Szokás szerint a mindenkori jegybankelnök felszólalásával startolt el az idei közgazdász-vándorgyűlés is Egerben. Varga Mihály, az MNB elnöke – a szervezők kérésére – egy aktuális témához nyúlt. Egy 25 éve aktuális témához – jegyezte meg pikírten a „Hogyan lehet sikeres a magyar euró?” című előadása elején.
Magyarország 2004-es uniós csatlakozásakor vállalta ugyanis, hogy bevezeti az eurót. Erre a 2000-es években megvolt a politikai hajlam, ám a gazdaságpolitikai hibák nem tették lehetővé. A 2010-es években a politikai akarat hiányzott (tegyük hozzá: az Orbán-kormányból hiányzott, amelynek tagja volt a mostani jegybankelnök – a szerk.), viszont az évtized közepén majd minden euróbevezetési feltételt teljesített az ország. Ez a 2020-as évek válságaival megváltozott: sem politikai akarat, sem lehetőség nem volt ennek megvalósítására, hisz 2024–25-ben egyetlen euróbevezetési feltételt sem teljesített az ország – mondta Varga Mihály.
A most megváltozott helyzetben a kormány célja az euró 2030–31-es bevezetése, és már legalább az egyik feltételt, az inflációs követelményt teljesítjük is.
A magyar euróövezeti csatlakozás támogatottsága kiemelkedő, hisz egy tavalyi felmérés szerint azt a lakosság 80 százaléka támogatja; igaz, csak 26 százalék látja úgy, hogy erre kész is az ország. Magyarország nehezített környezetben akar csatlakozni, hiszen a világgazdaságban a növekvő adósságterhek, a romló demográfia új kihívások elé állítja az egész világgazdaságot és az euróövezetet is. További nehézség, hogy a magyar gazdaság bővülése leállt.
A magyar gazdaságnak ma már nem inflációs, hanem növekedési problémái vannak. Ezért elsősorban nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre van szükség
– mondta Varga Mihály.
Ha gyors lesz ez a folyamat, az pluszadalék, de nem a sebességre kell helyezni a hangsúlyt. A cél az, hogy az euróbevezetés előnyeit (az állampapírpiaci hozamok csökkenését, a devizaváltási tranzakciós költségek mérséklődését, az árfolyamkockázat megszűnését és a mélyülő EU-integrációt) maximalizálja Magyarország, miközben a kockázatokat (az önálló monetáris politika elvesztését, a hitelpiacok túlpörgését) minimalizálja.
Megteszi az első lépést az MNB az euróbevezetés feléAz inflációnál kedvező a helyzet, hiszen az elmúlt 12 hónapban az eurózónában 3 százalék volt az irányadó infláció, idehaza 2,9 százalék, tehát ezt az egyetlen feltételt teljesíti most az ország. A jegybank várakozásai szerint a pénzromlás üteme az idén 1,8, jövőre 2,5 százalékos lesz – vagyis ez a kritérium a jövőben is teljesül, ezért is készül a jegybank inflációs céljának csökkentésére. (Az elemzők várakozása szerint a jelenlegi 3-ról először 2,5, majd 2 százalékra.)
Varga Mihály leszögezte: az elmúlt években végbement reálbér-felzárkózás nem tartható, illetve azt a termelékenység növelésével kell megalapozni a jövőben. Ehhez szükség lesz az oktatás, az egészségügy, az energiahatékonyság és az innováció fejlesztésére – mondta az MNB elnöke.
Újabb meglepetés az inflációban, újabb meglepetés a boltokbanAz eurócsatlakozás nemcsak a gazdaságpolitikusokon múlik, hanem a gazdaság minden szereplőjén. Ugyanakkor, ha sikerül a csatlakozás, annak előnyei minden bizonnyal megelőzik a hátrányokat – idézte az MNB elnöke Lámfalussy Sándort, akit „az euró atyjának” is neveznek, hiszen magyar közgazdász volt, aki az Európai Központi Bank elődszervezete, az Európai Monetáris Intézet elnökeként a közös pénz bevezetését előkészítette 1994 és 1997 között.
Elkészült a felmérés, a magyarok háromnegyede az euró bevezetése mellett áll