Az idén legfeljebb 0,8-1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Elemzők szerint ez is csak akkor teljesülhet, ha az úgynevezett negatív kockázatok, például a magyar gazdaságot is sújtó világgazdasági események, további devizagyengítés nem következik be. Eközben tegnap a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD is előállt friss prognózisával, amely szerint idén a magyar gazdaság 0,9, jövőre pedig 2,4 százalékkal nőhet. Vagyis az előrejelzések nagyon messze esnek a kormány számaitól: az idei költségvetést még 3,4 százalékos gazdasági növekedésre tervezték, azt már a kormány is belátta, hogy ennek semmi esélye, ezért azt 2,5 százalékra vették vissza, 2026-ra pedig 4,1 százalékkal terveznek. Nem túlzás kijelenteni, hogy mind az 2025-ös, mind a jövő évi költségvetés légből kapott ígéretek és vállalások gyűjteménye.
Orbán Viktor miniszterelnök még az év elején is repülőrajtot ígért híveinek, ám a KSH első negyedévi adata szerint a magyar gazdaság stagnált, a munkanaphatással korrigálva pedig 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) értéke. Az előző negyedévhez – vagyis 2024 utolsó három havához – képest pedig 0,2 százalékkal csökkent GDP. A magyar gazdaság 2022 közepe óta – vagyis a legutóbbi választások óta – képtelen növekedési pályára állni, ugyanis azóta az inflációval korrigált, úgynevezett reál-GDP gyakorlatilag változatlan maradt.
Már ahhoz is szerencse kell, hogy Magyarország pénzügyi sokk nélkül megússza 2026-ig, aztán a parlamenti választás után jöhet az újratervezésA KSH adatai szerint az első negyedévben egyedül a mezőgazdaság tudott növekedést felmutatni, az agráriumban 4,6 százalékkal nőtt a GDP, ám az ágazat csekély súlya miatt nem volt képes ellensúlyozni a szolgáltatások 0,2 százalékos, az építőipar 1,1, és az ipari termelés 2,3 százalékos csökkenését. Vagyis termelési oldalról nézve szinte a teljes gazdaság csökkent 2024 utolsó negyedéhez képest. A felhasználási oldalt nézve az látható, hogy háztartások fogyasztása 0,4 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 1,4 százalékkal emelkedett, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatásoké 1,5 százalékkal csökkentek a költségvetési megszorítások miatt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházás értéke is visszaesett 2,4 százalékkal, s ez az amit igazán megérez a gazdaság.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője kommentárjában megjegyezte, hogy bár a háztartások fogyasztási kiadás bővült negyedéves bázison, annak üteme 2023 második negyedéve óta a legalacsonyabb. Ráadásul a természetbeni juttatások jelentős zsugorodása mellett a háztartások tényleges fogyasztása is csökkent negyedéves bázison. Erre 2023 eleje óta nem volt példa.
Egyértelmű tehát, hogy a fogyasztói bizalom gyengesége és a költségvetés kifeszített helyzete immáron fékezi a fogyasztás növekedését
- fogalmazott az elemző. Ez azért különösen nagy gond, mert az elmúlt bő egy évben kizárólag a lakossági fogyasztás tudta nulla közeli szinten tartani a növekedést.
Irreális számokkal írja az Orbán-kormány a 2026-os költségvetést, van benne olyasmi is, aminek az esélye gyakorlatilag nullaMagyarországon az irány sem jó, nem élünk rosszul, de Ausztriát sosem fogjuk utolérniVirovácz Péter szerint a legrosszabb hírek továbbra is a beruházások felől érkeznek, amely az elmúlt 13 negyedévben immáron tíz alkalommal zsugorodott, és nem volt ez másképp 2025 elején sem. Ilyen kettősség mellett (tehát a fogyasztás gyengülése és a beruházás folytatódó összeomlása) nem meglepő módon, a belső kereslet visszafogta a gazdaság teljesítményét – mondta Virovácz Péter. Az elemző szerint előre tekintve a magyar gazdaság növekedésének gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom. A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást. A kormányzati beavatkozások egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetők kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek. A választások előtt meg-meglóduló közösségi fogyasztás némi pozitívumot azért hozhat, ám ennek hiányában egyre gyengébb a strukturális összkép – ezért vár az elemző idénre mindössze 1 százalékos növekedést. Virovácz Péter hosszabb távon sem optimista, mivel a tőkeállomány három éven át tartó csökkenése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy Magyarország komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék felett növekedést produkálni.
Lanyha az üzleti és a fogyasztói bizalom
Virovácz Péter szerint a legrosszabb hírek továbbra is a beruházások felől érkeznek, amely az elmúlt 13 negyedévben immáron tíz alkalommal zsugorodott, és nem volt ez másképp 2025 elején sem. Ilyen kettősség mellett (tehát a fogyasztás gyengülése és a beruházás folytatódó összeomlása) nem meglepő módon, a belső kereslet visszafogta a gazdaság teljesítményét. Az elemző szerint a magyar gazdaság növekedésének gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom. A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást. A kormányzati beavatkozások egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetők kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek. A választások előtt meg-meglóduló közösségi fogyasztás némi pozitívumot azért hozhat, ám ennek hiányában egyre gyengébb a strukturális összkép – ezért vár az elemző idénre mindössze 1 százalékos növekedést. Virovácz hosszabb távon sem optimista, mivel a tőkeállomány három éven át tartó csökkenése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy Magyarország komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék felett növekedést produkálni.
