A parlament elfogadta a jövő évi költségvetést a tegnapi utolsó ülésén. Hogy a végszavazásra nem szokás szerint nyáron, hanem csak most, karácsony előtt került sor, mindenképp a tervezet javára vált. A némi kincstári optimizmussal fűszerezett 2025-ös költségvetés ugyanis kockázatos, de legalább nem bukik meg az év első munkanapján, ahogy ez többször előfordult az elmúlt időszakban. Az Orbán-kormány a 2025-ös büdzsét előbb a béke majd az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezte. Egyelőre azonban sem az ukrán háború lezárása nincs láthatáron, sem új gazdaságpolitikát nem hirdetett a kormány, hanem továbbra is a gazdasági növekedés felpörgetésével próbálkozik.
Mivel a magas kamatkiadások miatt a költségvetés mozgástere szűk, az Orbán-kormány most is – akárcsak az elmúlt években – a jövedelmek felől igyekszik megvalósítani a gazdaság felpörgetését. Azt reméli, hogy a minimálbér erőteljes, 9 százalékos emelésével az afeletti bérek is átlagosan 7-8 százalékkal növekednek. Ezen túl a hitelezéstől várják még a gazdasági növekedést, amely ha igaziból beindul 2025 végére, 2026 elejére, akkor a Fidesz a jelenleginél sokkal jobb helyzetből várhatja az országgyűlési választásokat.
A kabinet 2025-re 4123 milliárd forintos deficittel tervez, vagyis idénhez képest nőni fog a pénzforgalmi hiány, az eredményszemléletű deficit azonban a GDP 4,5-5 százalékáról 3,7 százalékra csökkenhet, legalábbis abban az esetben, ha összejön az általa várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés. A legnagyobb kockázat ugyanis éppen az utóbbi mutatóval van, miközben az Orbán-kormány 3,4 százalékos növekedéssel tervezte meg a büdzsét és az adóbevételeket, a piaci elemzők 2-3 százalék közé várják a jövő évi növekedését, sőt még a Fideszhez ezer szállal bekötött Századvég gazdaságelemző részlege is csak 2,6 százalékot tart megalapozottnak. Az MNB optimistább, 2,6-3,6 százalékos sávba várja a jövő évi növekedést. Ezzel együtt a jegybank szerint egyes adóbevételi előirányzatok túltervezettek, az elmúlt évekhez hasonlóan az általános fogyasztási adóknál látnak kockázatokat. A gyengébb növekedési adatokat a tervezettnél magasabb infláció kompenzálhatja a bevételi oldalon: a kormány a fogyasztói árak 3,2 százalékos emelkedésével számol, az MNB december végén emelte 3,3-4,1 százalékos sávba a prognózisát.
Varga Mihály, avagy egy igazi úriember a magyar történelem egyik legnagyobb hiányávalA kiadási célokat nézve nem látható semmilyen konkrét stratégia a növekedés pörgetésén túl: nem kerül sor érdemi reformra vagy akár pluszforrások biztosítására szinte egyetlen leamortizálódott ellátórendszerben (egészségügy, szociális szféra, közlekedésfejlesztés) sem. Kivétel az oktatás, ahol kizárólag az uniós támogatásoknak köszönhetően jelentős, 20 százalékot meghaladó átlagos berémlésre kerülhet sor a pedagógusok körében. Más területen ehhez hasonló kiadásnövelésre nem lehet számítani, leszámítva az államadósság kamatkiadásait, amely még jövőre is 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedik az idei tervekhez képest, az elmúlt egy-két évben kibocsátott magas kamatozású állampapírok kamatterhei miatt. A kamatkiadások és a kötelező hiánycsökkentés ki is merítik a költségvetés mozgásterét, így nagyobb osztogatásokra egyelőre nincs lehetőség.
Orbán Viktor fantasztikus évre készül, kár, hogy már most bajban van a 2025-ös költségvetésTöbb területen érhető tetten spórolás a költségvetésben, persze nem feltétlenül ott, ahol kellene. Az Orbán-kormány eredetileg a családi kedvezmények azonnali megduplázását ígérte, végül a duplázását két lépésre húzta szét. Sőt a kedvezmények első, 50 százalékos emelésére nem is kerül sor 2025 januárjában, hanem csak júliusban, míg a második 50 százlakos emelés csak 2026 januárjában lesz esedékes. Továbbá januártól extra adóelmésekre kerül sor, nő a jövedéki adó, az autósokat terhelő más adók mértéke is, ezek az adóemelések a jövő évi hiányt a GDP fél százalékával vagyis közel 450 milliárd forinttal csökkentik.
Kis túlzással élve
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami rádióban arról beszélt, hogy jövőre „repülőrajtot kell vennie” a magyar gazdaságnak. Szerinte a 2025-ös költségvetésben már látszódnak a „Nagy Márton-féle gazdaságpolitikai elképzelések. Külön említette a Demján Sándor-programot, lakhatási támogatást, a kollégium építéseket és a munkáshitelt. Ezzel szemben az előbbi tételek nyomokban vannak jelen büdzsébán: a lakhatási támogatást a munkáltatók adhatják, a munkáshitelt a bankok, kollégiumépítésre egy fillért nem terveznek, a Demján Sándor Program jelentős része pedig hitel, illetve hiteltámogatás. A kezdeményezés súlyát jelzi, hogy a 2025-ös költségvetésben nincs is olyan előirányzat, hogy a Demján Sándor program, mert akcióterv nem más, mint a meglévő konstrukciók újracsomagolása „Vállalkozásfejlesztési” támogatásokra jövőre 410 milliárd forintos kiadást terveznek, ez épp 33 milliárd forinttal magasabb a hasonló célú idei kiadásoknál, vagyis ettől 33 milliárd forint többlettámogatástól reméli a kormány a „repülőrajtot”.
