A képregényfesztiválokon nemcsak a nyolcvanas, kilencvenes vagy kétezres évek kiadványait, de a kevésbé ismert szerzői munkákat is megvehetjük, és az alkotókkal is találkozhatunk. Ilyen esemény volt nemrég a 21. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, melynek igazgatóját, Kellermann Viktóriát kérdeztük a legújabb fejleményekről, illetve megkerestük az egyre népszerűbb CONbathely, azaz a szombathelyi képregényfesztivál főszervezőjét, Kóbor Róbertet is, aki arról mesélt, hogyan változott meg a képregényes piac hazánkban az elmúlt években.
– A képregényeket jó érzés kézbe fogni, és ezt csak fokozza, ha van benne aláírás vagy egy rajz az alkotótól. Az mindig különleges élmény, amikor az ember ott áll a művésszel szemben, és abban a pár percben belemerülhet az alkotói folyamatba, ahogy megszületik előtte a papíron az egyik figurája – meséli Kellermann Viktória, a 21. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál igazgatója. Idén harmadszorra rendezték meg az eseményt az ELTE lágymányosi campusának Északi épületében, ahol a Gömb aula tökéletes helyszínnek bizonyult mint vásártér, hisz így a rajongók közel ötven kiadó standját egy helyen nézhették át, míg idén két színpadon zajlottak a programok:
a Kitekintőn voltak a nemzetközi előadások, míg a Betekintőn a magyar alkotókkal találkozhatott a közönség.
– A szakmai blokkot azért délutánra tettem a portugál és lengyel fesztiválszervezőkkel, mert akkorra a többség túlesett a vásárláson. Délelőtt mindig nagy a roham: egyesek már a tízórai nyitáskor berohannak az aulába a bevásárlólistájukkal, hogy lecsapjanak a ritkaságokra, mielőtt bárki megelőzi őket. A színpadi programok csúcspontja minden évben az Alfabéta-díjak átadása, amivel a Magyar Képregény Szövetség (MKSZ) az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el több kategóriában (lásd keretes írásunkat).
– Idén nagyon izgalmas a magyar képregényes élet, mert elkezdtek megjelenni a graphic novelek, vagyis azok a regényszerű, hosszú kötetek, melyek a legjobb belépőt jelenthetik ebbe a világba. Éspedig főként azoknak, akik idegenkednek a képregény formátumtól, mert nem értik, miért kell azt füzetekben olvasni, vagy két évet várni a következő húsz oldalra – véli a szervező.
Szombathelyi szellem
A magyarországi képregényes fesztiválok helyzete sokat változott, aminek az igazgató szerint előnyei és hátrányai is vannak. – Amikor 2004-ben elindult a Magyar Képregény Akadémia, majd 2005-ben a Magyar Képregényfesztivál, akkor még nem nagyon volt más hasonló rendezvény, így sokan látogattak minket. Az elmúlt húsz évben viszont sorra jelentek meg rendezvények, mint a Comic Con, ahová a nemzetközi sztárok is eljönnek a közönséghez, és amelynek szintén van képregényes szekciója, míg a MondoCon programjain a mangák és az animék, vagyis a japán animációs filmek rajongói találkozhatnak egymással – mondja Viktória. A Képregényfesztivál viszont tőkehiányban van, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy nagy neveket hívjanak el, másrészt a Covid óta jelentősen csökkent a látogatószámuk, mivel sokan elkezdtek online vásárolni, és 2022-ben jelent meg hazánkban a Comic Con.
– Azt lehet megfigyelni, hogy azok a képregényfesztiválok, melyek egyszerre vásárok és kulturális programok, sokkal jobban működnek vidéken, mint Budapesten, hisz például a Szegedi Képregényfesztivál, ami nem sokkal fiatalabb a miénknél, már nagyobb látogatószámban nálunk.
Ennek kapcsán felkerestük Kóbor Róbert képregényfordítót, aki az egyre népszerűbb CONbathely, azaz a szombathelyi képregényfesztivál mellett a Budapest Comic Con képregényes szekciójának egyik főszervezője is. – 2017-ben két szombathelyi haverommal úgy döntöttünk, hogy csinálunk egy képregénybörzét, mert az is érdekelt, hogy mennyire tudok ezzel a városban közösséget építeni, hogy kvázi felmérés céljából megtudjam, mennyi képregényes van Szombathelyen.
És baromi jól sikerült: pici volt, a Berzsenyi Dániel Könyvtár egyik termében és aulájában rendeztük. Kipakoltuk a füzeteket, könyveket, és csak úgy jöttek az emberek, a napot több mint háromszáz látogatóval zártuk.
És csomóan kérdezték, hogy akkor lesz-e folytatás – mondja Róbert, aki még két bazárt rendezett, majd 2023-ban elindította a CONbathely nevű eseményt, mely már egy fesztivál volt vásárral és konkrét programokkal az Agora Savaria Filmszínházban. Együttműködött az Agora Savaria Kulturális Szervezettel, így cserébe a rendezvényre használhatják a mozit, ahol megtartják az eseményt vásárral és tombolával, és még filmet is vetítenek, legutóbb James Gunn Superman-alkotását. És nagy sikerük van, mert nagyjából ötszázan látogatják őket, a környező megyékből is érkeznek. Idén Star Wars-tematikájuk lesz, tavaly Szellemirtók volt, Zeller Zsolt grafikus az „ezerötös” Lada kombiját alakította át a filmbéli Ecto–1 kocsivá, 2024-ben meg a DeLorean érkezett a mozi elé.
Abszolút Batman
– Én negyvennégy vagyok, és azt hiszem, hatéves voltam, amikor először elkezdtem képregényeket olvasni úgy rendesen. És azóta rajta vagyok a témán, folyamatosan követtem a megjelenéseket. Volt a kilencvenes évek végén egy hosszú idő, amikor kvázi semmit nem lehetett venni. Ha nincsen a Kingpin kiadó, akkor nincsen Pókember sem az újságárusoknál. És ez volt akkor a teteje a képregénykiadásnak – mondja Róbert, majd hozzáteszi: azóta jobb a helyzet, és széles a repertoár. Marvel-képregényből például a régebbieket is kiadják, mint az első, ikonikus 1941-es Amerika Kapitányt, melynek borítóján a szuperhős Hitlernek mos be, illetve Az Ezüstkor Hősei című sorozatot, mely a hatvanas évekbeli klasszikusokat mutatja be olyan nagy szerzőktől, mint Stan Lee, Jack Kirby és Steve Ditko.
– Alapvetően Marvel-központú a hazai piac, mivel egy generáció nőtt fel úgy, hogy magyarul ezek a képregények voltak beszerezhetők. De nem állunk rosszul DC-kiadványok terén sem.
Ami a legbombább, hogy kijött a nagyon friss Abszolút Batman és az Abszolút Superman is, melyek a klasszikus hősöket újragondolt, alternatív történetekben mutatják be. Bruce Wayne például nem egy milliomos, hanem egy munkásmérnök, aki munka után Batmanként oszt igazságot – mondja, és hozzáteszi, a kiadók mernek kísérletezni, és nemcsak az örökzöldeket dobják piacra, hanem kevésbé ismert címeket és alulreprezentált zsánereket is, mint a Szukits Kiadó a horrort.
Róbert szerint a japán képregények rajongói is egyre jobban járnak itthon. – Ma a mangakiadás felfutóban van, de évekig kellett dolgozni azon, hogy a jogtulajdonosok újra megengedjék, hogy lehessen Magyarországra címeket hozni. Persze még nem érkezik annyi nagy mű, de az elmúlt években népszerűvé vált Attack on Titan vagy a Vinland Saga már magyarul is megvásárolható. Lassan értünk el idáig, de ezek gyönyörű mangák elképesztő rajzokkal.
