Köhög a magyar gazdaság motorja, első ránézésre zavarba ejtő adatokat produkált az ipar júniusban

Idén júniusban az ipari termelés volumene 10,1, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2025 júniusában – olvasható a KSH jelentésben. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,4 százalékkal kisebb volt a 2026. májusinál. Az előzetes – tehát a részletekben még nem bővelkedő – adatok szerint a feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest.

A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a villamos berendezés gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártásban visszaesés következett be. Ezek alapján csak annyit lehet leszűrni, hogy az élelmiszeripar maradt el leginkább a várakozásoktól, mivel plusz két munkanappal sem sikerült felülmúlni a tavalyi teljesítményt – írta elemzésében Nagy János, az Erste Bank makroelemzője.

Az adat jóval kedvezőbb lett az általunk vártnál, de elmaradt a piaci konszenzustól. Havi szinten csalódást keltett az ipar teljesítménye, hiszen a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,4 százalékkal csökkent májushoz képest. A nyers éves adat 10,1 százalékos bővülést mutatott, hiszen idén júniusban kettővel több munkanap volt, mint tavaly – tette hozzá Nagy János. Jelen állás szerint a belépő új kapacitások képeseknek látszanak ellensúlyozni a termelést csökkentő gyárakat a hazai autóiparban, ugyanakkor láthatóan ez a folyamat nem zökkenőmentes. Szerencsés helyzet, hogy többségében éppen augusztus elejétől állnak a gyártók a járműgyártás területén, így az áramszükséglet csökkentése eddig csak minimálisan fogja vissza a kibocsátást – vélekedett az elemző.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint már a második negyedéves – inkább kissé csalódást keltő – GDP-adatot követően már sejteni lehetett, hogy a júniusi havi statisztikák nem lehettek olyan erősek. A magyar ipar úgy néz ki, hogy nem tud elszakadni a szokásos mintázattól: egy jó hónap, egy rossz hónap. Abban bíztunk, hogy ez most megtörhet, de nem így lett. Júniusban havi alapon 1,4 százalékkal csökkent, ami még a nagyon szóródó előrejelzések mellett is negatív meglepetésnek tekinthető. A munkanaphatástól megtisztított éves bázisú index is érdemben alacsonyabb lett az előző havinál. A 4,1 százalékos éves bázisú növekedés azonban önmagában nem rossz. Már csak azért sem, mert a júniusi negatív korrekció csekélyebb volt, mint az előző havi megugrás. Mindezek alapján továbbra is elmondható, hogy 2025 vége óta kialakult egy pozitív trend a magyar iparban.

Előre tekintve az ipari statisztikák vélhetően jelentősen megérzik majd a paksi krízis nyomán végbemenő termeléscsökkentéseket. Ennek megfelelően akár már júliusban, de még inkább az augusztusi adatokban számítunk jelentős negatív számokra. Amennyiben azonban sikerül elkerülni a teljes paksi leállást, úgy van esély rá, hogy ősszel meg is indulhat a korrekció. Mivel még mindig van tér a termelői kapacitások felfuttatására, így amint véget ér az energiakrízis, az év hátralévő részéig a kiesett termelést is pótolni lehet akár. Éppen ezért a mostani válság ellenére is úgy véljük, hogy már az idei év vége felé a fix bázisú index elérheti, sőt meg is haladhatja a 2021. év havi átlagát. Így a magyar ipar egész éves teljesítménye 2026-ban akár 3–4 százalék körüli növekedést is elérhet átlagban. Vagyis három év ipari recesszió után az ipar ismét pozitívan járulhat hozzá a magyar gazdaság összteljesítményéhez a paksi krízis ellenére is – állította Virovácz Péter.