oktatás;egészségügy;környezetvédelem;költségvetés;kockázatok;osztogatás;2026;választás 2026;

Már ahhoz is szerencse kell, hogy Magyarország pénzügyi sokk nélkül megússza 2026-ig, aztán a parlamenti választás után jöhet az újratervezés

Az Orbán-kormány év elején osztogat, ezenkívül mindennel szűkmarkúan bánik a jövő évi költségvetésben. A tervezetből sem a gazdasági, sem a társadalmi irányok nem látszanak, kivéve azt, hogy választást kell nyerni. 

A kormány már a törvény első mondatában „háborúellenes költségvetésnek” nevezi az ország 2026-os pénzügyi tervét, pedig a számokat vizsgálva – megítélésünk szerint – a reménytelenség és a kilátástalanság találóbb jellemzés lenne. Ez a büdzsé is hűen tükrözi persze a kormány szándékait, politikai céljait, ami jelen esetben a 2026-os választások megnyerése. Az ehhez szükséges osztogatásokat – szja-kedvezmények növelése, anyák szja-mentessége, fegyverpénz kifizetése, pedagógus- és köztisztviselői béremelések – beépítették a költségvetésbe, ám ezen túl nem körvonalazható határozott gazdasági és társadalompolitikai elképzelés.

A kormány az idei gazdasági növekedési várakozásait a 2025-ös költségvetési törvényben szereplő 3,4 százalékról 2,5 százalékra csökkentette, erre az alapra építették a jövő évi büdzsét.

Egyetlen apró probléma, hogy a KSH adatai szerint az első negyedévben 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, emiatt akad olyan elemző, aki szerint az idén már az 1 százalékos növekedés eléréséhez is kisebb szerencse kell. 

A kabinet viszont jövőre már 4,1 százalékos bővülést vizionál, ehhez lőtte be a bevételi számokat, a kiadásokat és a hiányt. Könnyen belátható: ha a idén és jövőre is kisebb lesz a gazdasági növekedés, úgy nem teljesíthető sem a hiánycél, sem a tervezett állam­adósság-csökkentés, hiszen nem jönnek a bevételek.

Ennek fényében az talán nem is meglepő, hogy jövőre semmilyen új beruházás, reform nem indul, de még az erre irányuló előkészítések nyomait sem látni a számok mögött. Így ha a lakossági osztogatások nem adnak lendületet a gyarapodásnak, akkor más nem is igen teszi ezt meg. A kormányzati beruházási kiadások szinte lenullázódtak, leszámítva az útfelújításokat és néhány futó programot. Csupán néhány nagyobb fejlesztéssel számol a kormány. Ezek között van a 44,5 milliárd forintból folytatódó, egyébként vakvágányra futott budapest–kelebiai vasút építése kínai hitelből, ahol a kínai és magyar kivitelezők (Mészáros Lőrinc érdekeltségei) képtelenek megbirkózni a vasúti biztosítóberendezések tervezésével, elkülönítettek még 95 milliárdot a gyakorlatilag felfüggesztett Paks 2-es beruházásra, kap 23 milliárdot a mogyoródi Forma-1-es pálya reno­válása s 20 milliárdot a budai vár, és néhány falusi templom is megszé­pülhet. Ezenfe­lül alig 78 milliárdot különítettek el egyéb beruházásokra, ami igen szerény tétel, vagyis állami fejlesztési oldalról nem kap érdemi impulzust a magyar gazdaság. Emiatt, illetve a romló külső körülmények miatt meglehetősen kockázatos mind az idei, mind a jövő évi büdzsé. Jól jelzi a pénztelenséget, hogy az egészségügy beruházásaira országosan mindössze 7 milliárd forintot különítettek el, ez a pénz egyetlen szakrendelő felújítására is nehezen elegendő.

A kormány az idén 4,5, 2026-ban 3,6 százalékos inflációval számol. Ebből az idei célszám össze is jöhet a kabinet árintézkedéseinek hatására. Ezeket viszont a 2026-os választások után – kerüljön bárki is hatalomra – el kell majd törölni, ami újabb inflációs hullámot indít el. A törvénytervezet készítői azzal számolnak, hogy a bruttó bérek az idén 8,4, jövőre 10,7 százalékkal emelkednek, ám ehhez feltétlenül arra lenne szükség, hogy beinduljon az a gazdasági növekedés, amit a kormány immár hosszú ideje vizionál. Ha viszont az idén és jövőre, azaz két év alatt összesen csupán 3 százalékkal nő a magyar gazdaság, akkor a cégek a kormány által remélt, említett szintű béremelést szinte biztosan képtelenek lesznek kigazdálkodni. Miután elemzők szerint a növekedés az utóbbi számokhoz lesz közeli, így ezen béremelési terveknek nem látszik valós alapja.

A kockázatokat látva azt lehet leszűrni a beterjesztett költségvetési tervből, hogy nagy szerencséje lesz az országnak, ha az új kormány megalakulásáig, vagyis 2026 júniusáig komoly gazdasági sokk nélkül megússza az év eleji osztogatásokat. Nagyon valószínűnek tetszik, hogy bárki is kerül hatalomra, a büdzsét újra kell írnia. Ebből a szempontból egy Tisza-kormány annyiban lehet csak könnyebb helyzetben, hogy minden problémát ráfoghat az Orbán-kormányra.

Ez még akkor is igaz, ha az év elejei osztogatásokat leszámítva egyébként az látható, hogy a költségvetés megpróbál szigorítani. Az összes kiadás 2,2 százalékkal növekszik, ami a kormány által várt 3,6 százalékos inflációhoz képest reál­értéken is 1,4 százalékos csökkenést jelent, vagyis kevesebbet költ az állam, mint az idén. Talán jobban jelzi a kiigazítás mértékét, ha a GDP-arányos számokat nézzük.

E szerint az idén a GDP 44,7 százalékát költi el a kormány, jövőre viszont ez a bruttó hazai termék 42 százaléka lesz – persze ehhez arra lenne szükség, hogy teljesüljenek a költségvetési GDP-álmai, ami viszont meglehetősen merész feltételezés. 

A legnagyobbat olyan területeken igyekszik a kormány spórolni, ami nem fáj a lakosságnak; ilyen az államadósság-kezelés, valamint a környezetvédelem, a gazdasági támogatások, a sport és bürokrácia, vagyis az állami működés.

Ezek közül az államadósság-kezelésre, vagyis a kamatkiadásokra fordított tétel 13,3 százalékos mérséklődése üdvözlendő és természetes folyamat. Erre egyébként jövőre még így is 3361 milliárd forint megy el, ami a GDP 3,5 százaléka, szemben az elfogadható 1-2 százalékkal, de ez legalább egy jó irányba tett lépés. Nem mondható el ugyanez a környezetvédelmi kiadások 13 százalékos visszavágásáról, mivel így erre a területre már csak a GDP 0,4 százaléka jut. Nagy vitát váltott ki, hogy végül is csökken vagy nő az egészségügyre fordított állami kiadás. A kormány számai szerint ugyanis 7,7 százalékos növekedést látunk, ami a tervezett infláció szűk duplája. Ez első ránézésre akár vonzónak is tűnhet, ám a GDP-arányos ráfordítások az idén is, jövőre is a bruttó hazai termék 4,1 százalékán lesznek, ami pedig Európa egyik legalacsonyabb állami egészségügyi kiadása. Az oktatásra szánt tételek 4,2 százalékkal nőnek, ez gyakorlatilag stagnálást jelent reálértéken. Hasonló a helyzet a családi támogatásokkal, miközben a szociális kiadások még mérséklődnek is. Nehéz év vár a kultúrára is, de igazán ráfizetni a sport fog, ahol a kiadások közel 9 százalékkal csökkennek.

Az állami működési kiadások viszont 8,4 százalékkal növekednek átlagosan, ám ezt a bővülést a honvédelmi kiadások 15 és a rendvédelmi kiadások 28 százalékos növekedése húzza. Ez utóbbi egyaránt tetten érhető a növekvő rendőrségi, bírósági és büntetés-végrehajtási ráfordításoknál, vagyis itt a béremelések és a fegyverpénz kifizetése jelenik meg. Ugyanakkor a bürokrácia kiadásaira fordított összeg a tervek szerint 1,6 százalékkal csökken – bár ilyen tervek már sokszor voltak, ám szinte soha nem jöttek be.

A KT szemet hunya kockázatok felettSemmi oka nincs annak, hogy a kormány már most beterjessze a jövő évi költségvetés tervezetét, sőt, a kivárás sokkal jobb döntés lett volna. Jelenleg ugyanis a világgazdaságot és a magyar gazdaságot olyan kockázatok terhelik, amelyek még az idei gazdasági folyamatokat is bizonytalanná teszik, emiatt az egész törvényjavaslat ingatag alapokra épül. Ezeket a rizikókat – növekedési, inflációs, árfolyamkockázat, az uniós pénzek elmaradása – a Költségvetési Tanács (KT) is azonosította, ennek ellenére nem javasolta a kabinetnek, hogy halassza el a törvényter­vezet beterjesztését őszre, amikor is rendes ideje lenne a vitának. Sőt, ehelyett a Horváth Gábor KT-, Varga Mihály jegybank- és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett okirat leszögezi, hogy a Tanácsnak a „törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését”.

Áprilisban már 2930 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, ez az egész évre tervezett 4123 milliárd 71 százaléka. Nominálisan soha nem volt még ilyen magas a hiány április végén. A NGM kiadások zárolásáról beszél.