Szigorú bér- és költségvetési politikát ígér Kármán András

Meglehetősen komoly és komor helyzetértékelést adott a magyar gazdaság állapotáról Kármán András pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján. Nem érkezett kész recepttel, és jó hírei sincsenek, mert első a szembenézés a valósággal, hiszen minden sikeres kilábalási program egy alapos diagnózissal kezdődik – fogalmazott a miniszter. A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy megállt a növekedés, a másik pedig, hogy ez egy pazarló költségvetési politikával párosult, aminek nyomán a magyar költségvetési politika elvesztette a hitelességét az elmúlt években. Ezek helyreállítása a Tisza-kormány célja, oly módon, hogy létrejöjjön egy működő és emberséges Magyarország – emelte ki a miniszter.

A magyar gazdaság olcsó munkaerőre és a tőkebeáramlásra épülő növekedési modellje kifulladt, amit nagyon pontosan jelez, hogy a 2023–2025 közötti három évben összesen egy százalékponttal nőtt a magyar gazdaság. Nem évente, hanem négy év alatt – hangsúlyozta Kármán. Eközben a környező országok sokkal gyorsabban bővültek, Magyarország az egész régió és az EU legfejletlenebb országává vált, miközben az uniós csatlakozáskor még mi voltunk az éllovasok. Az ok, hogy az összeszerelő üzemekre épített növekedés forrásai kimerültek: elfogyott az olcsó munkaerő, és az ezt kereső tőkebeáramlás is beszűkült. A magyar gazdaság további gondja, hogy a bérek emelkedése 2020 óta elszakadt a gazdaság teljesítményétől: a Covid-válság óta a bérek 40 százalékkal nőttek, miközben a gazdaság termelékenysége csak 19 százalékkal. Emiatt a cégek jövedelmezősége lecsökkent, visszaestek a beruházások, és ma már előfordulnak létszámcsökkentések is.

Kármán András nem bontotta ki üzenetét, de az általa elmondottak azt jelentik értelmezésünk szerint, hogy a kormány kész szakítani azzal az osztogató bérpolitikával, amely az elmúlt éveket jellemezte: a bérek folyamatosan 10 százalék közeli ütemben emelkedtek, miközben nem volt gazdasági növekedés. Ez a bérpolitika szigorítását jelenti, vagyis a következő években a korábban megszokottnál lényegesebb alacsony és lassabb bérkiáramlásra készülhetnek a munkavállalók – igaz, remélhetőleg mindez a korábbinál egy jóval alacsonyabb inflációs környezetben történik majd.

Nemcsak a bérpolitika, de a költségvetési politika szigorítására is kész a kormány, mivel a költségvetési hiányt 2020 óta nem tudta az Orbán-kormány kordában tartani. Idén a tervezett 2,7 százalékkal szemben akár a GDP 8,3 százaléka is lehetett volna a deficit, ha a Tisza nem veszi át a kormányzást. A már meghozott intézkedésekkel – a felesleges pazarló kiadások megszüntetésével – az idei deficitet 7,5 százalékra állítják be, amit 2030-ra tartósan és fenntartható módon a GDP 3 százaléka alá csökkentenek. Mindezt megszorítások, adóemelések nélkül, hogy ne legyen a költségvetési konszolidációnak növekedési ára. Ezt a kormány a felesleges, pazarló kiadások visszafogásával és a piaci bizalom helyreállításával igyekszik elérni, így csökkenthetők lesznek a régióban kiugró államadósság-kiadások is. Kármán szerint kedvező a gazdasági környezet a költségvetési kiigazítások ellentételezésére: a visszafogott költségvetési kiadásokat ellensúlyozhatják az uniós támogatások, az élénkülő külső kereslet és a jegybank remélt csökkenő kamatpályája. Ezek az impulzusok pótolhatják a költségvetési kiadás csökkentésével kieső keresletet. Ilyen kedvező együttállás ritkán adódik, de élni fogunk vele – mondta Kármán András.

A bizalom helyreállítása érdekében a kormány szakít a tavaszi költségvetési tervezéssel, amely hiba volt: amit az Orbán-kormány vitt, az nem költségvetés-tervezés volt, hanem csak a tervezés látszata. Szakítanak a költségvetések titkos átcsoportosításaival, rendeleti módosításaival, és mindent átláthatóan kommunikálnak – ígérte. A kormány a költségvetési hiányt nem adóemeléssel, hanem a kiadások lefaragásával éri el, ám a kiadáscsökkentés nem érintheti az egészségügyi, az oktatási kiadásokat.

Nem véletlenül vezette be a Tisza-kormány a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, ugyanis a gyerekek oktatásánál elképzelni sem lehet jobb befektetést a jövőbe – mondta a miniszter. Kármán szerint tehát a fordulat elkezdődött, ami folytatódik az adórendszer egyszerűsítésével, a kiskapuk bezárásával és a vagyonadó bevezetésével. A gazdaság támogatása a jövőben nem azt fogja jelenteni, hogy egy szűk kör kap állami támogatást, hanem azt, hogy kiegyenlítik a versenyt, jogbiztonságot, és tisztességes közbeszerzési szabályokat hoznak. A támogatásokat pedig nem a nagyvállalatok kapják majd, hanem az arra rászoruló magánszemélyek.