Meg sem érezte a paksi atomerőmű kiesését a magyar gazdaság, az aszály viszont keményen odavágott

Nem mérhető a gazdasági hatása a paksi atomerőmű nyári kvázi leállásának, az aszály ellenben jelentősen fékezi a GDP növekedését az MNB elemzése szerint.

A vagyonadó nem elszámoltatás

Kellemetlen meglepetés jön az élelmiszerárakban

Jövőre akár 6 százalékot megközelítő mértékben is emelkedhetnek az élelmiszerárak az MNB előrejelzése szerint – ez bőven 3,1 százalékos várható infláció felett lesz.

Hatalmasat fékez a béremelkedések üteme jövőre

Véget ér Magyarországon a vágtató béremelkedések korszaka. A reálnövekedés üteme jövőre megfeleződik, de a csökkenő inflációs pálya mellett az MNB elemzése szerint így is érdemi lesz a növekedés.

Matolcsy György, avagy a jobb kéz, amelyet most levágnak

Közgazdász szakemberként indult Matolcsy György pályája, de a politika és Orbán Viktor személyes szimpátiája is kellett karrierjének felíveléséhez. 2010-ben Orbán Viktor egyenesen jobbkezének nevezte, de a jobb kéz MNB-elnökként egyre inkább önállósította magát. A hatalom és az igazságszolgáltatás sokáig elnézte neki a kétes, korrupciógyanús ügyeket is, most mégis Matolcsy György lehet 80 év után az első volt MNB-elnök, akinek az igazságszolgáltatás előtt kell felelni tetteiért.

Politikusok családtagjai és bizalmasai sem ússzák meg a vagyonvizsgálatot

Alakulnak a kormány adópolitikai tervei: a képviselők, politikai vezetők családtagjai, valamint a vagyon közelébe kerülő barátok és üzletfelek sem ússzák meg a vagyonosodási vizsgálatot a kormány javaslata szerint. Januártól a kabinet várhatóan bevezeti az adójóváírást az szja-ban, és jön a vagyonadó is. 

Egyes uradalmak - lásd Hatvanpuszta -, kastélyok és a hozzá tartozó birtokok tulajdonviszonyai elég zavarosak

Történelmi döntést hozott az MNB, 2028-tól a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célt

Megtette első lépését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyar euró bevezetése felé. Az irányadó kamat 5,5 százalékon maradt.

Kiteregeti a NER szennyesét az MFB

Izgalmas hónapok előtt áll a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), mivel a közeljövőben nyilvánosságra kerülhetnek olyan adatok, amelyekből kiderül, hogy NER és a fejlesztési bank milyen mértékben fonódott össze az elmúlt években – hangzott el egy mai budapesti konferencián.

Politikai kérdéssé vált a dízel ára az egész világon

Nagyon fáj az amerikaiaknak az 540 forintnak megfelelő dízelár. Emelkednek az inflációs várakozások, sőt a rekordmagas ár még a félidős választásokra is rányomhatja a bélyegét. Az idő rövid, még egy tartós béke esetén is csak hónapok múlva rendeződhetne az árazás.

Nagyon másképp bankolnak már a magyarok

Egyetlen negyedév alatt bő 20 százalékkal emelkedett a magyar lakossági bankszámlák száma amiatt, hogy a Revolut magyar fiókbankot nyitott. Noha egyre több a kártyás vásárlás, nőtt a magyarok készpénz iránti igénye, miközben terjed az ingyenes átutalási rendszer, a qvik használata is – derül ki a jegybanki adatokból. 

Gyűlnek a viharfelhők a világgazdaság felett

Kitört az AI-pánik az USA-ban, megrongálták a Hormuzi-szorost elkerülő szaúdi olajvezetéket, emelkedő inflációk és államkötvényhozamok borzolják a befektetők kedélyeit. Most mindenki pesszimistább lett, ezért gyengül a forint is.

Elődjei trükkjét másolja a Tisza az adóemelésnél

A szegény sorsú, forráshiányos egészségügy kiadásainak emelésével magyarázta Kármán András pénzügyminiszter a parlament által elfogadott váratlan jövedékiadó-emelést. A számok azonban mást mutatnak: a pénz az idén az utolsó fillérig a dízelesek támogatására megy el, vagyis a dohányosok fizetik meg a dízelautósoknak nyújtott segítséget. Az egészségügy pedig vár a pénzére.

Együtt hallgat a Tisza és a Fidesz a pótköltségvetésről

A Tisza képviselőcsoportja nulla, a Fidesz–KDNP 51 fős frakciója pedig mindössze két módosító indítványt tudott „kiszenvedni” magából a 2026-os pótköltségvetés kapcsán. Vagy a Pénzügyminisztérium minden idők legnagyszerűbb költségvetési anyagát vitte a parlament elé, vagy a valódi parlamenti „aprómunka” nem igazán fekszik sem a régi, sem az új képviselőknek.

Elárulta a Pénzügyminisztérium, hogy mire készül a kormány

Mindent az euróbevezetésre fűz fel a kormány a következő négy évben. A leendő magyar euró jelentette hitelességgel lehet ugyanis úgy csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy ne legyen szükség klasszikus megszorításokra. Az euróbevezetés és a választási ígéretek teljesítése azonban együtt nem megy. 

Közgazdász Vándorgyűlés Egerben

Szigorú bér- és költségvetési politikát ígér Kármán András

Véget kell vetni a magyar gazdaságban a bérek teljesítmény nélküli emelésének, a költségvetésben szigorú kiadási kontrollra, de nem megszorításokra van szükség – derült ki Kármán András pénzügyminiszter előadásából a közgazdász-vándorgyűlésen. A cél a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása.

Felszámolná a sporttaorendszert az Állami Számvevőszék

A sportegyesületeknek juttatandó évi mintegy 125 milliárd forintnyi társasági adó (tao) elosztását, elbírálását kizárólag a sportpolitikáért felelős döntéshozókra – magyarán a kormányra – bízná az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ami a jelenlegi sporttao rendszerének jelentős átalakítását, de facto a felszámolását jelentené. A Tisza választási programjában pont ezt ígérte – a változás első része már az őszi adócsomaggal érkezhet.

Gigahiányról, euróbevezetésről is beszélt Kármán András, a GDP 1,4 százalékára rúgnak az Orbán-kormány által eltitkolt, fedezet nélküli tételek

Jelentős lesz az államháztartás idei hiánya, az idénre várható 7,5 százalékos GDP-arányos deficit rövid távon sem elfogadható, ezért jövőre már jelentős hiánycsökkentés jön – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 2026-os pótköltségvetési törvény vitaindítójában. A kormány új fejezetet akar nyitni a gazdaságpolitikában, az idei büdzsé rendbetétele pedig az első lépés. Továbbra is cél az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok 2030-ra való teljesítése.

Egyelőre vége a Tisza költségvetési csodájának, nyolc hónap után ötezermilliárd forint felett jár a hiány

Jelentős, 2311 milliárd hiány keletkezett augusztusban az államháztartásban az uniós támogatások kifizetése miatt. A pénz decemberben jön meg Brüsszelből, akkor csökkenhet nagyot a deficit. 

Szélerőművekre is jutnak majd források

Újabb meglepetés az inflációban, újabb meglepetés a boltokban

Augusztusban mindössze 1,3 százalék volt az éves infláció, az előző hónaphoz mérten a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerárak már hónapok óta csökkennek, annak ellenére, hogy ezt a fogyasztók jelentős része nem érzékeli a piacokon.

Olcsó hitelt kapott Tiborcz István az MFB-től, feljelentést tesz a kormány

Olcsóbban, vagyis alacsonyabb kamattal finanszírozta az állami tulajdonú MFB a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Waberer’s Nyrt.-t, mint amennyibe a banknak maga a forrás került.

Megteszi az első lépést az MNB az euróbevezetés felé

Nem folytatja a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank, viszont csökkenti inflációs célját, ami már az euróbevezetés felé tett első lépés. A forint az elmúlt napok gyengélkedése után megtáltosodott.

Mire készül a Tisza, avagy mit üzennek a számok?

Nagyot esett a forint, bizonytalan hetek jönnek

Az iráni háború fellángolásának hatására újra megkérdőjelezte a piac a feltörekvő devizák értékeltségét – a forint is jelentősen gyengült az elmúlt napokban. A hazai devizának a gázárak drasztikus emelkedése sem tett jót.

Kimaxolták a korrupciót a választások előtt a NER-cégek

2026 első felében, tehát még a választások előtt jelentősen nőtt az Orbán-rendszer 14 vezető oligarchájának cégei által, verseny nélkül megnyert – ezért magas korrupciós kockázatú – közbeszerzések száma. Összesen 960 milliárd forintra szerződtek verseny nélkül – derül ki a Korrupciókutató Intézet Budapest (CRCB) gyorsjelentésből.

Kicsivel gyorsabban nőtt a gazdaság az aszály ellenére is, véget ért a három és fél szűk esztendő

A mezőgazdaság teljesítménye 12,4 százalékkal csökkent a második negyedévben, ennek ellenére a teljes GDP így is 1,7 százalékkal tudott nőni – közölte a KSH. Idén összejöhet a 2 százalék közeli növekedés, ami azt jelzi, hogy véget ért a 3–4 éves gazdasági stagnálás.

Láthatóan kezd lecsengeni a kormányváltási eufória, vége a mézesheteknek a gazdaságban

Mind a GKI Gazdaságkutató Zrt., mind az MNB–MKIK konjunktúrafelmérése azt jelzi, hogy óvatosabbá váltak a cégek a magyar gazdaság megítélésével kapcsolatban.

Benyújtotta kormány a pótköltségvetést, itt vannak a részletek

A kormány benyújtotta a parlamentnek az idei pótköltségvetést, amivel a kormány tiszta lapot akar magának teremteni. A cél az Orbán-kormány hagyatékának lerendezése, hogy 2027-től az ország ráfordulhasson az euró konvergenciájára.

Százmilliárdok vesznek kárba, most fizetünk az Orbán-kormány törvénytelen döntéseiért

Összesen 350 milliárd forint, korábban, az Orbán-kormány által törvénytelenül beszedett adót kell visszafizetni a költségvetésnek – derül ki a Magyar-kormány 2026-os pótköltségvetéséből. Ezen felül 500 milliárdot úgy költött el az előző kormány, hogy arra nem volt fedezet.

Büntetőadókkal igyekeztek veszteségesre adóztatni a külföldi építőanyagipari cégeket és a kormánykritikus magyar vállalkozók érdekeltségeit is: belekerült a szórásba Bige László cége is, amit többek között kvótaadóval sújtottak Orbánék

Veszteségbe fordult az MBH működése

Az első félévben 23,8 milliárd forintos veszteséget termelt a Mészáros Lőrinc többségi és a magyar állam kisebbségi tulajdonában lévő MBH Bank.

Megduplázná a Tisza-kormány Paks 2 2026-ra szóló támogatását

A pótköltségvetésben 111,6 milliárd forinttal megemelik a Paks 2 projekt idei költségvetési támogatását, annak ellenére, hogy az elmúlt hetek klímaválsága rámutatott arra, hogy a két atomreaktor nem épülhet meg az eredeti tervek szerint. A projekt eddig 628 milliárd forintot nyelt el, ami idén további 206,6 milliárddal emelkedne.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang