Felrobbantott Lánchíd és Erzsébet híd, hiányos kupolájú Budai Vár és romos Dunakorzót söprögető férfiak láthatók a Robert Capa: Magyar riport, 1948 című kiállításon, ahol a többségében fekete-fehér fotók visszarepítenek minket a második világháború utáni időszakba, mikor is a romokban álló főváros újjáépült. Ekkor tért vissza Robert Capa világhírű fotoriporter, az egykori Friedmann Endre Magyarországra, és tartózkodott itt 1948. szeptember elejétől október közepéig, a látogatásáról szóló képes beszámolója pedig az amerikai Holiday magazin 1949. novemberi számában jelent meg Budapesti beszélgetés címmel. Most ezekből a fotókból láthatunk válogatást a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, ahol a képek mellett filmhíradórészletek idéznek meg olyan helyszíneket vagy eseményeket, ahol Capa is járt 1948 őszén.
Az első teremben az újjáépülő főváros elevenedik meg, ahogy az egykori szállodasoron takarítják el a romokat, és ahogy a Lánchíd roncsait úszódaruk emelik ki a Dunából, hogy az 1849-es felavatásának századik évfordulójára ismét teljes pompájában állhasson. De a mindennapi élet sem állt meg, Capa fotóin láthatjuk ahogy a táncosnők egy mulatóban szórakoztatják a közönséget, vagy ahogy az emberek a Gellért Szálló hullámfürdőjében lubickolnak, miközben már ott magasodik felettük az előző évben felállított Szabadság-szobor.
Ám a képek nemcsak az újraépülő és újjáéledő Budapestről tudósítanak, de az éppen kiépülő Rákosi-rendszerről is. 1948 ugyanis a fordulat éve volt, mikor is noha a hatalom az 1848-49-es forradalom és szabadságharc századik évfordulóját ünnepelte, már kezdett gyökeret verni a diktatúra. Mindez a második teremben Capa képein is érződik, ahogy például a politikai vezetők a tribünről figyelik a menetelő katonákat a Honvéd-hetet záró díszszemlén. A fotóriporter pedig a magyar vidéket is megörökítette, ezen képei szintén átadják a korabeli társadalmi és politikai hangulatot. Részt vett például egy gépállomás avatásán és építkezésen, fényképezett agrárkollégistákat Keszthelyen és katolikus zarándokokat Pálosszentkúton, az Alföld egyik legnépszerűbb Mária-kegyhelyén. A tárlat felhívja a figyelmet arra, hogy itt Mindszenty József esztergomi érsek is megszólalt, akit pár hónap múlva őrizetbe vettek, majd 1949-ben életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
A tárlat Robert Capa imidzsére is kitér, kiemelve, hogy az egykori Friedmann Endre, aki 1936-ban felvette új nevét, még életében megteremtette saját mítoszát. Korán, tragikusan érte a halál – 1954-ben alig negyven évesen Indokínában taposóaknára lépett –, ami nyomán a következő évben egy fontos szakmai díjat neveztek el róla, a Robert Capa Aranyérmet, melyet a külföldön végzett, különleges bátorságot és vállalkozó szellemet követelő fotóriporteri munkáért lehet kiérdemelni.
A kiállításon láthatjuk a Capáról megjelent magyar nyelvű könyveket is. Richard Whelan kötetének borítóján a fotográfus erős színekkel felvitt, pop artos portréja néz velünk szembe, melyet Kemény György grafikus tervezett. Alatta a felirat így szól: „Minden idők legnagyobb hadifotósa, nőcsábász, fenegyerek, világpolgár – egy kalandos élet regénye”.
Infó: Robert Capa: Magyar riport, 1948. Kurátor: Fisli Éva. Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8. Megtekinthető 2026. augusztus 23-ig
