Áprilisban újabb 376 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az elérte 2930 milliárd forintot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint. A parlament alig négy hónapja fogadta el a 2025-ös költségvetést, amelyben az Orbán-kormány számára 4123 milliárdos egész évi deficitet engedélyezett, így az első négy hónapban már 71 százalékon áll a hiány. Látva a gyenge adatokat az NGM kiadások zárolásról döntött a 2025-ös költségvetésben – erről Kisgergely Kornél, a NGM költségvetési államtitkára beszélt egy interjúban. Részleteket az NGM nem közölt.
Nagy bajban van az idei költségvetés is, ezt ugyan az NGM az április hiányjelentésben még próbálja tagadni, ám a hiányszám megjelenése előtt Kisgergely Kornél, a NGM költségvetési államtitkára a Portfoliónak adott interjúban arról beszélt, hogy a 2025-ös költségvetés kiadásaiban „jelentős” zárolásokra került sor. Az államtitkár ezen intézkedésekről ugyan múlt időben beszél, de ezek az intézkedések eddig semmilyen nyilvánosságot nem kaptak,
így nem tudni, hogy a zárolások mely kiadásokat érintenek, és milyen mértékűek.
(Lapunk kérdésekkel fordult az NGM-hez az ügyben. ) A probléma valós, hisz az első négy hónapban összejött az éves tervezett hiány 71 százaléka, ráadásul nominálisan soha nem volt még ilyen magas a hiány április végén. Az eddigi rekord a 2023-as év volt, akkor négy hónap után 2709 milliárd forint volt a deficit.
Elmaradt a repülőrajt, Orbán Viktor megmondta Nagy Mártonnak, hogy küzdjön keményebbenA nyilvánvaló problémák ellenére az NGM közleménye szerint 2024-hez képest az első négy hónapban a költségvetési és a társadalombiztosítás adó és figyelembevételei 10,9 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül továbbra is kiemelten teljesültek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, ezen a területen tavalyhoz képest 13 százalékos bevételnövekedést realizáltak. Eközben áprilisban az infláció 4,2 százalékra csökkent – vagyis mind a személyi jövedelemadó, mind a különféle fogyasztási adók az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek. Így az államháztartás bevételi oldala az elmúlt évek gyengélkedése után konszolidálódni látszik, ennek ellenére rekordsebességgel nő a hiány.
Vagyis a kiadási oldal nincs továbbra rendben: április végéig a költségvetés 1 916,5 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ez elsősorban az államadósság eltérő szerkezete és az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja miatt adódik. Azt lehet tudni, hogy a kamatkiadások idén még nőnek, sőt, jelentős részüket az év első felében fogja a lejáratok miatt kifizetni a Magyar Államkincstár, így ezen kiadási soron a következő hónapokban (némileg) kisebb kifizetéseket fogunk látni, de még így is bő 1800 milliárd forint további kiadás várható decemberig.
Drága lesz az osztogatás – Ingatag alapokon áll a 2025-ös büdzsé, de az Orbán-kormány nyárig elfogadtatná a jövő évit isAz NGM közleménye kitér arra, is, hogy a nyugdíjkiadások is nőttek, amiben nincs semmi meglepő, hisz januárban 3,2 százalékos nyugdíjemelésre került sor, ami amúgy még mindig kevés, így idén még 1-1,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre is szükség lesz a tervezetnél magasabb infláció miatt. De más sorokon is nőnek a kiadások: közüzemi szolgáltatások támogatása az előző év azonos időszakával összehasonlítva csaknem 30 milliárd forinttal többet, 569,9 milliárd forintot tett ki, amely részben a kifizetés eltérő ütemezéséből, részben a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból a víziközmű-szolgáltatók részére történt megnövekedett kifizetési igényekből fakad. Az év negyedik hónapjában nagyobb összegben fizették ki a Babaváró támogatásokat, valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásait. A Babaváró támogatásokkal kapcsolatos áprilisi magasabb teljesülést elsősorban az évközben kifutó, valamint az újonnan kötött, továbbá a meglévő szerződések árazásai, és a bankok felé történő tényleges kifizetések okozzák – magyarázta az NGM.
Irreális számokkal írja az Orbán-kormány a 2026-os költségvetést, van benne olyasmi is, aminek az esélye gyakorlatilag nullaAz NGM tehát már döntött egyes kiadások zárolásáról, ez részben segítheti hiánycél elérését. Ugyanakkor a 2025-ös költségvetés nem számol a háromgyermekes anyák szja-mentességével, amelyet októbertől vezetnének be, de nem számol a kiegészítő nyugdíjemelésekkel sem, miközben a bevételi oldalon továbbra is kockázatokat láthatunk. Az idei költségvetés 3,4 százalékos növekedéssel számol, az első negyedben 0,4 százalékkal csökkent a GDP, így éves szinten 1-1,5 százalékos növekedés várható, ami kockázatot jelent a bevételek teljesülésével kapcsolatban. Így
az eddigi ismeretlen mértékű zárolások függvényében nem lehet kizárni, hogy a hiány eléréshez további költségvetési intézkedésekre lesz szükség
az év második felében is.
