A Magyar Nemzeti Galéria és Pagony Kiadó szeptemberben kreatívírás-pályázatot hirdetett 3–4. és 5–6. osztályosok számára Nézz, láss, írj! címmel. A pályázatot a Pagony Kiadó Képtelen képrablás című különleges kötete ihlette, melyben 14 kortárs magyar szerző írt novellát a galériában szereplő alkotások alapján. A profi írók után most a Pagony iskolaprojektje a diákok számára „adta föl a leckét”, a Nemzeti Galéria egy, a pályázathoz szánt képanyagából választhattak ki egy darab alkotást, amelyhez történtet kellett írni. A zsűri már meghozta döntését, az eredmény hamarosan kiderül, lapunk az egyik zsűritagot, Vinczellér Katalin, magyar-média szakos tanárt, a Pagony könyvkiadó iskolaprojektjének koordinátorát kérdezte az értékelésről.
Javarészt XIX. és XX. századi festmények találhatók a válogatásban, de akadt absztrakt mű is, Vinczellér Katalin szerint ezutóbbiakat nemigen választották a pályázók – Jól reprezentálta a gyerekek döntése, hogy a képzőművészetből melyek a kedvelt korszakok. A legtöbben Claude Monet Három halászhajó című festményét választották, talán épp amiatt, mert az impresszionizmus egy olyan festészeti irányzat, amely a legtöbb emberhez közel áll. A második legnépszerűbb kép a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban volt Csontváry Kosztka Tivadartól, és Fényes Adolf Mákoskalács című festményét is sokan vették alapul – mondta el Vinczellér Katalin.
Érdekes, hogy a két legnépszerűbb festmény alapján javarészt mesei sémákra épülő történetek születtek, mivel a hármas szám és a fa jól illeszkedik a népmesék világába. A pályázat azonban nem határozta meg az írásokat műfajilag. – Csupán a terjedelmet szabtuk meg – magyarázza a zsűritag – tényleg arra voltunk kíváncsiak, milyen kreatív ötletek születnek a képek alapján, valamint mennyire tudnak a pályázók történetet mesélni. A festmények címe gyakran leíró jellegű, emiatt ez sem befolyásolta a pályaműveket, de mondjuk a Csontváry-kép kapcsán a zarándoklat egyes történetekben szerepet kapott. Akadtak nagyon merész választások is, például ef. Zámbó István festménye alapján a képhez abszolút kapcsolódó, izgalmasan szürreális, merész írások születtek. – Vinczellér Katalin szerint nehéz volt a zsűri döntése – A képleíró, inkább fogalmazásszerű írásokat, bármilyen jólformáltak, nem tudtuk értékelni. További kritérium volt az is, hogy a pályamű érezhetően az adott alkotásból induljon ki, legyen az az ihletője, ne kezdjen el azonnal kiszakadni a festmény világából. A koherens történeteket díjaztuk, de szempontunk volt az is, hogy ezek ne sémák alapján váljanak koherenssé, hanem a szerző eredeti ötletéből. Ez egy rettentően nehéz feladat volt, ebben a zsűri minden tagja egyetértett, de én mégis pozitívan értékelem a pályázatot – fejtette ki Vinczellér Katalin, aki szerint felesleges a pályázatban résztvevő korosztályt amiatt kárhoztatni, hogy vizuális kultúrában nőtt föl – A társadalom nagyobb része vizuális alkat, az a fontos, hogy a vizualizációt verbalizációvá tudjuk-e formálni. Ez lényegében alkotási metódus és tanulási folyamat is egyben. Az írások között fantasztikusan izgalmas alkotások vannak, amik azt mutatják, az általános iskolások is tudnak kép alapján történetet teremteni, még ha a sztereotípia szerint ettől a korosztálytól ez távol áll – összegezte tapasztalatait a pedagógus. A zsűri döntése alapján nyolc alkotást emeltek ki, melyeket november 12-én, a Magyar Nemzeti Galéria családi napján ismerhetnek meg az érdeklődők Huzella Júlia színész tolmácsolásában, az ihlető képek látványa mellett.
Indul újra a Textúra
A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra november 11-től ismét beköltözik a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. Az ötlet változatlan: a múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsolnak az ihlető műalkotások társaságában. A Textúrát 2022-ben a nemzetközi hírű Sardar Tagirovsky rendezi, aki munkáiban a képzőművészet, a pszichológia és a mozgásművészet kapcsolódásait keresi. B.Gy.
