is.

Megfeszült izmok

 Állatok és emberek anatómiai rajzai, illetve réz- és linómetszetek sorakoznak a Műcsarnok kiállításán, mely Szunyoghy András grafikusművész munkásságát mutatja be. A művek a tudomány és a művészet határán „mozognak”, hiszen egyszerre tudósítanak az alkotó mesterségéről és anatómiai tudásáról is.

Ősidőkből szól hozzád

Egy Tarboszaurusz penget a rövid kezével egy tűzpiros Fender Jaguar gitárt Karácsonyi László egyik festményén – nem hiába kapta a kép az Őstehetség címet. 

Vakmerőnek kell lenni – Interjú a Franz Ferdinand együttessel

A Franz Ferdinand skót indie, post-punk rock együttes két alapítója, Alex Kapranos énekes-gitáros és Bob Hardy basszusgitáros mesélt a Népszavának az új albumukról és a félelmek legyőzéséről a Művészetek Völgyében adott vasárnapi koncertjük előtt.

Luppa, az ihlető sziget

A Luppa-sziget olyan, mintha egy kalandregény helyszíne lenne: színes, Bauhaus stílusú házak épültek rajta, a közepén pedig platánsor húzódik hosszan, melynek árnyas lombjai felfogják a tűző napfényt. Itt működik nyaranta már tíz éve a LuppArt rezidenciaprogram, melyen képzőművészek alkotnak kedvükre az egyik épületben, esténként pedig közösen főznek és beszélgetnek – mintha ők is egy regényből léptek volna elő. E sorok írójának is volt szerencséje három éve megszállni ebben a különleges művésztáborban, megismerkedni több alkotóval, illetve bejárni a szigetet. Most a művésztelep varázsos hangulatába bele lehet merülni a budapesti V. kerületi Einspach & Czapolai Fine Art galériában, ahol a tizedik évforduló alkalmából csoportos kiállítást rendeztek.

Formák mestere

A 125 éve született Barcsay Jenő életművét új megvilágításba helyezi a Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású retrospektív kiállítása. 

Modem-idők: a kortárs felkarolása

Négy éve vezeti Vizi Katalin a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti színtere. Az ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, melyek az erősségeik, mi a helyzet a vidéki múzeumokkal, és hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal.

Lelket visz a rajzokba

A kilencvenöt éves Sajdik Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, karikaturista előtt tiszteleg a váci Tragor Ignác Múzeum életmű-kiállítása.