Az Orbán-kormány egyik brüsszeli anyaga szerint mégsem hoz 6 százalékos növekedést a gazdasági semlegesség

3-6 százalékos növekedés helyett a 0-3 százalékos növekedési sávban maradhat a magyar gazdaság. 

Varga Mihály szerint adókivezetésben gondolkodik az Orbán-kormány

A pénzügyminiszter azt ígérte, új adók bevezetésére nem készülnek jövőre.

Lassú növekedést vár az MNB

Miközben Orbán Viktor a napokban 3-6 százalékos gazdasági növekedést emlegetett 2025 és 2026 kapcsán, addig az Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennél visszafogottabb fejlődési lehetőséget lát. 

Az NGM szerint nem kudarc a 2 százalékos növekedés

Az Orbán-kormány ennek a duplájával tervezett. 

Repkednek az őrült összegek, de okafogyott lehet vonzani akkugyárakat

Mintegy 1300 milliárd forintot költött eddig a magyar állam, hogy letelepítse az e-mobilitással foglalkozó ázsiai cégeket. 

Visszafogott növekedés jöhet 2024-ben

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2023-ra 0,5 százalékos GDP csökkenésre számít, míg jövőre 2-2,5 százalékos növekedést növekedést jósolnak. 

A költségvetés húzza vissza a gazdaságot

A növekedés gátja, viszont, hogy mind a mai napig nem tisztázott az uniós támogatások sorsa, legyenek azok akár a kohéziós támogatások, vagy az Covid utáni helyreállítási pénzek (RRF). 

GKI: idén visszaesés, jövőre szerény növekedés

A korábbi 2,5 százalékról, 2,2 százalékra vette vissza a jövő évi GDP-előrejelzést a GKI Gazdaságkutató Zrt az őszi prognózisában. A cég idénre fél százalékos gazdasági csökkenést vár, lefele mutató kockázatokkal. 

Még kitart a recesszió, 2023 első három hónapjában zsugorodhat a magyar gazdaság

 Tavasztól kezdődhet a kilábalás.

Fékezés előtt a magyar gazdaság, csak az a kérdés, lesz-e akkora leállás, mint a koronavírus-járvány miatt

A orosz-ukrán háború és az emiatt kivetett szankciók következtében a növekedés fenntarthatatlanná vált.

Dinamikus növekedés, toronymagas infláció

Az erőteljes fellendülés ellenére az államháztartási hiány és az államadósság csak fokozatosan fog csökkenni.

Európa mégis az élen?

Az Unió az Európai Gazdasági Térség országaival együtt – a vásárlóerő-paritást mérve – mindkét nagy riválisát megelőzi. A populisták „Brüsszelt” a gazdasági teljesítménye miatt is bírálják, pedig úgy tűnik, hogy az egységes piac valahogy mégis csak működik.

Veszélyekre figyelmezteti Magyarországot az Európai Bizottság

Kiadták az előrejelzést a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményéről.

Lassul, de kitart a hazai növekedés

A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.

Rekordhiányt hozott a kormány pénzszórása

Decemberben minden idők legmagasabb költségvetési hiányát hozta össze a kormány. A 907 milliárd forintos deficit oka a kabinet hirtelen pénzszórása. A tervezett 2,5 százalékos GDP-növekedést biztosan nem éri el az ország. Mindebből Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország erősödik.

Nem elég a varázsszó

Lassú növekedésre számít a GKI

Idén lassulásra számít a GKI Gazdaságkutató Zrt., annak ellenére, hogy 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, 3,5 százalékos volt a növekedés. Ennek fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, s az üzleti beruházások alig növekednek és két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű - állapítja meg márciusi előrejelzésében a gazdaságkutató.

Zuhanórepülésben a versenyképesség

Idén az uniós átlagot is meghaladja a magyar GDP bővülés, de ez jövőre már a régió átlagára fog visszaesni. Ráadásul az államadósságot sem sikerült tartósan csökkenteni, s a hazai bankrendszer elleni folyamatos hadban állás "eredménye" a vállalati hitelezés további beszűkülése lesz. Jövőre már a reálkeresetek és jövedelmek érdemi emelkedésére sem lehet számítani. A nemzetközi versenyképességi listán pedig a kormány 2010-es fogadkozásával ellentétben nem 13-14 helyet léptünk előre, hanem 8-at vissza.

Nem nő a fogyasztás, hiába több a jövedelem

Hibahatáron belüli kiskereskedelmi forgalom növekedést növekedést jelez szeptemberre az előző év azonos időszakához képest a KSH. A gazdasági tárca kincstári optimizmussal folyamatos bővülést vizionál, ám ezzel nagyon magára maradt a szakértőkkel szemben. A kétségtelenül létező és növekvő reáljövedelemet nem a boltokban költjük el, hanem elviszi az adó, valamint a banki és egyéb költségek jelentős emelkedése.