Drága lesz az osztogatás – Ingatag alapokon áll a 2025-ös büdzsé, de az Orbán-kormány nyárig elfogadtatná a jövő évit is

Gyakorlatilag már április végére elkészül a jövő évi költségvetés a kormány tervei szerint, vagyis újfent azt a gyakorlatot követik, amit az elmúlt 10 évben szinte mindig: a gyorsaságra hivatkozva bizonytalan alapokra épülő költségvetési javaslatot terjesztenek a parlament elé. A fiskális politikáért is felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ugyanis bejelentette, hogy egy év szünet után a kormány visszatér a korai költségvetési vitához. A tervezet április végén kerülhet a Költségvetés Tanácshoz véleményezésre, az Országgyűlés pedig június folyamán fogadhatja el Magyarország 2026. évi költségvetési törvényét, valamint a kapcsolódó adó-szabályokat – közölte az NGM.

A Nagy Márton vezette tárca szerint „a Magyarország szomszédságában zajló háború lezárása belátható közelségbe került. A beköszöntő béke fizikai és gazdasági biztonságot, stabilitást és kiszámíthatóbb környezetet hozhat a magyar gazdaság számára” és ez teszi tervezhetőbbé a közeljövőt. Valójában közel sem ilyen stabil a geopolitika helyzet, a magyar gazdaságról nem is beszélve. A tervezés ugyan már februárban elkezdődött, de a jövő évi költségvetésről, annak kereteiről még keveset tudni. Az viszont biztos, hogy lesznek osztogatások, hiszen a szaktárca is felhívta a figyelmet, hogy a már beígért adócsökkentésékkel tervezni fognak: így az idén júliustól 50 százalékkal emelik a családi adókedvezmény mértékét, amit 2026 januárjában újabb 50 százalékos emelés követ. A tervek szerint idén októbertől bevezetik a háromgyermekes nők élet hosszan tartó teljes szja-mentességét, amit 2026 januárjától a 40 év alatti 2 gyermekes nőkre is kiterjesztenek. Ezen intézkedések együttesen mintegy 550 milliárd forintos adókieséssel járnak évente. Jövőre újra fizetnek – a választásokra tekintettel – fegyverpénzt – a rendvédelmi dolgozóknak, ami alsó hangon mintegy további 200-250 milliárd forintos kiadással jár. Vagyis az Orbán-kormány már most ígért különféle célokra mintegy 900 milliárd forintot, ami a GDP 1 százalékát jelenti. Emellett a kabinet a nem mellesleg az Európai Bizottságnak tett vállalásai alapján a hiányt is csökkenteni szeretné az idén a GDP 3,6 százalékára rúgó mértékről három százalékra, ami 450 milliárd forintos kényszermegtakarítást jelent.

 A jövő évi terveket erősen beárnyékolja, hogy az idei költségvetés körül nem elhanyagolható a bizonytalanság. Az első két hónapban az államháztartás hiánya elérte a 1722,8 milliárd forintot – ez az éves terv 41 százaléka. Az ING Bank elemzői – Virovácz Péter, Frantisek Taborsky és Havasi Kinga – a magyar gazdaságról kiadott elemzése szerint ez a szám első látásra ránézésre ijesztőnek tűnhet, valójában a 2020 óta tapasztalható trendnek felel meg, vagyis, hogy év elején összehozza a deficit jelentős részét a költségvetés, majd az év második felében korrigálja azt. Ha figyelembe vesszük a lakossági államkötvények után fizetett kamatokat, a 13 havi nyugdíjkifizetéseket is, akkor a magas februári hiány elfogadható – írták elemzésükben. Épp ezért nem tartják teljesíthetetlenek a idei költségvetési tervet, ám így is mintegy 0,5-0,7 százalékos GDP-arányos hiánytúllövéssel számolnak a várhatónál gyengébb gazdasági növekedés miatt. Az ING Bank elemzése egybevág a piaci várakozásokkal, amelyek szerint valóban várható egy nem elhanyagolható – a GDP fél százalékára rúgó – hiányelcsúszás, vagyis a jövő évi 3 százalékos hiánycél eléréshez a GDP egy százalékára rúgó kiigazításra lesz szükség. Az adóbevételek csökkenését is számításba véve a teljes kiigazítási igény a GDP 2 százalékára rúghat, ami nagyságrendileg 1800 milliárd forintot jelent már most.

Jelenleg nem látszik, hogy a kormány miből tudná az osztogatásokat és a hiánycsökkentést is finanszírozni, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a 2026-os választások után a költségvetési kiigazítása várható, kerüljön is bárki hatalomra. Ennek mértéke attól is függ, hogy 2026-ra beindul-e a növekedés. Ha igen, akkor is módosításokra lehet szükség, például a már beígért adókedvezmények visszavonására, felfüggesztésére. Amennyiben kedvezőtlenebbek lesznek gazdasági-fiskális folyamatok, úgy megszorításokra, tehát a kiadáscsökkentés és az adóemelések jöhetnek.

Az eredeti prognózissal az Orbán-kormány megint alaposan mellélőtt, illetve az akkor még létező Pénzügyminisztérium, pedig a 2025-ös költségvetést csak decemberben fogadta el a parlament, és annak szervezése is csak az ősszel kezdődött meg. Ez is jelzi, hogy nem kellene ezt a korai költségvetés-tervezést erőltetni, mert a tapasztalatok szerint nem megy. 

Az inflációs prognózisát ugyan a kabinet feljebb vette 4,5 százalékra, ugyanakkor továbbra is érvényben van a  3,2 százalékos GDP előrejelzésük. Árulkodó, hogy a jegybank már csak 1,9-2,9 százalékos bővülést vár, vagyis akár 2 százalék alatt is maradhat idén a növekedés . A kormánynak jelenleg nincs is nyilvános és reális gazdasági prognózisa 2026-ra, így azt sem lehet tudni, hogy mivel is számolnak költségvetés tervezése során, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy még az idei várható számokkal sem vagyunk tisztában.