Védjük meg a fiúkat, de a lányokat is

Mostanában mindenki a fiúk válságáról beszél, cikkek, sorozatok, politikusok – döbbenetes, ahogy Rétvári Bence, Gulyás Gergely és más kormánytagok csak elítélt bűnözőként említik Szőlő utcai áldozatokat, akiktől bocsánatot kérni sem kell, mintha még meg is érdemelték volna a könyörtelen bánásmódot. Meg kell tehát védenünk a fiúkat, attól is, hogy elkövetővé váljanak, akikre aztán az áldozathibáztatók mutogathatnak. De miközben egyre hangosabban beszélünk a fiúk válságáról, ki beszél a lányokéról?

Fonó egy másik kontinensről

A Susuka pincéjében a vietnámi diaszpóra szinte láthatatlan női sorsai fonódnak össze egy kiállítássá. 

Hogyan nyerjünk időt a menekülésre? – Ma van a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja

Egy uniós felmérés szerint az európai nők 31,8, míg a magyar nők 54,6 százaléka szenved el erőszakot valamilyen formában élete során. Tudatos felkészüléssel ezek egy része megelőzhető lenne.

Bérkülönbség: az Orbán-kormány nőügyekkel nem foglalkozik

A közelgő határidő ellenére nem készül az állam a bértranszparencia bevezetésére, pedig Magyarország uniós összevetésben rosszul áll a nemek közötti bérszakadék ügyében.

Az iráni karmesternő

Egy olyan országban, ahol a magányos nőknek törvény tiltja, hogy férfiak előtt szólóban énekeljenek, Irán első női filharmonikus karmestere, Paniz Faryoussefi erőteljes szimbólum a zenének szentelt életről álmodozó fiatal nők számára. 

Életre keltett példaképek – Koniorczyk Borbálával a női szörnyetegekről

Monográfiaszerű novellafüzérként, de önálló sztorikként is olvasható Koniorczyk Borbála kultúrtörténeti tényekkel, sok érdekességgel bíró Női szörnyetegek című kötete, melyet hét olyan nőről írt, akik a múlt századforduló Budapestjén kitűntek a tömegből: Erdős Renée, Ferenczy Noémi, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Madzsar Alice, Máté Olga és Undi Mariska. Önállóak voltak, a művészetükből is el tudták tartani magukat – igazi női szörnyetegek. A szerzővel többek között arról is beszélgettünk, miért jó nőnek lenni.

Lecserélték a jó magyar asszonyt, új nőideálok jelentek meg Orbán Viktor mögött a NER-ben

A Fidesz egyre nyíltabban veszi át a Trump-féle politikai stílust, kommunikációs eszközöket és narratívákat.

Politizálás női társaságban

Emberek ennyit még nem beszélgettek, mint manapság. Csak nem egymással teszik, hanem másokkal. Médiatérben. Hogy minél többen lássák-hallják. És bármilyen meglepő, százezrek kapcsolódnak be nézőként, hallgatóként. A beszélgetés termék lett, szórakoztatóipari produktum. Áru, amelyet el lehet adni.

Inna Sevcsenko: Levél keletről (Az ukrán nők hangja) (Részlet)

A herszoni születésű szerző könyve az ukrán háború poklába vezeti az olvasót. Több tucat ukrán lány-asszony beszámolóját, vallomását fogja össze egyetlen monológgá. Olyan regény ez, amelynek minden egyes mozzanata, legapróbb részlete a valóságban gyökeredzik. Ez a valóság pedig a ma Ukrajnájában a háború, a honvédő háború, ahogy azt a nők látják, ahogy ők élik át, ahogy ők mondják el. A könyv az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul.

Akár a sziklamászás – Cserháti Évával rejtélyes családregényről

Egy fiatal nő a jövőjét siratva érkezik Angliába, ahol kiderül, a családja múltjában mintha már történt volna az őt ért fájdalomhoz hasonló esemény. A saját jelene érdekében érdemes utánajárnia. S megindul több idősíkban és több módon a rejtély felfedése. Cserháti Éva ezúttal nem krimit írt, noha A múlt lankái nem nélkülözi a titokzatosságot, ahogy a történelmi szálat sem a spanyol polgárháború révén.

Őszhajú szerelem

Az Ők tudják, mi a szerelem igazi jutalomjáték-darab. Lubickoljatok egy jót, drága színészeink a színpad varázsában, mutassátok meg minden imádott trükkötöket, rezdüléseteket, búgassátok az orgánumot! 

A nagy falás

A kékesszürke dzsekit viselő, tömött, szintén szürkés cekkert és ódivatú, bár látszatra nagy terhet elbírni képes válltáskát cipelő, ötvenes nő a Sváb-hegyen szállt fel a félig már megtelt 21-es buszra. 

Kockázatos nőügyek

Könyvet írtak Orbán Viktor viszonyáról a nőkhöz, nem túl hízelgő a kép

Az illiberális állam erőforrásként tekint a nőkre, olyan módon élősködik rajtuk, mint a tapló a fa törzsén – hangzott el a bemutatón

Férfimustra Kolozsváron – Mulatott és kampányolt az RMDSZ kongresszusán Orbán Viktor, Markó Bélát meghívták, de most először nem ment el

A politikus nőkön kívül is voltak nagy igazolatlan hiányzók.

Szeniorok, szinglik, szabadok – A világ turizmusában megjelent egy új csoport, az egyedül utazó idősebb nő

Úgy tűnik, a turisztikai iparágnak egy újabb célcsoportra érdemes fókuszálni. A gyerekek kirepülése, esetleg a válás után egyre több 50-es, 60-as nő indul egyedül világot látni.

Marsi Anikó vezetésével útnak indult a Női Digitális Polgári Kör

Szentkirályi Alexandra és Csisztu Zsuzsa is a tagja.

Kiemelkedő női tudósok, köztük Karikó Katalin előtt tiszteleg a fizikusból lett színházvezető új sorozata

Elisabeth Bouchaud fizikus Párizsban és Avignonban saját színházakat vezet, előadásokat ír, rendez és tanít. Különleges küldetésének tartja, hogy közel hozza egymáshoz a tudományt és a művészetet – méghozzá közérthetően, emberi történeteken keresztül. Legújabb színházi sorozata a történelem és jelenkor kiemelkedő női tudósainak állít emléket. Avignonban beszélgettünk vele.

Fokozódni fog a suttogó propaganda, Magyarország közéletében a nőket sokkal aljasabban támadják

A magánéletet célzó tartalmakkal üzenni lehet: aki beszáll és kritizál, annak számolnia kell a lejáratással. Civil szereplőket elég könnyű eltántorítani így a közéleti szerepvállalástól.

Mi sül ki a füredi kemencékben?

Balatonfürednek két arca van, mondhatni, Janus-arcú település a magyar tenger – avagy a mi Riviéránk – északi partján, amit szokás a régió fővárosának is nevezni. A főutcája a nyaralási szezonban a parti sétány, az indiai költőről elnevezett Tagore, amitől érdemes kicsit eltávolodni, és elsétálni az Ófalunak nevezett, a rangos város turistaforgalomból kieső részére. A csendes, falusias utcácskákon minden van, ami egy vidéki kisváros mindennapi életéhez kell. Templom, polgármesteri hivatal, iskolák, boltok, lottózó, pékség és vásárcsarnok. Ez utóbbi két kereskedelmi egységben találtam rá két balatoni vállalkozónőre.

A munkára kényszerítés elválaszthatatlan része a társadalom, de a művészet történetének is

Egy és negyed évszázada kezdett kialakulni a munkaalapú társadalmi berendezkedés, aminek következményeivel máig küzdünk, legyen valaki betanított munkás vagy tudományos kutató. Őze Eszter művészettörténész a Napvilág Kiadó gondozásában, a Helyzet Műhely sorozatában megjelent, A dolgozó testek múzeuma című könyvében a Társadalmi Múzeum (1901–1945) intézményét mutatja be, amelynek működése aligha érthető meg a formálódó kapitalizmus történetétől függetlenül. Sem a viharos politikai időszakétól, melyben minden kormánynak más ágendája (akár propagandája) volt arról, mi is a társadalom, és miként kellene edukálni a dolgozókat életmódról, testkultúráról, higiénéről, míg végül a tőkés gazdasági logika mostanra az élet minden területére befurakodott, a kívülről jövő útmutatások belsővé tett kényszermunkává váltak.

A közélet a férfiak játszótere, a női politikusok sokkal keményebb beszólásokat kapnak a közösségi médiában

A női politikusoknak sokkal keményebb kommentekkel kell szembesülniük az online platformokon, mint a férfiaknak – erre az eredményre jutott egy kutatócsoport.

Magyar Péter: Varga Judit Orbán Viktor műmacsóságának és hímsovinizmusának áldozata

A Tisza Párt elnöke a miniszterelnök kijelentéseire reagált.

Letartóztattak egy budapesti rendőrt, a gyanú szerint két kolléganőjét erőszakolhatta meg

A húszas évei elején járó őrmestert pénteken fogták el.

Női tartalmakba is csempészi az ideológiáját Donald Trump

Egyetlen óra böngészés kell ahhoz, hogy az algortimus a standard politikai tartalomról átváltson az életmódartalmakba bugyolált ideológiai agymosásra.

Féltésnek mondják, de valójában bántalmazás

Nem csak ütéssel vagy szavakkal lehet bántani egy embert. Jól ismerjük a kapcsolati erőszak vagy a bullying jelenségét, de még mindig kevesen tudják, hogy létezik a bántalmazásnak egy alig tetten érhető válfaja. Az, amikor teljes anyagi függésben él egy ember, mert vagy nem lehet saját keresete, vagy ha van is, nem költhet belőle egy fillért sem saját kedvére. Erről a jelenségről, a gazdasági bántalmazásról egyre többet kell beszélni. Például azért, mert sokan talán fel sem ismerik, hogy nem az a helyes, ahogy jelenleg élnek.

Fonákvarázs – Tóth Marcsival erdőbeli bolyongásról

Egy falu félúton Eger és Ózd között. Ide érkezik kudarccal végződő házasságából lányával a 44 éves Mara, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. A történetek a ’90-es évek első felében indulnak, és tizenegynéhány esztendőt felölelve követhetjük nyomon az itt lakók életét. Szinte érezni a szagokat, legyen az egy pisztrángfüstölés, egy elhanyagolt, dohos szoba vagy egy cigifüstben úszó Trabant filmszerű leírása. Az Erdő van idebenn című, regényként is olvasható novellafüzér nem véletlenül ennyire valósághű – a szerzőjével, Tóth Marcsival beszélgettünk.

Nem legót, megértést akar az egri nő, akinek nem lehet gyereke

Évekig sikertelenül próbálkoztak a lombikkal, végül elfogadták a helyzetet, azt azonban nem akarják elfogadni, hogy ezzel néha otrombán szembesítik is őket – mesélte lapunknak.

Takács Péter kimondta, hogy se idén, se jövőre nem lesz béremelés az egészségügyben, mert a dolgozók többsége nő

A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára ezt azzal próbálta meg ellensúlyozni, hogy az édesanyáknak az Orbán-kormány családpolitikája miatt így is jó lesz.

Rövid szoknyás nők fotózására buzdítja olvasóit a Metropol

A hírhedt „koldustérkép” után ezúttal „lányok által hordott szoknyákról és nacikról” vár olvasói fotókat a kormánypárti bulvárlap. „Minél rövidebb, annál jobb.”