Júliusban 10 éves mélypontjára csökkent Magyarországon a fogyasztói árak emelkedése, a hetedik hónapban mindössze 1,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak átlagosan, mint egy évvel korábban. Ez tízéves mélypontot jelent az infláció magyarországi történetében, miközben az eurózónában és az egész világon nő az inflációs nyomás.
Ebben a környezetben nem lett volna meglepő, ha az árindex emelkedésbe kezd.
Az elemzők 1,4-1,5 százalékos áremelkedést vártak augusztusra, ehhez képest az 1,3 kisebb „emelkedés”, sőt majdnem stagnálásnak számít.
A nyugdíjas fogyasztói árindex 0,9 százalék volt mindössze – köszönhetően az élelmiszerek árcsökkenésének, ami nagyobb súllyal esik a nyugdíjasok fogyasztói kosarába. Az élelmiszerárak már hónapok óta csökkennek, annak ellenére, hogy ezt a fogyasztók jelentős része nem érzékeli a piacokon.
A KSH közleménye szerint augusztusban az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal csökkent az elmúlt egy évben, de ha kivesszük az élelmiszerek közül az éttermi fogyasztást, akkor az árcsökkenés valójában 4,8 százalék, ami már jelentős árszínvonal-csökkenést takar. Az élelmiszereken belül az eszpresszókávé ára 6,7, a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé 6,4, a büféáruké 6,2, a burgonyáé 5,9, az éttermi étkezésé (nem előfizetéses) 5,8, az étolajé 5,3, a cukorka, mézé 4,1 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a termékcsoporton belül a húskonzerv ára 27,0, a friss hazai és déligyümölcsé 15,6, a vaj, vajkrémé 15,5, a sertéshúsé 12,9, a sajté 11,1, a tartósított hústalan ételeké 9,3, a száraztésztáé 8,6, a tejé 8,1, a bolti kávéé 8,0, a friss zöldségé 7,5, a cukoré 7,2 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 5,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a teherszállítás 13,9, a taxi 11,0, a postai szolgáltatások 9,6, a testápolási szolgáltatások 8,3 százalékkal került többe, mint egy évvel ezelőtt. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,4 százalékkal. A háztartási energiáért 4,3, ezen belül a vezetékes gázért 10,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 1,4 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,5 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk 3,7 százalékkal, a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak.
A KSH adatbázisának a tanúsága szerint egészen 2000 óta egyszer sem volt ilyen mértékű élelmiszerár-csökkenés Magyarországon.
Jól látható módon az éves indexben éppen az élelmiszerek húzták lefelé az inflációt, és a szolgáltatások fűtik azt. Az olajárak világpiaci emelkedése továbbra sem jelent meg a hazai energia- és üzemanyagárakban, bár erről – a dízellel közlekedők másként vélekednek – a következő hetekben e téren változás jöhet a magyar kutakon is.
Egy hónap alatt a fogyasztói árak 0,2 százalékkal emelkedtek, ami gyorsulást jelent az előző hónapokban megszokott változatlansághoz képest. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,5 százalékkal), ezen belül a margarin 2,8, a burgonya 2,4, az egyéb hús 2,0, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a halkonzerv 0,8, a szalámi, szárazkolbász, sonka 0,7, az eszpresszókávé 0,6 százalékkal többe, míg a friss hazai és déligyümölcs 3,5, a friss zöldség 3,4, a tojás 2,9, a jégkrém 1,9, a száraztészta 1,6, a sajt és a száraz hüvelyesek 1,1-1,1, a párizsi felvágott, kolbász és a bolti kávé 0,9-0,9, a tartósított hústalan ételek 0,7 százalékkal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,8 százalékkal nőtt, a háztartási energia ára stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,9 százalékkal növekedett, ezen belül a dohányáruké 1,5 százalékkal, a szeszes italoké 0,2 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,6 százalékkal növekedett, a ruházkodási cikkek 2,5 százalékkal kerültek kevesebbe.
Megteszi az első lépést az MNB az euróbevezetés feléAz augusztusi inflációs adatok kedvezőek, mind a gazdaság, mind a Magyar Nemzeti Bank számára: az inflációs nyomás mérsékelt, nem is emelkedik. Ez és a lassabban növekedő béremelések fékezhetik a kereskedelem áremelési szándékait. A jegybank az elmúlt napokban olyan jelzést küldött a piacok számára, hogy szeptemberben megáll a kamatcsökkentésekkel – ez további féket vet az inflációra és a forintot is erősítheti. A MNB szeptember második felében áll elő frissített makrogazdasági prognózisában, amelyben várhatóan csökkenti mind az idei, mind a jövő évi inflációs várakozásait. Ennek jegyében szivárogtatták ki azt is, hogy az MNB az inflációs célját az eddigi 3 százalékról 2,5 százalékra fogja a közeljövőben csökkenteni, ez már az euróbevezetés 0. lépése is lehet.
